Heves Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-22 / 144. szám

6. oldal Gazdaság 1995. június 22., csütörtök VÁLASSZON IGÉNYEINEK MEGFELELŐEN! Értékpapírok Kamatmértéke Aquincum Értékjegy I/A (lekötési idő 2 év) Garantált kamat Kamatprémium évi 10 % évi 20 % Összesen évi 30 % Aquincum Értékjegy II/A (lekötési idő 366 nap) Garantált kamat évi 10 % Kamatprémium évi 18 % Összesen évi 28 % Takarékjegy A/l Lekötési idő 3 hónap évi 26 % Takarékjegy B/l Lekötési idő 6 hónap évi 27 % Lakossági betétek Kamatmértéke Látra szóló bankszámla évi 13% Lekötési idő évi kamat 1 hó 22-25 % 2 hó 23-25,5 % 3 hó 24-26,5 % 6 hó 25-27 % 9 hó 25-27 % 12 hó 25,5-28 % 18 hó 25,5-28 % A fenti kamatmértékek az 1995. április 20. után lekötött betétekre érvényesek. A kamat mértéke a lekötött összeg nagyságától függ. A gyáriparosok az iparpolitikai koncepciót hiányolják Suchman nem akar sok vesztest Ma dönt a kormány az aranyrészvényről Ha a kormány cselekvési prog­ramja olyan gazdasági prog­rammal ötvöződik, amely megmutatja, hová akarunk el­jutni, akkor van esélyünk rá, hogy az ezredfordulóig mo­dern Magyarországot teremt­sünk - mondta Suchman Ta­más privatizációs miniszter vi­taindító előadásában a Magyar Gyáriparosok Országos Szö­vetsége által szervezett gazda­sági fórumon. Néhány kedvező jel ellenére vá­rat magára az igazi elmozdulás, s minden tétlenséggel eltöltött hét esetleg éveket jelenthet az ország felzárkóztatásában - utalt a pri­vatizációs miniszter az államház­tartási reform immár ötödik éve tartó késlekedésére. Ha pedig a költségvetés rátelepszik a gazda­ságra, akkor a gazdaság - és ez­zel maga a társadalom is - elve­szíti önmozgó képességét. Nö­vekedés nélkül a modernizáció sem képzelhető el. A privatizáció mindennek csupán egyetlen eszköze a sok közül, amit nem szabad célként feltüntetni. A magánosítás eddigi négy évének tapasztalataiból okulva - az ASZ szerint eddig Suchman Tamás: „A privati­zációt nem lett volna szabad elkezdeni iparpolitikai kon­cepció nélkül”. FOTÓ:DIÓSI IMRE 500 milliárdnyi vagyon porlott el - tisztességes privatizációs poli-' tikát ígért a miniszter. Fontosnak tartja, hogy fenn­maradjon az a termelési szint, amely hozzájárulhat a GDP nö­vekedéséhez, illetve olyan minő­ségi váltást jelentene, amely to­vábbi piacokat teremt a magyar termékek számára. Suchman tisztában van azzal is, hogy nem lehet mindenki nyertes e folyamatban, ám sze­retné, ha minél kevesebb vesz­tese lenne a magánosításnak, amely hosszú időre meghatá­rozza a tulajdoni viszonyokat és a munkaerőpiacot is. Az energiaszektor tulajdonos- változásával kapcsolatos kér­désre válaszolva a miniszter el­mondta: nem csupán az innen várt 80-100 milliárd forintos privatizációs bevétel végett sür­gős az eladás, hanem a villamos- energia-iparban több százmilli- árd forintos beruházások szüksé­gessége miatt is, amelyek hazai forrásból aligha fedezhetők. Utalt rá, hogy az erőművek 60 százalékának oly rossz az álla­pota, hogy rekonstrukciójuk nem sokáig halogatható. A kormány stratégiai elképze­lése szerint először az erőmű­vek, áramszolgáltatók 25 száza­lékos tulajdonrészét adnák el, opciót adva a vevőknek a több­ségi tulajdon megszerzésére, amire 2-3 éves próbaidőszak után kerülhetne sor. A kabinet csütörtöki ülésén dönt az ener­giaszektor privatizációjának irányelveiről. (bertalanfy) A modernizáció motorjai Vállalkozói övezetek létreho­zását szorgalmazta a helyi ipari struktúra átalakítására, valamint a foglalkoztatási gondok enyhítésére Rakusz Lajos, az Ipari Parkok Egye­sületének elnöke azon a há­romnapos konferencián, ame­lyet az innovációs parkok vi­lágszervezete, az Internatio­nal Association of Science Parks (IASP) szervezett. A világ más országaihoz ha­sonlóan hazánkban is az ipari parkok lehetnének a moderni­záció motorjai, mivel segítsé­gükkel lépésről lépésre alakít­ható át az elavult iparszerkezet. Jelenleg ipari park működik már Budapesten és Győrben, ám tervezik létesítésüket Deb­recenben, Miskolcon, Pécsen és Oroszlányban is. A világon mintegy 700 ipari park működik, ám 2000-ben már ezer lesz, mondta Pertti Huuskonen, az IASP elnöke. Állat- és növény-egészségügyi megállapodás Érvényes magyar igazolások Várhatóan még az idén aláír­ják az Európai Unió és Ma­gyarország közötti állat- és növény-egészségügyi ekviva­lencia (egyenrangúsági) meg­állapodást - jelentette be Franz Fischler, az Európai Unió mezőgazdasági főbiz­tosa, aki néhány napos hiva­talos látogatáson tartózkodott hazánkban. A dokumentumról szólva Vajda László, a Földművelésügyi Mi­nisztérium nemzetközi gazdasági kapcsolatok főosztályának veze­tője lapunknak elmondta: e megál­lapodás aláírása azt jelenti, hogy az Európai Unió elismeri az állati és növényi termékekre és betegsé­gekre vonatkozó, érvényes magyar jogszabályok, ellenőrzési rendsze­rek és bizonyítványok egyenran­gúságát. Az egyezmény hatálybalépé­sét követően az Unió tagorszá­gaiban elfogadják azokat a ma­gyar hatóságok által hozott in­tézkedéseket, illetve igazoláso­kat, amelyek az EU-tagállamok közötti kereskedelmi forga­lomban szükségesek. A jövőben például nem lesz szükség arra, hogy egy-egy szór­ványosan előforduló állatmegbe­tegedés esetén a közösség állator­vosai - az esetet kivizsgálandó - hazánkba utazzanak, hanem elfo­gadják a magyar hatóságok intéz­kedéseit. A megállapodás kedvezően hat majd a határforgalomra is. Zökke­nőmentesebbé válik a kereskede­lem, és lényegesen csökken az EU-ba irányuló termékek bevizs­gálási ideje a határon, mert a hazai igazolásokat, minősítéseket a kö­zösség elismeri. A megállapodás három mellék­letet is tartalmaz. Az elsőben azok a termékek és termékcsoportok szerepelnek - élő állatok és húsfé­lék -, amelyekre az aláírás után azonnal életbe léphet az egyenran­gúság. A második mellékletbe azok a termékek tartoznak, ame­lyeknek egyenjogúsítására a meg­állapodás hatálybalépését követő hat hónapon belül kerülne sor. A harmadik mellékletbe javasolt termékek még további alapos vizsgálatra, szakértői egyezteté­sekre szorulnak. (újvári) FORRÁS: FM-AKII Az 1995. június 16-20. között érvényes napi szabadpiaci árak (Ft/kg. ill. db) Budapest Bank Rt. Miskolc Kecskemét Szeged Szombathely Debrecen Pécs Úiburgonya 40- 80 30- 70 60- 80 80-128 35-100 40- 60 Kelkáposzta 25- 35 30-100 35- 55 40- 80 20- 50 25- 40 Sárgarépa/cs. 10- 60 20- 60 25- 40 40- 60 70-100 16- 45 Petrezselyem/cs. 40-120 30- 70 15- 60 40- 60 80-140 16- 50 Karfiol 40- 80 35- 70 55- 80 70- 88 45- 80 25- 45 Zöldbab 200-300 150-180 100-170 280-300 200-250 140 Zöldpaprika/db 3- 30 5- 35 10- 22 10- 36 140-250 8- 28 Meggy 80-120 60-110 100-120 130-180 100-160 50- 60 Málna­300 350-500­380-420­Tojás/db 5,5-8,2 7,5-9,0 7,0-8,0 8,0-10,0 6,0-8,0 6,5-7,0 25 milliárd jen értékű kötvényt bocsátott ki a Ma­gyar Nemzeti Bank a lon­doni tőkepiacon. Az Euro- jen-kötvény kibocsátásának főszervezője a Nomura pénzintézet. A papír futam­ideje 10 év, a kibocsátási ár 100 százalék, az évente fize­tendő kamat 5,2 százalék. Ez az idén a hetedik megje­lenése az MNB-nek a köt­vénypiacokon. Az első fél évben 750 millió schilling értékű hétéves, 25 milliárd jenért tízéves, 15 milliárd jenért hároméves, 15 milli­árd jenért 15 éves, 30 milli­árd jenért 12 éves és 500 millió márkáért hatéves kötvényeket bocsátott ki. 60 millió dolláros hitelt vesz fel a Mól Rt. az algyői szénhidrogén-mezők fej­lesztésére. A kölcsön össze­gyűjtésére a Londonban be­jegyzett japán Sumitomo pénzintézet szervezett bankkonzorciumot. A hitel- szerződést csütörtökön írják alá Londonban. A beruházás összköltsége 11 milliárd fo­rint. A fejlesztés várhatóan 1999-re fejeződik be, s így az algyői szénhidrogén-me­zőn a kitermelést 2015-ig meg lehet hosszabbítani. A rekonstrukció után kőolaj­ból 1,3 millió tonnával, földgázból pedig 15 milliárd köbméterrel hoznak majd többet a felszínre 15 éves távlatban. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 90,00 Osztrák schilling 12,80 USA-dollár 125,34 ECU (Európai Unió) 166,15

Next

/
Thumbnails
Contents