Heves Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-07 / 131. szám

1995. június 7., szerda Megyei Körkép 3. oldal FOTÓ: PERL MÁRTON A parkoló autók gyarapodásával arányosan nő a panaszáradat is Ezerforintos napi várakozási díjak Egerben Harc a piaci autóparkolókért Szabályos harcot vívnak reg­gelente a piaci parkolókért Egerben a kistermelőik. Az önkormányzat ugyanis egy vállalkozónak adta ki üzemel­tetésre a belváros piac mö­götti, ez idáig egyetlen díj­mentes parkolóterületét, s az őstermelők a havi helypénz mellett képtelenek kifizetni a naponta akár ezer forintra is felkerekedő parkolási díjat. Az árusítók többsége olyan őstermelő, aki kénytelen na­ponta autóval hozni az árut, s egész nap nem keres annyit, amennyi elég lenne az órán­kénti 60 forintos parkolási díjra. így mindenki a piac kerí­tésén belül található, csupán néhány autó befogadására al­kalmas területet akarja igénybe venni a rakodáshoz, s ennek sokszor koccanás, ve­szekedés, esetleg tettlegesség a következménye. Sok esetben a járművek elállják a bejáratot, s a rendszeresen érkező „ku­kások” még a szemétszállítást sem tudják lebonyolítani. A kistermelők véleménye szerint a megoldás az lenne, ha az őstermelőkre bíznák a parkoló működtetését. Takács Attilának, a piac igazgatójának véleménye szerint is ez lenne a járható út: vagy visszaállíta­nák a parkoló ingyenességét, vagy a termelőknek adnák fenntartásra és működtetésre. Ez a lépés viszont az ön- kormányzatra vár. Régiónk mezőgazdasága válságos Mi a Véleménye Dr. Nagy Lajos Ferencnek, a Heves Megyei Agrárkamara elnökének? A Heves Megyei Agrárkamara nyilvánosan is közzétette feltéte­leit a falugazdászok utódjaiként július elsejétől munkába lépő gazdajegyzők pályázatára. Ennek előzményeiről beszélgettünk dr. Nagy Lajos Ferenccel, a kamara elnökével.- Melyek a tapasztalataik a falugazdászok munkájáról?-A hálózat tavaly március 1-jén kezdte működését me­gyénkben 32 fővel, akik átfogták szűkebb hazánk teljes terüle­tét. December végén a számuk 29-re csökkent. Örömmel mondhatom, hogy a falugazdászok tevékenységének megítélé­sénél megyénket elkerülték a máshol jellemző politikai indula­tok. A szakmai alkalmasság volt a döntő. A falugazdászok aktí­van részt vettek a Heves Megyei Agrárkamara megalakításá­ban. Részben ennek is köszönhető, hogy pátriánkban a kamará­nak 77 mezőgazdasági bizottsága alakult. Az önkormányzatok­kal való kapcsolatuk is megfelelő volt, és kellően képviselték az induláskor csetlő-botló agrárvállalkozók érdekeit.-A hálózat kamarai átvételéről az év elején kezdődtek tárgyalások a szakminisztériummal. Hol tart most az ügy?- Az év első felében a falugazdászok az FM Heves Megyei Földművelésügyi Hivatalának munkatársaiként dolgoztak. Ám a szaktárca és a kamara között létrejött megállapodás alapján a területi agrárkamarák július elsejétől gazdajegyzőket foglalkoz­tatnak, a falugazdászokhoz hasonló feladatkörben. A jelentke­zők pályázatukat írásban június 12-ig adhatják be a Heves Me­gyei Agrárkamara címére Egerben, a Dobó tér ót A alá.- Mikor bírálják el azokat?- A jelenlegi 29 helyett július elsejétől 25 szakemberrel kö­tünk vállalkozói szerződést. A pályázatokat június 23-ig szak­mai bizottság bírálja majd el, és dönt arról, hogy kik foglalhat­ják el helyüket az új hálózatban. Mentusz Károly Bízzuk a fecskékre...?! Cigányfolklór: találkozó Recsken Három évvel ezelőtt rendezte az első cigány-folklórtalálkozót a Heves Megyei Művelődési Központ Recsken. Az idén jú­nius 17-én délelőtt 10 órától szintén itt - a községi parkban felállítandó szabadtéri színpa­don - tartják meg az immár ha­gyományőrző rendezvényt, amelyre eddig kilenc együttes jelentkezett a megyéből. Á cso­portok munkájához Varga Gusztáv, a Kalyi Jag együttes vezetője ad majd szakmai se­gítséget. Ivádi búcsú- sok programmal Június 11-én tartják meg /vá­don az immár hagyományossá vált községi búcsút, amelynek programjában délelőtt 10 órától kispályás focibajnokság, játé­kos sportvetélkedő szerepel. Az est fénypontja pedig a klubban rendezendő ifjúsági diszkó lesz. Egyesületi tervek- beszédhibásokért Logopédusok, orvosok, pszi­chológusok, védőnők, az érin­tett szülők és más segítők rész­vételével rendezik meg június 17-én 10 és 13 óra között Bu­dapesten —" a Damjanich u. 41—43. alatt - a Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Or­szágos Érdekvédelmi Egyesü­lete találkozóját. A rendezvény célja, hogy a megjelentek köz­reműködésével a beszédhibá­sok elérjék: az élet minden terü­letén a lehető legjobban kibon­takoztathassák képességeiket. Ballagnak a recski általános iskolások Két hétvégi eseményre készül­nek Recsken: szombaton dél­után 5 órakor ballag el az alma materből az idén végző 58 nyolcadik osztályos tanuló, akik közül szinte mindenki fel­vételt nyert valamelyik maga­sabb iskolába. Vasárnap dél­előtt fél 11-től pedig az immár húsz éve működő zenetanfo­lyam zongorán és furulyán ta­nuló növendékei adnak vizsga­hangversenyt az általános isko­lában. Közelgő kisnánai tűzoltó-jubileum Lázas készülődésbe fogtak a kisnánai önkéntes tűzoltók, akik június 24-én ünnepük a községi egylet fennállásának 100. évfordulóját. A ma is negyven - köztük húsz aktív - tagból álló testület most Kok- lács József önkéntes tűzoltó százados vezetésével a jubile­umi kiállítás anyagát gyűjti, s az általános iskolában rende­zendő ünnepség szervezésével foglalatoskodnak. (Folytatás az 1. oldalról) Ennek lényegét ismertette dr. Láng István akadémikus, az MTA nyugalmazott főtitkára. Célja, hogy 2010-ig kidolgozza az agrárgazdaság jövőképét. Mindezt a már meglevő hazai és külföldi részeredményekkel kívánja ötvözni. Felöleli az ag­rárgazdaság és a vidék társa­dalmi-gazdasági viszonyait, ki­látásait, a tudományos és mű­szaki fejlődés vívmányait, az informatikai és döntéstámogató rendszereket, az oktatást, a képzést és a kutatást. A prog­ram fő tanulsága: hosszú távon csak a természeti, a biológiai, a műszaki, a közgazdasági és az emberi tényezők együttes ha­tása jelenthet megoldást. Hang­súlyozta: az ország súlyos adósságterhek hosszú évek múlva is érzékeljük majd, emi­att szükség lesz arra, hogy a mezőgazdaság önellátásra ren­dezkedjen be, és évente 2,5-3 milliárd dollár értékű élelmi­szert exportáljon. A kárpótlást követően a birtokviszonyok most alakulnak ki. Ebben az árutermelésre az állami, az ön- kormányzati, az alapítványi bir­tokok lesznek meghatározóak. A fenntartható mezőgazdál­kodás korlátozó elemekkel be­folyásolt gazdálkodás - húzta alá dr. Király Zoltán akadémi­kus, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetéből. Ennek leg­fontosabb feltétele a kömye- zetkímélés és az ember egész­ségének megóvása. Nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a jövő mezőgazdaságában is szükség lesz a kórokozók és kártevők elleni kémiai szerekre a védekezésben. Ám a felhasz­nált anyagokból ki kell alakí­tani a helyes arányt. Dr. Dudits Dénes, a Szegedi Biológiai Kutató Központ Nö­vényélettani Intézetének igaz­gatója a környezetbarát és gaz­daságos növénytermelés lehe­tőségeire hívta fel a figyelmet. Rámutatott: a növénynemesítés már régóta eredményesen ja­vítja az egyes fajták teljesítő- és alkalmazkodóképességét. Javas­latot tett egy országos agronó­miái génprogram megszervezé­sére, amely lehetővé tenné a hazai növénynemesítőknek a molekuláris genetikai módsze­rek bevezetését a növényfajta­előállítás során. Dr. Bocsa Iván akadémikus a kompolti intézet képviseletében - többek között - arról beszélt, hogy a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági körzetek gond­jait elsősorban külföldről és más földrajzi, éghajlati tájakról behozott új növényfajokkal, fő­leg a takarmánynövények be­vezetésével lehet megoldani. A tarka koronafürt példáján mu­tatta be a sikeres honosítási eredményeket. A plenáris ülés után, délután három szekcióban folytatódott a konferencia. Megvitatták a növénynemesítés új stratégiá­ját, az agrotechnikához igazított növénytáplálás módszereit, a fenntartható mezőgazdaság le­hetőségeit, tekintettel a vidék- fejlesztés esélyeire. (mentusz) A hevesi és a városkörnyéki emberek már hetek óta vias­kodnak a nyári esték rémeivel. Az emberek testén egyre több piros felduzzadt daganat ékte­lenkedik. Az utóbbi időben ugyanis a földre bőségesen zúdult égi ál­dás igencsak megnövesztette és megszaporította a szúnyogokat. A túlnyomóan nedves időjárás, a magas páratartalom - leg­alábbis nekik - ideális életkö­rülményeket teremtett. A szúnyogok inváziójától tartva érdeklődtünk az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat helyi munkatár­sánál, aki készséggel elmondta, hogy e térségben szúnyogirtás - a bevett szokások szerint — csak a kiskörei üdülőövezetben történt idén is. Egyébként sem szokás lakott területeket „le­szórni". így maradnak a szú­nyogok, amelyek - mint meg­tudtuk - legalább maláriát nem terjesztenek. Ha belegondolunk, már ez is valami. A további teendőket pedig bízzuk szakértőkre - azokra, akik tudják a dolgukat -, bízzuk a fecskékre. Reméljük, lesznek elegen...?! (m. cs.) Motorkerékpáros ütközött gépkocsival - Visontánál A közlekedési balesetek több­sége - állapítja meg egy, a témával foglalkozó tanul­mány - a szabálytalan elő­zésből vagy az elsőbbség meg nem adásából származik. Ez utóbbi történt tegnap délelőtt 9 óra 35 perckor a 3- as számú főúton, a visontai elágazónál. A vizsgálat eddigi adatai szerint T. 1. 44 éves visontai lakos motorkerékpárjával csupán keresztezni akarta a főutat, hogy eljusson egy me­zőgazdasági tanyára. Nem volt azonban elég körülte­kintő, így nem vette észre a védett főútvonalon balról kö­zeledő személygépkocsit, amely elütötte őt. A baleset következtében a motorkerékpáros súlyos boka-, lábszár- és csípőtörést szenvedett. Régi-új tisztség Egerben: Fertálymester, köpönyegben A százráncú pelerin hajdanában fekete posztóból, piros béléssel, bársonygallérral készült, s egy díszes csat fogta össze viselőjén. Hogy ki volt ö? A negyedek köztiszteletben álló elöljárója, akihez bátran fordulhattak az elesettek, orvosolta bújukat-bajukat, s ke­ményfából faragott botjával megleckéztette a renitens figurákat. Három magyar városban, Aradon, Vácott és Egerben volt honos e tisztség, egészen a század első feléig. A fertálymesterek évente cserélődtek. Mikulás tájékán, amikor az egriek lejárogattak a pin­cékbe - ellenőrizni a bort -, elbeszélgettek a suttogón (vagyis egy­más közt), ki lenne a legalkalmasabb a posztra. A kiszemeltet felke­resték a bottal - aminek szárába korábbi gazdáinak a neve volt vésve -, s tisztelettel kérték: viselje gondjukat egy esztendeig. A szabályzat előírta: „ne valami jött-ment kódus legyen” az illető, hanem polgár, akinek háza van. A választás napja február 9-e volt, Szent Apollónia napja. A régi fertálymester „letéti traktán” látta vendégül az új választottat és barátait. Ezt a szokást szeretnék feleleveníteni a lokálpatrióták, ezért gyűjtést kezdeményeztek. A ládika - amiben nem tudni, mennyi pénz jött össze eddig - a tervek szerint a HBH-ban várja az adako­zókat. Árajánlat még nem érkezett Várkonyi Györgyhöz, a Lokál- patrióta Egyesület elnökéhez, mennyiért készítené el valaki a dí­szes ruházatot. S Érdekesség! A manöken visszatérése Aktuális! Amikor jön a végrehajtó Mindenről, ami érdekli a nőket: A 70 éves Darvas Iván Az irigyek fegyvere: a pletyka Abortuszon innen és túl Jól ápol tan tetőtől talpig Visszérgyógymódok A napszemüveg öltöztet GYÖNGY (négvessy)

Next

/
Thumbnails
Contents