Heves Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-29 / 150. szám

1995. június 29., csütörtök 5. oldal Hatvan És Körzete „Aki ellenem szavaz, a falu ellen szavaz!” Éljenek a civil szervezetek? Emlékszünk még sok-sok bomírt politikai jelszóra: Arccal a vasút felé! Éljen a párt, éljen a béke! - és más effélék. Nem tudom, mennyien hittek ezekben. Én enyhén szólva kételkedtem. Bevallom viszont, kis időre magam is „hívővé” váltam a közel­múltban: „Támogatjuk a civil szervezetek, egyesületek létrejöttét, segítjük működési feltételeik kialakítását”. Hamarosan szembesültem a valósággal. Ezen egyesületek költ­ségvetési támogatása a ’90-es évek elejétől ugyanannyi, reálérték­ben csökken. A civil szervezetek - Münchhausen módjára - önmagukon pró­bálnak segíteni: alapítványokat hoznak létre, pályázatokat írnak ki, tanfolyamokat szerveznek. Az állam reagálása: mindezeket megne­hezíteni a bürokrácia növelésével. Tavaly még 50 százalékot leír­hatott például az adójából az adományozó, jelenleg összesen csak harmincat. Vagy: idáig nem terhelte az egyéb szellemi tevékenysé­get tb-járulék, ezentúl viszont... Jövő év elejétől megszüntetik a 100 ezer forintig érvényes adómentességet a szellemi foglalkozá­súak körében, s hallani, hogy újabb megszorítások következnek. Éljenek a civil szervezetek! De meddig? — kérdem csendesen, s arra gondolok: régebben az volt a baj, hogy túlzottan odafigyeltek rájuk. Most elhanyagolják őket gazdaságilag; ellehetetlenítve, megnyomorítva... Monori Zoltán A hatvani cigánygettó Játszóházi szombat a selypi gyerekeknek Július 1-jén, szombaton ismét várják a gyermekeket a selypi kultúrházban. Délelőtt 9-től 12 óráig játszóházat rendeznek, ahol a szokásos papírhajtoga­tás, rajzolás, társasjátékok mel­lett a kicsik gyöngyből készít­hetnek maguknak karkötőt, ál­latkákat, különféle hasznos és érdekes dolgokat. Új buszmegálló épült Zagyvaszántón Régi igény teljesült Zagyva- szántóm az általános iskolánál fedett buszmegállót adtak át, így az utazók kényelmes kö­rülmények között várakozhat­nak a járműre. Azért is fontos ez a beruházás, mivel köztu­dott, hogy más településeken élő gyermekek is szívesen irat­koznak a közelben lévő oktatási intézménybe. Képviselő-testületi ülés Petőfibányán Ma délután 3 órára hívta össze a vezetőség tanácskozását Pető­fibányán Fekete László polgár- mester. A testület megvitatja és várhatóan elfogadja az új szer­vezeti és működési szabályza­tot, majd kisebb rendeleteket módosítanak, és tárgyalnak az elkövetkezendő időszak mun­kaprogramjáról is. Bajzásokat várnak matekra, kémiára Leendő bajzás diákok figyel­mébe ajánlja a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat nyári eseményeit. Mindazoknak, akik úgy érzik, felkészítésre van szükségük matematikából és kémiából. Ezekből a tárgyakból szerveznek kurzust az érdeklő­dőknek. Érdeklődni a hatvani könyvtárban, s a 37/342-059-es telefonszámon lehet. Heves Megyei Hírlap - a Hatvani Expón is! Lapunk is képviselteti magát a negyedik alkalommal megren­dezett kiállításon és vásáron. A 14-es standon az újságot in­gyenesen kapják meg az érdek­lődők, emellett lehetőség nyílik előfizetésre is. (Folytatás az 1. oldalról) A tiszteletdíjakat illetően is si­került a testületet maga ellen hangolnia. Előterjesztett ugyanis egy tervezetet, ami sze­rint az a képviselő, aki egyszer is igazoltan hiányzik az ülésről, egyhavi apanázst köteles befi­zetni a kasszába. Aki pedig iga­zolatlanul marad távol, egész esztendei illetékéről kénytelen lenne lemondani. A kilenc „szenátorból” nyolcán megfo­galmaztak egy levelet, a követ­kező tartalommal: a bruttó két­ezer forint havonta, amelyről szó esett, elfogadható lenne, amennyiben az összeg kifizeté­sét szabályozó kritériumok nem sértették volna emberi büszke­ségüket, illetve „bizonyos em­berek” nem használták volna vesszőparipaként kritikájukban a képviselő-testületet célzó tá­madásaik során. Ezzel nem ér­tenek egyet, s a pénzt felaján­lották a templom felújítására. A „törvénytelenség" kifeje­zést szinte mindenki említi, ha a polgármesterről esik szó. Pél­dákat is sorolnak: saját maga írt alá egy italmérési engedélyt, ami egyébként jegyzői hatás­kör. Szabálytalanul kötelezett­séget vállalt az Általános Mű­velődési Központ fűtésénél a kazán beépítésére, 400 ezer fo­rinttal túllépve a költségvetés által biztosított keretet. Jogta­lanul utalta ki a Rákóczi út 84IB alatti - nem szolgálati - lakást, s az is előfordult, hogy egyes előterjesztéseket csak szóban vezetett elő - a határo­zati javaslattal együtt... Bírálói szerint Fazekas And­rás gyakorta figyelmen kívül hagyja a képviselő-testület írá­sos tájékoztatásra vonatkozó kéréseit, ha az interpelláló nem tartja kielégítőnek a kérdésére kapott feleletet. A polgármes­ternek napról napra rosszabb a viszonya az apparátussal is. Amennyiben a törvények betar­tására figyelmeztetik, azt feleli, nem érdeklik a rendszabályok, őt nem kérdezték meg ezek megalkotásakor. Mindig a saját igazát védi, leperegnek róla a jobb belátásra ösztönző szavak. Legutóbb négymillió forint kölcsönt kellett felvenni a gáz­beruházáshoz. Érre azért volt - soron kívül - szükség, mivel a testület nem vette figyelembe korábbi döntését, amely hatmil­liót fogadott el az átadóállomás megépítésére, illetve a szol­galmi jog megváltására. Az előző polgármester, Temesvári József felhívta erre képviselő- társai figyelmét, eredménytele­nül. A legjobban talán az botrán- koztatta meg a vezetőséget, amikor Fazekas az egyik roko­nának és az ismerősének 10 fo­rint/nf-es áron ígéretet tett te­lek eladására. Természetesen a javaslatot elutasították. Hátrá­nyosan érintette a települést annak a képviselői ötletnek a „megtorpedózása” is, hogy a szolgalmi jog helyett indítsanak kisajátítási eljárást a gázépítés­nél igénybe vett földterületek ügyében. Kevesebbe került volna a falunak, ám igaz, hogy a két érintett tulajdonos kisebb összeget tehetett volna zsebre. A polgármester azonban nem bocsátotta szavazásra az indít­ványt. Fülöp László képviselő az Általános Művelődési Központ kérdésében kezdeményezett vizsgálatot. Ennek során megál­lapították: az intézménynél ren­geteg mulasztás történt, ame­lyek közül soknak felelőse sincs. Élőfordult például, hogy az igazgató által juttatott béreme­léseket az önkormányzatnak kellett „lefedeznie”, ami jelen­tős többletkiadással járt. A klubkönyvtár vezetőjének pe­dig tizenötezer forintos fizetés járna, ezzel szemben 26 ezret kapott, egyéb díjazás címén pe­dig plusz ötezret. A polgármes­ter mindezek dacára nem értett egyet a vizsgálattal. Egyesek azt is törvénysértőnek minősí­tik, hogy a falunapra több mint 130 ezer forint hozzájárulást irányzott elő a testület nevében, holott a költségvetés ezt az ösz- szeget sem tartalmazza. A fentebb említett észrevéte­leket természetesen a jegyző­könyvekkel is igazolni lehet. Éppen ezért többen felvetették: miért nem tesz a testület radiká­lis lépéseket a helyzet rendezé­sére, vagyis miért nem oszlatja fel saját magát? Ám nem ez a cél, hanem a község előbbrevi- tele. Amíg lehet, tisztességes eszközökkel tiltakoznak a jelen állapotok ellen. Podonyi Gábor képviselő egyszer kijelentette: több intézkedés kárt okozott a településnek. Ez adódhat rossz- indulatból vagy hozzá nem ér­tésből. Ő az előbbit fel sem meri tételezni... Lehetséges, hogy igaza van. Különösen azt figyelembe véve, hogy Fazekas András - a jelek szerint - nem tartja szük­ségesnek a változtatást. A ne­vezetes lakossági fórumon az együttműködésről szólva kije­lentette: aki ellene szavaz, a falu ellen szavaz. Márpedig a demokrácia ilye­tén való értelmezése - mint tud­juk - néhány éve történelmi fo­galom csupán. Reméljük, az is marad. A hatvani romák elhurcolásá­ról először 1975-ben beszélt nekem Vidák Zsigmond. Ő maga is ott volt a huszonnégy hatvani cigány között, akiket elfogtak, s a palagyári gettóba gyűjtöttek. A tábor lakói közül ma talán már csak Baranyi Já­nos él, aki így idézi fel a több mint fél évszázada történteket:- Egyik este a mozdonyveze­tők otthonában muzsikáltunk Újhatvanban. Hajnalban haza­mentünk, lefeküdtünk. Reggel azzal ébresztettek, hogy rend­őrök vették körül a Sárkány ut­cai telepet. Kihajtottak ben­nünket az utcára. Névsorolva­sást tartottak, aztán bevittek a rendőrkapitányságra minden­kit. Orbán , rendőrkapitány mondott egy rövid beszédet: senki ne próbáljon szökni, mert azonnal lelövik. Átvezettek a régi áruházba, ami a mostani buszállomással szemben van. Fister doktor tessék-lássék mó­don megvizsgált, s majdnem mindenkit egészségesnek talált. Ezt követően a palagyárba vittek bennünket, amelynek ak­kor még megvoltak az épületei, s a kerítése is. Úgy tudom, hu­szonhármunkat Hatvanból, a többieket a környék falvaiból hozták. Ürmös Andor, Oláh Pista, Szajkó István, Vidák La­jos, Baranyi Béla és Oláh Vil­mos neve jut az eszembe. Hatvan bombázásakor - szeptember 20-án - még nem voltunk a gettóban. Erre jól em­lékszem, mivel a támadás ide­jén légoltalmi ügyeletes voltam a finánclaktanyánál. Amikor bevittek a pala­gyárba, szőrtelenítettek minket. Éjszakára ránk szögezték az aj­tót, hogy ne tudjunk elszökni. Napközben az állomás terüle­tén velünk ásatták ki a fel nem robbant bombákat és az egyéb hulladékokat. Amúgy jól ment a sorunk, adtak enni rendesen. Hetente kétszer hazaengedtek tisztálkodni, amire nagy szük­ség volt a tetű miatt. Volt velünk egy cigányem­ber, Szajkó István, de mi csak Nyakasnak hívtuk. Őt jelölték ki felvigyázónak. Egyszer a pa­lagyárral szembeni házban be- csiccsantott. Büntetésül kikö­tötték, bennünket meg odahaj­tottak megnézni, hogy jár az, aki megszegi a rendet. Később ötünket bevittek a rendőrkapitányságra. Valame­lyik rosszakaró cigány áztatott el; rólam azt mondta, nagy csa­vargó vagyok, a többiekre meg ráfogta, hogy velem együtt megtagadták a honvédelmi munkát. Megfenyegettek, visz­nek bennünket Komáromba, onnan meg Németországba. Erre már nem volt idő. Az ötö­dik nap éjszakáján telefonáltak az ügyeletes Csűri rendőrnek - Kórós volt a rendes neve -, azonnal meneküljenek, mert az oroszok Szolnoknál áttörték a frontot. Csűri nagyon rendes volt, mindenkit hazaengedett. Másnap csak vissza kellett menni a palagyárba, de leg­alább nem vittek Németor­szágba. A gettóban a vége felé már enyhült a szigor. Minden éjszakára hazamehettünk, csak reggel kellett visszatérni. Egyre többen elszökdöstek. Az egyik hajnalban azt mondta a parancsnokhelyettes: embe­rek, mindenki menjen, amerre akar. Én sem maradok tovább. Itt a civil ruhám, lelépek. Nem megyek a halálba. így menekültünk meg. Elszé- ledt mindenki, aki tudott. Én is elmentem Jászfény szarura. Szerencsénk volt, hogy jöttek az oroszok, különben elvittek volna, mint Csurákot, aki soha nem került haza. Németi Gábor Tari Ottó Óriási vigalom Selypen - Soha nem látott ünneplésben részesítették a szurkolók és a sportvezetők a helyi Kinizsi megyei bajnokságot nyert futballistáit. Felvételünkön Kurucz, De­meter, Barta, Czeróczki, Bíró és Tóth G. a kamionon várják, hogy induljon a „díszmenet”... FOTÓ: SZIGETI TAMÁS Hogy kerül Erdély M it lehet még ezen a pá­lyán elérni? A községgel foglalkozó írásaim okán rendkívüli tes­tületi ülést kezdeményeztek az érintett képviselők Pető­fibányán. Az eseményre a kívülállók is oly nagy szám­ban jöttek el, hogy talán csak a HAF-ot övezte kiemeltebb figyelem. Igaz, utóbbinak némileg ellentmond a nép­szavazáson tapasztalt érdek­telenség... A tanácskozás sokkal in­kább emlékeztetett a klasz- szikus amerikai ítélethozói gyakorlatra, mint egy hazai gyűlésre. Az asztal körül ti­zenkét ember - úgy is, mint esküdtek közülük hatan igencsak dühösek. A „vád­lottak padján” pedig az új­ságíró - jelen esetben jóma­gam aki felé záporoztak a megválaszolásra váró kérdé­sek. Ám nehogy azt gon­dolja valaki: a korábban megfogalmazottak közül a valóban fontos, a település életét keményen befolyásoló felvetésekre vártak feleletet! Ugyan! Sokkalta lényege­sebbnek találták azt elemez­getni, kitől származnak az értesüléseim, hogy merésze­lek beavatkozni a falu dolga­iba, mit keresek a testületi üléseken? Hiába firtattam - ki tudja, hányadszor - a dön­tés nélküli határozatok, a Városgazdálkodási Vállalat vagyonfelosztásának, vagy a közpénzekből történő gya­lázkodó kampányolás kö­rülményeit, a válasz - néma csend. Ezzel szemben Ágó Béla és Czakó Andrásné megtil­tották nevük szerepeltetését a sajtóban, majd indítvá­nyozták: ki kell tiltani en­gem a máskülönben nyilvá­nos tanácskozásokról, mint nemkívánatos személyt. Előre megírt, a plénum előtt felolvasott levelében Hegedűs Mihályné a saját érdemeit méltatta, Jónás Já­nos pedig úgy vélte: nem bűn, ha valaki rendszerektől függetlenül is részese kíván lenni a hatalomnak. Szóval, asztalra került minden, amit csak a tisztelt, a polgármes­ter bírálóinak számító „ha­tok” jónak láttak. (Jellemző, hogy még a létszámukra vo­natkozó minősítést is kikér­ték maguknak...) A vita ötödik óráján túl aztán Fekete László polgár- mester is elmondhatta érveit. Kérdés, eljutott-e a címzet­tekhez, hiszen az érdemi re­agálások ezúttal is elhallga­tásra ítéltettek. Bizonyos, hogy nehéz időszak vár még Petőfibá- nyára. Eredményes munká­hoz ugyanis a sértődöttséget mellőző, a kritikát megszív­lelő, nyitott, vitaképes em­berekre van szükség. Olya­nokra, akik igenis válaszol­nak a hozzájuk intézett kér­désekre, s nem azzal véde­keznek, hogy megtámadják a nem az „ízlésüknek” meg­felelő másik felet. És hát érvelni tudni kell, pro és kontra is. Nem úgy, mint mondjuk Czakóné, aki - midőn ismer­tettem vele aggályaimat - sajátos módon reagált az észrevételekre.- Maga csak ne bomlasz- szon! - kelt ki magából fel­háborodottan. - Inkább arról beszélne, amikor fiatalkorá­ban a csehszlovákiai Er­délyből Mein Kampf-ot csempészett Magyaror­szágra! E ttől kezdve nem volt mi­ről tárgyalnunk egymás­Letört konkurencia Nagykökényesen Hírül adtuk: Nagykökényesen egy időre visszatért a Kádár­korszak. Koszora Győző helyi vállalkozó 3,60-ért adta a ke­nyér kilóját, ezzel gyakorolva nyomást a településen jelent­kező konkurenciára. Az ellenérdekelt túrái vállal­kozó nem állta a próbát. Sze­gény egy ideig tűrt, nyelt, pró­bálkozott, de aztán feladta. Há­rom hét elteltével távozott a fa­luból. Hogyan is fogalmazott Marxi A nagy hal megeszi a kis halat, életbe lépnek a rideg pi­acgazdaság farkastörvényei. A túrái kereskedő távozásá­val - a Bokros-csomaggal csaknem egy időben - Köké­nyesen is véget ért az ember­arcú szocializmus. (tari)

Next

/
Thumbnails
Contents