Heves Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-26 / 147. szám
1995. június 26., hétfő 9. oldal Gazdasági Tükör Verseny a legjobb vezetőkért Kapósak a menedzserek Követelmények a nagy fizetésért Ma már mind természetesebb, hogy „fejvadász” cégek kutatnak fel és közvetítenek ki vezetőket a nagy cégeknek. A gazdasági szaklapokban és üzleti tájékoztatókban is mind gyakrabban találkozhatunk a hazai, illetve külföldi központokkal működő munkaerő-közvetítő cégek magyar, esetenként idegen nyelvű hirdetéseivel. A sajtó hasábjain rendszeresen olvashatjuk e cégek irányítóinak interjúit, tanácsait és előrejelzéseit a vezetői munkaerőpiac alakulásáról. Az év legsikeresebb üzletemberei között szintén gyakran szerepelnek a vezetőket felkutató cégek igazgatói. Eredményességük azzal is magyarázható, hogy növekszik a legjobb vezetők megtalálásának árfolyama, s bizonnyal megjósolható, hogy a jövőben még nagyobb verseny alakul ki értük. Ez persze nem helyettesíti a vevőkért, a megrendelőkért folytatott küzdelmet. Aki új vezetőket keres, annak először a saját maga számára pontosan meg kell fogalmaznia, milyen követelményeket állít a keresett, általában magas fizetésű menedzserei elé. Ezután világos megbízatást kell adnia a felkért „fejvadászoknak”. S még akkor is nyitva marad a kérdés: vajon biztos-e, hogy e követelményeknek egyedül csak a kívülről hozott, „importált” vezetők képesek a legjobban megfelelni? Igen valószínű, hogy a toborzás mellett, esetleg helyette, képzéssel, tréninggel a meglevő irányító gárdát is célszerű felkészíteni, ráhangolni a megfogalmazott követelmények teljesítésére, a gyorsan változó feladatok megoldására. E cél elérésére a fejlett országokban már jó ideje kialakult az az oktatási folyamat, amelyet az angolszász világban „action leaming”-nek, cselekedve tanulásnak neveznek. Német ajkú alkalmazói pedig projekttanulásnak hívnak. Ennek az a lényege, hogy a tanulás, a tréning a menedzsert alkalmazó vagy alkalmazni kívánó vállalat aktív közreműködésével történik. Ebben a képzési formában az a siker titka, hogy a cég életében fontos, de nem sürgős feladatok megoldására koncentrálnak, olyanokra, amelyek 10-20 hónap múlva ül- tethetők át a gyakorlatba. Az is foptos, hogy ne csak a végcélt, hanem a közbeeső konkrét lépések megtervezését is a résztvevők kötelességévé tegyék. Ennek hiányában ugyanis még a legjobb stratégia is halálra van ítélve. Nélkülözhetetlen a cég tényleges vezetőinek bevonása a folyamatba, legalábbis egy ízben a program félidején. Ez azt is jelenti, hogy itt nem egy előre elkészített, hanem nyitott folyamatról van szó, amelyet a résztvevők maguk formálnak. S eközben maguk is formálódnak, mégpedig a menedzseri tevékenység felfogásában elsősorban: nem őrmesterként, hanem edzőként akarnak majd viselkedni. Kik lesznek az ilyen programok első megrendelői nálunk, s kik lesznek képesek megélni ennek a képzésnek a szervezéséből? Ez nyitott kérdés. Bácskai Tamás Czipin és Partner: túl sok az adminisztráció Adathiányos vezetés? Magyarországon sok üzemben máig rendkívül sok az adminisztratív teendő, ami gátolja a munkaidő gazdaságos kihasználását. A termelőüzemekben is adatgyűjtéssel és papírmunkával töltik a munkaidő 30 százalékát. Ez áll a Czipin és Partner osztrák termelékenységi tanácsadó cég elemzésében, melyet 20 magyar iparvállalat vizsgálata alapján készített. Sok vállalatnál a régről megmaradt formanyomtatványokat használják, noha már azt sem tudják, mi a céljuk. A vállalatok információs rendszerének ésszerű hierarchiáját sem alakították ki még, ezért azután sokszor a felső vezetők sem a megfelelő adatokat kapják kézhez. A vállalati információáramlást pedig még mindig a „papír szentsége” uralja. Vajon mennyit veszítünk? M iközben komoly erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy hazán teljese tagja lehessen az Európai Uniónak érdemes a tagokországok gazdasági életére rápilantanunk. Nálunk a kutatás-fejlesztésre egyre kevesebb jut a költségvetésből, ezért is figyelemreméltó, hogy az Európai Unió Statisztikai Hivatala közzétette adatait az 1991-es európai kutatási ráfordításokról. Eszerint az akkori tagállamok valamivel több mint 102 milliárd ECU-t fordítottak kutatásokra. Az összes kiadások 63 százalékát fedezték az üzleti vállalatok, a többi csaknem egyenlően oszlott meg a kormányzatok,valamint a felsőoktatás között. A kormányzati szektort jórészt az állami kutatóintézetek jelentették. A statisztika szerint 1991-ben az összes kutatásfejlesztési ráfordítások 87 százalékát a 12 Európai Uniós tagból 4 biztosította. Kutatásfejlesztésre a legtöbbet az NSZK, illetőleg Németország fordította a bruttó nemzeti termék 2,6 százalékát. Azt követte Franciaország 2,4, Nagy-Britannia 2,1 és Hollandia 1,9 százalékkal. Az Európai Unió átlaga a bruttó nemzeti termék két százaléka volt. Arányaiban kevesebbet fordított kutatás-fejlesztésre, mint az Egyesült Államok és Japán. Az USA ugyanis a nemzeti termékének 2,7, Japán pedig 2,9 százalékát biztosította kutatás-fejlesztésre 1991-ben. Akkor az Európai Unióban a foglalkoztatottak 1,3 százaléka, mintegy 2 millió dolgozó végzett kutatás-fejlesztést. Ezek finanszírozásában jelentős. szerepet vállaltak a kormányok a költségvetésükből. Ezen belül is a felsőoktatási intézményekben folytatott kutatásokra. T Tan tehát mit tennünk, hiszen nálunk most a gazdasági V stabilizáció a legfőbb feladat. De amennyiben lesz majd növekedés, akkor kutatás-fejlesztésre is több juthat, csak egyelőre nem tudjuk, hogy addig mennyit veszítünk... Mentusz Károly Hogyan indult az idei esztendő? Gazdasági helyzetkép Heves megyéből Szűkebb hazánkban - a KSH szakemberei által megfigyelt - megyei székhelyű vállalkozások beruházásainak teljesítményértéke az első negyedévben 891 millió forint volt, ezen belül a gépberuházások aránya 52 százalék. A teljesítményértékből a feldolgozóipar részesedése a legnagyobb 40 százalékkal. Ezt követi a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás, de jelentős még az egészségügyi és szociális ellátás is. Az üzembe helyezett beruházások értéke 625 millió forint. A megvalósult fejlesztésekben a jogi személyiségű gazdasági társaságok részesedése a legnagyobb. Ezeket követik a költségvetési szervezetek és az, intézmények. Megyénkben az 50 főnél több létszámot foglalkoztató ipari vállalkozások termelési értéke 16,2 milliárd forint volt. Összehasonlítható áron 8,2 százalékkal több, mint 1994 első negyedévében volt. Ezen belül a termelési érték nagysága a közel egy százalékot képviselő bányászatban, valamint a 29 százalékot képviselő villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátásban csökkent, a 70 százalékkal részesedő feldolgozóiparban viszont emelkedett. A vállalkozások négy és fél szátzalékkal növelték értékesítésüket. Ezen belül belföldre 0,7 százalékkal, exportra 24,7 százalékkal többet szállítottak. A feldolgozóipar belföldi értékesítés 63 százalék volt. Az fél- száznál többet foglalkoztató megyei székhelyű építőipari vállalkozások az első negyedévben 298 millió forint értékű építési-szerelési tevékenységet folytatták. Ez folyó áron 54 millió forinttal, összehasonlítható áron pedig 30 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában volt. Az építőipari termelés alágazaton- ként eltérő mértékben csökkent, legkevésbé a mélyépítőknél. A legjobban viszont a magasépítőiparban. A saját építési-szerelési tevékenység 17 százaléka fenntartási jellegű volt, aránya 7 százalékkal kisebb, mint amennyit 1994. első negyedévében folytattak. Az év elejétől március végéig tíz - egyenként tíz millió forintnál nagyobb értékű építmény kivitelezését kezdték meg. Azok átlagos értéke 22 millió forint. Az építőipari vállalkozások március végén közel másfél milliárd értékű kiviteli szerződésekkel rendelkeztek. Azok 49 százalékát mély-, 43 százalékát magasépítőipari, 8 százalékát szak- és szerelőipari vállalkozások kötötték. Megyénkben - az országoshoz hasonlóan - az állatállomány csökkenése mérséklődött, illetve egyes fajoknál növekedés tapasztalható. A március 31 -i számlálás adatai alapján - amelynek során a gazdasági szervezetek állatait teljeskö- rűen, az egyéni gazdálkodókét reprezentatív módszerrel figyeltük meg - a szarvasmarhaállomány az egy é.vvel korábbinak mintegy 95 százaléka volt. A sertésállomány annak 91 százaléka. Mindkét állatfaj száma az egyéni gazdálkodóknál csökkent jobban. A sertésállományon belül az anyakoca-állomány a gazdasági szervezeteknél fogyott, az egyéni gazdálkodóknál viszont jelentősen, 27 százalékkal nőtt. Az egyéni gazdálkodók tartották a juh- és ezen belül az anyajuh-állomány kétharmadát, a lovak héttizedét, amelynek számát egy év alatt gyarapították. A tyúkfélék állománya megyénkben nagy mértékben csökkent. Ezen belül a gazdasági szervezeteknél nőtt. Dr. Kovács Sándorné Akció a Westei Rádiótelefon Kft. irodáiban! Június 26-tól július 7-ig három, óriási teljesítményű (15 Wattos) mobiltelefont törpe áron vásárolhat meg. Az árengedmény mindhárom készülék esetében 30.000 Ft+áfa! BENEFON CLASS ULTRA MOTOROLA ASSOCIATE MAXON CARRYPHONE Általános tájékoztatással 24 őrás telefonos ügyfélszolgálatunk NMT mobiltelefonról a 03-as ingyen hívható számon, vezetékes telefonról a 265-8000 telefonszámon készséggel áll rendelkezésére. WESTEL IRODA: MISKOLC, 3530 SZÉCHENYI U. 70., TEL.: (06 46) 411-550, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 351-000 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT HERFERT SZABOLCS TEL.: (06 60) 327-518, SZIGETI LÁSZLÓ TEL.: (06 60) 351-011, KECSKÉS BÉLA TEL: (06 60) 351 -015 WESTEL FORGALMAZÓK: • GYÖNGYÖS. APEX KFT, 3200 FŐ TÉR 10., TE.: (06 37) 11 -665, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-678 • EGER, MONTE CARLO GAMES, 3300 KATONA ISTVÁN TÉR 5.. TEL.: (06 361312-733, RÁDIŐTELEF0N: (06 60) 352-300 És ez még nem minden! Folytatódik a Westei óriási sikerű kamatmenteshitel-akciója, amelynek keretében 30%-os, törpe kezdő- részlettel vásárolhat mobiltelefont. Sőt, a hitelakció a három törpe árú készülékre is vonatkozik! Hát nem óriási? TELJiSITMENY TÖRPE ÁRON JÁ ' '■Alsóin a Wo etol Ráriintolofnn lift irn. iÉIIIk iü ' ál
