Heves Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-21 / 143. szám
2. oldal Megyei Körkép 1995. június 21., szerda A megyeszékhely kérdőjele: Szétszabdalják a zeneiskolát?! (Folytatás az 1. oldalról) A bizottság véleménye szerint ugyanis sem funkcionálisan, sem pedig gazdaságilag nem alkalmas a célra a Panakoszta- ház. Kisebb az alapterülete is, mint a mostani intézmény épületéé. Ezért különböző megoldásokon gondolkodnak. Az egyik elképzelés szerint - mivel a gyerekek a város legkülönbözőbb, távolabbi részeiről járnak az iskolába - ne legyen a belvárosban az intézmény. Amennyiben csak a zeneoktatást veszik figyelembe, javasolják, hogy a 7. Számú Általános Iskolát minimális átalakítással alkalmassá tegyék arra, hogy e funkciót ellássa. Egy másik alternatíva: szerintük nincs akadálya annak, hogy különböző iskolákban oldják meg a gyerekek zenetanítását. Mondván, hogy az intézmények a délutáni órákban „szabadok”, s így tudnának helyet biztosítani a zeneiskolának. Akár három iskolát is „ki lehetne nevezni” erre a város különböző pontjain... Ám hadd jöjjenek a javaslattal szembeni kételyek: ez az elképzelés azonnal „szétszabdalná” a zeneiskolát, egyszerűen nem volna központi helye. Jöjjenek-menjenek az oktatók egyik helyről a másikra? Az Urbanisztikai Bizottság szerint pedig az nagyobb baj, ha „a gyerekek tömegesen utaznak egy kijelölt épületbe”. Nos, évtizedeken át ez nem jelentett semmilyen gondot. Akkor most hirtelen miért lett ez ekkora probléma? Azt hisszük, egyet kell értenünk a tanárokkal: e megoldás a zeneiskola „halálát" jelentené... Még akkor is, ha - a jelenlegi elképzelés szerint - a zsinagógát felújítanák arra a célra, hogy próbákat, előadásokat tarthassanak itt a muzsikus gyerekek. De hiszen a felújítás rengeteg pénzbe kerül, s hosszú időt vesz igénybe! Az ajánlatok között szerepel még a Bródy Sándor utca 4. szám alatti épület - mely jelenleg a Városgondozási Kft. össztőkéjéhez tartozik - átalakítása zeneoktatás, előadások, s egyéb művészeti tevékenységek céljára. Úgymond: „lehetne a művészetek háza ez az épület- komplexum”. Nos, a bizottság ezeket az alternatívákat fogja javasolni a közgyűlésnek és a zeneiskola vezetésének is egyaránt. Hogy milyen döntés születik majd? Ez a jövő zenéje. Csak reménykedhetünk abban, hogy a rangos zeneoktató intézmény méltó helyet kap végre, s nem jut hányódó-vetödö, szomorú sorsra...! Mikes Márta Epekő-centrum, kórházi háttérrel A kőeltávolítást finanszírozza a tb (Folytatás az 1. oldalról) Olyan epe- és vesekőzúzó berendezést üzemeltetnek itt, amely egyedülálló az országban. Egy átlagosnak mondható kőeltávolítás 38.500 forintba kerül, míg egy hagyományos műtét 300-400 ezer forintba. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vállalta a magáncég tevékenységének finanszírozását, a betegnek sem a beavatkozásért, sem a 2-3 napos ápolásért nem kell fizetnie. Argay László orvos-igazgató a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: az intézet a jövőben részt vesz a DOTE medikusoktatásában és a szakorvosképzésben is. De centrumokat kívánnak létrehozni az ország több kórházában, ahol megállapítják, zúzhatók-e a beteg kövei, érdemes-e Miskolcra utaznia. A kőeltávolító centrum komplex gyógyításra vállalkozik, az esetleges szövődményeket helyben a kórház urológiai, illetve gasztroentero- lógiai osztályán gyógyítják. Újszászy László, az 1. Sz. Belgyógyászat osztályvezető főorvosa szerint a kőzúzó berendezéssel bizonyos esetekben kiváltható a hagyományos, illetőleg a laparoszkópos epekő-eltávolítás, de kiegészítő eszközként is használható. Ugyanezt állítja Sal- lay Zsolt, az urológia osztály- vezető főorvosa: ha a szétzúzott kövek egy-egy kis darabkája el is akad a vesevezetékben, azt már szike nélkül is el tudják távolítani az urológusok. A veseköveseknek egyébként nagyobb az esélyük a zúzás os gyógymódra, a vese, illetve vesevezeték köveinek túlnyomó többsége eltávolítható ily módon. A Lithoterápiás Intézet délelőttönként fogadja az ország bármely részéről érkező betegeket, akik magukkal hozzák a családorvosi beutalót. Lévay Györgyi Egy baktai vállalkozó esete a nikkellel, a kadmiummal és a környezetvédőkkel (Folytatás az 1. oldalról) Ez azonban már szemet szúrhatott valakinek, ugyanis a környezetvédelmi hatóság engedélyen túli tevékenység miatt szabálysértési eljárást kezdeményezett a vállalkozó ellen, aki váltig állítja, akkoriban még nem bontotta el azokat, csak kereskedett velük.-Igaz, később, ’93-ban már bontottam is - ismerte el Molnár József ám a lúgos akkumulátorokat - ugyanis kizárólag ilyenek kerültek hozzám- csak lúg nélkül vettük és csak a honvédségtől, illetve a MÉH Vállalattól. Tudomásom szerint magát a lúgot a csepeli Növény- és Olajipari Vállalat veszi át, az ugyanis az ottani termékek egy részének alapanyagául szolgál. A környezetvédőkkel való „bajuszakasztás” végeredménye - állítja a baktai vállalkozó - azonban őt igazolta, mivel eredetileg két-három millió forintra akarták megbüntetni, ám a fellebbezés nyomán a bírságot egy tize déré mérsékelték, lévén környezetszennyezés nem történt, csak az engedélyen túli tevékenységet sikerült bebizonyítani. Ügyancsak hasonló mértékű büntetést róttak ki rá a hükkszéki szeméttelepen lerakott, a bontásokból visszamaradt műanyag hulladékokért. A történet következő fejezete tavaly ősszel Sírokban íródott. Akkor már a gmk jogutódjaként tevékenykedő, mintegy 20 tonna lúg nélküli akkumulátort felhalmozó Trans-Silver Kft. neve került be a „képbe”. - Az itt történtek- jelentette ki Molnár József - 90 százalékban semmilyen veszélyt nem jelentettek a környezetre, a maradék 10 százalékot is csak a Baktárói átkerült, korábban veszélyesnek minősített hulladéknak hagytam fent. Sírokban - a híresztelésekkel ellentétben - bontás nem történt. Az idén év elején kirobbant „siroki ügy” nyomán a környezetvédelmi felügyelőség zárolta a telepet, amely tiltását csak áprilisban oldotta fel. Ennek értelmében - amennyiben a „fogadónyilatkozatot” bemutatja a vállalkozó - elszállítható lesz a 20 tonna hulladék. Ez a dokumentum már a felügyelőségnél van, amennyiben ők „áldásukat adják rá”, az akkumulátorok elkerülhetnek a faluból. A siroki esetnél már lényegesen nagyobb botrány kerekedett április végén Mátrabal- lán, ahol a hírek szerint Molnárék a patakba dobálták az akkumulátorokat. A kft. itt már régebbtől bérelt egy telepet a helyi szövetkezettől, ahol - lévén a siroki zár alatt - az ominózus időben egy Győrből érkezett szállítmányt akartak átrakodni. A közel 54 tonna „hatástalanított” akkumulátorlemez - Molnár József állítása szerint - 30 tonna nikkelből és 24 tonna kadmiumból állt.-Mi a kötelező környezet- védelmi előírásoknak itt szintén eleget tettünk, így sem talaj-, sem pedig vízszennyezés nem történhetett Mátraballán, ezt igazolja a tizenegy vizsgálat eredménye is. Hogy menynyire egyenesek voltak a szán-' dékaink, azt az is bizonyítja, hogy a környezetvédelmiseket mi értesítettük. Éppen ezért furcsa, hogy ők azt állítják, a patakban - a nikkelen, illen’e kadmiumon kívül - a vas és a réz is magasabb mennyiségben szerepel a megengedettnél, noha e két fémből egy dekányit sem tartottunk ezen a telepen. Most konténerezve és lefóliázva várja a „veszélyes hulladék" és az állítólagoson szennyezett föld, hogy elszállítsuk. Itt még azt is meg kell jegyezni, hogy sem a nikkel-, sem a kadmiumlemezek nem oldódnak a vízben... Molnár József a történtek után sincs elkeseredve, mint mondja, már megtalálta az útját és módját, hogy hol és miként értékesíti majd jó pénzért a nikkelt és a kadmiumot. Jót derült azon, amikor azt terjesztették róla, eltűnt, „lelécelt”.- Csak Franciaországban, egészen pontosan Lyonban voltam, itt ugyanis örömmel veszik majd át a kadmiumot, ha engedélyezi a felügyelőség ezek kiszállítását. A Metallo- globus, illetve az Erekko MÉH szintén megveszi ezeket az értékes fémeket.-Az is idetartozik - folytatja a mérlegelést hogy sem Egerbaktán, sem Sírokban, sem pedig Mátraballán nem igazoltak szennyeződést. Mi - ahogy korábban már hangsúlyoztam - csak hatástalanított akkumulátor-elemeket vettünk, ám a környezetvédelmisek szerint ezek még így is veszélyes hulladéknak számítanak. Mindez azonban úgy tűnik, pusztán értelmezési eltérés. Az eddig kiszabott büntetések mértéke is ezt látszik alátámasztani. Molnár József ugyanakkor azt is kategorikusan cáfolta, hogy csupán azért úszta meg eddig ennyivel a „balhét”, mert „akinek kellett, fizetett”. Mint megjegyezte, ő soha senkinek egy fillér kenőpénzt nem adott, csak azért nem ül rács mögött, mert nem követett el környezetszennyezést.- Miután Sírok és Mátra- balla is zárva, most csak exporttal és importtal foglalkozom - jelentette ki arra a kérdésre, hogy hol találkozunk majd újra a nevével. - A terveim között szerepel ugyanakkor, hogy Egerbaktán a volt kőbánya telepét újból üzembe állítom. Ez már engedélyeztetési eljárás alatt áll, ám itt nem akkumulátorokkal fogok foglalkozni, hanem fémdarálással. Kühne Gábor Szeméttelepen lelt dögöt ettek? A közvetlen veszély már elmúlt Tiszanánán Rájár a rád mind a dél-hevesi lakosságra, mind az egészségükre vigyázó ÁNTSZ dolgozóira. A hevesi ólommérgezéssel egy időben vérhas okoz gondot Tiszanánán. A fertőzési góc a Csokonai utca cigányok lakta területéről indult ki. Az első megbetegedések észlelésekor volt olyan feltevés, hogy a szeméttelepen talált dög húsát ették meg, és ez okozta a fertőzést. A lakosság - a szóbeszéd szerint - rendszeresen „fogyasztja” az elhullott állatok húsát. A betegség - mint kiderült - közvetlen érintkezés útján is terjed. A megbetegedetteknek tehát ajánlott lenne a rokoni látogatásokat a gyógyulási idő alatt mellőzni. A fertőzés terjedését megakadályozni kívánó szakemberek munkáját tovább nehezíti az, hogy az említetteknek helytelenek a higiénés szokásaik, s ezt, ha lehet, még tovább rontja a szegénységük. Jelen pillanatban az érintettek mintegy 90 százaléka már átesett a fertőzésen, a járvány már levonulóban van. A végső szót kimondani azonban csak akkor tudják, ha az utolsó székletminta is negatív eredményt hoz. Addig pedig mindig fennCikkünkről vitáztak Nyitott kérdések Petőfibányán... Egy bizonyos: a petöfibányai képviselő-testület tegnapi, estébe nyúló tanácskozásán nem ajánlották fel a tudósító számára a díszpolgári címet... Abból az alkalomból jöttek össze - hiánytalanul - a vezetőség tagjai, hogy véleményezzék a lapunkban megjelent, tevékenységükkel foglalkozó írásokat. Természetesen volt, aki nem kritizálta észrevételeinket, mások viszont éltek a felelősségre vonás lehetőségével. Több olyan képviselő is felszólalt, akik szerint célszerű lenne a sajtó egy részét persona non gratának nyilvánítani, azaz eltiltani az ülések látogatásától. Persze, ennek semmiféle törvényes alapja nincs, így a kezdeményezők kénytelenek voltak beletörődni a valós állapotokba. A népes hallgatóság soraiból viszont valaki úgy foglalt állást: annyira kellettek már ezek a feltáró újságcikkek a községnek, mint a májusi eső. Szorongatták a szerző kezét, s további hasonló írásokra buzdították. Egyébként ez a kettősség nyomta rá bélyegét a vezetőség állásfoglalásaira is. A tizenkét „szenátor” egyik fele szerint nem kétpólusú a testület, a másik rész viszont éppen ellenkezőleg látja. Sajnos, a cikket bírálók sokkal inkább személyes sérelmeikkel foglalkoztak, semmint a korábban feltett kérdésekre adtak volna megnyugtató választ. Elsikkadtak például a pecsétes kampánylevélre, a milliós veszteségre, a döntés nélküli határozatokra vonatkozó feleletek. Ehelyett azon hezitáltak: akkor most ne- vetséges-e a képviselő-testület, avagy nevetségessé tették... Utóbbira nem mi vagyunk hivatottak válaszolni. Csupán annyit hozhatunk fel „mentségünkre”: megpróbáltuk az igazsághoz híven visszaadni tapasztalatainkat. Ez legyen a legnagyobb bűnünk... (fari) áll annak a veszélye, hogy a fertőzés újra útjára indul. Nehéz az egészségügyiek feladata azért is, mert a környéken lakók - miután már fájdalmat nem éreznek - kevésbé tartják be a higiéniás előírásokat. Remények szerint ezt elkerülheti a tiszanánai lakosság, hiszen az ÁNTSZ csak akkor mondja ki az utolsó szót, és akkor végzik el az utolsó fertőtlenítő szórást, ha minden veszély elmúlt. Most azt lehet mondani, a közvetlen veszély elmúlóban van. (molnár) Az egri Dobó tér szépsége elbűvölte a vendégeket fotó: perl marton Japán újságírók, fotósok, utazási szakemberek látogatása Elviszik Eger jó hírét a Távol-Keletre A Budapest Tourist Rt. meghívására hazánkban tartózkodik egy japán újságírókból, fotóriporterekből és utazási szakemberekből álló csoport. Az a céljuk, hogy megismerkedjenek országunkkal, és elvigyék hírünket a Távol-Keletre is. A vendégek tegnap délelőtt Hollókőre látogattak. A világörökség részeként számon tartott Nógrád megyei település megtekintése után délben már Egerben ebédeltek. ínyencfalatokkal várták őket a Fehér Szarvasban. Hamar lencsevégre kerültek a nyilvános hússütés megcsodált pillanatai. Ezt követően városnézés következett, majd a délutáni órákban a Dobó téren, a Sena- tor-ház előtt fanfárok hangjai köszöntötték őket. Habis Lászlónak, Eger alpolgármesterének tájékoztatójában szó esett az iskolákról, a szőlő és bor városáról, és mint idegenforgalmi központról is. Kiemelte: a műemlékek zöme az önkormányzat tulajdonában van, amely gondoskodik a felújításukról és a fenntartásukról. Aláhúzta: Eger gazdaságában is elkezdődött a privatizáció. Akadnak cégek, amelyek amerikai és német tulajdonba kerültek. Bíznak abban, hogy a későbbiekben Japánból is érkeznek majd befektetők. Ä szakembercsoportból Kimura Nakahisza fotóművész a Hírlap munkatársának a következőket mondta:- Három évtizede foglalkozok országok, tájak és emberek életének bemutatásával. Most járok először Európában és Magyarországon. Sokat olvastam az önök hazájáról, és itt, Egerben járva jó benyomásokat szereztem. Smuczer Irén, a Budapest Tours egri főirodájának vezetője - mint házigazda - arra utalt: még az idén több japán csoportot várnak Egerbe, akik bizonyosan hírvivői lesznek a városnak. A vendégek este orgonahangversenyen vettek részt a Bazilikában, majd a Szépasz- szony-völgyben, a Hotel Park- Egér műemlék pincéjében részesei voltak a bortábornok- avatásnak. (mentusz)
