Heves Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-20 / 142. szám

1995. június 20., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA És KÖRZETE Hiányos emberrajz egy orvosról A járási egészségügyi osztály óva intette ettől a falutól, mégis ezt választotta a hodá- szi frissdiplomás orvosnő. Lassan 20 éve, hogy a lele- sziek, domonkosiak körzeti orvosa, háziorvosa Palko- vicsné dr. Csóka Katalin.- Hogyan került erre a megle­hetősen eldugott dombvi­dékre?- Egyetemistaként rengete­get jártam túrázni a Blikkben, s egy alkalommal Szilvásvá­rad környékén barangoltunk. Akkor határoztam el, ha erre­felé lesz egy körzet, azt meg­pályázom.- Voltak-e nehézségei a kezdeti időkben?- A legnagyobb gondom az volt, hogy nem értettem a pa­lóc tájszólást. Tehát először meg kellett tanulnom a lakos­ság nyelvét. Bizony, sokszor néztem kérdően az asszisz­tensre: vajon mit mond a páci­ens? A szakmai oldalról azt mondhatom, hogy az első év­ben találkoztam mindenféle borzalommal: kútba ugrott egy nénike, családi verekedés rettenetes nyomai, és egy ké- seléses gyilkossághoz is en­gem hívtak. De jól emlékszem az első halottra, az első újszü­löttre is. Szóval, sikerült lelki­ekben hamar megedződnöm.-Azt mondják a faluban, hogy az ön által megállapított betegség, az úgy is van. Nehéz volt-e szinten tartani ezt a jó diagnosztizáló képességet, el­szigetelődve az orvostársada­lom többi tagjától?-Az egyetemen nagy tu­dású emberek tanítottak, és én kellő szorgalommal végeztem a szemesztereket. Néha még most is előfordul, hogy előve­szem azokat a jegyzeteimet, mert emlékszem rá, hogy ez­zel az esettel ott, akkor fog­lalkoztunk. Ezenkívül a köz­lönyökben is nagyon szeretek búvárkodni. De úgy vélem, hogy maga a beteg, illetve a betegség az, amiből a leg­több tapasztalatot lehet sze­rezni.- Hallottam arról, hogy vol­tak különleges esetei is...- Emlékszem, mikor egy fiatalembert nagyfokú alko­holmérgezéssel hoztak be, s amikor lefektettük, megállt a légzése. Küzdelmet folytat­tunk érte, és sikerült megmen­teni. Pár év múlva azonban öngyilkos lett. Ott már nem lehetett mit tenni.-Azt is beszélték: nemegy­szer előfordult, hogy kis bete­gével együtt ment a kórházba.-A körzetben dolgozó or­vosok magukra vannak utalva, ezért gyakran igen rövid idő alatt kell a döntéseket meg­hozniuk. Valóban volt olyan eset, hogy a műtét utáni rosz- szullétnél úgy határoztam: azonnal kocsiba ülünk, és vissza a kórházba, hiszen a gyerek életéről volt szó. Egyébként is nagyon szeretem a gyerekeket gyógyítani, mert ők ha betegek, tényleg azok is. Nem szoktak szimulálni.-Az orvos is ember, van magánélete, őt sem kerüli a bánat...- Az első férjemmel együtt jöttem ebbe a faluba. Megsze­rettük az embereket, és úgy döntöttünk, hogy letelep­szünk. Vettünk egy kis telket. A fiunk már megvolt, én Kati lányommal voltam várandós. Egy reggel az erdészeti kocsi jött értem, hogy a férjem a szomszéd faluban karambolo­zott. A kolléganő már ott volt, de nem tudott segíteni rajta, a helyszínen meghalt. Még ma is elmondhatatlan az az érzés. Vallásos ember vagyok, és hi­szem, hogy akkor valami erőt kaptam, hogy mindezt el tud­tam viselni. A házunk alapja már a földben volt, amikor ez történt. És az emberek jöttek, és önzetlenül segítettek. Men­tek a Tüzépre, falaztak, végez­ték a segédmunkát. Minden családból jött valaki, magyar és cigány egyaránt. Ki ezzel, ki azzal tudta előbbre lendíteni az építkezést. Kezdetben még gondolkodtam, mitévő legyek. Es elérkeztem egy ponthoz, döntöttem: végleg itt maradok. Bárhogy is lesz az életben, én ezt a falunak elfelejteni soha nem tudom.-Azóta eltelt jó pár év, s most harmonikus családban él férjével és három gyermeké­vel. Járnak-e a Bükkbe kirán­dulni?-A családom tudja, hogy milyen teher van rajtam nap mint nap. A nagyobbak hétvé­gén jönnek haza az iskolából, akkor van együtt a család. A rendelés után még a délutáni fekvőbeteg-ellátás és a szociá­lis otthon betegei következ­nek. Esti és hétvégi ügyeletet is vállalni kell. Maximálisan ki vagyunk hajtva szellemileg és fizikálisán egyaránt. Tehát nem sok idő jut a kirándulásra. Amikor a gyerekek itthon vannak, nyáron szoktunk utazgatni.-Ha egy városi kórházban helyezkedett volna el annak idején, talán-talán már me­gye szerte ismert orvos lenne, közeledve karrierje csúcsához. Sosem vágyott erre a 'hír­névre?-Nem. Ugyan mindenben nekem kell döntenem, de a fe­lelősség is az enyém. Nincs labor, de nincsenek a minden­napokat megfertőző, rosszin­dulatú megjegyzések, irigyke­dések sem. A sikereimet az egyének gyógyulásában lá­tom. A szabadidőmet a csalá­domnak és a falunak szente­lem. A képviselői munka is sok időt elvesz, ha azt akarom, hogy haladjon is a község.- Mi a véleménye az új gyógyszertörvényről a közélet­tel foglalkozó orvosnak?-Az intézkedéseket rend­kívül durva beavatkozásnak tartom, ugyanis ebben a fo­lyamatban a legszentebb do­log: a beteg és az orvos közötti bizalom sérülhet, pedig erre épül a gyógyítás. Ezek után el kell majd döntenie minden kollégának, hogy valójában a betegekért vannak-e, vagy a társadalombiztosításért. Más­részt pedig, úgy hiszem, nem mindig az olcsóbb dolog kerül kevesebbe. Kovács Mária Bezárták a bükkszéki szeméttelepet Pevik: hitel nélküli esztendő Felújították Ószajlán a gázpalack-telepet A közelmúltban fejezték be Ószajlán a gázpalack-cserete­lep felújítását. Az intézmény minden csütörtökön 18-19-ig áll a helybeliek rendelkezésére. Salvus-napok Bükkszéken - idén is Június 24-25-én rendezik meg ebben az esztendőben Bükkszé­ken a Salvus-napokat. A prog­ram szerint 24-én Zoltán Erika, Korda György és Balázs Klári lép fel, míg 25-én Bajor Imré­vel és a Májkrém trióval talál­kozhatnak a faluba látogatók. Csatornázás Recsken, két utcában A közelmúltban két recski ut­cában is megindultak a csator­názási munkálatok. Az Ifjúság és a Várbükki utcákban a Re­kord Kisszövetkezet „zöld utat” kapott a szennyvízhálózat ki­építésére. Ivádon közmunkások rendezik a temetőt Három közmunkással igyek­szik rendbe rakatni a falu teme­tőjét s annak környezetét az Ivádi Polgármesteri Hivatal. A szeptember végéig alkalmazás­ban állók feladata lesz - egye­bek mellett - a patakmeder ki­takarítása és a tereprendezés is. Szentdomonkoson a tűzoltó-egyesületről A napokban tartotta testületi ülését a szentdomonkosi ön- kormányzat. A napirendi témák között a közbiztonságról, illetve a tűzoltó-egyesület újjáalakulá­sáról szóló beszámolókat hall­gatták meg a képviselők, de a szervezeti és működési szabály­zat módosítása is terítékre ke­rült. Közös testületi ülés lesz Pétervásárán Június 21-én közös testületi ülésen vitatják meg a város és társközségeinek polgármesterei a közös fenntartású intézmé­nyek tavalyi működési tapasz­talatait. (Folytatás az 1. oldalról) A Geohidroterv Kft.-nél Gro- iewsky Tamás elmondta: ők va­lóban készítettek egy engedé­lyeztetési dokumentációt, melyben részletesen föltárták a helyzetet. Ezt a megbízójuk­nak, a Honvédelmi Minisztéri­umnak át is adták. A rekultivá­ció kivitelezési tervének elké­szítésére azonban a mai napig nem kaptak megbízást.- Márpedig a telep lezárásá­val nem szűnt meg a szennye­ződés - jelentette ki a szakem­ber. Az ilyen régi, „gödör tí­pusú” telepek az ország számos pontján okoznak hasonló gon­dokat. Mivel az önkormányzat­nak nincs pénze egy új lerakó kialakítására, a négy kilomé­terre fekvő vízműkút továbbra is veszélyben van. Az is elgon­dolkodtató azonban, hogy miért nem működhet nyereségesen egy ilyen „üzem"... A szeméttelep tehát zárva van. Egyelőre a szél sem hordja az úttestre az alig el­földelt lomokat, látszólag minden rendben van. A bejá­ratnál kiásott jókora árok ta­lán megakadályozza, hogy bárki is hulladékot rakjon le. Egészen addig, amíg föl nem tölti a - jobb híján - belehor­dott szemét. (suha) Nemrég tartotta évzáró taggyű­lését a pétervásárai Pevik Kft. A községek polgármestereit Da- nyi László ügyvezető igazgató tájékoztatta a ’94-es gazdasági eredményekről. A beszámoló­ból kiderült: a társaság csekély veszteséggel zárta az évet. En­nek okaként részben az általá­nos gazdasági helyzetet, rész­ben pedig a rossz fizetési mo­rált jelölte meg. A kft. fő profilja az út- és mélyépítés, továbbá elvégezték huszonhat településen a sze­métszállítást is. Ezen a téren akadtak problémák, lévén min­den nyolcadik család nem tu­dott vagy nem akart fizetni a szolgáltatásért. így mintegy kétmilliós hátralék keletkezett.-Sajnos, a jelek szerint való­ban nem tudunk előrelépni eb­ben a ciklusban. Jószerivel csak apró-cseprő dolgokat tudunk kiszorítani - Vahalcsik István szajlai polgármester szavaiból kiderül: a pénzszűke itt is meg­fojtja az álmokat. Vahalcsik István szerint im­már elodázhatatlan a halottas­ház koporsóhűtőjének rendbeté­tele, de a különböző apróbb technikai berendezések beszer­zése is alaposan megterheli a falu kasszáját. Várhatóan rövidesen sor ke­rül az ószajlai Dózsa utca re­konstrukciójára csakúgy, mint - az újtelepi részen - egy busz­megálló és a járda kiépítése. Ez utóbbinak hossza a pályázatok sikerétől függ, de minimálisan is 400 ezres beruházással kell számolnia a hivatalnak.- Csatornázásról ilyen kö­rülmények között nem is ál­modhatunk, ugyanis a telefon és a gáz részletei csak most jár­tak le, a vízhálózatért pedig ’ 99-ig fizetünk. A polgármester szerint ugyancsak nagy kihívást jelent a megoldatlan szemét­ügy. Ideiglenesen ugyan el lehet Nemrégiben megyénkben ven­dégeskedett Peter Szerb, a ma­gyar származású francia térség- manager. A szakember Eger- bocson tájékozódott a telepü­lésszövetség munkájáról, ered­ményeiről. Burgundi István polgármester a látogatásról la­punknak elmondta:- T ulajdonképpen afféle „villámlátogatásról” van szó, a „vendégség” mindössze egy napig tartott. Ez alatt az idő alatt igyekeztünk képet adni számára a térség életéről,- az érintett polgármesterekkel kö­A víz- és szemétdíjakat az érin­tett önkormányzatok kérésére nem emelték, a megyében a legalacsonyabbak voltak. Né­hány településen - Parádsas- váron, Egercsehiben, Sírokban - a hivatal átvállalta a hátralé­kot, Szúcson pedig a teljes díjat a költségvetésből állták. A leg­jobban fizető lakosok az igaz­gató szerint Erdőkövesden él­nek. Komoly eredményként érté­kelték, hogy sikerült az ötven­egy dolgozó munkahelyét meg­tartani, igaz, szerény bruttó 22 ezer 600 forintos átlagbérrel. A múlt évben hitelfelvétel nélkül gazdálkodtak, tízmillió forinttal növelve árbevételüket a koráb­biakhoz képest. (s. p.) szállítani a kommunális hulla­dékot Sírokba, de - vélekedett Vahalcsik István - a túl kötött előírások miatt egyelőre aligha törhetik a fejüket végleges megoldáson.-Súlyos örökség számunkra a dögkút korábbi szabálytalan tisztítása miatt ránk rótt 2,6 milliós bírság. Ennek mértékét még decemberben hagyták jóvá másodfokon, és csak annyi könnyebbséget kaptunk, hogy havi 100 ezer forintjával fizet­hetjük. Az ugyancsak régóta húzódó iskolaügyben úgy hatá­roztunk, hogy - ismerve a bükk­széki, a péterkei és a siroki pénzügyi feltételeket - a szü­lőkre bízzuk a döntést, hogy ősztől melyik intézménybe írat­ják be a gyerekeket. A távlati elképzelések között szerepel a települési úthálózat portalanítása is, a mintegy 3-4 kilométeres szakasz és a járdák rendbetétele. Minderre azonban nehéz lesz a 16 milliós költség- vetésből kiszorítani a szükséges százezreket. Megoldásként - ál­lítja a polgármester - szinte csak a vállalkozások Szajlára történő csábítása kínálkozik. zösen. Franciaországban már hagyománya van a hasonló szerveződéseknek, szeretnénk, ha hazánkban is szélesebb kör­ben elterjedne. A mi szövetsé­günk - aminek tagja Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz, Szentdomonkos, Fedémes, He­vesaranyos, Szúcs, Bátor, Egercsehi és Egerbocs - ’93 óta működik, több fejlesztést már együttes erővel, egyeztetve végeztünk. A mostani megbe­szélésen fölvetődött a francia szakemberekkel elkészítendő tanulmány, lehetősége is. Szajla 2,6 milliós büntetést nyög Francia térségmenedzser Egerbocson Egy szövetség lehetőségei Már idén indulhat a program (Folytatás az 1. oldalról) Ennek keretében a térség munkaügyi helyzetéről, kör­nyezeti állapotáról, az infra­strukturális körülményekről, az ipari, szolgáltatási, mező- és erdőgazdasági, idegenforgalmi vizsgálatok tapasztalatairól, va­lamint a finanszírozási lehető­ségekről tájékoztatták a jelen­lévőket. Magáról a programról dr. Ress Sándor, az ÖKO Rt. vezér- igazgatója elmondta: az elvég­zett tényfeltárásokra támasz­kodva 28 tanulmánytervet ké­szítettek, ezek egyharmadára már sikerült is megvalósító cé­get találni. Ebben fontos szere­pet szánnak a térség vállalkozó­inak: az egyik legfőbb cél, hogy esélyt adjanak számukra. Mint elhangzott, a hulladék­elhelyezés a térség egyik leg­égetőbb problémája. A szakem­berek a jelenlegi pétervásárai szeméttelep bővítését, korsze­rűsítését tartják a legjobb meg­oldásnak. A tanulmány szerint a költségeket a becsült 280 mil­lióról akár 160 millióra lehetne csökkenteni. így a szeméttelep 24 község hulladékát fogad­hatná biztonságosan, mintegy 17-24 évig. A másik hasonló horderejű feladat a 80 százalé­kos ivóvíz-ellátottsággal szem­beni nyolcszázalékos csatomá- zottsági arány emelése. A ter­vek szerint 5 éven belül ez a szint az 54 százalékot is elér­hetné. A finanszírozás lehetőségei­ről megtudhattuk: a teljes pénz­szükséglet 3 fi milliárd forint. Ennek több mint felét az infra­struktúra fejlesztése igényli. A szűkös helyi források mellett 11 állami alapból nyílik lehető­ség a pénzszerzésre. Végül az érdekeltek megállapodtak ab­ban: pénteki határidőig kivá­lasztják a rövid távon beindí­tandó 3-4 programot, hogy ezek részletes kidolgozása után elkezdődhessen a megvalósítá­suk. Második napirendi témaként a kistérségi társulás létrehozása szerepelt. A polgármesterek megerősítették csatlakozási szándékukat, de - mert a társu­lás képviselő-testületi döntést igényel — a dokumentum alá­írására július 10-e után kerül­het sor. Eddig kell a települési képviselőknek meghozniuk döntésüket. Gyógyászati eszközök Mátraballáról - az idén több mint ezer gondozóágy kerül exportra a község három hónapja megnyílt üzeméből fotó: perl Márton (suha)

Next

/
Thumbnails
Contents