Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-06 / 105. szám
1995. május 6., szombat 5. oldal Gyöngyös És Körzete A község új színfoltja a készülő létesítmény.. FOTÓ: GYÓNI GYULA Gyöngyöspatának szállodája is lesz Ügyes vállalkozó hírében áll a gyöngyöspatai Simó István, úgyszólván mindig kitalál valamit. Gépjárműalkatrész-boltja után a faluját a közelmúltban azzal lepte meg, hogy az addigi tüzelőolajkutat benzintöltővé változtatta a település központjában, ahol egyébként már korábban igen elegánsnak ígérkező pan- zió-étterem-presszó, kétszintes vendéglátóház kialakításához is kezdett. Ez utóbbi - a képen látható - létesítménybe egyelőre 7 szobát terveznek a szállást is igénylő betérőnek, később pedig az érdeklődésnek megfelelően bővítik a férőhelyeket. A már készülőben is sokat mutató és sejtető üzlet talán még az idei nyáron megnyílik a látogatók előtt, Veszélyes lett a csábító torony... Innen messzi láthat(na) az ember Közelítenék a hegytetőt, de... Békák útját sem keresztezheti újabb közforgalom a Mátrában Vámosgyörköt is szebbé akarják tenni A hét közepén a vámosgyörki önkormányzat vezetői a helyi faluszépítők egyesületének képviselőivel terepszemlét tartottak a településen. Számba vették mindazokat a helyeket, ahol határozottabb beavatkozásra van szükség a község vonzóbbá tételéért, majd mérlegelték, hogy mik a legfontosabb teendők, s milyen feladatok oldhatók meg mielőbb a jelenlegi lehetőségek alapján. Mesterek, tanítványok harcművészeti show-ja Ma, szombaton a gyöngyösi kultúrcentrumban 16 órától bemutatókkal egybekötött harcművészen találkozó lesz. A nem mindennapi parádén mesterek és jeles tanítványaik lépnek a közönség elé. Visznek lakossága - lassanként elfogy? Fokozatosan csökken Visznek lakossága, jelenleg már csak alig többen, mint 1300-an élnek a faluban. Aggasztó a lélek- szám szembetűnő apadása, mivel ebben a községben volt idő, amikor 2,5 ezer fő körül lakták a helységet. Tájjellegübbek lettek az abasári borok A hagyományos rizling fajták mellett a napjainkban divatozó chardonnay, zenit is terjed az abasári borok között. Ám, mint a napokban tartott helyi versenyen is megállapították: a tájjelleg határozottan erősödik a termelt borokban, s egyértelmű a minőségjavulás. Lengyelországi trió koncertje következik A gyöngyösi Mátra Művelődési Központ újabb koncertnek ad helyet május 10-én, 19 órától. Ez alkalommal külföldi a vendég: a lengyelországi Krystroj Scieranaki triója szán meglepetésmuzsikát a zenerajongóknak. Még a hegyvidéket gyakrabban járó, ott jobban eligazodó kirándulók közül sem ismeri mindenki a Mátraszentlászló határában, a mátrabérci erdészház fölött magasodó Vö- röífaj-kilátót, ahonnan - jó idő esetén - egészen Szlovákiáig gyönyörködhet az ember a panorámában. Kár, hogy a fémtorony időközben kissé megrokkant, bal- eset\’eszélyessé vált, ami miatt - a kijavításig - alighanem el is zárják majd a látogatók elől. Ám az önkormányzat - más gondjai ellenére - azon van, hogy mielőbb megoldják a jelenlegi problémát, s a turisták újra nyugodtan felmerészkedhessenek a lépcsőkön. (Folytatás az 1. oldalról) Az ország anyagi helyzete alapján aztán az utóbbiról széles körben komolyabban is tárgyalni kezdtek. Az ajánlat az úttulajdonos Mátra-Nyu- gat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Részvénytársaság, valamint az érintett, érdekelt ön- kormányzatok számára egyaránt szimpatikusnak látszott. Hiszen a Gyöngyösoroszi fölött Ká- rolytáróig vezető, és a vonal túlsó végén, a mátraszentimrei új szennyvíztisztító telepig tartó „másik” út gyakorlatilag már napjainkban is közforgalmú, így csupán a köztük lévő négy kilométernyi részt kellene hasonlóvá tenni. Nem túlságosan nagy munkával, a kigödrösödött felület kijavításával, a 3-4 méter széles burkolat itatásos hengerlésével s egy egyméteres, nemesített padka ■kialakításával az erdei „feltáró” túlléphetne üzemi rendeltetésén. Megnyílhatna mindenki, s nem csupán engedélyes használói előtt. Az erdészek egyedül a hatósági hozzájárulásokhoz ragaszkodnak a funkcióváltásnál, míg a környezetvédők hatástanulmányt is kértek a tervekhez. Az Egri Közúti Igazgatóság meg is rendelte, beszerezte a kívánt dolgozatot, de utóbb a természetbarátok nem érték be vele. Újabbat kívántak. Kiderült azonban, hogy bármilyen lesz is a következő leírás, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága az élővilág elkerülhetetlen károsodása miatt mindenképpen eleve ellenzi a törekvéseket. A természet érdekében voltaképpen hasonló álláspontra helyezkedett az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség, s a Magyar MadárNagykállóban, a költő szülőhelyén volt nemrégiben a Ratkó József versmondóverseny döntője. Szabó Emese, a gyöngyösi gtfnnázium diákja már túl volt az izgalmakon, amikor beszélgettünk. Nem lett dobogós - de a kedve szárnyalt.- Téged a zsűri elnöke, Nagy András László úgy választott a döntő mezőnyébe, hogy külön meghívót nyújtott át számodra.- Az egri elődöntő, valamint a többi, hasonló megmérettetés legjobbjai mellé a zsűri elnöke meghívott még tíz olyan versenyzőt, akiket Ratkó József is szívesen látott volna. így jutottam a harmincas mezőnybe.- Király László: Halljátok-e a dalt? című versét mondtad. Miért választottad a magyar tani és Természetvédelmi Egyesület is aggódik. Az ellenvéleményeket a napokban tartott közös megbeszélésen is kinyilvánították. Az emlegetett építkezés, a közforgalom, a turizmus barbárságai miatt a flóra, fauna óhatatlan pusztításától tartanak. Érveikben több más mellett a kétéltűek, például a tavaszi szaporodás időszakában az úton átvonuló békák tömeges gázolásával várható - a Mátra egyéb helyein már tapasztalható - veszteség kapott nagy nyomatékot. Tiltakozásuk - úgy tűnik - a polgármesterek óhajánál is többet nyom a latban. így az úttervekből aligha lehet valami. Az Egri Közúti Igazgatóságnál ezért különösebben már értelmét sem látják egy újabb ökológiai szaktanulmánynak. S nemcsak azért, mivel az elsőért kifizetett 600 ezer forinton felül a következő további közel egymillióba kerülne. Maguk is szeretik, féltik, óvják ugyan a természetet, de meggyőződésük, hogy akik ezt hivatalból teszik, akkor sem engednek, ha aggodalmuk túlzott, jóval nagyobb a kelleténél, a vélt károk tényleges bekövetkezésében igazán nem bizonyosak. Ám az erdei üzemi út szükségességét és mások által is történő - engedélyes - használatát senki sem ellenzi. A környezetvédők is elfogadnák a pályafelújítást és a korlátozott - már így sem jelentéktelen - forgalmat. Ez azonban - hangoztatják a települések - kevés a lakosság igényeihez. S ilyenformán az önkormányzatok nem is akarják ennyiben hagyni! Kérdés: mire jutnak a kitartásukkal...? Gyóni Gyula irodalom sokak szerint egyik legnehezebb költeményét?- Szívesen olvasom az erdélyi írók műveit, s az említett szerzőt; kedvelem legjobban. Szüleinek írott műve - mondhatni - rabul ejtett.- Mennyi időt fordítottál a négy kötelező és a több szabadon választott versre?- Nem tudnám órában megmondani, mert mögötte van tanárom, dr. Czinder Károlyné drága ideje is, amit rám pazarolt. Ezt csak köszönni tudom.- Nem kerültél a legjobbak közé. Mi lehetett az oka?- A többiek jobbak voltak. Szép versenyben igazságos eredmény született. Egernek egyébként több siker is jutott - Nagy Erika jóvoltából. (Sz. K.) Egy diáklány - a döntőben Korszerűbb világítás Sólymoson Gyöngyössolymoson sem éppen mostaniak a törekvések a korszerűbb közvilágításra. Bizonyságképpen az átmenő forgalomra szolgáló Bartók Béla és a Szabadság utak máris a legvilágosabb helyek a községben, de a kis Rákóczi utcával is többnyire elégedettek lehetnek az itteniek vagy látogatóik. Az ilyesféle örömből azonban - sajnos - ezen a településen sem jut még mindenkinek. A helység számos részén 80 wattos higanygőzlámpák adják a halványabb fényt - méghozzá pazarlóan. Hiszen takarékosabb kivitelben is fényesebbé tehetnék a közterületet - mint már tapasztalható másutt. Érthető, ha a községi önkormányzat egységesebbé szeretné formálni a helyi kivilágítást. Elképzelései szerint - a lakosság kívánságának megfelelően - minden oszlopra kerül végre lámpa, s valamennyi az eddiginél kevesebb energiafogyasztással működik. Egyszóval praktikusabbakra cserélik az elavultabb világítótesteket. Ehhez két lehetőség is szóba jöhet. Vagy akad cég, amely megelőlegezi a falunak a beruházást, és majd a megtakarításból igényli vissza a községtől az árát, vagy az önkormányzat igyekszik erejének megfelelően költeni a korszerűsítésre hosszabb időn keresztül, de a mostani ciklusban. Még nincs döntés a választásban - csak az a bizonyos, hogy a tervek kitérnek néhány középület, vagy legalább az igen értékes műemlék templom díszkivilágításának megoldására is. (-ni) A gyöngyösi főiskola jubileumára A Gödöllői Agrártudományi Egyetem az idén ünnepli fennállásának 75. évfordulóját. Erre az alkalomra két kötetből álló jubileumi emlékkönyv készült, s bennük jelentős helyet kapott a gyöngyösi főiskolai kar története is. Az első kötet az egyetemi élet folyamatát, továbbá az egyetem egésze és a karok átfogó történetét öleli fel, míg a második kötet a tanszékekkel foglalkozik. Az első kötetben a gyöngyösi főiskolai kar történetének szerzője dr. Horváth Mihály egyetemi adjunktus. Abból indul ki, hogy Gyöngyösön már a múlt század végén felvetődött a mezőgazdasági (sző- lész-bqrász) egyetem létesítésének igénye. Ismerteti a főiskolai kar megszervezéséhez vezető utat, illetve azokat a profilváltásokat, amelyek az intézmény életében lezajlottak. Ezek között talán a legfontosabb az 1989-ben megindult „útkeresés”, amelynek eredményeként az 1993/94-es tanévben ismét főiskolai karon kezdődött el az oktatás gazdasági, valamint mezőgazdasági mérnöki szakokon. A szerző foglalkozik az intézményben folyó széles körű kutatómunkával is, amelyet szabadalmak, találmányok, akadémiai doktori, kandidátusi és doktori címek reprezentálnak. Amíg 1972-ben - a főiskolai kar megszervezésének idején - két kandidátus oktató volt, addig 1994-ben két akadémiai doktor és 17 kandidátus végez oktató- és kutatómunkát. A nagyarányú fejlődést mutatja a hallgatók, illetve a végzett hallgatók számának növekedése is: például az 1974/75-ös tanévben 53 hallgató kapott diplomát, 1993/94-ben pedig már 170. Történeti áttekintést kap az olvasó a tárgyi feltételek alakulásáról, a nappali, a levelező és a kísérleti levelező tagozatokról, a továbbképzésről, az idegen nyelvi képzés, a gyakorlati oktatás fejlesztéséről, az új tangazdaság mintagazdasággá történő átalakításáról. Szó esik a könyvtár bővítéséről és működésének korszerűsítéséről, a kollégium múltjáról, munkájának legfontosabb mozzanatairól. Tájékozódni lehet a sporttevékenységről, amelynek egyik legfontosabb eredménye, hogy a férfi kézilabdacsapat 1994-ben felkerült a Nemzeti Bajnokság II. osztályába. A második kötetben a főiskolai kar tanszéktörténeteit a tanszékvezetők, illetve az ott dolgozó oktatók írták. Gerincét az oktatás tartalmi fejlesztése és a kutatómunka személyekre történő lebontása adja, természetesen a megfelelő sajátosságokkal kiegészítve. Az emlékkönyv nyomdai munkálatai befejezés előtt állnak, és még a jubileumi ünnepségsorozat megkezdése előtt meg is jelenik a kiadvány.
