Heves Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-17 / 165. szám

2. oldal Megyei Körkép 1995. július 17., hétfő üli a Véleménye Mező László alezredesnek, a Heves Megyei BV Intézet parancsnokának? A közelmúltban foglalkozott a kormány a büntetés-végre­hajtási intézetek tevékenységével. A itt elhangzottak közül „szembesítettük” néhánnyal az egri börtön parancsnokát.- Mit takar az a kabineti megállapítás, hogy a BV-dolgozók létszáma és összetétele nincs összhangban a rájuk háruló te­endőkkel? Mi a helyzet Önöknél?- A Heves Megyei BV Intézetben folyó munka feltételrend­szere, így a személyi feltételek is az utóbbi években jelentősen fejlődtek. Ezt a hazai jogszabályok változása, az európai bör­tönszabályok alkalmazása indokolta. Ám az előrelépés ellenére a személyzet jelenleg is csak túlórák teljesítésével tudja biztosí­tani az intézet zavartalan működését, biztonságát. A dolgozók felkészültsége folyamatosan javult, de e szakma speciális isme­reteinek elsajátítása, a legnagyobb igyekezet ellenére is, idő­igényes. Az egyre fiatalodó állománnyal szemben a változások és a jogszabályok, valamint a fogvatartottak erősen romló ösz- szetétele magasszintű követelményeket támasztanak. A felada­tok szabta igénytől a mi feltételeink azonban elmaradnak.-A kormány szerint is indokolt egy börtönfejlesztési terv kidolgozása. Egerben mik lennének ennek fő irányai?- A magyar börtönök többsége a századforduló táján épült, az egri például 1908-ban. Itt a nyolcvanas évek elején történt részleges bővítésen kívül csak hibaelhárítást szolgáló felújítás és karbantartás folyt az épületen. Az intézet közel 90 éve fo­lyamatosan lakott helyiségei és használt közmüvei jelentős fel­újításra, illetve cserére szorulnának.- Az országban fogvatartottak foglalkoztatása - mint kide­rült -12 Kft-ben történik. Ezek az átalakult vállalatok nehéz helyzetben vannak, az ellehetetlenülés határán. A Heves me­gyei BV Intézet elítéltjeinek egy része dolgozik, de vajon nem fenyeget-e a rácsok mögötti munkanélküliség?- A nálunk elhelyezett börtönfokozatű női elítéltek foglalkoz­tatási lehetősége jobb az országos átlagtól. Ugyanez modható el a munkaadó, a balassagyarmati Ipoly Cipő Kft.-hez tartozó egri üzemegység mutatóiról. A büntetésüket töltők cipőfelső­rész tűzésével foglalkoznak, külföldi megrendelő részére. A Kft. vezetésének véleménye szerint amennyiben a munka mi­nősége a jelenlegi jó szinten marad, a foglalkoztatás hosszabb távon is biztosított lesz az itt elhelyezett elítélt nők számára. (budavári) Kazaltűz a tenki pusztán Szombati napon Tenk mellől, a határbeli pusztán található Barna­farm Kft. telepéről riasztották a hevesi tűzoltókat. A helyszínre érkező lánglovagok rövid idő alatt mentesítették az égő szalmakazalt, amelyben mintegy 160 ezer forintos kár keletke­zett. A tűz keletkezési okát még vizsgálják, személyi sérülés nem történt. Újraéledt a hajdani vigadalom Színpompás fesztivál Kiskörén Kellemes napfény, kíváncsis­kodó sokaság, színes népvise­letbe öltözött dalárdások adták meg a folklórfesztivál alap­hangját Kiskörén. Már kora délelőtt a kiskörei utcákon fel-feltűnő népvisele- tes idegenek láttán sejteni le­hetett, hogy valóban újraéled a hajdani vigadalom. S kicsivel 10 óra után, a pattogó talpalá- való kíséretére, indult az ün­nepi karnevál, hogy végig énekeljék, táncolják az érdek­lődő sokaság között a körei főutcát. A nótázásbán egymást fö­lülmúló menetet a tardi ha­gyományőrző együttes nyitotta meg. Á matyóvidék egyik szemet gyönyörködtető visele­tében egymás mellett láthattuk a legapróbbakat, a babosken- dős, szövöttkötényes asszo­nyokat s a gomboslajbis, roj- toskötényes férfiakat, fejükön rozmaringos kiskalappal. Utá­nuk a csipkés körbokrétát a hevesi nyugdíjasklub tagjai fonták karéjba, viseletűket a háziipari szövetkezet kézi- hímzéses népviselete gazdagí­totta. A dél-alföldieket a be- senyszögi népdalkor paraszt­ruhásai képviselték, míg a jászság népi kultúráját ezúttal a jászszentandrásiak hozták magukkal, táncukat nótával kísérve imigyen: ritka búza, ritka árpa, ritka rozs... A matyóvilág másik képvi­selői, a szentistvániak marok­nyi társaságában elől, pántli­kás szalaggal hajukban a fiatal lányok masíroztak, majd bok- rétás főkötőben, csipkés lityá- ban, piros, kék, és sötés színű jánykában az asszonyok, aszerint, hogy viselője milyen korú, vőfényes bokrétájukon sok-sok pat­togatott ku- kuricás em­lékszalag, egy-egy sze­replés emlé­kével. A lel­kes egri nyugdíjas dalkör után a sort a hely­béli hagyo­mányőrző együttes hangulatos dalos-táncos menete zárta. Útjuk során rövid időt töltöt­tek a helyi templomban is, ahol Menyhárt József esperes köszöntötte a 250 éves egy­házközség nevében az egybe­gyűlteket, méltatva a szép és tartalmas ünnepet. Búcsúzás­ként a közel 300 vendég ajká­ról egyszerre zendültfel az ősi magyar katolikus himnusz. Aztán a falumúzeum udva­rára sereglett tömeget a házi­gazdák nevében Járdán Jó- zsefné köszöntötte, nyomaté­kosa: elengedhetetlen a ba­ráti szálak ápolása, a népi ér­tékek átadása, a dalban rejlő kincsek kutatása. Majd egy­mást követően léptek szín­padra a műkedvelő művészeti csoportok, csodálatos átéléssel idézték vissza a legnehezebb paraszti munka, az aratás dal­Jó hangulatban Kiskörén fotó. perl Márton ban kifejezhető mozzanatait, a summás élet keserveit. Emel­ték a hangulatot a jászság s a Dél-Alföld ismert és alig hal­lott népdalai, Suszterné Ma­rika néni palócnótái. Újraéledt itt a citeramuzsika, a köcsög­duda, Varga Istvánné szavala­tában pedig az őszbe hajlók fiatalsága. A délután is a vígságé, mó­káé, a kacagásé volt, a jelenlé­vők egy része a táncházban bizonyította képességeit, má­sok a dalárdában. Mindennek az estébe nyúló alkonyat vetett véget, s a résztvevők megfo­gadták: hagyománnyá fejlesz­tik a körei találkozót, ezzel is átmentve a kultúra egy-egy gyöngyszemét az utódoknak. Cseh Béla A kísérletektől a vágásig Fiatalok ötlete a helyi orgánum Készülő derecskéi hírmondó Néhány igazán lelkes fiatal öt­lete, miszerint helyi újságot je­lentetnének meg Mátraderecs- kén, a falu vezetésének akara­tával találkozott. Mint megtudtuk, a képvi­selő-testület legutóbbi ülésén már elvi döntés is született a kezdeményezés támogatásáról. A tervezett helyi orgánum meg­jelenésének gyakoriságáról azonban egyelőre még nincs pontos elképzelés, hiszen ez nagyban függ a költségek ala­kulásától. Az ötlet gazdája, Bállá Györgyi, aki Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanulója egyébként lapunk munkatársának érdek­Amikor megláttam, még nem tudtam, hogy az igazi Kanadá­ban „kötünk ki”. A főiskola előtt, az árnyas park enyhítő menedéket nyújt a tűzgolyó sugarai elől. Oda igyekezik egy fiatal férfi is, maga előtt tolva a széles gye­rekkocsit, amelyben két gyerek szundít, egy ikerpár. Látszik a férfin, hogy ő az apa, valahogy másképpen áll keze a kocsi to­lókarján. Minden lépte féltő óvás, éber őrszolgálat a csöpp­ségek fölött. Épp ezért figyeltem fel rá, ritkaság manapság, hogy apák gyerekkocsit toljanak maguk előtt, mintha ez kizárólag anyai kötelesség volna, és nem férfi­nak való. És most látóterembe vetődik egy férfi, aki egyszerre lődésére további információk­kal szolgált:- Mi már készen állunk a bemutatkozó szám elkészíté­sére, javában gyűjtjük az anya­gokat. A tördelést is megoldjuk saját erőből, így csupán a nyomdai költségek terhelik az önkormányzat pénztárcáját. A költségek pontos ismeretében dől majd el, hogy negyed­évente, vagy havonta jelenik-e meg a lap. Mi ez utóbbit szeret­nénk... Azt hiszem, az önkor­mányzat már tárgyalást folytat egy nyomdával, remélem tehát, hogy az első szám megjelenése a terveinknek megfelelően au­gusztusban megtörténhet. megbontja a rendet. Vajon hol él ez az ikreket sétáltató apa? Eger melyik részén? Leül az első üres padra, előtte a kocsi. Nem tudok sza­badulni a kép vonzásától. Kér­dezni kell valamit. A kölcsönös bemutatkozás felold minden tartózkodást. Már jó ismerősként beszélge­tünk, persze, halkan, hogy a ki­csik fel ne ébredjenek. Meglepetésemre, a férfi nem Egerben él, hanem az angol Kanada Vancouvert városá­ban. Most jöttek haza, egy hó­napot töltenek itthon, még két napjuk van. Nem nyaralnak a Balatonnál, jobban érzik magu­kat itt a sok barát, rokonság kö­rében. Mióta elmentek, csodá­latosan megszépült Eger. Nem (Folytatás az 1. oldalról)-A másik szabály az állatok szállításáról, a vágás előtti pi­hentetéséről szól. Nálunk ezt sem mindig tartják be. A tojó­tyúkok ketreces tartásáról -86- ban készült^ a nemzetközi egyezmény. Ők - bököget nyu­gat felé a főorvos - rendelkez­nek a borjakról, a nyulakról, a kísérleti állatokról.- Örülök, hogy róluk is szót ejt. Iszonyatos laboratóriumi felvételeket láttam...- Nem vitatom, hogy szük­ség van ezekre. De ezzel együtt is meg lehetne adni az állatnak azt, ami jár nekik. Ezeknek a szerencsétleneknek az a sorsuk, hogy életük végéig kínozzák őket. Addig kapják a különféle kémiai szereket, míg végül be­lepusztulnak.- Kanyarodjunk vissza a ha­szonállatokhoz. Úgy gondolom, tud betelni az esti fényekben megvilágított várossal. Felveszi a versenyt sok társával a Föl­dön, ez egy itt felejtett bárok vi­lág. Nem csoda, hogy Vörös At­tila ennyire értékeli Eger ba­rokk szépségeit. Bár itthon a szállításvezetőként dolgozott, az ő útja is épületekhez veze­tett. Kanadában szakmájában dolgozik, felesége, Szabó Gitta védőnő, csak a gyerekek neve­lésének él, Chrissnek és Hen­riknek, akik értik már becene­vüket is: - Dagi!...Pingvin! Egészségesek, jól bírják a ka­nadai levegőt, augusztus 20-án lesznek kétévesek, betegek nem voltak... Otthon magyarul be­szél a család, az ikrek mindent értenek, válaszolnak, angolul hogy az utóbbi években - ami­óta sokan földtulajdonosokká váltak - többen foglalkoznak állattartással. Vajon ők érte- nek-e ehhez a munkához?- Is, is. Akik önellátásra ne­velnek jószágot, többnyire a szüleiktől, nagyszüleiktől elle­sett módon tartják az állatot. Inkább azokkal van baj, akik a nagyüzemi tartásra rendezked­tek be. A vélt haszon reményé­ben szakértelem nélkül fogtak, kezdenek a vállalkozásba, s az alapvető szabályokkal sincse­nek tisztában. Egy négyzetmé­teren például 20-22 naposcsibét lehetne tartani, ezzel szemben 28-at, 32-öt is összezárnak egyesek. Előfordul az is, hogy a betegség ellen kezelt sertést előbb szállítják vágóhídra, mint ahogy a szervezetéből kiürült volna a gyógyszer. Természete­sen ez annak sem használ, aki úgyis megtanulnak. Az anya­nyelv gyakorlását elősegíti a templom és a cserkész szövet­ség... Külön érdekesség Kana­dában, hogy megtartják az Apák Napját is. Ugyanolyan rangja van, mint az Anyák Nap­jának májusban, csakhogy a nők figyelme júniusban fordul az apák felé. Ilyenkor leviszik a férfiruhák árát, az anyák is megajándékozzák az apákat. Ezen a nevezetes napon Attila is kapott nejétől egy pulóvert, de két puszit is hozzá, és aznap nem volt kötelező számára a mosogatás terhe sem. Kérde­zem Attilát, mikor kap ismét puszit Gittától?- Amikor olvasni fogja ezt a cikket! - harsogja nevetve.- Meddig maradnak még Egerben? Hogy is mondta?- Hétfőn már utazunk.- Jaj, akkor azért a két puszi­ért Kanadába kell repülni... Gál Elemér elfogyasztja a húsát. Nem lesz tőle azonnal beteg, csak éppen a későbbiekben nem használ majd neki például az antibioti­kum.- Szép számmal létesültek vágóhidak is. Mindenütt elek­tromos sokkolással kábítják a kivégzésre szánt állatot?- A közepes teljesítményű helyeken, ahol napi 20-30 álla­tot szúrnak le, kötelező az elektromos kábítás. Másutt nem.-Az egyéb előírásokat be­tartják a vállalkozók? Értem ez alatt: kizárólag az állatorvos által megvizsgált, vágásra en­gedélyezett sertéseket ölnek le?- Előfordul, hogy többet vágnak, mint amennyiről papír­juk van. De ezt bizonyítanunk kellene, mi pedig nem vagyunk nyomozó hatóság. Négyessy Zita Európai Ifjúsági Tábor Egerben Mint már korábban jeleztük ol­vasóinknak, Felsötárkány ad otthont az Európai Fiatalok Táborának. A 14. alkalommal megrendezett, két héten át tartó, vasárnap megnyílt tá­borba ezúttal 9 európai ország­ból, mintegy 150 fiatal érkezett. A megnyitó ünnepségen Ko- zári József főszervező el­mondta: a kezdeményezés 14 esztendeje indult el Németor­szágból, az észak-rajna-westfa- liai Siegen városából. Az első találkozót, amelyre akkoriban Kelet-Európából, cseh, lengyel és magyar fiatalokat hívtak meg, az Európa Parlament és Siegen város Önkormányzata kezdeményezte. A találkozó meghirdetett célja az volt, hogy az Európa különböző országai­ban, régióiban élő fiatalok megismerjék egymást, egymás kultúráját. Az angol, belga, cseh, hol­land, lett, német, olasz, spanyol és török fiatalok megismerked­nek Eger műemlékeivel, s ma­guk is megismertetik hazájukat az itt lakókkal. Erre jó alkalom a július 23-i Európa Nap, ami­kor a résztvevők folklórbemu­tatót tartanak a Dobó téren. Árokba borult az autó Gyalogost gázolt el a hajnali órákban Szerencsére csak könnyebb sé­rüléseket okozó balesetek tör­téntek megyénkben az elmúlt hét végén. Az illetékes rendőri szervek­től kapott tájékoztatás szerint pénteken 14 óra 15 perckor a 24-es főúton, Gyöngyösről a Mátra felé haladva, egy jobbra ívelő útkanyarban B. L. tatabá­nyai lakos az általa vezetett EXJ 819-es forgalmi rend­számú gépkocsival lesodródott az úttestről és az árokba csú­szott. A gépkocsi vezetője könnyű sérülést szenvedett; a mentők a helyszínen látták el. Ugyanezen a napon, este 9 óra 10 perckor Gyöngyös belte­rületén P. L. gyöngyössolymosi lakos kerékpárjával az úttesten körültekintés nélkül balra akart kanyarodni, s egy mögötte sza­bályosan közlekedő személy- gépkocsi elütötte. A kerékpáros 8 napon belül gyógyuló könnyű sérülést szenvedett; a mentők a hatvani kórházba szállították. Tegnap hajnalban, 3 óra 5 perckor a 3-as számú főúton, Gyöngyös és az autópálya kö­zött, M. L. kazincbarcikai lakos a CLN 467-es rendszámú sze­mélygépkocsijával elütötte a vele azonos irányba haladó T. G. gyöngyösi lakos gyalogost. T. G. szintén 8 napon belül gyógyuló, könnyű sérülést szenvedett. Eger történetéről a külhoniaknak Vándorkiállítás Siegenben A csehországi Teplicéböl né­met földre, Siegenbe érkezett július elején a Dobó István Vármúzeum munkatársai által rendezett kiállítás. A vándor- kiállítás Eger történetével, a kezdetektől napjainkig ismer­teti meg a látogatókat. A teplicei első állomáshely után július 9-től már a siege- niek láthatják a — régészeti le­letekkel, várábrázolásokkal, a törökellenes harc fegyverei­vel, a későbbi török hódoltság emlékeivel, valamint az egy­házi központ, a barokk város, a közigazgatási központ, a fertálymesterek, a címek, mesterségek és a borkultúra tárgyi, képi emlékeivel - gaz­dagon illusztrált kiállítást. A megnyitón Karl Wilhelm Kirchhöfer siegeni polgár- mester őszinte, baráti szavak­kal üdvözölte a két város mú­zeumának kapcsolatát. D. Jürgen H. Schawacht helyi múzeumigazgató pedig kie­melte; ez már a hetedik kiállí­tás, amit közösen szerveztek, ebből három alkalommal mu­tatkozott be a siegeni mú­zeum gyűjteménye Egerben. Ezt a legutóbbi magyar kiállí­tást dr. Petercsák Tivadar megyei múzeumigazgató nyi­totta meg. A kiállítás szep­tember 3-ig látogatható. Ez­után Esslingenben , Eger test­vérvárosában nyitják meg újra a német közönség előtt, akik október végéig tekinthe­tik azt meg. B. Papp Györgyi A kanadai Vancouvert-be szakadt hazánkfia - Egerben Ahol még Apák Napja is van

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents