Heves Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-19 / 167. szám
4. oldal Az Olvasók Fóruma 1995. július 19., szerda Egri mozgássérültek Aggteleken - Béta Ádám balatoni olvasónk levélben értesítette szerkesztőségünket, hogy a Heves Megyei Mozgássérültek Egri Csoportja jól sikerült kirándulást rendezett Aggtelekre és Jósvafőre. A szervezést Szaszkó Béláné csoportvezető végezte, amelyet ezúton is köszönnek. Bóta Ádám a kiránduláson készített csoportfelvételét a Heves Megyei Hírlapnak szánta. Aki énekel, kétszeresen imádkozik... A Strauss-est után Az Egri Szimfonikus Zenekar Kulturális Egyesület azzal a kéréssel fordul a város, a megye tehetősebb polgáraihoz, vállalkozóihoz, rt.-ihez, kft.-ihez, hogy ha hasonló vagy jobb produkciókat szeretnének hallgatni, mint a vasárnap esti Stra- uss-est volt, akkor legyenek szívesek egyesületünket anyagilag támogatni. Sajnos, további munkánk támogatók nélkül kétségessé válhat. Egyesületünk pénzintézeti száma a következő: Konzum Bank Rt. Eger, Dobó tér 3. (3300), MNB 359-98938, Szimfonikus Zenekar K 1025656. Alapítványunk is nyílt, bárki támogathatja, az éves adójából a befizetett összeg 30 százaléka leírható: Szimfónia Kulturális Alapítvány: K 1083438. A pénzintézet ugyanaz. Az alapítványra befolyt ösz- szegeket a zenekar hangszereinek felújítására és tartozékok vásárlására fordítja. Adományaikat előre is köszönjük. Tisztelettel: Papp János elnök Emberségből kitűnő eredmény Szeretném a Hírlapon keresztül megköszönni a Heves Megyei Egészségbiztosítási Pénztár osztályvezetőjének, Gallovics Györgynének a segítségét, amit a családomnak segített férjem betegsége és későbbi halála után. Azt hiszem, megérdemli a nyilvánosságot, hiszen emberségből kitűnőre vizsgázott. Tisztelettel: özv. Törökné Irgovics Margit Bükkszék, Dobó u. 17. Küldjön újra egy fotót nekünk! Az elmúlt időszakban örömmel fogadtuk, hogy olvasóink közül többen is rendszeresen küldtek egy-egy fotót szerkesztőségünknek. Ezek a közvetlen környezetükről, családi eseményekről, az adott települést, közösséget foglalkoztató dolgokról számoltak be. Az említetteket mindig rövid megjegyzésekkel egészítették ki. Ezúton is kérjük előfizetőinket, a Hírlapot olvasókat és forgatókat, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel. Várjuk a fotókat és természetesen a leveleiket is, amelyeket igyekszünk majd közzétenni az Olvasók Fórumában. A címünk továbbra is változatlan: Heves Megyei Hírlap Szerkesztősége 3301 Eger, Pf. 23. Városunk, Eger - adottságainál fogva - idegenforgalmi központnak mondható. Ilyenkor nyáron megnövekszik a látogatók száma. Utcáinkat, tereinket, látnivalóinkat ellepik az érdeklődők, a városunkat látni szeretők sokasága. Ismereteiket gyarapítani akarók, építészeti, művészeti kincseinkkel ismerkedni óhajtók érkeznek vonattal, autóbusszal tömegesen, autókkal egyénileg, és a város ki- és bejáratánál üdvözlőtáblák köszöntik őket a kultúra, a szőlő, a bor, a fürdők messze földön híres városában. De nemcsak a hazaiak látogatnak el hozzánk, hanem az utazási társaságok külföldi vendégeket is hoznak szép számmal, s ez is lendít az anyagiakban nem nagyon bővelkedő lakosság helyzetén. A közelmúltban is felfigyeltem az autobus znyi külföldi csoportra, amelyik érdeklődéssel járta vé„A fiatalokra is figyeljenek oda” című levelét olvasva igazat adok. Bizony, nagyon figyelni kell a fiatalokra. A mindennapi kenyér helyett most a mindennapi „diszkó” járja. Ön szerint a tanácsi bérlakásokat nyugdíjasok „birtokolják" . Igaz, csak az ebben a baj, hogy vagy saját háza volt ez valamikor az illetőnek, vagy bérlő volt. Miután államosították, továbbra mint lakó, ott maradt. Ezeken a házakon a tanács mit sem javíttatott, így a legtöbbéig a város nevezetességeit. A csoport betért a Dobó téri egykori Minorita-templomba is, amelyet a közép-európai barokk építészet egyik legkiválóbb, remek alkotásaként tartja számon a művészettörténet. Az idegenvezető, kedves, fiatal magyar hölgy, .német nyelven ismertette a vendégekkel - mert németek voltak - a gyönyörű templom belső és külső értékeit. Azok gyönyörködve szemlélték a padok művészi faragásait, mintáinak formagazdagságát, a főoltárt, a szobrokat, a mellékoltárok képeit, a sekrestyébe vezető intarziás ajtót. Amikor pedig mindezeket végigjárta a csoport, a templom főhajójának közepére álltak, nem különös alakzatban, hanem csak úgy, laza együttesként. És a csendes templomban felhangzott németül közös egyházi énekük. Megjegyzem, nem nek lerobbant az állaga. Amiket közben építettek, azoknak a zömében sajnos olyanok laknak, akik sem lakbért, sem más szolgáltatást nem fizetnek. Pedig ezekből sok lakás juthatna a rendes fiataloknak. Másik idézet az ön írásából: „Ne csak mindig a szegény nyugdíjasokra figyeljenek, mennyi lesz a nyugdíjemelés, amit a becsületes dolgozó polgár zsebéből vesznek el”. Remélem, nyugdíjastársaim egyetértenek, ha ezt mindanyénekkar volt az említett együttes. Aki énekel, kétszeresen imádkozik - szokták mondani. Hát ők most ezt tették. Szépen szállt a kellemes dallam a mennyezet s az ég felé. Látszott rajtuk, hogy jólesett nekik így dicsérni az Urat. A hívő embernek csakugyan megható volt a jelenet. Úgy gondolom, hogy a Jó Pásztor örömmel fogadta magyar templomban a német testvérek érzésének megnyilvánulását. Az élmény fogalmának meghatározása így szól: „olyan esemény, történés, amelyet az ember lelkileg is átél, s amely mélyebb hatást tesz rá.” Ez élmény volt a javából. Élmény volt látni, hallani mindezt. Örülök, hogy részese lehettem... Csillag László Eger nyiunk nevében kikérjük magunknak! Mindenkor mindenkitől levonták a nyugdíjjárulékot. Az már más dolog, hogy ez is elsüllyedt a nagy süllyesztőben. Nem tudom, az ön levont nyugdíjjáruléka 10 év múlva, 60 éves korára mert valószínűleg akkor ez lesz a nyugdíj- korhatár -, ha ugyanebbe a süllyesztőbe kerül, és üres borítékot kap a nyugdíj helyett, milyen véleményt nyilvánít akkor? Szökőné Csizmadia Mária „Ez is elsüllyedt a nagy süllyesztőben...” Fűrészelnek, fűrészelnek... Egercsehiben az emberek ismernek bennünket, azt is tudják, hogy nehéz munkával keressük meg a pénzt. Mi nem bántunk senkit, de nem tűrhetjük, hogy sértegessenek a nyilvánosság előtt. Válaszolnunk kell az újságban megjelent Fűrészelnek, fűrészelnek című cikkre. Tudjuk, ki lehetett az a Petőfi utcai lakó, aki azt a megjegyzést tette: „eltirhították őket”, de lehetne benne annyi tisztesség, hogy kiíratja a nevét, és vállalja a felelősséget a szavaiért. A jegyzőnő azt nyilatkozta, hogy mi építési telket kaptunk. Hadd válaszoljunk rá: mi lakóházat fogunk építeni, de a két év hosszú idő, addig pénzt kell keresnie a fiamnak. A polgár- mesteri hivatalban is nagyon jól tudják ezt, a vállalkozást engedélyezték is. Mi nem fűrészüzemnek használjuk a telket, csak fűrészelünk ott. A fűrészüzem a falu közepén van, az orvosi rendelő mellett. Ha mi zajosak vagyunk a falu szélén, akkor a polgármesteri hivatal miért nem telepíti ki a még zajosabb üzemet a központból? Nem lehet egy vállalkozót a földig tiporni. Az önkormányzatnak arra kellene törekednie, hogy minél több munkahelyet létesítsen, és segítséget nyújtson a fiataloknak. De még azoknak is elveszik a kedvét, akik becsületesen akarnak dolgozni és élni. Biztatni kellene a fiatalságot, hogy merjenek vállalkozni, és ne járjanak a hivatalba segélyt kunyerálni. Egercsehiben meg kellene adni mindenkinek a lehetőséget, hogy tisztességesen dolgozhasson, ha akar. És ne azon múljon egy hivatalos ügy igazságos intézése, hogy kinek milyen protekciója van. Sajnos, nem olyan országban élünk, ahol válogatni lehetne a munkahelyekben. Mi megkaptuk a hatósági engedélyt, ezután szeretnénk nyugodtan dolgozni. Puskás Andrásné Egercsehi Közteherviselés, óh! Manapság elég gyakran emlegetik, hogy nehéz helyzetben van az ország, mert az államkasszába igen(csak) nehezen folynak be a lakossági adók, s más kötelezettségek, amelyeket fizetni kell. Sőt olykor-olykor emelni (is) kellene az állami alkalmazottak fizetését, a nyugdíjakat. Manapság gyakran fenyegetik (joggal?) a kormányt sztrájkokkal, munkalassítással, sőt nyíltan (is) a hatalomból kiszorultak, vagy még csak közelében lévő(k) - pártok, politikusok, hogy mondjon le, adja át helyét a szakértőbbeknek. Manapság azok, akik gondolkodni is, meg jó szándékkal politizálni is tudnak, láthatják, hogy valóban nehéz lett a bérből, a fizetésből élők helyzete. Nincs elegendő munkahely, mert a bér(ek) sehol sem fixesek, olykor a munkaadótól függői ek). Másutt meg teljességgel alulfizetéssel is vállalják a munkát, hogy a tétlenségtől megszabaduljanak. Manapság gyakran előfordult), hogy nemcsak az úgynevezett KGST-piacon nem adnak számlát, blokkot, nyugtát a vevőnek, hanem még az önálló kisiparos is el-elfelejt- kezik róla. így aztán megtörténik, hogy csak a vevő vesz részt a közteherviselésben, az eladó meg kimarad az állam iránti kötelezettség teljesítése alól. Megtörtént, hogy az autósbolt, a vegyiárukat szolgáltató, a fodrász egyugyanazon a napon, ugyan egymástól függetlenül, de elfelejtette a nemzet iránti kötelezettségét. Manapság a köz pénzéből tartják(juk) fenn a médiákat, mégis előfordul, hogy napközben gyengén sugároz a Kossuth, a Petőfi, hogy egyes pártok képviselői magukhoz ragadják a mikrofont, a kép-. ernyőt, s úton-útfélen rágal- * maznak, közhangulatot rontanak. Nyíltan szidják a szomszédjaikat, úgymond nagyokat mondanak a közpénzen üzemeltetett médiáknak. Talán ha fizetnék a műsoridőt, befagyna a szócsövük. Manapság a közjóból akar mindenki - legalábbis a többség - részesülni. Csupán az a baj, hogy már nem termelnek a nagyüzemek. A köztulajdon átment kft.- be, rt.-be és más hangzatos vállalatokba, ahol a cél az egyéni — s nem a közösségi (társadalmi) - élet fellendülése. Manapság a saját zsebbe való gazdálkodás történik. Eközben az államot teljesen mellőzik. Joó Sándor nyugdíjas tanár Szihalom Az első gólyatábort szervezik Kiskörén a pásztorvölgyiek Az idén is lehetőségük volt a felnémeti és egri gyerekeknek, hogy két hetet a nyári szünetből tartalmasán töltsenek el. A Pásztorvölgyi Általános Iskola két fiatal, lelkes pedagógusa változatos programokkal tette színesebbé a szürke hétköznapokat a szépszámú érdeklődő résztvevőnek. A gyerekek örömmel ismerkedtek meg az origami rejtelmeivel, izgalommal várták a lovaglást, s húzták fel túracipőjüket a kirándulások alkalmával. Megismerkedtek Eger város nevezetességeivel, és természetesen a közös strandolás élménye is a nyár egyik kellemes emléke marad. Tudjuk, hogy ez a hét egy csepp csupán a tengerben. Öröm, hogy néhány napra mozgalmassá tettük a gyerekek szünidejét. A vidám arcok pedig kárpótolták a befektetett munkát. A pásztorvölgyi intézmény gimnáziumának diákönkormányzata hagyományteremtő céllal gólyatábort szervez az új diákoknak Kiskörén, a Kötivi- zig Motelban augusztus 28-30- ig. A háromnapos program változatosnak ígérkezik: lesznek szituációs játékok, drámajátékok, sport- és szellemi vetélkedők, játékos angolórák, Ki mit tud?, műsoros tábortűz és Ti- sza-parti strandolás. A 60 fős tábor programjainak szervezésében és megvalósításában a gimnázium négy tanára és 16 másodikos „öregdiákja” vesz részt. Huszonöt év után... A Kerecsendi Általános Iskola 1970-ben végzett egykori diákjai a 25. évforduló alkalmából nemrég jó hangulatú osztálytalálkozót rendeztek a helybeli Vadásztanya étteremben. A „vén” diákok - tanáraikkal - fehér asztal mellett idézték fel a régi emlékeiket, amelyekre ma is szívesen gondolnak. Felelevenítették az egykori közös sikerek és diákcsínyek sorozatát. A Heves Megyei Hírlapon keresztül is köszönik volt igazgatójuk, osztályfőnökük és tanáraik szívből jövő jókívánságait. Kecsmár Sándorné Kerecsend Fehér asztal mellett idézték fel a régi emlékeket, a diákévek szépségeit
