Heves Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-16 / 139. szám
4. oldal Eger Körzete 1995. június 16., péntek A fogyatékos gyerekek érdekében Tegnap kezdődött, és június 25- ig tart a Vöröskereszt megyei szen’ezetének tábora Hajdúszoboszlón, amelyen 18 fogyatékos gyerek vesz részt megyénkből, így Eger kornyékéről is. A programok között strandolás, kézműves-foglalkozások, vetélkedők, videovetítések szerepelnek. Ma és holnap Debrecenben, a fogyatékos gyerekek bajnokságán vesznek részt a táborozok, akiknek napi elfoglaltságát Ki mit tud? és számháború is színesíti. Citerával, vonóval - népzenei tábor Megyénkből is jelentkeztek arra a népzenei táborra, amelyet július 6-tól 16-ig rendeznek meg Kazincbarcikán, a Bil- latárón. A hazai, valamint a határainkon túl élő magyar népzenei csoportokat és szólistákat a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár várja: citera, vonós hangszerek, furulyajáték és ének kategóriában. Részletes információ kérhető a 48/312-413, illetve a 312-384-es telefonszámon. Egerszólát lenne a béke szigete? A közrendről adott számot Dorkó János körzeti megbízott. Szavaiból kitűnt: az utóbbi időszakban sem romlott a helyzet Egerszóláton. Köszönhető ez talán annak is, hogy négy falu - Demjén, Kerecsend, Eger szülők és természetesen Szólát — összefogásával, a Belügyminisztérium támogatásával sikerült egy autót vásárolni, amivel cirkálhat a rendőr. Ha még egy üzenetrögzítője is lenne - elérhetnék őt a segítségre várók. Nagyvisnyót elvágták a külvilágtól Némák voltak két napig a telefonok Nagyvisnyón. Történt mindez azért, mert beáztak a kábelek. Szerdára azonban helyreállt a rend. így azt is megtudtuk: ma délután 4 órakor vehetik át bizonyítványukat a diákok a tanévzáró ünnepségen. Az iskola igazgatója a képviselő-testületi ülésen (21- én) ismerteti az intézmény és a művelődési központ eddigi munkáját. Megjelent a Verpelét, a helyiek lapja Az önkormányzati újság ez alkalommal is tartogat érdekességeket Olvasói számára. Beszámol - többek között - a színjátszó csoport bemutatójáról, a plébános római útjáról, s arról is: dr. Tóth Attila orvos továbbra is a verpelétieket szeretné gyógyítani. Éhesek a szeretetre... fotó: perl Márton Otthonuk a mónosbéli intézet „Hogy legyen gyerekkoruk...” A budapesti GYIVI állqmi gondoskodásában élnek Távol a szülőktől... Nélkülözve anya meséjét este, a kislámpa fényénél, apa simogatását, a közös sétákat. Távol a szülőktől... Meg kell fogni kezüket, rajzolni nekik fát, virágot, elal- vás előtt betakarni őket, szép álmokat kívánni. Mindezt a nevelőktől kell, hogy megkapják: azt a szeretetet, amelyre annyira éhesek. Állami gondozottak... Gyönyörű a környék. Köröskörül erdő bontotta magas dombok, júniusi friss zöldben a fák. A mónosbéli gyermek- otthonban járunk. Benedek Csabáné, a Fővárosi Gyermekotthon mónosbéli intézetének igazgatónője:- Annak idején csak óvodások éltek itt, most már iskolások is: ezt a nyolcvanas évek elején vállaltuk. Abból a szempontból is jó ez, mert a kicsiknek így nem kell más intézetet megszokniuk, itt kezdhetik az iskolát. Jelenleg hetedik osztályosak a legnagyobbak. De a későbbiekben szeretnénk legalább egy-két gyereket itt tartani, s az önálló életkezdésben is segíteni.- Ez mindenképpen jó megoldás lenne, nem hányódná- nak-vetödnének az ország különböző intézeteiben...- Valóban, ez volna a cél. hiszen nagyon nehezen élik meg gondozottjaink az intézetváltást. Jelenleg 75 gyerekünk van, nagyobbrészt iskolások, akik Mikófalvára járnak. Az óvodásképzést itt oldottuk meg, mi több, a községből is jönnek ide hároméves kortól. Nyitottak vagyunk.-Milyen az iskolások számára e „kettős élet”?- Szerencsére Mikófalva elfogadta a mi gyerekeinket. Segítőkészek voltak kezdettől a szülők, vendégségbe hívták őket. Nincs „megbélyegzés” a pedágógusok részéről sem. Tudják: a mi gyerekeinkhez nagyobb türelem kell.- Jó megoldás, hogy különböző korosztályúak élnek egy intézetben?-Hogyne, van követendő példa. Az óvodások „csodálattal néznek” a nagyobbakra. Bár az épület nem kifejezetten olyan adottságú, hogy ne lennének problémák abból, hogy iskolásokat is vállaltunk. Nem tudunk nekik külön szobákat biztosítani. Öt pavilon van egymás mellett, van egy közös nappali, egy közös háló, térelválasztóval.-Érzelmileg nagyon sérültek a gyerekek?- Attól függ, milyen állapotban kerültek be, tudtunk-e itt rajtuk segíteni. Hisz valamennyien veszélyeztetett helyzetűek voltak a szülőknél. De úgy tűnik: itt biztonságban érzik magukat. Nem jellemző például a szökés, nem vágynak el innen. Ám örök „létbizonytalanságban” élnek: mi lesz velük, ha felnőnek. Félnek attól is, hogy tizennégy éves korukban egy másik intézetbe kerülnek: itt már kialakult a maguk kis életformája. Az idén úgynevezett családias formájú csoportokat hoztunk létre. Önállóan gazdálkodnak egy bizonyos pénzösszegből. Például azt a ruhát vehetik meg maguknak a nagyobbak, amelyik nekik tetszik. Az étkezésen kívül a tisztálkodóeszközöktől a füzetekig saját maguknak vásárolnak. A nevelőknek ez pluszfeladat, ám sokat segít a gyerekek személyiségformálásában.- Ügy gondolom, akik ezt a munkát vállalják, nagy empátiás készséggel kell, hogy rendelkezzenek...- Azok a nevelők nem is maradnak itt, akik e speciális gondoskodást nem érzik magukénak. A szó szoros értelmében nem lehet pótolni az anyát, a szülőt, de egyénileg nagyon sokat kell törődni az otthon lakóival. Megpróbálni, hogy legyen gyerekkoruk. Arra is fontos figyelni: a nagyobbaknak már van önállósági törekvésük, s ebben nem szabad megakadályozni őket. Ellenkezőleg, segíteni kibontakozni. Nem könnyű feladat, s nemcsak azért, mert sokrétű, hanem mert nem annyira „látványos”. A legkisebb előrelépésnek örülünk.- Vannak olyan gyerekek, akik jobban ragaszkodnak egy-egy nevelőhöz?- Ezt mindig is figyelembe kell venni, s főként észrevenni! Egyéni szimpátia alapján alakul ki a szorosabb kapcsolat. A gyereknek szüksége van erre. A problémáit meg tudja beszélni valakivel. Ez a kapcsolat ad örömet nekünk, nevelőknek is. Mikes Márta Számítógép és versenybringa Fáy András-díjat kapott a Neumann diákja Első látásra komoly fiatalembernek tűnik. Olyannak, akit csak a tudomány érdekel. Eminens diák, betöltötte tizennyolcadik életévét, és - szerencsére - igazi, jókedvű tinédzser. Teli tervekkel, vágyakkal... Az elmúlt napokban Budapesten vette át a Fáy András-díjat.-Ez a díj tulajdonképpen egy alapítvány: mivel Fáy András volt hazánkban az első takarék- pénztár megalapítója, az OTP Bank támogatásával jött létre. Főként a diákok kapják, tudományos, művészeti tevékenységükért - meséli Kelemen Péter, az egri Neumann János Gimnázium és Szakközépiskola diákja. - Az elért eredmények alapján az alapítvány jelöli a díjazottakat.- Hogyan nyerte el?- Az országos tanulmányi versenyen programozásból a második helyen végeztem. Elég érdekes követelmények voltak: egy strukturált és egy adatkezelő bázis alapos ismerete. Egy áruházi nyilvántartás számító- gépes programját kellett elkészíteni, valamint egy vasútállomás menetrend-kijelző tábláját: melyik vonat mikor érkezik, hányas vágányra. Ezt kellett szimulálni az adatok alapján. Ez egy laikus számára lehet, hogy bonyolultnak tűnik, de aki számítástechnikát tanul, annak egyáltalán nem az. Nemcsak az órákon, autodidakta módon is sokat tanultam.- További tervek?- Ó, vannak bőven. Az ELTE-n szeretnék továbbtanulni programozó matematikus Kelemen Péter szakon. Hát, az írásbeli nem lett valami fényes, két felvételi pontot vesztettem. Magasak a követelmények, tavaly 110 pont volt. A szóbeliben reménykedem. A felső matematika alapjait, matematikai logikát, s elég perifériára eső részleteket is tudni kell. — Ezek után kell kérdezni, mi a hobbija?- Programozni nagyon szeretek, már ötödikes koromban elkezdtem. Több szakkörbe is jártam, így kerülhettem a Neu- mannba. Ja, és a kerékpározás! Szigorúan versenykerékpáron, a sebesség őrültje vagyok. Imádok hegyet mászni. A. Magas- Tátrába édesapám vitt ki kicsi korom óta, majdnem minden évben. Nem alpinista módon művelem, inkább magashegyi túrázásnak nevezném ezt. Kötéllel, felszereléssel. Voltam a Tátra legmagasabb csúcsán, a Gerlach-csúcson... M. M. Balatonból kaptuk ezt a képet: a község gyerekei kedves műsorral léptek színpadra a közelmúltban A honfoglalás 1100. évfordulója Egerben és a megyében Eger polgárai őszinte örömmel vehetik hírül, hogy a polgár- mesteri hivatal a honfoglalás 1100. évfordulójának méltó megünneplésével összefüggő feladatok koordinálására mil- lecentenáriumi bizottságot hoz létre, melynek elnöki tisztségét dr. Ringelhann György polgármester vállalta el. A tizenegy évszázaddal ezelőtt történt eseményekről a korszak legjelesebb szakértőjének, Györffy Györgynek kulcsfontosságú megállapításait idézzük: „A honfoglaló magyarok 895-ben - tehát az idén éppen 1100. éve! — vették birtokba e területet (ti. Heves megyét), és 900-ban véglegesen megtelepedtek rajta. A magyar településtörténet vitatott kérdése, hogy Heves megye területén a magyar törzsszövetség mely része telepedett meg: a hét magyar törzs, avagy a három kabar törzs egyike... Mindenekelőtt hangsúlyozandó, hogy Heves megye Árpád-kori helynévanyaga - néhány szláv névtől eltekintve - magyar; áll ez a déli sík vidékre ugyanúgy, mint a völgyekre és a pétervá- sárai medencére. Bolgár, török vagy iráni nyelvű népességnek a régi helynévanyagban nincs nyoma, ami ellene szól a magyartól eltérő nyelvű törzs feltevésének. Az Eger-völgyben a honfoglalás kori, illetve a X. századi magyar leletek feltűnő módon sűrűsödnek, éppenséggel Eger területén eddig négy helyen kerültek elő harcosokat is rejtő sírok; két helyen honfoglalás kori (arab) dirhem, a harmadikban pedig 928-944 közt vert bizánci érem volt. Ezek arról tanúskodnak, hogy itt egy kalandozás kori főember szállott meg katonai kíséretével együtt. Ugyanerre következtethetünk az Eger felett és alatt található Tárkány faluk nevéből. Tárkány helyneveink, melyek országszerte vasművelésre mutató helynevekkel együtt kerülnek elő, a törzsfői szállások közelében folytatott kovácsmesterséggel magyarázhatók. A Heves megyében található X. századi vezéme- vek inkább arra mutatnak, hogy e föld jelentékeny részét eredetileg Árpád nemzetsége tartotta kezében, s az Árpádok a fejedelmi házba beházasodott főembereknek itt juttattak részt.” Valószínűleg kevesen tudják, hogy Sarud falu neve eredetileg Sarolt, Géza nagyfejedelem feleségének. Buja pedig Sarolt unokaöccsének a nevét tartotta fenn. Eger város területén négy honfoglalás kori lelőhelyet ismerünk. Még a múlt század végén, a Szépasszony-völgy felett nyugat felől magasodó Hajdúhegy három szőlőjében Barta- los Gyula 60 sírnál többet tárt fel. A kevés lócsontos sír közül az egyikben 928-944-es bizánci érem került elő. A leletanyagból kitűnik egy ékköves aranygyűrű, néhány áttört, öntött bronzdísz, griff- és páva- sárkány-ábrázolásokkal. Az Almagyaron, Pók Náci földjén a csontvázak mellett lócsontokat és lószerszámokat, nyílhegyeket és egy arab dir- hemet találtak. Néhány koponyán eredeti sérülés (talán sebesülés?) nyomát figyelték meg. Répástetőn, Zacharides Bernát földjén két honfoglalás kori sírt tárt fel a kutató régész. A sírokban lócsontokat, lószerszámokat és nyeregmaradványokat, szablyát, kést, ezüst karperecét és egy arab dirhe- met találtak. A Kiskanda-dülöben egy kétélű kard került elő, melyet a szakértő régészi vizsgálat Géza fejedelem vagy István király idejéből valónak datált. A Dobó István Vármúzeum jeles régészének, Szabó János Győzőnek tudományos összeállítása (1969-ben) a fenti négy egri lelőhellyel együtt 28 Heves megyei lelőhelyről állapította meg honfoglalás kori eredetét. Úgy hiszem, hogy Eger polgármesteri hivatala példamutató módon jár el akkor, amikor a honfoglalás 1100. évfordulója méltó módon való megünneplésének megszervezését immár programjába iktatta. Szeretném hinni és remélni, hogy Heves megye önkormányzata is csatlakozik majd a jeles eseményhez. Sugár István
