Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-09 / 107. szám
2. oldal VlLAGTUKOR 1995. május 9., kedd Barátságban - A két elnökjelölt - Jacques Chirac és Lionel Jospin - a választás előtti napon együtt tekintette meg a francia rögbi-bajnokság döntőjét. Mint a képen is látható: baráti hangulatban. FOTÓ: FEB-REUTERS A szocialisták igen jól szerepeltek Az új francia elnök: Jacques Chirac Szóba sem jöhet a „purgatórium” A francia belügyminisztérium által közzétett hivatalos, de még nem végleges adatok szerint Jacques Chirac 52,67 százalékot (15.551.412 szavazatot), ellenfele, Lionel Jospin pedig 47,33 százalékot (13.975.871 szavazatot) kapott a franciaországi elnökválasztás vasárnapi, döntő fordulójában. A választásra jogosultak száma 39.070.871 volt. Közülük 31.400.367-en vettek részt a voksolásban. A távolmaradók aránya tehát 19,63 százalék. Az adatok azért nem tekinthetők véglegesnek, mért még nem tartalmazzák a tengerentúli francia területek (például Martinique, Guadeloupe, illetve Réunion) és a külföldön élő franciák szavazatait. Párizs központjában hétfőre virradó éjszaka százezrek ünnepelték Jacques Chirac megválasztását. Míg 14 évvel ezelőtt, Francois Mitterrand hatalomra kerülésekor a baloldal választótábora a Bastille környékén tartott hasonló népünnepélyt, a jobboldali szavazók most - stílusosan - a jóval előkelőbb Concorde teret, s a híres sugár- utat, a Champs-Élysées-t választották a hajnalig tartó ünneplés színhelyeként. A tömeg olyan nagy volt, hogy a kocsik nem tudtak végigmenni a világ legnagyobb sugárűtján. Számos autón egyébként valósággal fürtökben lógtak a fiatalok, 10-en, sőt 15-en ültek a tetejükön, francia zászlókat lengetve. A leginkább felajzottak ruhástól ugrottak a szökőkutakba (ezt elősegítette, hogy Párizsban napok óta nyár van, 28-30 fok körüli napi csúcshőmérséklettel). Mások pezsgővel koccintottak jelöltjük egészségére. A fő jelszó azt volt, hogy „Chirackal a nép tért vissza a hatalomba”. Bár Chirac végül nem jelent meg a Concorde téren, illetve a Champs-Elysées-n ünneplők között, a vigasság egészen hajnal négyig tartott. Utána a köztisztasági vállalat emberei vették át az uralmat a terep felett, hogy délelőttre, a II. világháború európai végének 50. évfordulós ünnepségeire ismét rendbe hozzák a területet. Chirac diadala véget vet az elnöki posztra vonatkozó, immár 14 éve tartó szocialista korszaknak Franciaországban: egyébként több mint 20 év, azaz Georges Pompidou halála óta most először került ismét gaulle-ista politikus az államfői székbe. A választás nagy meglepetése egyébként nem Chirac győzelme, hanem a másik jelölt, a szocialista Lionel Jospin rendkívül jó szereplése. Miközben az első forduló eredményei alapján Franciaországban a jobboldal tábora jelenleg másfélszerese a baloldalénak, Jospin a számára rendkívül kedvezőtlen, 60-40 százalékos arányt 52-48-ra tudta csökkenteni: ez azt jelenti, hogy a szocialista párt igazi vezetőjévé nőtte ki magát, s ami még fontosabb, a teljes esélytelenségből sikerült ismét a jobboldal riválisává tennie a baloldalt. Kérdés, hogy az általa elindított fellendülési folyamat milyen eredményeket hoz az egy hónap múlva tartandó francia- országi önkormányzati választásokon - mindenesetre megfigyelők nem tartják lehetetlennek, hogy a három év múlva esedékes parlamenti választások, s egy ottani szocialista győzelem után fordítva ugyan, de ismét megvalósul a „társbérlet” , azaz egy jobboldali elnököt egy baloldali politikus ellenőriz majd a kormányfői székből. Ez azonban még a jövő kérdése, s nagyban függ Chirac politikai programjának megvalósulásától is. Az kétségtelen, hogy a biztos, de váratlanul csekély arányú győzelem miatt szóba sem jöhet az a „purgatórium”, amelyet Chirac egyes hívei ígértek a másik nagy jobboldali tábor, a „Balladur-párt” vezetőinek: az új államfőnek mindkét tábort maga mögé kell majd tömöríte- nie. Ennek első jeleit az új kormány - még májusban várható - megalakítása, annak összetétele mutatja majd meg. MTI RMDSZ: Borbély Imre nyüt levele Az RMDSZ elnökségére pályázó Borbély Imre nyílt levelével, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelenlegi elnökéhez jelző nélküli „Béla" megszólítással fordul a Hargita megyében parlamenti képviselővé választott temesvári RMDSZ-politi- kus, újabb terjedelmes dokumentummal gazdagodott a szövetségen belüli, valójában pedig a romániai magyar közvéleménynek és politikusi réteghez szóló vitairodalom. A levél nyilvánosságra hozatala gondosan időzített és előkészített lépés volt. Borbély Imre fellépését meglepetés, zavar és gyér taps fogadta, Markó Béla rögtönzött válaszát a többség megtapsolta. A nyílt levél szerzője Markó Béla, illetve Tokay György képviselő és mások elleni - személyi és politikai polémiába ágyazva fejti ki koncepcióját mind az RMDSZ, mint a szövetségi elnök feladatait illetően. írásának jelentős részét Tőkés László méltatásának szenteli, az őhozzá való viszonyulást tekinti mércének. Borbély szerint Markó Béla Tőkés Lászóban - és Kincses Elődben — „inkább vetélytársakat, semmint harcostársakat” lát. A temesvári politikus az RMDSZ történetét elemezve megkülönbözteti a hozzá közel álló „autonomis- tákat”, akiknek ihletőjét Tőkés Lászlóban jelöli meg, s egyben úgy véli, hogy az ő hitelének rontása „elsőrendű célja és igyekezete az 1989 utáni román etnokrata politikumnak”. A másik oldalon állnak szerinte „a szűk értelemben vett kisebbségi politizálás hívei” - akiknek vezéregyénisége Domokos Géza, az RMDSZ első elnöke volt, aki az 1993. januári 3. RMDSZ-kongresszuson „leköszönt”. Szerinte a 3. kongresszuson elfogadott új struktúra megfelelt az autonomista célkitűzésnek, vezető pozíciókba viszont olyan politikusok kerültek, akik az 1992 októberében Tőkés László ösztönzésére elfogadott, a belső önrendelkezés elve mellett síkra- szálló Kolozsvári Nyilatkozat előtt „vagy nem exponálták magukat, vagy pedig tevőlegesen késleltették az autonómiaigény kinyilvánítását. London és Párizs után A győzelmet ünnepük Moszkvában Jelcin elnök politikai üzenete fél évszázada aratott európai győzelmének fényes külsőségek közepette zajló londoni évfordulós ünnepségein, s a menetrendszerű sértődés állítólag sértődést szült. Hivatalos helyen azonban e híreket nem erősítették meg, s a jelenlévő magas vendégsereg - a vendéglátókkal együtt - szinte vastapssal fogadta a csokomyakkendőben, szmokingban érkező Kohlt a londoni City központjában tartott grandiózus fogadáson, amelyen II. Erzsébet királynő kijelentette: ötven esztendő sem volt elegendő ahhoz, hogy feledtesse a háborús nemzedékkel a hat hosszú év emlékeit. II. János Pál pápa vasárnap felszólította az emberiséget: soha ne feledkezzen meg a Húszezer ember emlékezett vasárnap a felső-ausztriai Mauthausen egykori koncentrációs táborának Appelplat- zán az ötven évvel ezelőtti felszabadításra. Az emlékezök, köztük a világ harminc országának hivatalos küldöttsége, a borzalmak túlélői, volt foglyok, az áldozatok hozzátartozói azon a kapun léptek be az egykori tábor területére, amelyen 1945. május 7-én az amerikai csapatok érkeztek '. Magyarország népes küldöttségét Nagy Ferenc államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke vezette. Jelen voltak és elhelyezték a kegyelet koszorúit a Budapesti Zsidó Hitközség és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének képviselői, valamint Peisch Sándor bécsi magyar nagykövet. Hétfő délelőtt a francia fővárosban nyolcvanhárom külföldi delegáció - közöttük ötvenöt államfő - vett részt azon az emlékünnepségen, amelyet a II. világháború európai harcai befejezésének ötvenedik évfordulóján tartanak. A francia szervezők az ösz- szes olyan országot meghívták, melynek katonái akár győztesként, akár vesztesként valamilyen szerepet játszottak az európai háborúban. Magyarországot Göncz Árpád képviseli, aki számos kollégájával együtt vasárnap este 10 óra után, egy Eurostar expressz fedélzetén érkezett Londonból Párizsba. A vonat a Csatoma-alagúton át tette meg a Nagy-Britanniát Franciaországtól elválasztó távot. A többi delegáció külön-külön, repülőgéppel érkezett. A küldöttségeket a fővárosban, illetve egyes elővárosokban helyezték el: Göncz Árpád például a magyar nagyköveti rezidencián töltötte az éjszakát. Londoni hírek szerint az utolsó pillanatig kétséges volt, elmegy-e Kohl kancellár a Gu- ildhallban rendezett, királyi pompával kísért fogadásra. A német kormányfő szombaton meglehetős vihart kavart azon kijelentésével, miszerint a németek szenvedéseiről is illenék megemlékezni a szövetségesek Avatás - II. Alekszij pátriárka felavatta a most épült templomot a moszkvai Poklonaja-dombon. A II. világháború emlékére emelt építmény lesz az 50. évforduló alkalmából rendezendő ünnepségek legfőbb színhelye. fotó: feb-reuters Meghatódott veteránok - Londonban a Hyde parkban a II. világháború befejezésének 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen felvonultak a meghatódott veterán katonák is. fotó: feb-reuters második világháború tanulságairól. A római Szent Péter téren összegyűlt több tízezer zarándok és turista előtt a katolikus egyházfő bejelentette: levelet írt „valamennyi jó szándékú embernek” a II. világháború befejezésének 50. évfordulója alkalmából. Az ötven éve együtt kivívott győzelem emléke segíti a szovjet utódállamokat abban, hogy közösen szavatolják biztonsági érdekeiket és biztosítsák a szilárd fejlődést országaik számára - hangsúlyozta Borisz Jelcin orosz elnök üzenetében, amelyet a győzelem napja alkalmából tartott veterántalálkozó résztvevőihez intézett. Jelcin üzenetét a szovjet utódállamok háborús veteránjainak, illetve a moszkvai vezetés tagjainak találkozóján tették közzé. Az orosz elnök leszögezte: határozottan szembe kell szállni a szovjet utódállamok fejlődését fenyegető veszélyekkel. A gyűlésen, ahol Vlagyimir Sumejko, a felsőház elnöke és Anatolij Bogdanov tábornok, az orosz vezérkari főnök helyettese is megjelent, a résztvevők két felhívást is elfogadtak. Az első, a FÁK államfőihez, parlamentjeihez és kormányaihoz intézett dokumentumban arra szólították fel az érintetteket, hogy tegyenek meg mindent az államközösség gazdasági, politikai, katonai és kulturális együttműködéséért. A másik felhívásban a FÁK fiatalságához fordulva hangsúlyozták: a FÁK nem válhat egy eleve bukásra ítélt államközösséggé. A május 9-i győzelem napja alkalmából hirdetett tűzszünet, illetve a mind hangosabb nyugati neheztelés ellenére is folytatódtak Cse- csenföldön a halálos áldozatokat követelő összecsapások, Dzsohar Dudajev elnök erői és a szövetségi csapatok között. Az orosz parancsnokság állítása szerint a csecsen fegyveresek már nemcsak éjszaka, hanem napközben is támadják a szövetségi csapatok állásait. Az orosz állításokat csecsen részről nem erősítették meg.
