Heves Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-15 / 138. szám

5. oldal 1995. június 15., csütörtök Hatvan És Körzete Közmeghallgatás Apcon - viharral, gyertyával... Elégedetlenek a közbiztonsággal Gémes Gábor polgármester ép­pen elkezdte mondanivalóját, amikor megdörrent az ég. Per­ceken belül éjszakai sötétségbe borult a környék; a villanyok is kialudtak, rövid időre fel kellett függeszteni a palávert.- Mintha oltárnál lennék... - jegyezte meg kajánul az első ember, midőn valaki Végre kerí­tett két gyertyát, s folytatódha­tott . a beszámoló. A viharnak azért megvolt az eredménye: bekergette az utcáról a járóke­lőket, ennek köszönhetően mire véget ért a fórum, lehettek tán félszázan is. így az is megtud­hatta, akit nem érdekelt, hogy a faluban vannak eredmények, vannak sikerek, van előrelépés, ám pénz — az nincs. Kiderült: ebben az évben a község 77 millió forintból gaz­dálkodik. Túl szép lenne, ha mind fejlesztésekre fordíthat­nák, ám ez csak álom. A reali­tás ezzel szemben elszomorító. Jövedelempótló támogatásra - 150 embernek -11 milliót fi­zetnek ki, ami tetemes összeg. Ennek kompenzálására köz­hasznú munkára invitálják az érintetteket, akik ha nem élnek a lehetőséggel, könnyen elve­szíthetik eme jövedelemforrá­sukat. Segélyre amúgy is csak mindössze 150 ezer forint áll rendelkezésre, ami - tekintve a kérvényezők magas számát - szinte a nullával egyenlő. Ezen­túl már csak rendkívüli, erősen indokolt esetben folyósítanak adományokat a rászorulóknak. Baj van a kábeltelevízióval! Rövidesen beindul a falucsa­torna, ám hogy kik foghatják, egyelőre kérdéses. A vállal­kozó, Tóth Ferenc munkájával ugyanis többen elégedetlenek. Meghívták a mostani gyűlésre, de az üzemeltető kínosan ügyelt arra, hogy éppen máshol tartózkodjék. Folytatva a panaszáradatot: a polgármester és néhány hozzá­szóló meglátása szerint a tele­pülésen csapnivalóan rossz a közbiztonság. Különösen a szó­rakozóhelyek - magyarul kocsmák - környékén lett úrrá a deviancia. Diszkók alkalmá­val is zajlik az „élet”, jobb ér­zésű ember ilyentájt akkor sem megy az utcára, ha nagyon mu­száj. „Gondolkodunk azon - je­lentette ki Nagy Imre képviselő -, hogy amennyiben nem válto­zik kedvezően a helyzet, meg­vonjuk a támogatást a lőrinci rendőrőrstől.” A többség felhördült, amikor a közkifolyók helyzetére terelő­dött a szó. A falunak csaknem egymillió forintjába kerül évente a szolgáltatás, ezért ér­zékenyen érinti a lakosságot, ha a kutakat autómosásra, mosoga­tásra, egyéb rendeltetés-ellenes feladatra használják. Valaki in­dítványozta, hogy a szociálisan perifériára szorult családok ud­varába ebből a pénzből inkább vezessék be a vizet, ám az ötle­tet nem fogadta vastaps. Természetesen nemcsak csupa negatív dolog történik Apcon. A Petőfi téren például hamarosan járdaszigetet építe­nek, ami megoldhatja a piac kö­rüli áldatlan állapotokat. Az is­kolában pedig szeptemberre nyelvi laboratóriumot szerelnek fel, ami talán hozzájárulhat ah­hoz, hogy a szülők ne más tele­pülés intézményeibe írassák be csemetéiket. A Szűcs KTSZ — amely a Ká­dár-rendszerben a helyi ipar húzóereje volt - 2 millióval tar­tozik az önkormányzatnak. Csődöt jelentettek, ám a pol­gármesteri hivatal nem hagyja veszni a pénzét, ezért végrehaj­tást kértek. Az épületeiket már bérbe is adták a varrodának, amely viszont virágzik: a jelen­legi 30 fős létszámot százöt­venre szeretnék fejleszteni. Eh­hez a testület azzal járul hozzá, hogy nem kémek bérleti díjat a létesítményért. Ami a jövő kilátásait illeti, nagy a valószínűsége, hogy az anyagi kényszer miatt bezárnak néhány intézményt. Természe­tesen nem a legfontosabbakkal- az óvodával, bölcsődével, is­kolával vagy az orvosi rendelő­vel - kezdik, de a többi nem érezheti százszázalékosan biz­tonságban a fennmaradását. Aki a közben lecsendesedő zivatar ellenére is maradt, érte­sülhetett arról, hogy a képvi­selő-testület tagjai - beleértve Gémes Gábort is - egyhavi tisz­teletdíjukat ajánlották fel az „Apc Községért Alapítvány” javára. A kezdeményezés a szociális célokat, a környezet­védelmet, a kultúrát, a sportot szolgálja. Utóbbira kifejezetten rá is fér a segítség, hiszen a szebb napokat látott futballegy- let már hetekkel ezelőtt biztosí­totta kiesését az NB 111.-ból... A mintegy másfél órányi eszmecsere hátralévő részében- körülbelül 70 perc alatt — töb­bektől megtudhattuk, hogy rendellenességek tapasztalha­tók a gázórák körül, egynémely utcában rossz a bitumen, s né- hányan elmondták azt is: baj van a gázórákkal, s a bitumen sem megfelelő. Amikor pedig kiderült, hogy mindez valóban így van, ám anyagiak híján így is marad, ki­ki fogta az ernyőjét, és csend­ben hazaballagott. (fari) Ma délután ülésezik a lőrinci testület Ma 14 órára hívta össze a kép­viselő-testület soros tanácsko­zását Varga Antal polgármes­ter. Szó lesz többek között a vá­ros közbiztonságáról, a Heves Megyei Temetkezési Kft. priva­tizációjáról, valamint telekvá­sárlási ügyekről is. A rendőrkapitány előadása Hatvanban Június 19-én, hétfőn délután fél hatkor lakossági fórumot ren­deznek Hatvanban, a Damja­nich Szakképzési Intézet aulá­jában. Az eseményen dr. Jusz­tin Ferenc r. alezredes, városi kapitány tart tájékoztatót a te­lepülés közrendjéről. Játszóház Selypen - számháborúval... Szombaton délelőtt 9-12 óra között gyermekzsivajtól lesz hangos a selypi kultúrház. Ját­szóház nyitja meg kapuit a leg­kisebbek számára: mindenki maga választhatja ki, labdázás- sal, papírhajtogatással, szám­háborúval vagy egyéb vidám foglalatossággal tölti el a kel­lemesnek ígérkező időt. Kirándulás Erdélybe: irány a Székelyföld! A hatvani Múzeumbarátok Egyesülete, valamint a Ratkó József Közművelődési Egyesü­let közös kirándulást szervez Erdély gyönyörű tájaira. A jú­lius 3-án kezdődő tíznapos program során Kolozsvártól Kézdivásárhelyig számos ter­mészeti és kulturális érdekes­séget tekinthetnek meg a je­lentkezők. Bővebb felvilágosí­tást Pádár Sándométól lehet kérni a városi könyvtárban. Te­lefon: 37/341-711. Apcon felújítják a helyi Zagyva-hidat Régi igény az Apcot Zagyva- szántóval összekötő út Zagyva- hídjának a kijavítása. Mivel tel­jes lezárás esetén a közleke­dőknek jelentős kerülőt kellett volna tenniük, az illetékesek a félpályás technológia mellett döntöttek. Az arra járók útszű­kületre számíthatnak. Az elmúlt évi rendezvényen a testvérvárosok pavilonja előtt Kovács Zsombor kézdivásár- helyi gyárigazgató, Szinyei András polgármester és dr. Jakab István, a megyei közgyűlés elnöke az együttműködés lehetőségeiről is tanácskoztak Szerényebb lesz az idei Hatvani Expo Diszkrimináció a központi támogatások elosztásánál? Ha egy kezdeményezés beválik, törvényszerű, hogy folyta­tódjék. Nemcsak a nyereség ígérete kötelezi erre a szervező­ket, hanem a lakossági „nyomás” is, amely szinte követeli a már megszokottnak mondható rendszerességet. Márpedig Hatvanban kizárólag az utóbbiról lehet szó, hiszen köztu­dott: az immár negyedik alkalommal megrendezendő expó­ról sok minden elmondható, kivéve, hogy profitorientált. Igaz, tavaly még veszteségről sem beszélhettek. Csaknem 5 millióba került a lebonyolítás, ám ehhez a polgármesteri hi­vatalnak egy fillérrel sem kel­lett hozzájárulnia. A támoga­tóktól és a helypénzekből be­folyt összeg elégségesnek bi­zonyult a jelentős anyagi ki­adásokkal járó kulturális ren­dezvények finanszírozására is, így sikerült a mérleget egyen­súlyban tartani. (A képviselő- testület ebben az évben 2 mil­lió forintot a tartalékalapba helyezett az expo biztosítá­sára, s a jelek szerint ehhez az összeghez hozzá kell nyúlni.) A fő szponzorok - a megyei önkormányzat, a Mátra Cukor Rt. és a helyi Volán - az idén is összefogtak, de központi tá­mogatást nem sikerült sze­rezni. Szinyei András polgár- mester szerint azért, mivel - mint az elutasításba is belefog­lalták - csak zártkörű pályáza­tokat írnak ki, amelyekbe Hat­van „nem fér bele”. E diszkriminatív lépés „eredménye”, hogy ebben az évben már nem tudnak 50 szá­zalékos kedvezményt nyújtani a kiállítóknak a területbérleti díjból. Ennek ellenére szá­molnak a stabil résztvevőkkel, sőt több új partner is jelezte bemutatkozási szándékát. A „mecénások” jóvoltából a kísérő programokat az idén is megtartják. Szerényebb kö­rülmények között, elsősorban a társadalmi szervezetek és az intézmények aktivitása követ­keztében túljelentkezés vár­ható a szereplőket illetően. Vélhetően az amatőröket csá­bítja a fellépési lehetőség; az, hogy nagyszámú közönség előtt bizonyíthatják tudásukat, tehetségüket. Emellett terve­zik, hogy megtartják az ejtő­ernyős- és polgári védelmi, va­lamint a vasutasok bemutató­ját. Nem maradhat el a nagy­szabású tűzijáték sem. Belépődíjat ezúttal sem szednek, így várhatóan a láto­gatottság tovább emelkedik. Évről évre ez a tendencia: becslések szerint tavaly már több mint 50 ezren keresték fel az eseményt. Mint Sütő Györgyné, a vá­rosüzemeltetési iroda szerve­zője elmondta, az is hagyo­mánynak számít, hogy az ex­pón bemutatkoznak Hatvan külföldi testvérvárosai. Ör­vendetes, hogy a hivatalos de­legációk mellett a finn és az olasz önálló vállalkozók talál­kozási lehetőséget kértek ma­gyarországi „kollégáiktól”. A június 27. és július 2. kö­zötti rendezvénysorozat rész­letes programját a napokban véglegesítik. Ami biztos: 28- án vállalkozói napot tartanak, amelyen Érsek Zsolt ország- gyűlési képviselő tájékoztatót tart a privatizációs törvényről és a vállalkozásokat érintő le­hetőségekről. A Heves Megyei Ipari és Kereskedelmi Ka­mara, valamint a Hatvani Vál­lalkozói Központ által rende­zett konferencián Ahel Agnes pénzügyi szakértő előadásá­ban a hitellehetőségekről is szó esik. Ekkorra tehető a Ma­gyarországon működő, más országokkal kapcsolatot tartó és a térség gazdasági tevé­kenységét segítő szervezetek bemutatkozása is. A kulturális szféra nemcsak műsorokkal, hanem egyéni és csoportos kiállításokkal is je­len kíván lenni. Díszítőművé­szeti szakkörök, könyvtárak, szakiskolák bemutatóira, kiál­lításaira kerül sor, de egyéni alkotók - festők, szobrászok, fafaragók, fotóművészek - is élnek a nem mindennapi lehe­tőséggel. A környék zeneka­rai, színjátszó és hagyomány- őrző csoportjai, pop- és rocke­gyüttesei is képviseltetik ma­gukat. És persze diszkó, min­den mennyiségben. A felsorolás korántsem tel­jes. Lapunk folyamatosan tá­jékoztatja az olvasókat az ép­pen időszerű rendezvényekről, fontosabb eseményekről. Noha az anyagi gondok miatt a lehetőségek korlátozottak, bizton kijelenthetjük: rajtunk nem múlik az expó sikere. Tari Ottó A megye egyik legkorszerűbb sportlétesítménye lesz? Teniszparadicsom (lehetne) Selypen Ötévi bizonytalanságot, egy balul sikerült privatizációt és többszöri tulajdonoscserét kö­vetően - úgy tűnik -megnyug­tatóan rendeződhet a selypi te­niszpálya sorsa. A létesítmény a lehető legjobb kezekbe ke­rült; oda, ahol a tulajdonkép­peni helye van: a Selypi Kinizsi birtokába. Princz Judit kapta meg üze­meltetésre a pályát, s ezzel együtt a klub 300 ezer forint támogatást is adott az elhanya­golt javak rendbetételére. Elsőként Szalai László tervei alapján egy teljesen automata öntözőberendezést telepítettek a játéktérre. A munkálatokat a tervező mellett Princz Tibor és Judit végezték. Mint elmondták, az ország­ban mindössze három ilyen be­rendezést állítottak hadrendbe idáig. Valamennyi pálya köré locsolófejeket szereltek, ame­lyek a víznyomás hatására ki­emelkednek, és pár perc alatt elvégzik a különben nehézkes, locsolócsővel történő öntözést. Nyugdíjba küldték a régi mészporos vonalhúzót is. Mű­anyag csíkokat raktak le mind a négy küzdőtérre. Egyelőre komoly szponzo­rokra nincs kilátás, így csupán néhány fiatalt indítanak a ver­senyeken. A legközelebbi ter­veik között szerepel két amatőr viadal megrendezése is. Judit szerint az áraik jóval a környékbeli pályák díjai alatt vannak. Egy óra 300 forintba kerül majd, de kibocsátanak havi és meghatározott számú alkalomra szóló bérleteket is. Akár éves használatra is elő lehet fizetni. Mindezért egy profi módon karbantartott pá­lyát kapnak a jelentkezők. Természetesen sor kerül egy régebben bevált, népszerű so­rozat folytatására is: beindítják a szokásos nyári tenisziskolát, kezdőknek. Amennyiben az amatőr­sportból befolyó összeg lehe­tővé teszi, később a csapatbaj­nokságra való benevezésről is szó lehet. Noha Bordás József, Tóth Misi, Szigethy András utódai egyelőre nem döngetik a kapu­kat, néhány tehetséges fiatal - Nagy Roland és Nagy Zoltán - már bontogatja szárnyait a nagy múltú pálya salakján. Szigeti Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents