Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-08 / 106. szám
1995. május 8., hétfő 5. oldal Heves És Körzete Akik végigtáncolták a nevezetes világnapot Az egri Kenguru együttes tagjai a tánc világnapja alkalmából nagy sikerű foglalkozást tartottak a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központban, ahol a résztvevők megismerkedhettek a modem tánc szépségeivel. Bejelentették továbbá azt is, hogy legközelebb május 20-án, szombaton délelőtt találkoznak a város ifjaival ugyanezen a helyszínen. A Hatvani Műhely alkotóinak kiállítása Ismét érdekes kiállítást nyitnak mától a hevesi művelődési központban. Ezúttal a Hatvani Műhely alkotói mutatkoznak be az alföldi városban. Az érdeklődőknek - egy hónapon át - kiállítják a különböző festményeiket, grafikáikat, kisplasztikáikat és fotóikat. Újabb fél évtizedre kapott megbízatást Háromesztendős megbízatásának lejárta után - a pályázatok elbírálását követően - a következő fél évtizedre is megerősítette tisztségében a hevesi ön- kormányzat Szőke Emil igazgatót. A helyi művelődési központ vezetője munkatársaival szeretné még vonzóbbá tenni a közművelődési intézményt. Kovács Kati énekel Heves város lakóinak Ma délután két órakor jótékonysági hangversenyt tartanak a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központban. A sztárvendég ezúttal a népszerű énekes, Kovács Kati lesz. Zongorán kísér: Koncz Tibor. Az előadás költségeit a szponzorok vállalták magukra. Kulturális bemutató: szól az ének és a zene Csütörtökön egész napos - nyilvános - kulturális programot tart a Hevesi 1. Számú Ének-zenei Általános Iskola. A gyerekek bemutatják majd, hogyan is tudnak énekelni, és milyen zenei ismeretekre tettek szert. A programra elsősorban a szülőket várják. A vonzó környezetben sok vendéget vár ezen a nyáron is a házigazda és családja... Telt házra számítanak a mérai üdülőben Aki valaha is lakta apró faházait, s hosszabb-rövidebb ideig élte a tarnamérai ifjúsági tábor sajátos életét, esetleg naphosszat élvezhette a szomszédos termálfürdő simogató hullámait, annak gyermek- vagy ifjúkora bizonnyal felejthetetlen élménnyel gazdagodott. A hajdanvolt szép napokat próbálja immár a negyedik szezonban feleleveníteni Nagy László, mégpedig családi vállalkozásban. Vajon napjaink szorító gazdasági helyzetében milyen eséllyel indul az új idénynek ez a nem mindennapi próbálkozás? Ottjártunkkor az egyik raktár szegletében, a hófehérre vasalt ágyneműk, a katonásan hajtogatott takarók rengetegében leltünk rá az örökifjú népművelőre. Ahogy kiszalad a számon a „hova ez a nagy sietség?” kérdése, igencsak fölkapja a fejét.- No, igen. Másoknak az üdülőszezon májusban kezdődik, de nekünk jóval korábban. Meg is nézhetném magamat, ha mostanában ébredeznék - mondja. - Saját esetlenségemből tanultam. Néhány éve csak januárban kezdtem a szervezést. Meg is látszott, mert olyan jó fél házzal üzemeltünk. Ebből is okulva, a mostani idényt már tavaly októberben elkezdtem. Egy reális, gondolom, mindenki által megfizethető árajánlatot kidolgozva, az ehhez kapcsolódó programmal kerestem meg sok-sok iskolát, mert hiszek a hagyományban. így eljutottam Budapestre, Szegedre, Debrecenbe, Nyíregyházára.- Milyen lehetőségeket kínálnak?- Hét napra, vasárnap dél- előttől szombat délutánig napi 700 forintért kínáljuk a táborhasználatot, a strandfürdőt és háromszori étkezést. Elsősorban a fürdésre alapozunk, ahol úszásoktatásra is van lehetőség. De arra is van mód, hogy egynapos kirándulás során eljuthassanak a vendégek Gyöngyösre a múzeumba, kisvasúttal a Mátrába, a mátra- füredi XVI. századi posztóverő malomba, s annak környékén esetleg gyalogtúrát is tehetnek. Továbbá a helyi Sándor Móricz Lovasklubban megtanulhatnak lovagolni, de a tábor melletti tóban vagy az alatkai sóderos vízen horgászati alkalom is nyílik.- Milyen az érdeklődés?- Sokan jelentkeztek és még többen érdeklődtek. Ennek köszönhető az a kellemes helyzet, hogy már nincs szabad hely a nyári idényre a táborban. A kempingezőknek még tudunk helyet biztosítani a strandon, azt nem kötik le előre. Annak külön örülök, hogy vannak gyermekcsoportok, akik már hagyományosan visszatérnek; így a miskolciak, az ózdiak, s ez nem kis dolog. Teli tábort szerveznek, azaz százas létszámmal érkeznek.- Hol tart az előkészület?- Új köntösbe öltöztetve várja látogatóit a tábor. Hasonló előkészületek folytak a fürdő területén is.- Ott kikre számítanak?- Elsősorban belföldi turizmus várható, ezt már tapasztalatból tudom. Az ózdiak, debreceniek, budapestiek többször is megfordultak már itt. Van, aki a lakókocsiját itthagyta, jelezvén: biztosan vendégünk lesz az idén is.- Mi a kínálat az itt pihenőknek?- Olyan a lehetőség a fürdő területén, amely másutt igencsak ritkaság. Itt megtalálható a vadregényes pihenő, pár lépésnyire a melegkonyhás étkezőhely, de ha a vendégnek kedve szottyan a nyársalásra, az itt gyűjtött rőzséből bármikor megteheti. Azután pedig kedvére pihenhet a bungalókban.- Meddig tart a vendéglátás szezonja?- Általában augusztus végéig, de nem zárunk be, hiszen a táborba átmenő vendégeket várunk, sőt néhány táncegyüttes is jelezte az érkezését. A strandon viszont megkezdődik majd az iskolai úszásoktatás.- Az önkormányzat a táborban kívánja kialakítani az óvodát. Vajon megvalósítható elképzelés ez?- Ami egy új óvoda szükségességét illeti, magam is támogatom. Ám úgy gondolom, hogy egy új óvodánál nincs jobb. Nem féltésből beszélek, de itt, a táborban a főfalakon túl mindent át kell alakítani az apróságoknak. Ennek a költsége jóformán felér egy új létesítmény megépítésével. Nem beszélve arról, hogy akkor megszűnik egy vendéglátó- egység. A strand önmagában nem kifizetődő.- Továbbra is lankadatlan a család vállalkozói kedve?- Természetesen. Mi olyan népművelők vagyunk, akik egy kicsit a maguk örömére is csinálják ezt. Ha jó az idő és a program, akkor közös az örömünk az üdülőkkel. Cseh Béla A kérdés: kié a villanyvezeték? A közelmúltban írtunk az ÉMÁSZ Rt. hevesi kirendeltségének helyzetéről, gondjairól. De hogy mi is van a felszín alatt, azt nemrég tudtuk meg. Tavaly év elején lépett hatályba egy rendelet, miszerint az EMASZ Rt. tarifáit nem emelik fel, de ez az ár tovább már nem tartalmazza a vállalat karbantartási munkáinak a költségeit. Ezeknek a feladatoknak az elvégzésére a helyi önkormányzattal kell megkötni a szerződéseket valamely karbantartó cégnek. Nemrég az önkormányzati ülésen vita alakult ki az ÉMÁSZ-szal kapcsolatban a karbantartási díj nagyságát illetően. De sikerült-e megegyezni? - kérdeztük Kontra Gyulát, Heves polgármesterét.- Tulajdonképpen a karbantartási díj vitáján már nagy nehezen túljutottunk - mondta. - Bár a mi — ismeretesen forrás- hiányos - költségvetésünkkel mérve még a most „kialkudott” összeg is magasnak mondható. Részünkről az igazi problémát a tulajdonjog alakulása jelenti. Egy 1990-ben meghozott törvény úgy rendelkezett, hogy minden vezetékes vonalas, a közellátást szolgáló berendezés - közmű - tulajdonjogát a helyi önkormányzatok fennhatósága alá utalja. Ez pedig azt jelenti, hogy Heves önkormányzata a városban futó összes elektromos vezetéknek a tulajdonosa. Ennek a törvénynek a gyakorlati megvalósítására - előttünk ismeretlen okok miatt - nem került sor. Éppen ezért az ÉMÁSZ Rt. a vezetékeinket saját kezelésben tartja, és mint tulajdonos lép fel velünk szemben. Az önkormányzatunk az érdekképviselet támogatását megszerezve kezdeményezte az ügy felülvizsgálatát és a tulajdonjog rendezését. Ez most is tart, amikor életbe lépett a rendelet, miszerint az áramdíjból kikerült a karbantartási díj. Akkor az ÉMÁSZ-tól kaptunk egymillió 600 ezer forintos ajánlatot. Ez - utánaszámolva - az áramdíj 38 százalékát jelentette volna többletköltségként. Az összeget a testület nem fogadta el, ezért hosszas tárgyalások következtek közöttünk és az ÉMÁSZ vezetői között. Ennek eredménye az egymillió 300 ezer forintos újabb ajánlat volt. Ezen a ponton kezdeményeztük mi, hevesiek egy térségi tanácskozás összehívását a környék településeinek polgár- mestereivel, akik szintén hasonló gondokkal küzdenek. Itt az ÉMÁSZ vezetői újra válaszoltak a felvetett kérdésekre - természetesen a tulajdonos szemszögéből. Az ügy vége egy egymillió 200 ezer forintos ajánlat lett. Miközben a tanácskozások folytak, tájékozódtunk a környező településeken, és kiderült, hogy a karbantartásra fordított többletköltség mindenhol 30-40 százalék körül van. így a testület elfogadta az utolsó ajánlatot, amelynek értelmében az önkormányzat havonta 100 ezer forintot átutal az ÉMÁSZ számlájára. Ezt a szerződést április 1-jei hatállyal kötöttük meg úgy, hogy amennyiben a tulajdonjog rendeződik, akkor az ÉMÁSZ a már felvett összeget visszatéríti.- Más céggel nem lehetett volna megállapodást kötni a karbantartás elvégzésére?- De igen. Kértük is más vállalatok árajánlatát, de mivel az ÉMÁSZ tulajdonosként lép fel, ragaszkodott volna ahhoz, hogy a munkálatok elvégzésekor mindig a helyszínen legyen az egyik emberük. így ez a megoldás nekünk további többlet- kiadást jelentett volna, és ezt nem vállalhattuk. Az üggyel kapcsolatban megkérdeztük az ÉMÁSZ Rt. helyi vezetőjét, Tóth Mihályt. Úgy nyilatkozott: az áramszolgáltató kivárja a vagyonátadók döntését. Addig várakozó álláspontra helyezkedik. (molnár) A hevesi nyugdíjasok a képviselővel találkoztak Közvetlen hangulatú találkozót tartottak a közelmúltban Hevesen. A város nyugdíjasklubjának tagjai Godó Lajost, a térség országgyűlési képviselőjét látták vendégül. A fórumon a társadalmat - a nyugdíjas-közvéleményt is - foglalkoztató kérdésekről volt szó. Különösen tekintettel a kormány március 12-i gazdasági megszorító intézkedéseiről. Az idős emberek elsősorban arról érdeklődtek, hogy az említett temaval összefüggésben milyen ellensúlyozó támogatások várhatók, elsősorban a nyugdíjasokra gondolva. A képviselő részletesen ismertette a parlamenti munka fontosságát, a bizottságokban folyó vitákat, a gazdasági átalakulás érdekében várható döntéseket. A hevesi nyugdíjasok az ésszerű határozatok megalkotására hívták fel a figyelmet. A tavalyi év fordulatot hozott az alföldi sziken Pélyen sikerült kilábalni a mély válságból A rendszerváltást követő kormányintézkedések nyomán a kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodó pélyi Tiszamente Szövetkezetben is megtörtént a vagyonnevesítés és az átalakulás. Ám 1992-ben olyan helyzetbe kerültek, hogy a fennmaradásukért harcoltak. A pé- lyiek azonban nem adták fel, és a kemény küzdelem eredményt hozott. A múlt évben fordulatot értek el a gazdálkodásban. Erről számolhatott be az elmúlt hét végén tartott zárszámadó közgyűlésen dr. Lóczi László elnök.- A mélypontot követően változott a helyzet - mondta érdeklődésünkre. - Tavaly a felvásárlási árak emelkedtek, amelyek kedveztek szövetkezetünknek. Az adottságainkat figyelembe véve, mi a szarvasmarha-tenyésztésre köteleztük el magunkat. Az átalakuláskor is arra törekedtünk, hogy az ágazatot ne számoljuk fel, hanem erősítsük. Amikor kormányintézkedésekkel az állomány csökkentését ösztönözték, mi a lehetőségeink szerint fejlesztettük azt. Ennek köszönhető, hogy ma 2500-as állományunk van, amelyből nyolcszáz a fejőstehén. — Tavaly miben sikerült előbbre lépniük?- Erőfeszítésekkel visszaállítottuk a korábban kényszerből megszűnteit hízómarha-ágazatot, és négyszázas állományt alakítottunk ki. Érdemes volt, mert van piaca, és az idén ebből 25 milliós bevételre számítunk. Arra törekszünk, hogy kiváló minőségű tenyészanyagot állítsunk elő.-Hogyan alakult a tejtermelés?- Miután szövetkezetünk egyik tulajdonosa a Mátratej Kft.-nek, így náluk értékesítjük a tejet, amely naponta 16 ezer litert jelent. Tavaly novembertől a Purina Hage Rt. által javasolt takarmányozási technológiát vezettük be, és a társaságtól vásárolunk kiegészítő takarmányokat is. Ezzel elértük, hogy a korábbi, napi 18 és fél literes átlagunk 25 literre emelkedett.- Miként zárták a múlt évet?- 318 milliós termelési érték mellett 38 és fél milliós nyereséget értünk el. Az idei évet - figyelembe véve az ismert megszorító intézkedéseket - szerényebbre terveztük: 360 milliós termeléssel 15 milliós nyereséget irányoztunk elő. Igaz, sikerült pótolnunk a vagyonvesztést, de részesedésosztásra nincs pénzünk. Azt viszont garantáltuk, hogy a 185-ös létszámú tagságnak hosszabb távon is megélhetést biztosítunk. Mentusz Károly Emlékezetes majális volt... Azokon a Heves környéki településeken, ahol vették a fáradságot, és majálisra hívták a lakókat, mindenhol a labdáé volt a főszerep. Tiszanánán például a kisebbségi önkormányzat szervezett hat település cigány focistáinak labdarúgógálát. Komlón a helyi képviselő-testület és az általános iskolások mérték össze tudásukat, több más csapaton kívül. A pélyiek cigánymajálisán is rúgták a bőrt a sportpálya zöld füvén. A he- vesvezekényi ifjúsági klub a településrészek „aranylábú” válogatottjainak összecsapásain kívül paprikáskrumpli-főző versenyt, tombolát és „A férfi, aki tetszik nekünk” vetélkedőt is szerveztek a majálison nagy számban megjelent lelkes lakosoknak. A nap zárásaként pedig a tábortűznél és a nosztalgiabálon szórakozhattak a helybéliek. Zaránkon az önkéntes tűzoltók lelkes csapata szervezte a napi programot, amelyben szintén szerepelt futballmeccs, de volt tűzoltó-bemutató és közös eszem-iszom is. Csakúgy, mint Tarnaszentmiklóson, ahol szintén sokan kimentek a sportpályára, s a focisták és a nézők a meccseket követően együtt töltötték meg a gyomrukat a vendégváró sátorban. A vidám nap fő attrakciója Tamaszentmiklós legerősebb emberének a megválasztása volt. A Dacia-húzás, a tejeskannával való futás, a fa- rönkvetés és a mérlegállás után a 13 jelentkező közül Balázs Tihamér vállalkozó nyerte el a megtisztelő címet. Amint hallottuk, jövőre a hölgyek is ringbe szállnak majd. (
