Heves Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-20 / 168. szám

1995. július 20., csütörtök Jogi Kaleidoszkóp 11. oldal Eltűnt cirkónium nyomában az FBI A mai terroristák új fegyverzete? Titkos jelentés a hasadóanyagok csempészetéről New Yorkban a Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI igazga­tója személyesen mutatta be a sajtónak a nagy fogást: nyolc tonna cirkóniumot. A nehézfém­konténereket egyébként valahol Ukrajnában lopták el, azután Hamburg érintésével jutott el Ciprusra, és onnan az Egyesült Államokba. Az anyagot atomreaktorok szi­getelésére használják, és sze­repe van a plutónium feldolgo­zásában. Ezért sikerült az atomcsempészeket az amerikai titkosszolgálat álcázott ügynö­keinek lefülelniük. A cirkóniumügy azonban bi­zony csak a jéghegy csúcsa. Korábban az egykori szuperha­talmak nukleáris összeütközé­sétől tartott a világ, ma viszont a hasadóanyag-csempészet lé­pett elő fő veszélyforrássá. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár tavaly ősszel megbízta a lon­doni Európa Bank exelnökét, hogy készítsen tanulmányt a problémáról. Jacques Attali megfordult a világvárosokban, a válságövezetekben, és nem hagyta ki a kazahsztáni Alma Atát sem. Attali szerint jelenleg öt atomhatalom van. Három olyan állam létezik (Pakisztán, India és Izrael), amely feltehetően rendelkezik nukleáris fegyve­rekkel; s további tizennégy, amely két éven belül hozzájut­hat. Ezek közé tartozik számos fejlett ipari ország, amely le­mondott az ilyen törekvésekről, de a névsorban szerepel Irak, Észak- és Dél-Korea, Tajvan és Dél-Afrika is. Jelentős mértékben bonyo­lítja a helyzetet, hogy a volt Szovjetunió területén az elmúlt években harminc kilogramm hasadóanyag tűnt el, és leg­alább háromezer olyan tudós él, aki ismeri az atomfegyverek gyártási folyamatát. A jelentéstevő igennel vála­szolt arra a kérdésre is, hogy vajon a japán AUM szekta, amely a tokiói metró ellen sza- ringázzal több alkalommal is merényletet hajtott végre, hoz­zájuthatott volna idővel nukleá­ris fegyverekhez? Attali szerint ötszáz gramm plutóniumból és ötszáz kilogramm TNT-ből olyan radioaktív bomba készít­hető, amellyel száz évre lakha­tatlanná tehető bármelyik nagyváros. Ferenczy Europress Érvek és ellenérvek a Pillér kapcsán A Prudent-Invest Befektetési Alapkezelő Rt. - mint a Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap törvényes képviselője - nevé­ben Nagy Elek vezérigazgató levélben fordult szerkesztősé­günkhöz. Mint írja: „... A Heves Megyei Hírlap 1995. június 29-i számában «Dagad a Pillér I.-botrány» főcímmel újság­cikk jelent meg, amely több állításában az Alapkezelőről és az Alapról valótlan tényeket közöl, illetve való tényeket ha­mis színben tüntet fel, ezért - a Ptk. 79. par. (1) bekezdése alapján - kérjük, hogy a jelen levelünkben foglalt helyre- igazítást lapjukban közzétenni szíveskedjenek”. Utánajár­tunk ismét a dolognak. íme a kételyek, a kifogások és a vála­szok: „1./ Az Alapkezelő és az Alap- és ezáltal több ezer befektető- érdekét súlyosan sérti az új­ságcikk bevezető - vastagon szedett - bekezdésében foglalt azon beállítás, amellyel mint­egy párhuzamot vontak a Lánchíd 2000 Befektetési Alap, illetve a körülötte kiala­kult botrány és a Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap kö­zött. A Lánchíd 2000 a befek­tetési alapokról szóló 1990. évi LXIII. törvényben foglalt előírások be nem tartásával, ill. a törvényi előírások kiját­szásával fejtette ki tevékeny­ségét, és az ügyben büntetőel­járás is indult. Ezzel szemben a Prudent- Invest Befektetési Alapkezelő Rt., ill. az általa kezelt mind­két alap létrehozása és műkö­dése a jogszabályok előírásai szerint, az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet ellenőr­zése mellett történik. Az Alapkezelő 1992. július 22-én jött létre, az alapkezelői tevé­kenységet az Állami Értékpa­pír-felügyelet 1992. szeptem­ber 9. napján kelt, 100005/1992. számú határo­zata alapján végzi. A cégbíró­ság bejegyezte. A fentiekben leírtakra tekintettel a Lánchíd 2000-rel párhuzamot vonó szövegkörnyezet különösen megtévesztő és komoly nega­tív kihatással járhat mind az Alapkezelő, mind pedig az Alap vonatkozásában. 2./ Molnár József és az ál­tala befolyásolt - a peres eljá­rásban Molnár Józsefet képvi­seleti joggal felruházó - mint­egy 60 kisbefektető három ön­álló ügyszám alatt az Alapke­zelővel szemben peres eljárást indított, szerződés érvényte­lensége és kártérítés megfize­tésére kötelezés tárgyában. Köztudott, hogy a kárpót­lási jegyeknek Pillér I. je­gyekre cseréjekor - az adott jegyzési időszakra számítot­tan, a tőzsdei árakon számolva- a jegytulajdonosok jelentős árfolyamnyereséggel kötötték meg a csereszerződést. Erre, vagyis a tényleges gazdago­dásra tekintettel a felperesek a perben - kár hiányában - kár­térítési igényüktől utóbb eláll­tak, kereseti követelésüket csupán a szerződés érvényte­lenségének megállapítása tár­gyában tartották fenn. 3. / Igaz ugyan, hogy Molnár József Úr kérelmezte az Alap­kezelő ellen a felszámolási el­járás megindítását is, de a fel- számolási eljárás elrendelése tárgyában a bíróság még nem hozott döntést. Felszámolási eljárás - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény alapján - az adós fizetésképte­lensége esetén, az adós, a hite­lező, a végelszámoló kérel­mére vagy a cégbíróság értesí­tése alapján folytatható le. A felszámolás elrendelésének egyik feltétele, a fizetésképte­lenség nem áll fenn sem az Alapkezelővel, sem pedig az Alappal szemben. Az Alap fi­zetőképességét bizonyítja, hogy 1994. február 15-től 5 százalék hozamot, 1995. feb­ruár 15-től évi 6 százalékot fi­zetett. 1995. augusztus 15-től várhatóan 5 százalék féléves hozjimelőlcget fizet, a pontos adatok július 15-ét követően kerülnek közzétételre. Emiatt is kértük a bíróságtól az eljárás megszüntetését. 4. / Az újságcikk azt is tar­talmazza, hogy a Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap jegy­zésekor a befektetők „valótlan hirdetéseket” kaptak. A Gazdasági Versenyhiva­tal bírságot kiszabó határoza­tát - miszerint a Pillér Első In­gatlanbefektetési Alap hirde­téseiben szereplő azon kitétel, hogy a befektető az Alapban lévő ingatlanvagyon résztulaj­donosa lesz, alkalmas a fo­gyasztók megtévesztésére - az Alapkezelő bíróság előtt - jogszabályhelyre hivatkozás­sal - megtámadta. Az Alapke­zelő - az Állami Vagyonügy­nökséggel együtt - 1993 már­ciusában készítette el azt a tá­jékoztatót, amely a befektetési alapokról szóló törvény sze­rinti - az Állami Értékpapír­felügyelet által jóváhagyott - információkat tartalmazta. Molnár úr és a többi felperes is a befektetési jegy jegyzésekor nyilatkoztak arra vonatkozó­lag, hogy ismerik a tájékozta­tóban foglaltakat. 5. / Nem felel meg a való­ságnak az az állítás sem, hogy az Alapkezelő megtagadta a „járulék” kifizetését a befekte­tők felé. A Pillér Első Ingat­lanbefektetési Alap az 1994. augusztus 15-től esedékes ho­zam kifizetését elhalasztotta, azaz éves hozammal egyidejű­leg 1995. február 15-től került kifizetésre. 6.1 Pontatlanságokat tartal­maznak a befektetési jegyek jegyzésére, „tőke gyűjtésére” vonatkozó cikkbeli adatok is. Összefoglalva fentieket, az újságcikk több olyan valótlan tényt közöl, illetőleg való tényt hamis színben tüntet fel, hogy megjelenésével - tartal­mában, hangnemében - meg­valósította az Alapkezelő és az Alap jó hírnevének súlyos sé­relmét.” *** Egy megjegyzés az elején: a cikknek nem „Dagad a Pillér I.-botrány”, hanem „A Lánc­híd és a Pillér” volt a főcíme... A kívülállók számára is nyilvánvaló, hogy a Lánchíd 2000 Befektetési Alap és a Pil­lér Első Ingatlanbefektetési Alap között semmilyen össze­függés nincs. A kettőt azért említettük meg együtt, mert, mint utaltunk rá: az értékpa­pírpiacon nem egy hiányos­ságra fény derült. így Önöknél is, hiszen minden indok nélkül nem indítanak a kisbefektetők peres eljárást cégük, a Pru­dent-Invest Rt. ellen. Szándé­kunk - mikor az Önök által ki­fogásolt újságcikk megjelent - a történtek pontos, tényszerű közlése volt. Informálódtunk, dokumentumokat szereztünk, beszéltünk a felperesek képvi­selőjével, Molnár Józseffel, aki közölte: azért fordulnak bírósághoz, mert megtagadták a kisbefektetők számára az öt- százalékos hozadék kifizetését, olyan indokkal, melyhez ügyfe­leiknek mellesleg semmi kö­zük. Most leveléből örömmel értesültünk arról, hogy utólag megkapják augusztus 15-től azt, ami jár nekik. Jobb későn, mint soha... így mindenki jól jár, hírnevükön sem esett csorba. Csak az a kérdés, mi­ért nem közölték ezt a befekte­tőkkel korábban? Más. Nem egyedül Molnár úr állítja azt, hogy a befektetők jegyzéskor valótlan hirdetéseket kaptak, nem pedig az Állami Értékpa­pír-felügyelet által jóváha­gyóitokat. Ez magáért beszél. Csakúgy, mint a Gazdasági Versenyhivatal döntése. Ezt persze meg lehet támadni, és utólag minden hiba elsimít­ható. A befektetők aláírták, hogy ismerik a tájékoztatóban foglaltakat. De melyiket olvas­ták? Mindezeket az ügyészség hivatott kivizsgálni. Szegedi László Miért lubickolhatnak manapság az autótolvajok? A kérdést egyre többen felte­szik, de mindegyikben van va­lami közös: a hangnem, amely­ben az érdeklődő mindig sötét tónust használ. A másik fél pe­dig higgadt, közben megnyug­tató válaszokat produkál, mely­ben a székesfőváros polgármes­terének összegzését tolja előre, miszerint 10 százalékkal csök­kent a bűnesetek száma, s ebbe tessenek beleérteni az „autóel­kötéseket” is. Ez bizony megnyugtató. Tegnap pedig mit hallok! Va­laki Illetékes Úr szinte felhábo­rodva utasítja vissza a rádió hullámhosszán mindazokat az észrevételeket, amelyek ma­gasnak ítélik a bűnözés arányát hazánkban. Idézem az urat: „óránként 3—4 bűncselekmény történik Budapesten, és ez nem sok." Úgy gondolom, ez a kijelen­tés több mint ironikus, hiszen a napi 100 bűncselekmény fölött kicsit jobban el kellene gondol­kodni. Nem tudom, az Illetékes Úr vajon megkérdezte-e azokat a férfiakat, akik egy ujjal ütöge- tik a 100 éves írógépet: szerin­tük sok ez a száz vagy kevés? S mivel az alvilág nevetve gon­doskodik az utánpótlásról, s ez­által a jegyzőkönyvírók túlter­heltségéről, az utcán már nem is marad senki. Berendezkedhe­tünk tehát újabb pár év szoron­gásra. Erre a következtetésre jutot­tam a minap, amikor az úton flangáló-sétáló bűnözőket szem elől vesztettem. Történt ugyanis, hogy parkolóhelyet kerestem a fővárosban, amikor két, kocsira specializálódott sö­tét bőrű fiúra figyeltem fel. Az egyik kicsi és fürge volt, a má­sik - tetovált karú - pedig na­gyokat tud ütni. Minden nyugati típusú autót tüzetesen szemügyre vettek, a riasztókat és a zárakat ellen­őrizték. Az erősebbik kezében vékony, telefonkártya méretű készülék lapult. Időnként bab­rált rajta valamit. És ez így ment majdnem a Lánchídig. Ez idő alatt többször próbáltam megszólítani egy rendőrt, de sehol senkivel, még egy járőr- kocsival sem találkoztam az alatt a 40 perc alatt. A téren, ahol szokott történni egy s más, szintén nem volt egyenruhás ember. Délután öt óra harminc percet mutatott az óra, tehát az ebédidő elmúlt! Vagy ilyenkor kiürül a város, mert ez már a munkavég? De hát akkor ez a vég, mert az alvilág is így tudja: munkára fel! A taxist hiába kértem, hogy segítsen. Csak úgy foghegyről vetette oda, ki sem szállva a Fordból: „Úgysem jönnek ki, ennél komolyabb dolgokért sem mozdulnak meg. Ez egy szabad ország, s mindenki azt vizsgál- gat, amit akar.” A fiatalok ez idő alatt a par­koló utánfutót vették szem­ügyre, „felülnézetből”. Volt idő eltervezni, hogyan lehet a két lakatot levágni, s a rácsokat egyszerű csillagcsavarhúzóval eltávolítani. Én pedig égen-föl- dön nem akadtam egy rendőr nyomára sem. Kicsivel arrébb kitört a verekedés. Tíz cigány egymásnak ugrott, mert valaki valamit ellopott. Két nő is hajba kapott közülük, míg az egyik jobb egyenessel kiütötte a má­sik alkoholistát. A tolvajnak bélyegzett elte­rült a betonon. Rendőr még mindig sehol. Reményik Sán­dor sorai jutottak eszembe: „koronák ha eltörnek, törjenek, népek, ha széthullanak, hullja­nak, temessen el mindent a för­geteg, egy negyedórát süt ne­kem a hap.” És otthagyva mindent, ko­csim felé indultam. Sziki Károly A parlamenti elnök és kísérete balesetét A debreceni ügyészség vizsgálja Az Országgyűlés elnökének és kíséretének hétfői, súlyos közlekedési balesetét az ügyészség vizsgálja. Mivel a tragédiával végző­dött karambolnak rendőrök is érintettjei voltak, ezért az ügy pártatlan kivizsgálása érdeké­ben az esettel kapcsolatos ira­tokat a halaszthatatlan vizsgá­lati cselekményeket követően átadták a Legfőbb Ügyész­ségnek. A Legfőbb Ügyészség képviselői szerdán Miskol­con, a Debreceni Ügyészségi Nyomozóhivatal miskolci ki- rendeltségén jártak, s itt olyan döntés született, hogy az ügy további vizsgálata nem Mis­kolcon, hanem a Debreceni Ügyészségi Nyomozóhivatal­ban folytatódik - közölte a Magyar Távirati Irodával Kozma Imre, a miskolci ki- rendeltség csoportvezető ügyésze. Ennek a döntésnek megfe­lelően az üggyel kapcsolatos valamennyi anyagot tegnap délután átvették a debreceni ügyészségi nyomozók. Önökkel Együtt Mondjuk - Önökért A halál védett átjárói Igen érdekes és nagyon is figyelemre érdemes adatot tettek közzé legutóbb hazánkban a hiva­talos hírközlő szervek. Az első látásra meg­nyugtató információ arról szól, hogy az idei esz­tendő első öt hónapjában éppen 30 százalékkal csökkent a vasúti átjárókban bekövetkezett köz­lekedési balesetek száma. Kicsit részletesebben is taglalva: január ele­jétől május utolsó napjáig az országban talál­ható hatezer ilyen, sajnálatosan méltán életve­szélyesnek kikiáltott kereszteződésben mind­össze 31, jegyzőkönyvbe is foglalt eset történt. Ez pedig hozzávetőlegesen egyharmaddal ke­vesebb, mint amennyit a tavalyi év hasonló idő­szakának szomorú statisztikája foglal magában. A rövidke közlemény végére odabiggyesztették még azt az előzmények ismeretében kissé túlzott büszkeségről árulkodó mondatot is, hogy a mindenképpen örvendetes elmozdulás a - szó szerint értendő - holtpontról az illetékesek gondoskodásának köszönhető elsősorban. Ne­vezetesen annak, hogy a fénysorompókkal ellá­tott vasúti kereszteződésekbe számos helyen félsorompót helyeztek el. Fel is lélegezhetünk akár: remélhetően nélkü­löznünk kell már az efféle szörnyű tragédiákról szóló beszámolókat. Azzal együtt is, hogy pár hete a Dunántúlon épp vasúti pályamunkások estek áldozatául... Az azonban már kevésbé ért­hető, miért tartott ennyi ideig megtalálni ezt az eléggé kézenfekvő megoldást?! Arról bárkinek lehetett tudomása, hogy sporttá vált a fényso­rompók tartozékainak eltulajdonítása. Azt is tudta mindenki, hogy az összes átjáróhoz nem állítható rendőr. A sajtóban hétről hétre megje­lent figyelemfelhívások, tanulságos történetek sem hatottak. Ha pedig a folyton hangoztatott érvet - nincs pénz az elégséges megelőzésre - vesszük ala­pul, akkor erre csak az lehet a válasz: egyetlen ember életén sem szabad spórolni...! (-lay) Ellesett pillanatok Isten bizony! Olyan volt tisztára, mint a me­sékben lenni szokott. Az idős asszony - miután vette magának a fáradságot, s elbattyogott nagy nehézkesen oda - éppen az esedékes szám­láit törlesztette a postahivatal­ban. A visszajáró pénzt kévé­sé live, megdöbbenten kiáltott fel:- De hiszen én ötezressel fi­zettem! A hölgy a pult mögött először kételkedett, majd hirtelen elha­tározással megkérdezte: Isten bizony? Mire az idős asszony rávágta: Isten bizony! A mö­götte álló fiatal lány is azt mondta: Isten bizony. A pénztáros meredten rájuk nézett, majd szó nélkül kiegyen­lítette a visszajáró pénzt. K. A. HEVES ^ ' HÍRLAP EGER. GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FiTESABONY, SjLfk LŐRINCI EtTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK WILAfJA az Axel Springer-Magyarország Kiadói Kft. lapja. Felelős vezető: az ügyvezető igazgató. Felelős kiadó: KIS SZABÓ ERVIN, az AS-M. Fleves megyei irodavezetője. Felelős szerkesztő: DR. SZALAY ZOLTÁN Szerkesztőség: Eger, Barkóczy u. 7. sz. 3301 (R.23.). Telefon: 36/413-644. Hirdetés: 410-880. Fax: 36/412-333 Az előfizetők részére terjeszti ügynökségei révén az AS-M Kft. Heves Megyei Irodája. Árusításban terjeszti az ÉSZAKHÍR RT. 3530 Miskolc, Király u. 2. Telefon: 06-46/350-230. Előfizethető közvetlenül a Heves Megyei Hírlap kiadójánál 3300 Eger, Barkóczy u. 7. (Telefon: 36/413-644) és ügynökségeinél, postautalványon és átutalással a 359-98567/03401864 pénzfor­galmi jelzőszámra, valamint megrendelhető a kiadónál. Előfizetési díj egy hónapra 437 Ft, negyedévre 1254 Ft, fél évre 2448 Ft, egy évre 4776 Ft. Az árus példányok ára: 23,50 Ft. Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökségekhez munkanapon 8 órától 16 óráig távbeszélőn és a Heves Megyei Hírlap kiadójához a 36/412-646 távbeszélőszámon 8-16 óra között kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. Előállítja az Egri Nyomda Kft. Eger, Vincellériskola u. 3. sz. Felelős vezető: Kopka László HU ISSN 0865-9109

Next

/
Thumbnails
Contents