Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-09 / 107. szám

1995. május 9., kedd Gazdaság 9. oldal Ipari parkok: megoszlik a kockázat! Azon országokban, amelyek­ben napirenden volt az ipar szerkezetátalakítása, verseny- képessé tétele, a foglalkozta­táspolitikai gondok megoldása, helyi, valamint központi forrá­sok együttes felhasználásával ipari parkokat építettek. Az Ipari Parkok Egyesülete szerint a lehetőségek ígéretesek. A do­log lényege egyrészt: az ipari parkok révén a fejlesztés koc­kázata megosztható a vállal­kozó, az önkormányzat és a kormányzat között. Ki kell ala­kítani azokat a telepszerű ipari és szolgáltató létesítményeket, ahol a vállalkozó viszonylag olcsón jut a vállalkozásához nélkülözhetetlen szolgáltatá­sokhoz. Ezek azonban nem csupán a termelőtevékenységhez nélkü­lözhetetlen energia, víz, telefon, szennyvíztisztító használatának lehetőségére korlátozódnak. Az ipari park esetében a vál­lalkozó ahhoz a pénzügyi, számviteli, adóügyi, jogi, kül­kereskedelmi tanácsadáshoz, a hitelügyintézés lebonyolításá­hoz szükséges menedzseléshez is hozzájuthat, amely a sikeres gazdálkodásnak szintén elemi feltétele. Ez különösképpen a kezdők esetében roppant fontos dolog. Hazánkban már az 1991-es esztendőben - Közép-Európá- ban elsőként - létrejött a Győri Ipari Park Rt. Azóta is műkö­dik... Két pályázat, fejlesztésekre Az idén 500 millió forintra le­het pályázni az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottságnál. Az OMFB két pályázatot hirde­tett meg. Az alkalmazott kuta­tásokra és fejlesztésekre kiírt pályázat célja, hogy állami esz­közökkel is elősegítse viszony­lag rövid távon hasznosuló, magas technológiai szintet képviselő fejlesztések megva­lósítását. Ezek révén javul a magyar gazdaság versenyké­pessége, a környezet állapota, a termékek, technológiák, szol­gáltatások minősége, s ame­lyekkel csökkenteni lehet az energiafelhasználást. Ugyan­akkor segíthetik a nemzetközi munkamegosztásba való aktív bekapcsolódást és az EU-csat- lakozást. A másik pályázatot a műszaki fejlesztés társadalmi feltételei javításának támogatá­sára írták ki. Ennek keretében finanszírozhatják a konferen­ciák költségeit és a magyar in­tézmények nemzetközi intéz­ményekben viselt tagsági díját. A pályázatok máris benyújtha­tók az OMFB-hez. Az egymilliárdos szövetkezet Naponta sokan keresik fel a gyöngyösi áruházukat... FOTÓ: KAPOSI TAMÁS Itt az ideje a számvetésnek. Szerettük volna megtudni, hogy megyénk egyik jó nevű szövetkezete, a Gyöngyszöv hogyan zárja az elmúlt esz­tendőt.- Milyen érzés ma Gyöngyö­sön áfész-elnöknek lenni? - kérdeztem Rohánszky Ferenc- töl.- Van benne jó is, van benne rossz is - hallatszott a summázó válasz. - Mivel a szövetkezetünk eredménye­sen, nyereségesen működik, inkább a jobb mellett döntök. Büszke is vagyok a mi kis kol­lektívánkra.- Megyénkben az áfészek sorsa az elmúlt időkben eléggé kétségessé vált. Mi tette lehe­tővé, hogy a Gyöngyszöv jó eredményeket ért el?- Elsősorban az, hogy ide­jében tudtunk alkalmazkodni az új követelményekhez. Pél­dául: idejében léptünk be a Ti­sza Coopba, amely nagybani beszerzéseket végez. Hétmilli­óval kellett az alaptőkébe be- szállnunk, de megérte, mert olcsóbban jutunk hozzá az árucikkekhez.- A hétmillió megtérül az áfésznek? Cseh Agostonné főkönyvelő válasza szerint:- Ha azt gondoltuk volna, hogy nem térül meg, bele se vágtunk volna az üzletbe. Bu­sásan megtérül.- Busásan? így mondta?- Igen. Éves szinten leg­alább a másfélszeresét hozza.- Hogyan lehet az elmúlt évi gazdálkodásukat minősí­teni?- Fizetési kötelezettsége­inknek mind az állammal, mind a szállító partnereinkkel szemben eleget tettünk, egyet­len napi késedelem nélkül. Néha ugyan voltak átmeneti pénzügyi nehézségeink, de ezeket is áthidaltuk. Az elmúlt évet nyereséggel zártuk. Bruttó árbevételünk megha­ladja az egymilliárd forintot. Tari Józseftől, a kereske­delmi főosztály vezetőjétől azt kérdeztem, mit sikerült elérni a kiskereskedelmi forgalom­ban?- Ez növekedett, annak el­lenére, hogy számos verseny­társ nyitott új boltot. Jók vol­tak a beszerzéseink, az áraink­kal is győztük a versenyt. To­vábbra is gondot okoz az úgy­nevezett feketekereskedelem, amelynek költségei jóval ala­csonyabbak, mint a mieink.- Feltehetően a feketeke­reskedelemmel még hosszú ideig számolni kell. Mit tesz ennek ellensúlyozására az áfész?- A feketekereskedelemmel szemben az államnak kell fel­lépnie. Amit mi tehetünk, hogy szélesebb áruválasztékot biztosítsunk, az áraink kedve­zőbbek legyenek, kulturáltabb legyen a kiszolgálás, és hosz- szabb legyen a nyitva tartás.- Elnök úr! Az elmúlt évek­ben az volt a törekvés, hogy minden községben legyen leg­alább egy ABC. Megvan ennek az eredménye most is?- Amikor ezeket az áruhá­zakat építettük, azokra nagy szükség volt. Most már túl­zásnak tetszik több helyen. Bízunk abban, hogy helyreáll a régi vásárlóerő.- Hallani olyan véleményt, hogy a Gyöngyszöv Afész né­hány nagyobb kereskedelmi egységét kiárusította. Igaz ez?- Nem árusítottuk ki, ha­nem a legjobb megoldásokat választottuk: részvénytársasá­gokat vagy kft.-két alakítot­tunk más cégekkel, de sehol sem kerültünk kisebbségbe.- Egy ellenpélda: az Avar Szálló...- Ez igaz. De ott az évi ti- zenkétmilliós veszteséget nem bírtuk el, és nem volt 170 mil­lió forintunk arra, hogy a húszéves szálloda felújítását elvégeztessük. Ezért kellett egy tőkeerős partnert keres­nünk a szállodához.-Azt is hallani lehet, hogy a Sláger ABC visszatér a Gyöngy szőrhöz. így van ez?- Valóban, július 1-jével. Üzletpolitikánk az, hogy az élelmiszerben és a napi cik­kekben kell erősítenünk, mert a ruházat és a vegyes iparcikk - bizony - haldoklik.- Ha nem a Gyöngyszöv Áfésznek, a megye legnagyobb fogyasztási szövetkezetének lenne az elnöke, milyen véle­ményt mondana erről a szö­vetkezetről, Rohánszky úr?- Megbízható, fizetőképes cég. Mintegy 7-800 személy­nek ad kenyeret, s majdnem száz tanulója van. Minden ha­ladó szociálpolitikai tevé­kenységet megtartott: közel négyszáz nyugdíjasnak ad ezer forintot, szaloncukrot ajándékba karácsonykor, a nők napjára több száz forint értékű ajándékot nyújtott át személyenként. A törzs- gárda-ünnepségen hét-nyolc­százezer forintot osztott ki, az első gyerek esetén öt-, a má­sodiknál tízezer forint értékű babakocsi-utalványt ad. A községekben jelentős mértékű anyagi hozzájárulással segí­tette a közműfejlesztéseket.- Mit vár a májusi közgyű­léstől?- Hogy méltányolja a tényt: nyereségesek vagyunk. G. Molnár Ferenc Egy lépéssel közelebb a konvertibilis forinthoz Bokros Lajos pénzügyminiszter nemrég bejelentette, hogy a kormány elfogadta a devizatör­vény tervezetét. Ha a javaslatot a Parlament is megszavazza, a forint ismét egy lépéssel köze­lebb kerül a konvertibilitáshoz. A tervezet lényege, hogy bővül azoknak a jogcímeknek a köre, amelyeken szabadon lehet kon­vertibilis devizát vásárolni. Ilyennek minősül a külföldi gyógykezelés, a tanulmányi költség és a peres ügy is. A tu­ristakeret megmarad, de az uta­zási irodákon keresztül forintért korlátlanul vásárolhatók a tu­risztikai szolgáltatások. Meg­szűnik a devizaszámla-tartás kötelezettsége, a magánszemé­lyek összegkorlátozás nélkül tarthatnak birtokukban devizát, és azt el is ajándékozhatják. Szabaddá válik a belföldiek külföldön történő tőkebefekte­tése abban az esetben, ha az így megszerzett tulajdonhányad meghaladja a 25 százalékot. E küszöb meghatározásában - a pénzügyminiszter szerint - az a szándék vezette a jogszabály kidolgozóit, hogy a stratégiai befektetéseket részesítsék előnyben. Engedélymentes lesz a vállalkozó külföldön történő hitelfelvétele, amennyiben a fu­tamidő meghaladja az egy évet. A külföldiek legális magyar- országi foglalkoztatásukból származó adózott jövedelmük meghatározott hányadát, vala­mint a konvertibilis valuta be­váltásából eredő, de fel nem használt forintjukat valutára válthatják, illetve külföldre utalhatják. Aki Magyarország­ról valamely OECD-országba vándorol ki, összegkorlátozás nélkül kiviheti vagyonát. Emel­lett a belföldi ingatlan értékesí­téséből származó forint átváltá­sával szerzett devizát. Vendégváró falvak, tanyák A Magyar Falusi-Tanyai Ven­dégfogadók Szövetsége szor­galmazza, hogy az üdültetők fejlesztéseikhez vegyék igénybe a Mezőgazdasági Fej­lesztési Alap és az Idegenfor­galmi Alap által kiírt pályázato­kon elnyerhető hiteleket - hangzott el a szövetség nemré­giben tartott sajtótájékoztató­ján. A szövetség elmúlt időszak­ban folytatott tevékenysége eredményeként értékelte, hogy az Országgyűlés különböző bi­zottságainak támogatásával si­került a tíz ágynál kevesebbet kiadó vállalkozók számára adómentességet biztosítani. A sajtótájékoztatón bemutatták a tagok 1995-ös ajánlatait felvo­nultató katalógust. Az egyes szálláshelyeket ábrázoló fotók mellett többnyelvű értelmező jelmagyarázattal is ellátták a kiadványt. Amint megtudtuk, a közeljövőben az erdélyi ajánla­tokról hasonló módszerrel szerkesztett külön katalógust is megjelentetnek. Egy érdekes kötet a szövetkezőkről... A z Országos Szövetkezeti Tanács a napokban jelentette meg a Magyar Szövetkezeti Évkönyv című kiadványát. Ennek érdekessége, hogy a társadalmi-gazdasági rendszerváltást köz­vetlenül megelőző esztendőtől, 1988-tól a múlt év végéig mu­tatja be a legújabb időszaknak a szövetkezeteket érintő legfon­tosabb eseményeit. Egyetlen kötetbe foglalva tárja elénk azt a küzdelmet, amelyet az érdekképviseleti szervezetek folytattak annak érdekében, hogy a szövetkezetek értékeit megőrizve újul­janak meg és váljanak társadalmunk cselekvő részeseivé. A könyvben az egyes szövetkezeti szövetségek vezetői tanul­mányokban értékelik az ágazatokat érintő legfontosabb kérdé­seket. Az évkönyv egyik nagy erénye, hogy összefoglalót ad a szövetkezeti mozgalom hazai és nemzetközi társadalmi kapcso­latairól. A tavalyi helyzetnek megfelelően tartalmazza az or­szágos és a területi szövetségek vezető szervezeteinek név- és címjegyzékét is. T? zt az érdekes, tanulságos munkát nem csupán a szövetke- Eljzeti mozgalomban tevékenykedők, hanem a téma iránt érdeklődő gazdaságtörténészek és kutatók is bizonyára haszon­nal forgathatják majd, ugyanis a kiadvány segít eligazodni a legújabb kori - az ágazatot érintő - eseményekben és dokumen­tumokban. Mentusz Károly Állásbörze pályakezdő közgazdászok számára Az AIESEC, a Közgazdász- hallgatók Nemzetközi Szerve­zetének magyar tagozata a na­pokban rendezte meg Buda­pesten - immár hagyományos - állásbörzéjét, hogy a pálya­kezdő közgazdászok, műsza­kiak és jogászok elhelyezke­dését segítse, a végzős hallga­tókat a vállalatokkal „össze­hozza”. Az eseménynek ebben az esztendőben a Közgazda­ság-tudományi Egyetem adott otthont. Az állásbörzén részt­vevő körülbelül kétezer köz­gazdász-, mérnök- és joghall­gató 110 magyar és multinaci­onális vállalat standjain is­merkedhetett meg a felkínált állásokkal. Többeket felvételi elbeszélgetésre hívnak majd Gazdasági Hírek be az elkövetkező napokban azon cégek, amelyek ajánlato­kat tettek. Milyen élelmiszereket vesznek a fogyasztók? Az Agromarketing Kft. szer­vezésében a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem agrár- marketing tanszéke élelmi­szer-fogyasztói szokásokat bemutató fórumot rendezett, amelyen a kutatási eredmé­nyekről előadásokat is tartot­tak. A rendezvényen, illetve az előadáson 45 szakember vett részt, akik az élelmiszer- ipar legjelentősebb termelő cégeit képviselték. A magyar fogyasztót az élelmiszer-vá­sárlásnál elsősorban az áru frissessége, íze, illata, tehát az érzékszervi tulajdonságok be­folyásolják. A beltartalmi tu­lajdonságok csak másodren- dűek, és nincs döntő szerepe az elkészíthetőség gyorsasá­gának sem. A német bérszint egyhetedét kapják A Győri Audi Hungária Motor Kft., amely tavaly októberben kezdte meg működését, to­vábbi ezer munkahelyet bizto­sít. A gyár összberuházása 730 millió márka értékű lesz. A teljes felfutáskor hazánkban közel ezer alkalmazott na­ponta mintegy kétezer, csúcs- technológiát képviselő motort szerel majd össze az Ingol- stadtból érkező részegységek­ből. A győri üzemben kifizetett bérek a német szint egyhetedét teszik ki. Tovább nőtt az adósságunk Elkészült a Magyar Nemzeti Bank gyorsjelentése az év első két hónapjának pénzügyi fo­lyamatairól. A mérlegek nö­vekvő egyensúlyhiányt mutat­nak. Emelkedett a deficit, és nekilódultak a kamatok is. A költségvetés február végén 83,6 milliárd forintos hiánnyal zárta a hónapot. A folyó fizetési mérleg hiánya januárban 471 millió dollár volt, ami 90 millió dollárral több, mint egy évvel korábban. Magyarországnak külfölddel szembeni adóssága pedig január végén 29,6 milli­árd dollárra rúgott. Egy hó­nappal korábban a végösszeg mintegy egymilliárd dollárral kevesebb volt. Az adósságnö­vekedés oka főként a keresztár- folyamok változásában kere­sendő. A jegybanki tartalékok vi­szont változatlanul magasak, az állományuk eléri a hétmilliárd dollárt. A nettó adósságállo­mány így január végén 19,9 milliárd dollár lett. A növeke­dés mintegy 900 millió dollár, ami szintén a keresztárfolya­mok változásának tudható be. Ugyanakkor februárban a la­kossági megtakarítások 23 mil­liárd forinttal emelkedtek, vi­szont nem forintban, hanem devizában, mert mindenki félt a leértékelésről. Összességében az év első két hónapjában min­tegy húszmilliárd forinttal töb­bet takarítottunk meg, de ez nem volt elegendő arra, hogy fedezze az állami és a vállalko­zói szektor hitelszükségletét. Eközben nekilódultak a ka­matok is. Az értékpapírok ka­mata például néhány banknál már elérte a 33 százalékot is. Heves Megyei Információs Iroda Szeretettel üdvözlünk minden kedves olvasót, és kérjük ha bármit szeretne vásárolni vagy valamilyen szolgáltatást igénybe venni, hívjon minket a 429‘200-as telefonon h-p-ig 6-20 óráig. Ha Adatbankunk tagja szeretne lenni a 320-927-es telefonon várjuk hívását.

Next

/
Thumbnails
Contents