Heves Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-13 / 136. szám

Kivirágzik Mátraballa Tóth Sándor kertészmester sok-sok muskát­lit, meg más palántát ültetett el a tavasszal. Munkája beérni látszik. (5. oldal) A lehető legjobb alternatíva H. űr haragszik? A b.-i polgármesternek, a falu első em­berének válasza tömör, de leginkább nyomdafestéket nem tűrő volt... (4. oldal) Versenyzőként ugrott vízbe Hetven éve, az egri Bárány-uszoda megnyi­tóján már versenyzett Kiss Jenő. Később pólózott is. (11. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1995. JÚNIUS 13., KEDD LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA VI. ÉVFOLYAM 136. SZÁM ARA: 19,50 FORINT HÍRLAP flóksxerkeaxtöség, hirdetésfelvétel, lapterjesztés! íSassmöOi tils SIL Lánchíd 2000-ügy: eddig 314 becsapott Sok-sok telefonáló hívott fel bennünket tegnap, azt tuda­kolva, vajon milyen új info- mációkkal is rendelkezünk. Immár tény: a Lánchíd 2000- ügyben eleddig 314 becsapott állampolgár tett feljelentést, s a tőlük kicsalt összeg mintegy 123 millió forint. Szerkesztőségünk csakis olyan adatokat, tényeket közöl, amelyek rendőrségi forrásokból származnak, magyarán nem vagyunk hajlandóak semmiféle találgatásokba, feltételezésekbe belebonyolódni. Már csak azért sem, mert megteszik ezt helyet­tünk mások. Egyes orgánumok arról „tudósítottak”, hogy a rendőrség által körözött orosz állampolgár - akinek elfogásá­hoz a bűnüldözők az Interpol segítségét is kérték -, illetve még két magyar társa jelenleg Németországban tartózkodik. Nos, a Heves Megyei Rendőr­főkapitányság gazdaságvé­delmi osztályának vezetője, dr. Szecskó Antal r. alezredes el­mondta: pillanatnyilag semmi­lyen konkrétum nincs arra vo­natkozólag, amely a fenti állí­tást alátámasztaná. Tény ugyanakkor, hogy Lánchíd 2000-ügyben eleddig 314 be­csapott állampolgár tett felje­lentést, s a tőlük kicsalt összeg mintegy 123 millió forint. Mindez - természetesen - ko­rántsem jelenti azt, hogy az el­követők „csak” ekkora ha­szonra tettek volna szert, hiszen utóbbiak működési területe nem csupán a hevesi megye- székhelyre és környékére ter­jedt ki. Nem is szólva arról, hogy bizonnyal akadnak olya­nok, akik nem tettek feljelen­tést. Többen azt is tudni vélték, hogy az értékpapír-botrány, il­letve dr. Szilcz Ákos egri ügy­véd tragikus halála között ösz- szefüggés fedezhető fel. Dr. Orosz Gyula r. alezredes, a me­gyei rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese szerint a nyomozást végzők eddig nem bukkantak olyan adatra, amely ezt meg­erősítené. „Félünk, hogy nem fogják kifizetni nekünk a járandóságunkat... ” fotó: perl Márton „Lázadás” a recski csigaüzemben A tulajdonos szerint lopnak az alkalmazottak-Jöjjenek ki azonnal! Itt kib...nak a cigányokkal, éhbérért dolgoztatják őket, de még a jogos jusst se akarják kifizetni! Ekképp invitálta ki lapunkat Recskre, a Pomatia Kft. csiga­feldolgozó üzemébe Suha Jenő, a bükkszenterzsébeti kisebb­ségi önkormányzat vezetője, akinek felesége is érintett a do­logban. Mint időközben kiderült, elég komolynak ígérkezett a helyzet, olyannyira, hogy a cég vezetése már a rendőrségre is beszólt. Á telepre kiérve felháborodott cigányasszonyok kisebb hada és egynéhány hozzátartozó fogadott bennünket.- Itt, kérem, nagy disznóság folyik - kezdte a történetet a legerőszakosabb hölgy -, ugyanis amikor május 29-én kijöttünk ide, azt mondták, 80 forintos órabért kapunk. Itt az elszámolás, ebből világosan kiderül, hogy csak 60 forintot kapunk. Van, aki még a nyolc óráját se kapta meg, pedig vé­gig itt dolgozott. A nagy hangzavarból lassan azért kikerekedik a történet. A május végén Recsken - a munkaügyi hivatal révén vagy csak „lelkesedésből” - munkát vállaló mintegy negyven tar- naleleszi, bükkszenterzsébeti és szentdomonkosi cigány sze­rint először teljesen más in­formációkat kaptak a bérezé­süket illetően, mint amilyen végül a papírokra került. Emellett olyan eset is előfor­dult - nem is kevés -, hogy az együtt dolgozó pár egyik tagja lényegesen többet kapott, mint a társa. Mi több, állításuk sze­rint volt közöttük olyan is, aki minden papír nélkül dolgozott itt napokat, ám nem kapott egy vasat sem, mivel nem lett re­gisztrálva.- Őt csak azért nem tudjuk megmutatni, mert már sírva hazament - bizonygatták. Szavaikból az is kiderült, hogy fölöttébb mostoha kö­rülmények között dolgoztatják őket éhbérért. A mosdó, a mel­lékhelyiség olyan koszos, hogy be se lehet menni, nincs szappan, WC-papír, ami van, azt is otthonról hozzák, és enni is csak az udvaron lehet.- Mindez csak azért van így - hangzott az állítás mert cigányok vagyunk. Itt minden pofára megy. Míg az itteniek­kel kivételeznek, mi attól fé­lünk, hogy egy vasat se látunk abból, amit megkerestünk. A sérelmek között szerepelt az is, hogy az őket beszállító busz az egyik alkalommal le­robbant, így késve érkeztek be az üzembe, és ezt a kiesést is az ő bérükből vonták le...- Milyen hely ez, kérdezem, ahol úgy kell dolgoznunk, hogy semmit el se magyaráz­tak, be se tanítottak bennün­ket? Azt se tudjuk, hogy mi alapján számolnak el velünk, de amíg nem kapjuk meg a pénzt, nem megyünk el innen! (Folytatás a 3. oldalon) Verekedés a szűrésért Újabb mérgezett gyerekek Hevesen Tömeges ólommérgezésre gya­nakodtak a megyei Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakemberei, ezért ingyenes vérvizsgálatot szer­veztek Hevesen, a kisebbségi önkormányzat irodájában. Az első napon alig néhányan jelen­tek meg, ám tegnap már vere­kedtek az emberek, melyikük­től vegyenek előbb vért. A veszélyeztetett körzetben több mint ezerötszázan élnek, s értelemszerűen rangsorolni kel­lett a gyerekek és a felnőttek között. Pénteken húsz - hat év alatti - kisgyerek került az egri Markhot Ferenc Kórházba, s tegnap még kettőt kellett be­szállítani. A ma, kedden kiszűrt mérgezetteket pedig már Gyöngyösre viszik. Szemrevételezéssel nehéz eldönteni, ki az, akit megtáma­dott a kór. A kicsik közül né­hánynak volt klinikai tünete (hányás, hasmenés). A többség jól érezte magát, inkább vér­szegénynek gondolnánk őket, semmint ólommérgezettnek. (Folytatás a 3. oldalon) Ha a második hetven dolgozót is menesztik: A leépítés egyenlő lesz a főiskola halálával Tiltakozó gyűlés az egri tanárképzőn „Egyetlen kormány sem engedheti meg magának, hogy ma­gára haragítsa a felsőoktatást, mert az az elbukásához vezet­het...!” - mondta nagy tetszésnyilvánítás és egyetértés köze­pette dr. Kis-Tóth Lajos, az oktatástechnológiai és informati­kai tanszék vezetője azon a forró hangulatú gyűlésen, amelyen az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola oktatói tilta­koztak a felsőoktatást érintő kormányzati elképzelések miatt. Ezt, s a hasonló hangvételű vé­leményt az a tájékoztató előzte meg, amelyet Elek Elemérné dr., a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete főiskolai bi­zottságának titkára mondott el a főiskola VI. számú előadójá­ban. Az ezúttal a hallgatók pad­soraiban helyet foglaló oktatók, s az intézmény más területen dolgozó szakemberei grafiko­nokkal alátámasztott elemzést hallgathattak a kormány állás­pontjáról, miszerint a főiskolán a számított oktatói-hallgatói arányt a jelenlegi 11,2-ről 15,1 - re kívánják módosítani. El­hangzott továbbá - a nyíregy­házi, a szegedi, a szombathelyi, valamint az ELTE budapesti fő­iskolai kara képviselőinek je­lenlétében -, hogy méltatlannak és a felsőoktatás jövőjét veszé­lyeztetőnek tartják a létszámle­építést, illetve a bérelvonást. Mert a tét komoly: a kormány­zati elképzelések szerint a főis­kola 262 oktatója, illetve 250 nem tanári szakembere közül két lépcsőben várhatóan 140-et kellene meneszteni, vagy pedig valahonnan 46 millió 762 ezer forintot kigazdálkodni, miután a jövő évben ennyivel kevesebb bértámogatást kap az intéz­mény. A meglehetősen aggasztó jö­vőkép ismertetése után dr. Ko- zári József, a főiskola közal­kalmazotti tanácsának elnöke olvasta fel azt a tiltakozó leve­let, amelyet Horn Gyula mi­niszterelnöknek, Fodor Gábor miniszternek, a T. Ház oktatási bizottságának, valamint a társ- intézmények érdekvédelmi szervezeteinek juttatnak el. (Folytatás a 4. oldalon) Visszamentek lopni a szovjet laktanyába Lőrinciben lefülelték a színesfémtolvajokat Három hatvani „specialista” - K. R„ B. Gy. és V. L. - úgy gondolták, valódi aranybá­nyára leltek Lőrinciben, a volt szovjet laktanya raktáraiban. Színesfémekben „utaztak”, s nagy örömben volt részük, amikor néhány hete ráakadtak a kincsre. El is vittek belőle egy jó­kora szállítmányt, remélve, hogy legközelebb majd ismét körülnéznek. Az elmúlt hét végének egyik éjszakája megfelelőnek tűnt készletük gyarapításá­hoz. A sötétség fedezékében újból behatoltak az objek­tumba, ám ezúttal elhagyta őket a tolvajok istene: a lak­tanya őrzői - karöltve a lő­rinci rendőrőrs munkatársai­val - tetten érték a betolako­dókat, s máris dugába dőlt a harckocsialkatrész-gyüjtő „hadművelet”. A házkutatás pedig egyértelműen bizonyí­totta a korábbi akcióban való elévülhetetlen érdemeiket is. Úgy tűnik, a negyven évig ideiglenesen hazánkban állo­másozó Déli Hadseregcso­port létesítményei továbbra is foglalkoztatják a lakosság egy részét. Ezt támasztja alá, hogy az elmúlt hónapokban számos hasonló esetről számolhat­tunk be olcsóinknak. (tari) Bobok Béláné veszi át az emléklapot dr. Jakab Istvántól FOTÓ: MAJOROS TAMÁS Az ellenállásra emlékeztek Egerben Eger megyeházi dísztermében hétfőn minden helyet elfoglal­tak. Ősz fejek, barázdás arcok várakoztak csendes fegyelem­ben az emlékünnepségre. Dr. Jakab István, a megyei önkormányzat elnöke köszön­tötte a veteránokat a II. világ­háború európai befejezése és a fasizmus felett aratott győzelem 50. évfordulója alkalmából, akik életük kockáztatásával ve­tették harcba magukat a fasiszta megszállók ellen. Ä felvevőkamerák körbejár­ták a sűrű sorokban tömörülő arcokat, a szikár tekinteteket, akik valamikor ugyanígy fi­gyeltek a parancsra, hogy ro­hamra induljanak a fasiszta ha­dak ellen. így akartak békét a Földnek eme kisebbik darabján. (Folytatás a 4. oldalon) HÍRLAP

Next

/
Thumbnails
Contents