Heves Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-23 / 145. szám

4. oldal Eger Es Körzete 1995. június 23., péntek Katonazenekari fesztiválon az egriek Az Egri Helyőrségi Zenekar négynapos nemzetközi katona­zenekari fesztiválra utazott Debrecenbe. A német, lengyel, román és szlovák együttesek mellett fellépnek a debreceni, a kalocsai, a szolnoki, a veszp­rémi, a székesfehérvári katona­zenekarok is, valamint az MH Központi Zenekara. Egerszalókért - nemcsak szalókiaktól Az • Egerszalókért Alapítványt Tari György alpolgármester - tiszteletdíját felajánlva - hívta életre. Az összegyűlt pénzből a falut szeretnék gazdagítani. Az alapítvány 350-15208. számú számláját a Kereskedelmi Bank Rt. egri fiókja vezeti. A kurató­rium köszönettel fogadja a nem szalókiak adományát is. Fotópályázat: „Fény és árnyék” Az EMÁSZ Rt. az elmúlt tanév­ben is meghirdette hagyomá­nyos pályázatát - az iskola­program keretében - fotó, il­letve fotómontázs témában. A fotó kategóriában az első két helyezett Papp Gabriella és Korózs Zsuzsa, az egri Tinódi általános iskola tanulói, a har­madik és negyedik Pető Me­linda és Pető Edina, a Szilágyi- gimnázium diákjai lettek. Fo­tómontázsban a helyezettek: Major Adrienn, Verebélyi Márta, Farkas Judit és Szél Zol­tán, a Tinódi-iskola tanulói. Mikófalván nem lesz szeméttelep Mielőtt még heggyé nőne, el­tüntetik a szemétdombot Mikó­falván. A hulladék elhordását a közhasznú munkásokra bízta az önkormányzat. A szemét jelen­tős részének máris hűlt helye. A munka egészével június végére készülnek el. Bekölcéröl kártyával is telefonálhatnak... ...nem is olyan sokára, hiszen már a Matáv alvállalkozói fek­tetik a kábeleket. Rövidesen a Béke utca végén is működik majd a telefon. Nyári munka, vagy egy életre szóló hivatás Nem lesz mindenki rabszolga... Ha egy névtelen pedikűrösről leírom, hogy valakinek belevá­gott a bütykébe, még nem tiportam sárba a pedikűrös-társa­dalmat. Csak annyit mondtam: emberek, jó lesz vigyázni! Akad, akinek a kezében bizony, megugrik az olló. Puhatolóz­zunk, mielőtt kibújunk a cipőnkből. És a cikket követően nem kell bemutatnom a megye valamennyi aranykezű lábujj-köröm nyíróját, nehogy gyanússá váljanak. Most - nevezetesen a szombaton közölt „Néger asszony rabszolgája voltam” című riportom kapcsán - mégis kivételt teszek. Mégpedig azért, mert úgy vé­lem, a nyár kitűnő alkalmat kí­nál a környezetváltozásra, a nyelvtanulásra. És léteznek olyan ügynökségek, amelyek­nél talán érdemes szerencsét próbálni. Példaként bemutatok egyet, aztán a szülő eldöntheti, elengedi-e a lányát külföldre dolgozni, avagy inkább kiküldi őt a strandra. A Heves Megyei Munkaügyi Központ támogatásával indult még az ősszel egy gyermekfel­ügyelői tanfolyam (s a tervek szerint szeptemberben újra kezdődik). Az iskola szervezője a Marker OTK Külkereske­delmi Oktatási és Továbbképző Kft. volt. Tizenkilenc lány vég­zett, s tizenhét már Angliában és Németországban dolgozik. Felkerestem a céget, és dr. Sibelka Györgytől megtudakol­tam, milyen ismereteket szerez­tek hat hónap alatt a gyermek­szerető hajadonok. A cégvezető elmondta: a kurzus három blokkból állt. A szaktárgyi foglalkozásokon pe­dagógiát, gyógypedagógiát, pszichológiát, gyermek- és ifjú­ságvédelmet, gondozást tanul­tak, közművelődési és oktatás- technikai képzésben részesültek a hallgatók. Ezek után trénin­gen vettek részt, fejleszthették kommunikációs készségüket, személyiségüket, majd magyar családoknál és óvodákban gya­korlatozhattak két hétig. Ter­mészetesen ha valaki külföldön kíván dolgozni, ismernie kell az adott ország nyelvét, az ott élők szokásait, így idegen nyelvet és országismeretet is tanultak. A hallgatók végül vizsgát tettek, és bizonyítványt kaptak.- Azoknak is biztosítunk munkát, akik nem vettek részt a képzésen - mondja dr. Sibelka György. - Sőt, azok előtt sincs elzárva az út, akik csak a nyári szünetben szeretnének dol­gozni. A 18-26 év közötti lá­nyok jelentkezését várjuk, de jöhetnek fiúk is. Bár nekik ke­vesebb az esélyük ezen a pá­lyán.-Mi a biztosíték arra, hogy jó helyre kerülnek a jelentke­zők?-Kinti partnereink kitöltet­nek a munkaadóval egy több kérdésből álló űrlapot, majd környezettanulmányt végez­nek. Nemcsak arra kíváncsiak, milyen a család otthona, milyen az a külön szoba, ahová a gyermekfelügyelőt elszállásol­ják, hanem meghallgatják a szomszédokat is. Ha azt tapasz­talják: nem megfelelő a lakás, vagy kiderül az apukáról, hogy iszákos, esetleg más zűrök van­nak - ejtik a megrendelést.-Egyáltalán, milyen csalá­dok keresnek Magyarországról gyermekfel ügyelőket ?-Nem az arisztokrácia. El­sősorban a középosztály. Ezen belül előfordulnak például be­vándorló indiaiak is. De van olyan lány, aki kifejezetten örül ennek, hiszen ezáltal megis­merhet egy különleges kultúrát.- Milyen munka vár rájuk?-Napi öt óra gyermekfel­ügyelet, könnyebb ház körüli teendők. Például kivasalja az ingeket, bevásárol, elkészíti a reggelit. Esetleg meglepetés­szerűen süt egy tortát. Persze, óva intek minden lányt az extra szorgoskodástól, mert könnyen rákapnak a jóra a munkaadók.- ...és a fizetség?- Külön szobát és teljes ellá­tást, valamint zsebpénzt kap az alkalmazott. Ez a pénz arra ele­gendő, hogy kifizesse a nyelv- tanfolyam díját, s ha beosztó, hazautazás előtt vehet némi ap­róságot, vagy részt vehet egy hosszabb kiránduláson.- Gondolom, érhetik őt meg­lepetések is...- A tanfolyamon kiokosítjuk a hallgatókat, hogyan szereljék le az udvarló apukát. Ha kárt okoznak, ne takargassák, vall­ják be őszintén. A füllentés alá­áshatja a bizalmat. Őrizzék meg a tartásukat. Ha valami nem tet­szik, mindjárt az elején közöl­jék a háziakkal, tisztázzák a problémákat, ne engedjék, hogy elmérgesedjen a helyzet. Amennyiben végképp nem boldogulnak, keressék fel a kinn dolgozó társnőiket, az ügynökség képviselőit, a követ­séget, a magyar missziót.- Ön kiengedné-e a lányát?-Igen. Most utazik 30-án, amikor -nemcsak mint fel­ügyelő, hanem mint a cég meg­bízottja is körülnéz. Négyessy Zita Pedagógusokat is jutalmaztak Tanévzáró Felsötárkányban Felsötárkányban az általános iskola és a zeneiskola együtt tartotta meg tanévzáró ünnep­ségét. Juhász Csaba, az általános iskola igazgatója értékelő be­szédében eredményesnek mi­nősítette a csaknem 300 diákot foglalkoztató tanintézmény el­múlt tanévét. A jutalmazások előtt szót ejtett a szigorú taka­rékossági intézkedésekről is, amelyet a helyi képviselő-testü­let határozott meg az iskola számára. A faluban elterjedt hírekkel ellentétben bejelentette, hogy nem kerül sor osztályösszevo­násokra, és szeptembertől csak a két nyolcadikos osztályból lesz egy, az alacsony tanulólét­szám miatt. Továbbra is meg­marad az alsó tagozatban is a német és angol idegen nyelvi oktatás, és bevezetésre kerül a tantervbe beépített néptáncok­tatás. Erre a feladatra külön tanfolyamot végzett pedagógu­sok irányításával kerül sor. A napközi épületéből elköl­tözik az iskola, oktatás csak a főépületben lesz a jövőben, ahol bevezetik a gázfűtést, amellyel csökkentik a jelenlegi költségeket. Ezt követően a zeneiskola igazgatója, Veliczkyné Csák Judit értékelte a 185 növendék munkáját. A hároméves múltra visszatekintő intézményben színvonalas volt a munka, me­lyet igazolnak a különböző rendezvényeken, koncerteken elért sikerek. A Homa zenetanár-házas­párnak köszönhetően néhány hónapja fúvószenekar is alakult, amely az évzárón is fellépett műsorával. A kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő diákok könyv- jutalmat vehettek át az igazga­tóktól, majd zárszóként Ba- kondi Simon polgármester is­mertette a képviselő-testület még januárban hozott döntését, mely szerint a megyei szintű vetélkedőkön, tanulmányi ver­senyeken kiemelkedő eredmé­nyeket elért tanulók felkészítő tanárait pénzjutalommal díjazza a község vezetése. Szerencsére volt miért jutalmazni, hiszen a tárkányi iskola diákjai letették névjegyüket a megyei verse­nyeken. Bajzát Egy újabb „gárdonyis” siker Nagy Erika „ezüstérme” nyomában Ázsiója növekszik. Most már nemcsak eredményes ver­senyző, zsűrizni is hívják távoli megyékbe. Majdnem gyermek­ként óvónőnek szólíthatnánk, bár lehet: pszichológus. Ha na­gyon provokálják, kiforrott vé­leményt formál pódiumra lépő művészekről, katedrára tévedt tanárokról, pedig csak 18 éves. Amíg megérkezünk Nagy- kállóba - a megmérettetés szín­helyére -, szerettem volna töb­bet megtudni róla, de ő hallga­tag, inkább figyel, mintsem fe­cseg. „Készül egy értékes-ér­demes ember” - nyugtázom magamban. S mindez itt törté­nik karnyújtásnyira, a Gárdonyi Géza Gimnáziumban, éppen érettségi táján, egy felvételi előtt, egy középfokú iskolában, amely újra és újra tehetséges diákokat nevel a tehetségpa­zarló felsőfokú intézmények­nek, s talán mondhatjuk: a jö­vőnek. Nagy Erika nevére a Gárdo­nyi Géza Gimnázium igazga­tója, Lévai Zsolt is érzékenyen, reagál, s miközben különböző versenyeken jeles eredményt elérő diákokról szóló dicsérő sorokat és okleveleket helyez elém, Erika kitartásáról és eredményeiről beszél. Különö­sen a legutóbbiról szól büszkén, a Ratkó József emlékére rende­zett országos versenyen szerzett ezüstéremről. Magam is végighallgattam az általa előadott, kötelezően előírt és szabadon választott verseket. Kivétel nélkül súlyos, nagy formátumú költeménye­ket nevezett a versenyre. És ha igaz az a mondás, hogy a szem a lélek tükre, így igaz a követ­kező tétel is: ki mit ír a fehér lapra, a sorok gazdájának hű képe az. Ily módon Nagy Erika Kányádi Sándor Fekete-Piros és a Halottak napja Bécsben költeményeivel véleményt formál megmaradásunk esélye­iről itthon és az elszakított terü­leteken egyaránt, s Ratkó Jó­zsef: Halott halottam, a Kő alól, Radnóti Miklós: Variációk szomorúságra és József Attila Magyarok, valamint a Magad emésztő című lírai alkotásai a pusztulással és értelmetlen ha­lállal perelnek, miközben egy jobb, harmonikusabb világért kiált ő maga is. Nagy Erika egy frissléptű generáció egy - de nem egyet­len - embere, egy a sokból, akik most remélhetően jönnek, jönni akarnak és szót kémek. S ha minden igaz, csak az erényes múltat vállalják, de megalkuvá­sainkból már nem kémek, a pusztulás és pusztítás folyama­tában nem kívánnak statisz­tálni! Talán érdemes hinni ab­ban, hogy nem vagyunk egye­dül, hogy nem mi vagyunk egyedül. Sziki Károly Halász Lajos: Nagyapám is rendőr volt fotó: perl Márton A baktaiak szemfüles körzeti megbízottja Beugrott szavazni, aztán sietve távozott, mert épp egy „váza­tolvajt” kellett elcsípnie. Ab­ban maradtunk, hogy ha siker­rel jár a nyomozásban, még akkor találkozunk. Nem telt el egy röpke félóra, s már ismét ott volt az iskolában. Az egerbaktai polgármester­választáskor ismerkedtünk össze Halász Lajos rendőr zászlóssal. Ő a falu - továbbá Bátor, Egerbocs és Hevesaranyos - körzeti megbízottja.- Csak nem azt akarja mon­dani, máris megkerült a tettes?- De bizony. Tudtam, hogy kit keressek, ezért csak elmen­tem a lakására, s ott volt a kerti virágtartó.-Jó volna, ha mindig ilyen egyszerű lenne...-Ez egy ritka kivétel volt... Amióta növekszik a munka- nélküliség, egyre nehezebb a dolgom. Ebben a pénzszegény világban már az is igen szép eredménynek számít, ha köze­pesnek mondható a közrend.- Teljesen egyedül viseli négy falu gondját, vagy segíti valaki a munkáját?- Az alpolgármestertől (idő­közben már polgármester! - a Szerk.) ígéretet kaptam, hogy rövidesen megalakul Egerbak- tán is az önvédelmi csoport. Je­lentkezők már lennének, csak hivatalossá kellene tenni a mű­ködésüket. Ha éjszakánként cirkálnának az utcákon, mind­járt nyugodtabb és biztonságo­sabb lenne áz élet.- Milyen bűncselekmények történnek errefelé?- Rendkívül divatos a falo­pás. Most szerencsére jó idő van, így alább hagyott a ked­vük. Majd ha jön az ősz, ismét „javul” a statisztika. Nyáron viszont másféle tolvajlások tör­ténnek itt is. Bármit elvisznek, ami csak mozdítható.-A felettesei elismerik a munkáját?- Nem tehetnek egyebet. Tisztában vannak vele, hogy állandóan ugrálok. Előfordul, hogy hajnali kettőkor fekszem le, s háromkor már riasztanak. A leggyakrabban családi viszá­lyokhoz hívnak. Meghallga­tom a panaszost, sokszor már ez is segít.-Mit szól a felesége? Elfo­gadja, hogy szinte sose látja a férjét?-Nőtlen vagyok. Egy dara­big, hogy úgymond: „tartsa még az anyja”... Luxus manap­ság családot alapítani. Az öre­gebb kollégák állandó pénz­szűkében vannak. Amíg csak magamra kell gondolnom, ad­dig megélek a fizetésemből. Hallom, hogy sokan elhagyják a pályát, elmennek különböző őrző-védő kft.-khez. Én szere­tem a hivatásomat. A nagy­apám és a nagybátyám is rendőr volt.- Vagyis, a gyerekkori álma teljesült, amikor felvették?- Eredetileg autószerelőnek tanultam. Aztán később jelent­keztem a rendőrséghez. Akkor jobban fizető állásnak tűnt ez. Most változott a kép, de én mégis maradok. (négyessy) Megkezdődött a várva várt vakáció - a novaji Dobó Erik és Olivér, Papp Zsolt és Puporka Árpád - akárcsak a többi gyerek - csak bringázik, sütkérezik, élvezi a nyarat, s egy pillanatig sem gondol a sulira. fotó: perl Márton

Next

/
Thumbnails
Contents