Heves Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-19 / 141. szám
1995. június 19., hétfő 5. oldal Heves És Körzete Ragyogó elmék a hevesi Eötvösből A napokban ért véget a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban a Mikola Sándor országos fizika tehetségkutató verseny. Az első fordulóban tízezer, a másodikban ezer, a döntőben pedig harmincegy diák teljesítette az elméleti és mérési-kísérleti feladatok sorát. A döntőbe két hevesi diák is beküzdötte magát. A hevesi Eötvös József Gimnázium elsősei: Szabó Szilvia 26., Ecsegi Gábor pedig a 30. helyen végzett. Mindkettőjük felkészítésében tanáruk, Tófalusi Péter segédkezett. Kiskörei térkép - vállalkozói oldallal A kiskörei önkormányzat dicséretes kezdeményezésbe fogott. A környékre érkező nagyszámú turista részére kívánnak segítséget nyújtani azzal, hogy elkészítik a kiskörei üdülőkörzet térképét. Ezúton is tudatják a helyi és a környékbeli vállalkozókkal, hogy a készülő térkép hátoldalára feladhatják hirdetéseiket. Bővebb tájékoztatást a polgármesteri hivatalban kaphatnak. Bemutatkozik a dél-hevesi térség A bevett hagyományoknak megfelelően idén is útjára bocsátják azt a kiadványt, amely a dél-hevesi térség településeit hivatott bemutatni az ide érkezőknek. Ebben az évben Kisköre, Poroszló, Tárnáméra, Új- lőrincfalva, Sarud és Heves szerepel képpel és szöveggel az új formátumban megjelenő kis füzetben. Új állampolgárok Tarnaszentmiklóson Bensőséges ünnepség keretében fogadták magyar állampolgárrá a napokban a tamaszent- miklósi polgármesteri hivatalban Madaras Imrét és nejét, valamint négy gyermeküket, továbbá Szécsi Katalint. A honosítást kérők 1980-ban települtek át Romániából, s most a barátok, ismerősök jelenlétében mondták az eskü szövegét Szécsi Ernő polgármester előtt. Reprezentatív szálláshely várja az itt pihenő turistákat A Pintér-tanya a tórengeteg turistaszigetévé vált Alig néhány szezon leforgása alatt a tanyai vendéglátás kedvelt szérüskertjévé vált mind a hazaiak, mind a külföldiek körében a Pintér-tanya. Hevestől néhány kilométerre - a holdbéli tájra emlékeztető homoktengereken túl, a kukoricaerdőn és szőlőhegyen innen - a pusztai romantika s az ezredfordulói tanyakép együttese tárulkozik hamisítatlan eredetiségével a csendet, nyugalmat, tiszta levegőt áhítók elé. Hajdanvolt romos épület helyén egyik napról a másikra minden igényt kielégítő szálloda nőtt ki, melyet ezernyi gondűző alkalmatosság vesz körül. Egyszóval, a Pintér-tanya fogalom lett. Hogyan lehet egy vállalkozást fogalommá tenni? Magyarázatot Kökényesiné Pintér Margit, a fogadó ügyvezetője adott.- Mindenekelőtt nagy hangsúlyt helyeztünk a reklámra - avat be a titokba. - A fővárosi iroda, amely az első szezont bonyolította, nagyon készséges volt, s általa vált egyre ismertebbé a tanya. Később az IBUSZ is bekapcsolódott, nem utolsósorban a népi hagyomány, a szájról szájra terjedő hírünk, s néhány újsághirdetés is segített a vendégkör kialakításában.- Tulajdonképpen mit kínál a Pintér-tanya?- A kényelmes szállás és az ízletes falatok mellett a csendet és a pihenést. Nos, ezenkívül számos kiegészítő szolgáltatást is. így a fogadóban konditerem, szauna, a hatalmas fenyő-ősparkban fürdőmedence, teniszpálya, kerékpározási lehetőség adott. A tomá- cos vendégházban tárgyaló, társalgó van, ezek kisebb konferenciák, nagyobb családi és társadalmi ünnepségekre alkalmasak. Ha valaki igazi nyugalomra vágyik, nálunk a fenyvesek közötti faházakban igazi tengerparti idill részese lehet, hiszen az egész épületet átkarolja a hatalmas, kristály- tiszta vizű tórendszer, ahol lehet horgászni, vízibiciklizni, csónakázni, s nem utolsósorban szörfözni is. Természetesen mindez díjtalan... Ha több héten át vannak itt, akkor autóval kirándulhatnak Egerbe, vagy besétálhatnak a szomszédos erdőtelki arborétumba.- Kikből áll a vendégkör?- Nyáron az üdülők, a kikapcsolódni vágyók jönnek, ősszel az idősebb generáció, később a vadászok hadiszállásává válik a porta. Tervezzük, hogy a jövőben saját fácánosunkból is vadásztatunk majd. Nos, a havas hónapokban többször adunk otthont üzleti megbeszéléseknek, konferenciáknak.- Hogyan sikerült az elmúlt év, s milyennek ígérkezik az idei esztendő?- Nincs ok a panaszra: vannak, akik második-harmadik alkalommal térnek vissza. A külföldiek egy részét is ismerősként üdvözöljük újra, többségüket a vadászszenvedélyük csalogatja ide. Ami az idei nyarat illeti, bizony, érezhető az itthoni gazdasági helyzet, több munkát igényelt a szervezés, de az elmúlt évihez hasonlóan holland, német, osztrák vendégek jelezték érkezésüket, míg itthon elsősorban a fővárosiak vágynak az igazi, hamisítatlan tanyavilágba.- Előfordulnak-e különleges igények?- A teljesíthető igényeket szívesen kielégítjük, ez nem fárasztó. Olyan megesik, hogy ide a kertbe, a fenyők árnyékába kéri az ebédjét a kedves vendég, vagy a valamelyik fe- lekezethez tartozónak másfajta étel kell, ehhez alkalmazkodunk. De volt itt olyan családi ünnepség, amikor a családfő á teli fürdőmedencébe kérte a pezsgőjét, vagy nemsokára rendezünk egy lakodalmat, s az ifjú párnak itt az udvaron lesz a polgári esküvői szertartása. Különös? Nekünk ez már természetes, a vendég pedig hálás.- Milyen újdonságokat terveznek a vendégeknek?- Apróbb figyelmességekkel bővítjük a szolgáltatásunkat. Most minden szobát tv- készülékkel láttunk el. A lovagolni vágyóknak létesítünk majd egy lovardát az udvaron. Bár most is van mód arra, hogy a szomszéd faluból bérelt lovas hintó kirándulni viszi a vendéget, vagy a néhány kilométernyire lévő lovasiskolában lovagolhat. Mindez örömet jelent a vendégnek: végső soron a tanyavilág szíveslátása, a paraszti jószívűség szelleme hozta ide őket... Cseh Béla A víztükröt meg kell menteni Ha a szomorú kötelessége bárkit a felsővárosi temetőbe visz, beleborzong az árnyat adó fasor hűvösségébe, a túloldalt elterülő víztükör azonban megnyugvást ad az emberi szíveknek. Ez a nádassal benőtt-körülvett vízfelület a Vicán-tó. A hevesi emberek között nem sokan akadhatnak, akiknek ne fűződne néhány kedves emléke az öreg tóhoz. Emberemlékezet óta minden nyáron ifjak és vének pecáznak napestig a partján, télen pedig a település apraja-nagyja itt csúszkál, korcsolyázik. De vajon meddig, hiszen az utóbbi évtizedekben nem gondolt senki arra, hogy tenni is kellene valamit az itteni élővilágért. A gondozatlanság pedig megtette a magáét. A strand vizével táplált tó lassan, fokozatosan elalgásodott. A legutóbbi önkormányzati testületi ülésen felvetődött a kérdés: vajon mi lesz a tó sorsa? Mi is erre kerestük a választ Kegyes S. Árpád irodavezetővel.- Felvetődött, hogy a strandkempinghez kapcsolva csónakázótóvá alakítanák. Bár az is igaz, hogy a temető szomszédsága nem teszi igazán vidám hellyé...- Az általános rendezési terv lehetőséget adna arra, hogy a strandot és a kempinget egészen a tóig kibővíthetnénk, s így kapcsolódhatna hozzájuk a tó. Mindez természetesen függvénye annak, hogy milyen mértékű lesz a turizmus. A temető közelsége - sajnos - befolyásoló tényező, de egy újonnan telepítendő fasorral ezt el lehetne takarni, azaz: el lehetne szeparálni egymástól a két területet. A fatelepítésre szánt ösz- szegért a Földművelésügyi Minisztériumhoz lehetne folyamodni, pályázat benyújtásával. Ezzel kapcsolatban van egy olyan ötletünk, hogy a kisebbségi önkormányzattal együtt pályáznánk meg az említett támogatást. Ez a megoldás végül is azért lenne hasznos, mert munkát tudnánk biztosítani a cigány lakosok egy részének, és talán ily módon elérhetnénk, hogy - mivel saját maguk gondoznák a csemetéket - nem vágnák ki azokat illetéktelenek.- Felvetődött az a kérdés is, hogy a tó vize valóban károsítja-e az egészséget?- Nem, ez így nem igaz. A tó veszélyt csak a Radnóti utca felöli szakaszra jelenthet, ott is csupán annyiban, hogy a part eróziója miatt csökken az utca járható része.- Milyen munkákra lenne szükség ahhoz, hogy a tó olyan legyen, mint amilyennek mindannyian szeretnénk látni?- A tavat az eliszaposodás fenyegeti, és a vízszegély is meglehetősen elhanyagolt. Ezért először is egy alapos mederkotrást kellene végezni, hogy a tó saját feltöltődését megakadályozzuk. Ezt követné a part rendezése. Mivel a tavat a strand vize táplálja - ez meleg, gyógyhatású víz -, szükség lenne egy olyan medencére, amelyben a víz lehűlhetne és leülepedhetne, mielőtt a tóba folyna. Ezt az úgynevezett „előmedencét” egy szélesebb nádsor választhatná el magától a tótól, s ez ugyancsak hozzájárulhatna a víz szűréséhez, tisztításához. Mindezeket a munkákat sajnos, az önkormányzat nem tudja finanszírozni, ezért szeretnénk a helyben működő vállalatokat is bevonni. Szeretnénk őket megnyerni az ügynek, hogy az arra alkalmas gépeikkel segítsenek ebben a fontos munkában.- Ezek szerint remélhetjük, hogy megmenekül a Vicán-tó?- Társadalmi összefogás kell hozzá, de azt már jó jelnek tekinthetjük, hogy a testület foglalkozott vele. A szabad vízfelületet - mivel olyan kevés van belőle - mindenképpen meg kell mentenünk. Ehhez persze nem kellene más, mint mindenhez: pénz, pénz, pénz... (molnár) A Vicán-tó rászorulna a segítségre... Tárlatnyitó: balról a harmadik az alkotó Tárlatnyitó Még megtekinthető az a képzőművészeti kiállítás, amely Jászapátin, a Vágó Pál Helytörténeti Múzeumban nyílt meg az elmúlt hetekben. A festő, Dobi Ilona tamazsa- dányi származású, de már hosz- szabb ideje Hevesen él. Éppen ezért volt meglepő, hogy nem közvetlen környezetének, az itteni művelődési központban mutatkozott be először festményeivel. A kimondatlan kérdésre a következő választ adta a művész: „A hevesi emberek bezárkóznak, és nehezen fogadják a megszokottól eltérő dolgokat. Én pedig már annyi mindent átéltem, hogy semmiképpen nem akartam ráerőszakolni magam senkire. Volt bennem bizonytalanság is, de lassan ez elmúlik.” Hevesi kiállítók Balassagyarmaton A népművészet „második élete” A hagyományos paraszti életforma felbomlása a paraszti kultúra és a népművészet végét is jelentette. Ez a folyamat a társadalom egyes rétegeiben új igényeket teremtett a múltat idéző „népies”, „magyaros” tárgyak iránt. A népi iparművészet művelői a népművészeti technikákat, elemeket a mai divat igényeihez igazítják. Az ilyen alkotók és alkotó- közösségek munkáinak ad helyet rendszeresen a balassagyarmati Palóc Múzeum. Megtisztelő, hogy első alkalommal a Hevesi Háziipari Szövetkezet termékeiből válogattak. Az időszaki kiállítást - amelyet augusztus 31-ig tekinthetnek meg az érdeklődők - dr. Flórián Mária kandidátus nyitotta meg. Közreműködött: Lengyel Judit (ének) és Tóth Tibor (hegedű). A hevesi szövetkezet 1951 - ben alakult, tevékenységében a kezdetektől kiemelt szerepet visz a szőttes. Forrásként kezdetekben a környező falvak emlékanyagából, később egész Heves megyéből merítettek. A vidék paraszti és takácsszőtteseinek mintáit viszik át - a hagyományos szerkesztési szabályok szellemében - a mai lakáskultúra igényelte tárgyakra. A szövetkezet hazai és külföldi szakmai bemutatókon is szép sikereket ért el. A vásárlók körében ma már csak hevesi szőttesként emlegetett alkotások igényes „átírásai” a palóc szőtteseknek. (molnár) Két temetőhöz - két hűtőt... Gondot okoz a mai lakosság vezetőinek, hogy őseik - bizonyos okokból - egy faluban két temetőt létesítettek. Persze, ez a mai világunkban, amikor ilyen magas a halálozási arány, még „dicsérni” való is lehetne, ha nem tudnánk, hogy szinte minden önkormányzat pénzszűkében van. Történt ugyanis, hogy Atányban a ravatalozókba a közegészségügyi szabályok szerint hűtőket kellene beállítani, na de miből? A településnek és az egyháznak nincs pénze, így a lakossághoz fordultak. A helybeliek sajátos megoldást választottak: csak a felhívásban foglalt legkisebb összeget fizették be. A pénz viszont így nem elég, mélyebben kellene hát a bukszában kotorniuk... FOTÓ: PERL MÁRTON
