Heves Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-11 / 160. szám

1995. július 11., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE A ío cél: a helyi turistaforgalom fellendítése Idegenforgalmi egyesület Párádon Tavaly decemberben néhány lelkes ember egyesületet alakí­tott Párádon. Célul tűzték ki Párád és környéke, s tulajdon­képpen a Mátra idegenforgal­mának fellendítését. Az eddigi tapasztalatokról, és természe­tesen a további tervekről Szán­tai Zoltánnal, az egyesület el­nökével beszélgettünk.-Mi késztette arra, hogy életre hívja ezt az egyesületet?- Azt gondolom - ponto­sabban tapasztalom hogy a spontán turizmusnak, idegen- forgalomnak az ideje végleg lejárt. Bármilyen adottságok­kal rendelkezik is egy terület, ha a látogatókat nem szerve­zetten próbálják odacsábítani, csak igen rossz eséllyel tehetik mindezt. Igenis, marketing- munkát kell végezni: nem igaz, hogy a jó bornak nem kell cégér. Azt pedig nem kell mondani: egy egyesület lé­nyegesen hatékonyabban ké­pes dolgozni, mint az egyes emberek.- Kik alkotják a tagságot?- Túlnyomórészt parádi, il­letve Párád környéki vállalko­zók. Tizenegyen voltunk ala­pítók, ma már harmincketten vagyunk, elsősorban az ide­genforgalom területén dolgo­zók. Vendéglátósok, kereske­dők, szállásadók... De van kö­zöttünk például lakatos is. Ezenkívül a parádfürdői kór­házat is a tagjaink között tud­hatjuk.- Mit ajánlanak majd az ide érkezőknek?- Természetesen ellátást, étkezést és szervezett progra­mokat. Különféle gyalogtúrá­kat, kirándulásokat. Ezekhez túra-, illetve idegenvezetésről is gondoskodunk. Igény sze­rint nemcsak a környék látni­valóival ismertetjük meg a vendégeket, hanem a megyé­ben lévő érdekességeket is bemutatjuk. Nagyon fontosnak tartom, hogy a Mátra nem csupán nyáron alkalmas a pihenésre, kikapcsolódásra, hanem az év bármely szakában. Ezt az előnyt is ki kell tudni hasz­nálni.- A reklámuk ezek szerint igen határozott.- A lehetőségeinkhez mér­ten természetesen hirdetjük magunkat. Ebben a legfonto­sabb tervünk egy turisztikai kiadvány megjelentetése há­rom nyelven, amit az ország­határon kívül is szeretnénk ter­jeszteni. Sajnos, anyagi okok miatt már hónapok óta hely­ben járunk ebben az ügyben. A tervek készen vannak, a fo­tók nagy. többsége is, csak a nyomdai munkák vannak hátra. Talán őszre összejön elég pénz a megjelentetéshez. Ebben a Heves Megyei Vállal­kozói Központ is segít, a költ­ségek felét ők térítik. A másik felére így már talán könnyebb lesz támogatókat találni.- Az egyesület anyagi for­rásai miből tevődnek össze?- Biztos forrásként csak a tagdíjainkra támaszkodha­tunk, azonban ez a működési költségekre sem elég. Az ön- kormányzattól is kapunk némi támogatást. Az Országos Ide­genforgalmi Hivatalt is meg­kerestük, nem is feltétlen anyagi, hanem bármiféle egyéb jellegű segítségért - de még csak válaszra sem méltat­tak. Pedig azt gondolom, az országos szervezetnek min­denképpen a miénkhez ha­sonló öntevékeny csoportokra kellene támaszkodnia, belő­lük, belőlünk építkeznie. Ha ezt komolyan vennék, biztos, hogy a jelenlegi néhány egye­sületnél lényegesen több szü­letne országszerte. (suha) Őszre várható döntés az átadás ügyében Önkormányzati kezelésbe kerül-e az aranyosi temető? Működik a kisebbségi önkormányzat Helyreállt a rend Váraszón Építik a bírói zuhanyzót Péterkén A pétervásárai önkormányzat jóvoltából a sportpályán meg­kezdődtek a játékvezetői tusoló kialakításának munkái. A léte­sítmény a későbbiekben lehe­tővé teszi, hogy a bírók kultu­rált körülmények között, a játé­kosoktól különállóan tisztál­kodhassanak a mérkőzések után. Bogácsra készül a nyugdíjasklub A nyári időszakban is szervez­nek programot a pétervásárai nyugdíjasklub tagjainak. A hó­nap közepén az elmúlt évekhez hasonlóan idén is ellátogatnak a bogácsi strandra. Változott a hivatal félfogadási rendje A bükkszenterzsébeti polgár- mesteri hivatal ügyfélfogadási rendje megváltozott. Ezentúl a falu polgárai ügyes-bajos dol­gaikkal az alábbi időben keres­hetik fel az önkormányzat szakembereit: hétfőn és csütör­tökön 8-16 óráig, kedden és pénteken 8-12 óráig, szerdai napokon pedig a félfogadás szünetel. Konditerem nyílt a ballai iskolában Régi tervként valósították meg a mátraballai általános iskolá­ban az új, korszerű edzőtermet, melyben az iskolásokon kívül a falu lakói is sportolhatnak, mo­zoghatnak naponta délután 4 órától este nyolcig. A sportléte­sítmény kialakításának, felsze­relésének költségeit a Nemzeti Sport Alap pályázatán nyert támogatás fedezte. Épül a csatorna Egerbocson Az elmúlt héten megkezdődtek a szennyvízcsatorna-hálózat építésének munkálatai Egerbo­cson. A falu jegyzőnőjének tá­jékoztatása szerint az egész te­lepülést átszövő közműhálózat várhatóan a hónap végére ké­szül el. Ezzel megvalósul a köz­ségben idén tervezett egyik leg­fontosabb és legnagyobb beru­házás. A falu lakóit, valamint az ön- kormányzat képviselőit és a bá- tori plébánost egyaránt régóta foglalkoztatja a hevesaranyosi temető kezelésének kérdése. A kegyhely igen rossz állapotban van, azonban a rendezést az egyik fél nem tudja, a másik egyelőre nem akarja elkezdeni. Ennek jártunk utána. Először a község polgármesterét, Király Györgyöt kérdeztük az ügy ál­lásáról.- Jelenleg a temető az egy­házközség tulajdonában van - rögzíti a tényt a polgármester. - Szeretnénk rendbe tenni, a kerí­tés felújításakor, valamint a ra­vatalozóházon egyelőre csak a legszükségesebb munkákat vé­geztük el. Amíg azonban a te­mető nincs az önkormányzat tu­lajdonában, addig a nagyobb beruházásokhoz nem foghatunk hozzá. A felújítások mellett bő­vítés is szükséges lenne, épp ezért remélem, hogy mihama­rabb megegyezés születik az átadásról. A bátori plébános telefonon adott tájékoztatást:- A Főegyházmegyei Hiva­tallal nem jött létre a megegye­zés a temető önkormányzati tu­lajdonba adását illetően. Még­sem mondhatom, hogy elhúzó­dik a megoldás, mert egész egyszerűen csak áll. Azt hi­szem, mindenki jobban járna, ha az egyházközség tulajdoná­ból kikerülne, hiszen anyagi helyzetünknél fogva nem tudjuk a fenntartást vállalni — mondta Zajacz Ernő. - Szerencsére az önkormányzattal, főként a pol­gármester úrral jó viszony ala­kult ki, ez mindenképpen elő­remozdítja a megoldást. Az ön- kormányzat a templom felújítá­sából is részt vállalt, valamint a temetőnél is egy szakaszon jár­dát készíttetett. Ezek a lépések már a Főegyházmegye előtt is tényként kell, hogy megjelen­jenek. Azt gondolom, ha idén ősszel visszatérünk e kérdésre, már a megegyezésről adhatok számot. Annál is inkább, mert a többi faluban is vagy már átadtuk, vagy folyamatban van az át­adás. Egyedül Egerbaktán nem ismerem a helyzetet, mert - nyolcadik településként - ők augusztus elsejétől tartoznak majd az én területemhez. Felújítják az erzsébeti közvilágítás egy részét Még tavaly félretette fíükk- szenterzsébet önkormányzata azt a nyolcszázezer forintot, melyet a falu közvilágítási rendszerének korszerűsítésére szántak. Az idén azonban ez az összeg már csak a munkák fel­ének költségére elég — tudtuk meg a falu jegyzőnőjétől, Utassy Ilonától. Mivel azonban a feladat nem halasztható to­vább, már megkötötték a szer­ződést a kivitelező ÉMÁSZ Rt.- vel, s ezen a héten meg is kezdik a világítótestek cseréjét. Emellett több kisebb munka is folyamatban van a község­ben: festik az orvosi rendelőt és az óvodát, felújítják a szolgálati lakás kerítését. A tervek között szerepel még a ravatalozó tata­rozása is. Ezekben a munkák­ban javarészt az önkormányzat által foglalkoztatott közmunká­sok serénykednek. A faluban régóta gondot je­lentettek a kóborló ebek; ennek a problémának lehet megoldása az az ebkiirtó készülék, melyet a négy önkormányzat - Tarnale- lesz, Szentdomonkos, Fedémes és Bükkszenterzsébet — közösen vásárolt, s amelynek segítségé­vel az állatorvos szenderítheti jobblétre a hányatott sorsú ku­tyákat. Az ország számos településé­hez hasonlóan a tavalyi helyha­tósági választások alkalmával Váraszón is megalakult a ki­sebbségi önkormányzat. A Lungo Drom cigányszervezet három jelöltje mintegy kétszáz szavazattal került be a testü­letbe. A működés első hónapjai azonban nem voltak problé­máktól mentesek. A feszültséget az okozta, hogy Csikós Lászlót, a három­fős testület vezetőjét a cigány lakosság egy csoportja - közü­lük néhányon az elnök közeli rokonságához tartozók — azzal vádolták, hogy a rendelkezé­sére álló pénzzel felelőtlenül gazdálkodik, illetve annak egy részét a saját céljaira használta fel. Bár a vádak alaptalannak bi­zonyultak, a testület két tagja, Csóka Barbara és Horváth Ti­Az elképzeléseknek megfele­lően zajlott a kárpótlási földek kiosztása Recsken. Az érdeklő­désre jellemző volt, hogy a ko­rábbi tervektől eltérően a pol­gármesteri hivatal helyett a mozi épületében kellett megtar­tani a gyűléseket. A részletek­ről Gál István, a földrendező bizottság elnöke adott tájékoz­tatást.- Sokakat érintett a kárpót­lás, a három nap alatt nem is sikerült valamennyi kijelölt földről dönteni. A szántóterüle­tek - mintegy kétszáz hektár - licitje megtörtént, a gyep- és az erdőterületekre most csütörtö­kön és pénteken kerül sor, szin­tén a mozi helyiségében, mind­két napon reggel kilenc órától. Sajnálatos módon a jelek sze­rint valóban csak álmot dédel­gettek a miskolci központú Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságon és Terpesen is, amikor a ceredi Tárnán, a falu határában egy minden igényt kielégítő, nemzetközi sportver­senyek lebonyolítására is al­kalmas, 16 millió köbméteres víztározó terveit fektették pa­pírra. Az igazsághoz az is hozzá­tartozik, hogy az ötlet nem ma született, azt még a ’70-es években vetették fel. Igazán azonban csak mintegy tíz esz­tendeje került kézzelfogható közelségbe a nagyszabású terv megvalósítása. Akkoriban ugyanis még úgy tűnt, a vízigé­nyes recski ércbánya teljes ver­tikuma beindulhat, s emellett a bor bizalma olyannyira meg­rendült vezetőjükben, hogy ki­jelentették: nem hajlandók to­vább együttműködni vele. Mindez a testület megszűnését jelentette volna. Hogy erre ne kerüljön sor, a települési ön- kormányzat és az országos ci­gányszervezet vezetői próbál­tak közvetíteni a szembenállók között. A tárgyalásokat végül is siker koronázta, ebben nagy ré­sze van annak, hogy a falu ve­zetése további anyagi támoga­tást is biztosított a kisebbségi önkormányzatnak. így a közelmúltban újra ösz- szeült a három cigány vezető: elfogadták az idei költségveté­süket, és döntöttek a pénzgaz­dálkodás szabályairól. Remél­hetőleg ezzel a továbbiakban megfelelő képviseletet kaphat­nak a váraszói cigányok. Zay Józsej- Nagyon fontosnak tartom ­hangsúlyozta Gál István hogy mind a három napon -az emberek fegyelmezetten, egy­más iránti tisztelettel vettek részt a licitálásban. Ennek is köszönhető, hogy a legfrekven­táltabb területen, a tó környé­kén is zökkenőmentesen juthat­tak hozzá a hétvégi telekkértf is hasznosítható földekhez tulaj­donosaik, mintegy százhatya- nan. E- Bízom abban - mondta vé­gül az elnök hogy a követke­zőkben is hasonló megegyezési készséget mutatnak az érintet­tek, s a hét végére befejeződhet a kárpótlás. . ■ .t ’m -Kis* Ildi íns-n/hiáo (s. p.) mezőgazdaságban lík-i nyilván örömmel fogadták volna a víz­tározót.^ i Az Evizig munkatársai sze­rint már a beruházási és kivite­lezési terv is állami támogatás­sal valósulhatott volna meg, ám az ötlet „tetszhalotti állapotba” zuhant, mivel a költségvetés aligha lenne képes fedezrti a mai áron számolva több száz­millióforintos programot. ^ Ennek tényét talán majd epak akkor sajnálhatják igazán az e térségben élők, ha az itteni.ide­genforgalom valóban fellendül, s a külföldi, gyógyulni vágyó vendégek - a fürdőkúrák szüne­teiben - a vízi sportoknak fize- retnének hódolni. Erre lehető­ségük ugyanis legközelebb a Tisza-tónál adódik. iJ (rfie) Vita nélküli kárpótlás Recsken lagoi ß 9-11 Több százmilliós helyi és vízügyi álom \ Víztározó Terpes határában? Az alig egy hónapja alakult csoport első fellépésének emléke Bükkszenterzsébetről Egyre szépül Szentdomonkos Szentdomonkoson a nyár nem hozott uborkaszezont, leg­alábbis ez derült ki a Sike Barna alpolgármesterrel folyta­tott beszélgetésből.- Inkább azt mondanám, kissé összetorlódtak a felada­tok. Sajnos, Sipos József pol­gármester még mindig kórházi kezelés alatt áll, de ő is kiveszi a részét a munkából. Folyama­tosan tartjuk a kapcsolatot, megbeszéljük a tennivalókat.- Mik a legfontosabb munká­latok?- A legtöbbeket megmozgató feladat a hősi emlékmű felállí­tása. A templom előtti téren szeretnénk elhelyezni, azoknak az ismert és ismeretlen hősök­nek állítva emléket, akik a há­borúkban estek áldozatul. Az alapozási munkák már elké­szültek, a gránittömb is alakul a mester keze alatt. Az ünnepé­lyes avatásra augusztus 20-án kerül sor.- Emellett másik nagysza­bású beruházás is folyik a falu­ban...- Igen, a Hóstya út és a főút csatlakozásánál készül egy kor­szerű közlekedési csomópont. Az eddigi becsatlakozás nagyon balesetveszélyes volt, sajnos, több súlyos baleset is bekövet­kezett már ott. Most egy jól be­látható, biztonságos kereszte­ződés épül, ami remélhetően a faluképet is szebbé teszi.- A költségeket honnan sike­rült előteremteni?- Pályázaton nyertünk hat­százezer forintot, ami a kiadá­sok felét fedezi, a másik felét az önkormányzat biztosítja.- Önök fontosnak tartják a falu nevének megismertetését. Milyen lépéseket tesznek ennek érdekében?- Jelenleg a legnagyobb büszkeségünk a néhány hete alakult hagyományőrző együt­tes, amely a bükkszenterzsébeti népzenei találkozón lépett elő­ször színpadra. Igazán sikerrel szerepeltek, ez a tagokat is to­vábbi munkára serkenti, s úgy érzem, az önkormányzatnak is segítenie kell ebben. A csoport a Petőfi Sándor Szabadidős Egyesület keretein belül műkö­dik, melyet az idén százezer fo­rinttal támogattunk. Ennek az összegnek már több mint felét hangszer vásárlására fordítot­tuk, ugyanis szeretnénk, ha az együttes citerazenével is színe­síthetné a műsorait.

Next

/
Thumbnails
Contents