Heves Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-21 / 143. szám

6. oldal Az Olvasók Fóruma 1995. június 21., szerda 4 Javában tart a nyár az ostoros! tónál - Naponta sokan felkeresik a helybeliek és a vidékről érkezők a megyeszékhely közelében levő tározót, ahol vízibiciklik, csónakok vár­ják a szabadidejüket kikapcsolódással töltő turistákat. FOTÓ: PERL MÁRTON Vizsgálatot folytatnak a gyepmester ellen Nincs törvény az állatok védelméről A Heves Megyei Hírlap 1995. május 29-i számában megje­lent Négyessy Zita írása Mire képes a sintér? címen. A cikkben személyemre tör­ténő hivatkozás is van, más­részt az írás téves információ­kat tartalmaz, Ezért kérem az alábbiak szíves közlését: A polgármesteri hivatal olyan eszközzel látta el a gyepmesteri szolgálatot, amely alkalmas a város ic: '1' - téré betévedt rókák, illetőleg veszélyes kutyák, macskák ár­talmatlanná tételére. Az eszközzel több méter tá­volságból hatóanyaggal feltöl­tött fecskendőt lehet célba jut­tatni. Ezt a gyepmester - és nem sintér - csak akkor használ­hatja, ha erre tőlem eseti en­gedélyt kap. A cikkben írt esetben nem rendelkezett ilyen engedéllyel, amiből következik - eltérően az újságban leírtakkal -, hogy a feladat ily módon történő végrehajtására „parancsot” nem kaphatott a gyepmester. Az ominózus esetben a gyepmester lakossági kérésre jelent meg az említett helyszí­nen. A kérdéses kutyának azonban nem volt gazdája. A kutya felügyelet nélkül volt, féltek tőle, ezért kérték annak eltávolítását - írja leve­lében olvasónk. A gyepmester úgy ítélte meg, hogy a nagy testű kutyát saját testi épségének veszé­lyeztetése nélkül megfogni nem tudja. Ezért az eszköz használata mellett döntött. Egyébként a gyepmestemek fontos munkaköri kötelessége- minden külön utasítás nélkül- a gazdátlan, kóbor ebek fo­lyamatos, rendszeres befo­gása. Az írás azt mondatja a gyepmesterrel, hogy március *ta „közel száz” kutyával vég­zett „a fentiekhez hasonló mó­don’’ . Ezzel szemben a tény: kettő, azaz kettő darab, ezzel az esettel együtt. Az újságcikk kiirtandó ebek listájáról és kilövetési intéz­kedésről informál. Az állattartással, állat- egészségüggyel kapcsolatos hatósági feladatok intézése - jelen pillanatban - hozzám tartozik. Nincs tudomásom sem listá­ról, sem kilövetési intézkedés­ről. Egyszerűen: amit az újság­cikk ebben a vonatkozásban tálal - nem igaz! Az ebtartás valamilyen vo­natkozásban a lakosság jelen­tős részét érdekli vagy érinti. Egerben valamivel több mint négyezer ebet tartanak, döntő hányadban megfelelő körülmények között. A cikk szerzője egy jobb sorsra érdemes jószág okán az állatok védelméért kiáltott. De ugyanakkor téves, félre­vezető információval szolgált az állattartók felé (lista kiir­tandó állatokról, kilövetési in­tézkedés). A hivatkozott újságcikkel kapcsolatban még azt szeret­ném közölni, hogy a gyepmes­ter eljárását a magam részéről elítélem (ellene a vizsgálat fo­lyamatban van). De ugyanúgy nem tudom elfogadni az ilyen, érzelmeket felkavaró, ügyfajta hangulatkeltést kiváltó, nem hiteles információn alapuló újságírói tevékenységet sem. Magyarországon még nem született meg az állatok vé­delméről szóló törvény. Tisztelem azokat, akik jogot követelnek a jobb sorsra ér­demes, gazda nélkül hagyott ebeknek. De legalább annyira lényeges tudatosítani azt, ho­gyan válik a kedvenc kutyus- ból gazdátlan, kóbor eb - és milyen sors vár rá. Remélhető, hogy előbb- utóbb az állattartási kultúra hazánkban is olyan színvona­lat ér el, amelyben a gazdátlan jószággal való találkozás kivé­teles esetnek számít. Az még persze messze van. Addig még nagyon sokaknak lesz tennivalójuk ebben a té­mában a jövőt illetően! Dr. Képes László városi főállatorvos A szebb jövö reményében! Egy minisztériumi tájékoztató alapján úgy tudom, hogy ma már az önkormányzatokon mú­lik a középiskolák létesítése, il­letve megszüntetése. Nos, szerintem itt, Egerben már régen időszerű lenne egy zeneművészeti szakközépiskola létrehozása iskoláskorúak, il­letve esti tagozatos felnőttko­rnak számára. De az is igaz, hogy a leve­lező vagy esti tagozat működte­tése lényegesen kevesebbe ke­rül az iskolának is és az állam­nak is, mint a nappali tagozat, ezért a leépítés miatt az egri ta­nárképző főiskolán a levelező tagozat kiszélesítésére kellene törekedni. Természetesen a szakközép- iskolák esetében is létre lehetne hozni itt, Egerben is a levelező tagozatot. Például: egészség- ügyi szakközépiskola, építő­ipari technikum, mezőgazda- sági szakközépiskola, a gyön­gyösi Mezőgazdasági Árufor­galmi Szakközépiskola Egerbe kihelyezett levelező tagozatát, illetve a kertészeti technikum levelező tagozatát. A szakmunkásképző intézet­ben pedig célszerű lenne - leg­alább munkanélküliek számára - esti tagozatot működtetni. Ami pedig az országos szó­rakoztatási rovat Heves megyei tánczenei stúdióját illeti: a fel­nőttkornak számára is lehető­séget kellene biztosítania, épp a munkanélküliség miatt. Kérem, ha lehet, akkor te­gyenek valamit a szebb jövő reményében! Üdvözlettel és tisztelettel: Székesi László Eger Napi Perpatvaraink - a Jogász Válaszol Tévesen kifizetett munkabér? Olvasónkat munkáltatója arról értesítette, hogy 20 ezer forin­tos személyi jövedelemadó­tartozása van. Az összeget munkáltatója az adóhatóság­nak megfizette, és most kárté­rítési határozattal kötelezte a tartozás kiegyenlítésére. Erre azonban a dolgozó nem volt hajlandó, az egyeztetés sem sikerült, ezért a munkáltató keresetet nyújtott be a munka­ügyi bíróságra. Olvasónk szerint tartozása tévesen kifizetett munkabér­nek minősül, azt pedig a mun­káltató 60 napon belül köve­telhette volna vissza. Ez az úgynevezett jogvesztő határ­idő viszont a kártérítési hatá­rozat meghozatalakor már le­járt. Mindkettőjük álláspontja helytelen, mert az alapjogvi­szonyt hagyták figyelmen kí­vül. Azt, hogy a munkáltató csak akkor hozhat kártérítési határozatot, ha a munkavállaló a munkaviszonyból eredő kö­telezettségét szegi meg. Ezzel szemben olvasónkat az APEH-hel szemben fennálló szja-tartozás terhelte. A másik probléma, hogy a szóban forgó vita nem a mun­kaügyi bíróságra tartozik. Jogviszony olvasónk és az APEH között van, hiszen az adófizetés kötelezettje olva­sónk, és nem a munkáltató. A munkáltató nem így járt el. Valóban kár érte, de annak megtérítését aligha követelheti a munkaügyi bíróság közre­működésével. Ilyen hatáskör­rel kizárólag a polgári helyi bíróság rendelkezik. Olva­sónknak tehát azt tanácsolhat­juk, hogy a munkaügyi bíró­ságon megindult perben kérje a munkáltató keresetének el­utasítását és a per megszünte­tését. Dr. Lajer Erika Alapítvány Egerszalokert Értesítjük a Tisztelt Szerkesz­tőséget, hogy Tari György - al­polgármesteri tiszteletdíját fel­ajánlva - létrehozta az Egersza- lókért Alapítványt. Annak célja Egerszalók általános gyarapí­tása, az oktatás, kulturális és sportélet, a közegészségügy, a kereskedelem és vendéglátás fejlesztése, üdülőkörzet kialakí­tása. Az alapítvány nyitott, csatlakozhat és felajánlásokat tehet minden bel- és külföldi természetes és jogi személy az alábbi számlaszámon: 350- 15208. Tisztelettel: Hankó Mihály kuratóriumi tag Gombócot érzek a torkomban, miközben egy sikeres érettségi vizsga jegyzőkönyvét írom. Konja Tamás mondatait, aki életének utolsó három napját az Egri Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakközépiskola IV. D. osztályának érettségi elnökeként töltötte el, kora reggeltől késő délutánig, szün­telen figyelemmel, fáradtságot nem ismerő munkával. Jegyzőkönyvben rögzítem elhangzott szavait, szaktanári munkánk elismerő értékelését, jóindulatú tanácsait a jövőre vonatkozóan. Közben jegyző­könyvön kívül eszembe jut az akkori három nap forgató- könyve: Az érettségi vizsgát meg­nyitó beszéde, amelynek első mondatával vidám mosolyt varázsolt harminckét izgalom­tól dermedt diákarcra. A felelő diákoknak feltett, szaktárgyakhoz kapcsolódó életszerű, sokszor humoros kérdései, amelyekkel igazi pe­dagógus módjára feloldotta a bennük lévő feszültséget. Magam előtt látom, amint meleg kézfogással adott át harminckét érettségi bizonyít­ványt. Milyen szörnyű igazságta­lansága a sorsnak, hogy a kö­vetkező napon saját gyerme­kének érettségi bizonyítványát már nem vehette a kezébe. Konja Tamás váratlan hirte­lenséggel elhunyt. Mély megdöbbenéssel, szo­rongó szívvel, jegyzőkönyvön kívül vetem papírra ezt a Föl­dön túlra címzett üzenetet: El­nök úr! Tanár úr! Sokunknak hiányozni fog az elkövetke­zendő évek érettségi vizsgái­ról. Ötvös Imréné tanár Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakközépiskola Eger Westel GSM: élvonalbelieknek? Az egyik közeli téren megle­pődve figyeltem fel a minap egy ember hangoskodására, aki márkás nyugati kocsijából ki­szállva hangosan üvöltözött. Távolból figyelve nem tud­tam, kinek szánja mondanivaló­ját, mert csak nyomta, nyomta folyamatosan, megállás nélkül a szöveget! Tisztán, érthetően, magyarul beszélt, és nyomatékkai hang­súlyozta szavait. Az érthetőség kedvéért még tagolva is. „Az anyád büdös ...”, és ez még nem volt elég, cifrázta is. A téren más járókelők is meghökkenve néztek össze, miközben óhatatlanul is bele­hallgattak a furcsa beszélge­tésbe. Ez őt szemlátomást nem za­varta, és nyugodtan folytatta tovább. Egy pillanatra oldalt fordult, s ekkor vettem észre, hogy bal kezében tart valamit, és abba beszél... Közben az an­tenna mintha a fejéből nőtt volna ki. Rádiótelefon. S az ember eszébe jut az ismert szlogen. Ebbe hörgi indulatos, trágár, lekicsinylő szavait, talán egy alkalmazottjával beszél. Fontos ember! S státus- szimbólumát gondolom, még éjjel is az ágyába viszi, hátha valaki visszahívja a csendes órák valamelyikén. Értékrend-eltolódás? Igen! Hiszen tükrözi mai életünk ki­ugró visszásságait - jutott eszembe. A Westel GSM technikailag valóban jelentheti az élvonalat. De nem mindegy - mint láttuk hogy kinek a kezébe jutva... Marosfalvi Pál Egy békés, derűs nap után... Felüdülve, tele jókedvvel, há­lával tértünk haza az északi városrész idősek klubjának mátrai kirándulásáról. Reggel nyolcra mindenki pontosan érkezett. A Volán egy szupermodem autóbuszt küldött - rádió, tv, videós adás, légkondicionálás, büfé, mikrofon - csupa kényelem­mel, mely mintha szárnyakon suhant volna velünk a szerpen- tines jó utakon Recsk, Párád felé. A tiszta levegő élvezete mellett jutott idő Ybl Miklós építészetében való gyönyör­ködésre, a százezreket érő pa­ripák megcsodálására, no meg -az üveggyár megtekintésére. Őszinte megbecsüléssel fi­gyeltük az üvegfúvók nehéz mesterségét, ügyességét, ke­mény és pontosan egymásra épülő csapatmunkáját. Örömünkre betérhettünk a régen mezővárosi rangú Gyöngyöspata templomába megnézni a dél-lengyel fafa­ragók által készített XVI. szá­zadi fekvő Jesse-oltárt, Jézus családfáját. Nem hagyhattuk ki a Mátra Múzeum meglátogatását sem. Ez szemléletesen elénk tárta a Mátra ásvány-, növény-, állat­világát, a hatalmas, bár „ifi” mamutcsontváztól, a csillogó kvarckristályoktól kezdve a mákszemnyi csigákig és ha­talmas kagylóig, s a méhektől nyüzsgő kaptárig - s mindezt madárfütty hangzata közben (kazettáról persze). Hasznos és gyógyító, hatású nap volt ez számunkra. Elfe­ledtette a nyugdíjas ember napi anyagi, egészségi és lelki gondjait. Egész nap gyönyörű napfényben láttuk a dús, zöld erdőséget. Teljessé viszont csak úgy lesz ez a napunk, ha lehetővé válik - mindnyájunk nevében - köszönetét mondani a szer­vező Utasi Lászlóné klubveze­tőnek és munkatársainak, va­lamint a Volán vezetőségének, amiért megtiszteltek 45 idős embert a kényelmes busszal. A nap sikeréhez nagyban hoz­zájárult pilótánk: Bóta József embersége, biztos vezetése. A kirándulók nevében: Dr. Várady Tiborné Olvasószolgálat Eger Pf. 23 A Heves Megyei Hírlap Szerkesztősége továbbra is fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve kö­zölje. A nyomtatásban megje­lenő levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétle­nül ért egyet. Adott esetben a levél szerzőjének nevét és címét nem közöljük, de a le­velet a közérdeklődésre való tekintettel ismertetjük. Ezúton is kérjük olvasó­inkat, hogy észrevételeikkel, panaszaikkal továbbra is forduljanak hozzánk biza­lommal. Várjuk megjegyzé­seiket, információikat. Ha a levél tartalma nem közérdekű, akkor olvasó­inknak személyesen vála­szolunk rá. Sorok, jegyzökönyvön kívül...

Next

/
Thumbnails
Contents