Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-05 / 104. szám

1995. május 5., péntek Eger Körzete 5. oldal Ostoroson hallani sem akarnak a létszámleépítésről Mikor kell a kimászásra gondolni? A címbeli kérdést Kisari Zoltán, Ostoros polgármestere tette fel, s mindjárt meg is válaszolta: „amikor lefelé megyünk a gödörben”. Eme bölcsesség jegyében irányítja ő a falut, s hogy jól haladnak, mi sem bizonyítja ékesebben: egyre-másra épülnek itt a házak, sokasodik a lakosság, és nem csappan a gyermeklétszám sem az iskolában. Ostorosra évszaktól függetle­nül öröm menni, de kiváltképp tavasszal gyönyörűség. Tuli­pánok, nárciszok kísérik utun­kat, a házak előtti kispadokon kedves arcú öregek napfür- dőznek, az iskolaudvaron gye­rekek rajcsúroznak. Majd’ minden kertben szorgoskodik valaki, és a polgármesteri hi­vatalban is serény munka fo­lyik.- Elképzelni sem tudom, hogyan gondolja a kormány­zat a létszámleépítést - mondja Kisari Zoltán. - Eddig is takarékosan éltünk, annyi dolgozót foglalkoztatunk az intézményeinkben, amennyi feltétlenül szükséges. Kis em­ber vagyok én, nem üzenget­hetek, talán el sem ér a szavam hozzájuk, de a nagypolitiku­soknak is illenék „vidéki fej­jel” gondolkodniuk. Ostoroson jelenleg hatvan­hétén dolgoznak az intézmé­nyekben. Ennek tizenöt száza­léka - amivel a kormányzat szerint csökkenteni kellene a létszámot - tíz ember.- Egyetlen létesítményt sem akarunk becsukni. Sőt, fejlesz­teni szeretnénk, hiszen élnek a faluban olyan öregek, akiknek egyetlen hozzátartozójuk sincs. Gondoskodnunk kell ró­luk. Eddig az idősek otthona napközi rendszerrel működött. Akiket még hétvégén sem vesz körül a család, azoknak szombaton és vasárnap is ellá­tás kell. Bentlakásos otthont szeretnénk, ahol mindig fel­ügyelet alatt, társaságban le­hetnének a gondozásra szoruló nénik, bácsik. A faluban - hála a közmű­vesítésnek és a „betelepítési politikának” - nemcsak idő­sek, hanem fiatalok is szép számmal élnek. Hat év alatt - a korábbi 1700 ostorosiból - 2100 lett. Az elmúlt négy esz­tendőben 150 ház épült, s to­vábbi 60 lakáson munkálkod­nak ma is a kőművesek, ácsok.- Vonzó település a miénk, szívesen költöznek ide azok, akik megelégelték a város za­ját, rossz levegőjét. Az ön- kormányzat telkeket vásárolt, majd később továbbadtuk azokat. Büszkék vagyunk, hogy nálunk stabil a gyerek­létszám. Évek óta 160 iskolá­sunk van, és most emelkedett az óvodások aránya. S ha már az óvodánál tartunk: a kicsik játékos formában németül ta­nulhatnak itt. A nyelvtanárunk egy évig Németországban élt, ehhez támogatást nyújtott az önkormányzat. A víztározó igazi vendég­csalogató. Ezért az ostorosiak azt tervezik, hogy bicikliúttal kötik össze Egert, a tavat és a falut.- Úgy gondolom, az ide­genforgalom fellendítése to­vább segítené a település fej­lődését. Ez munkalehetőséget is teremthetne. Mert bizony erre szükség volna. Ä helybe­liek 13-15 százaléka munka­nélküli. Bár mi azon kivételes községek közé tartozunk, ahol egyben maradt a téesz, min­denkit ők sem tudnak foglal­koztatni. Viszont idényjelleg­gel több ember találhat magá­nak pénzkereseti lehetőséget. A szőlősgazdáknak biztos fel­vásárlójuk van - 35 ezer hek­toliternyi tárolókapacitás áll a rendelkezésükre. Kitűnő a bo­runk, a társulat 54 milliós eredménnyel zárta az évet, s idén már Nyugat felé is ka­csintgathatnak a termelők. Gondolhatnánk, ez idáig szép és jó, de egy faluban bi­zonyára unalmas lehet az élet. A polgármester az ellenkező­jét állítja:- A kábeltelevíziós rend­szer segítségével bejön hoz­zánk az egész világ. Tizenegy csatornát foghatunk, ebből az egyik helyi műsor. Hétről hétre beszámolunk a faluban történtekről, fórumokat rende­zünk. Akik névvel teszik fel a kérdéseiket - még ha rázósa­kat is -, azoknak megválaszo­lunk. Ostoroson nemcsak befelé jön a világ, kifelé is tarthatják a kapcsolatot az itt élők. A te­lefonhálózat folyamatosan bővül. Többlépcsős program­ban szereli a Matáv az új ál­lomásokat.- Jobbá, szebbé akarjuk tenni a környezetünket. Talán ez segít abban, hogy átvészel­jük ezt a nehéz korszakot - mondja Kisari Zoltán. Négyessy Zita Ahol a legolcsóbban lehet telket venni... Novajon már a jövőre gondolnak Az önkormányzatot nem terhelte meg a gázfejlesztés Szociális segélyek a rászorulók számára Novaj községben ebben az esz­tendőben összesen egymillió 50 ezer forintot biztosít az önkor­mányzat a rászorulóknak. A há­romgyerekes családoknak az óvodában, az iskolában a térí­tési díj ötven százalékát átvál­lalják. Emellett az óvodások 800, az általános iskolások 1200, a középiskolások 2500, a felsőfokú intézetben tanulók pedig 4000 forint beiskolázási segélyt kaptak az idei tanévre. Verpeléti színjátszók lépnek majd pódiumra A verpeléti művelődési ház színjátszó csoportja május 20-án, vasárnap este nyolc óra­kor mutatja be Mikszáth Kál- mán-Török Tamás-Sulyok Ta­más: Egy éj az Arany Bogárban című háromfelvonásos, zenés, vidám kalandját, amely 1848-ban játszódik Magyaror­szágon. A rendező Nagy Sán- dorné, zenei kísérők: Váraljai József és Simon Gabriella. A főbb szerepeket Ferenczi And­rás, Adámné Herczeg Csilla, Danics László, Farkas István és Lizák Gábor játsszák. Egercsehi döntés az új étkezési díjakról Egercsehiben a közelmúltban megtartott képviselő-testületi ülésen az óvoda és az általános, iskola élelmezésvezetője szá­molt be az étkezési díjak vál­toztatásáról. Az élelmiszerárak emelkedése miatt az óvodáso­kért 70 forintot fizetnek a szü­lők naponta, a napközisek tíz­óraija és ebédje 85, az idősek szociális étkeztetése 95 forintba kerül. Sajnos, az idős emberek közül többen lemondtak a napi egy tál meleg ételről, mivel kis nyugdíjukból még ezt sem tud­ják kifizetni. A többség csatlakozott a létrejövő társuláshoz A lakosság 68 százaléka csatla­kozott a tervhez: épüljön szennyvízvezeték-hálózat Ver- peléten. A társulás alakuló ülése május 10-én lesz, amikor is megválasztják a bizottsági tagokat. Ezt követően pályáza­tot írnak ki a könyvelői állásra, majd benyújtják hitelkérelmü­ket a pénzintézethez. A beruhá­zás három éven belül valósul meg. A kölcsönt - 8 százalékos kamattal - 10 év leteltével kell visszafizetnie a verpelétieknek. Lomtalanítási akciót tartanak Egerbaktán Ingyen szállíttatja el az önkor­mányzat a feleslegessé vált ócska tárgyakat a házak elől Egerbaktán. A szállítójármű - a tervek szerint - a jövő hétfő reggelén érkezik majd. Novaj képviselő-testülete a mi­nap tartotta meg soros ülését. Amint arról Berecz János pol­gármester tájékoztatott, elfo­gadták az önkormányzat elkö­vetkező négy évére szóló szer­vezeti és működési szabályza­tának módosítását.- Emellett megvitattuk az 1994. évi zárszámadásról szóló beszámolót - hallottuk Berecz Jánostól. - Nos, az elmúlt esz­tendőben 43 millió forintos be­vétellel és 42 millió forintos ki­adással gazdálkodott az ön- kormányzat. Ennek legnagyobb részét az intézmények fenntar­tására fordítottuk. A gázfejlesz­tési programra pedig összesen hat és fél millió forintot szánt az önkormányzat.- S vajon hogyan is alakul a telkek értékesítése a községben, mit ajánlanak az itt letelepedni szándékozóknak?- Igyekszünk az ideköltö- zőknek a legelőnyösebb feltéte­leket biztosítani. Az út, a vil­lany, a víz már készen van az építési telkeken, s a környéken itt lehet a legolcsóbban hozzá­jutni a területhez: száz forintért négyzetméterenként. Ahol már a gázcsonk is elkészült, azokon a telkeken kétszáz forint egy négyzetméter. Ez azért is fon­tos, mert szeretnénk, ha minél több fiatal telepedne le itt. Csak tíz kilométerre vagyunk Eger­től, csendes, szép vidék ez, s naponta hajnaltól este tizen­egyig mintegy harminc autó­busz közlekedik a megyeszék­hely és Novaj között.- Sok idős ember él itt?- Meglehetősen elöregedett a falu, s természetesen az idő­sekről is gondoskodnunk kell. Működik az öregek napközi otthona, naponta mintegy hú­szán járnak ide. Emellett három szociális gondozó törődik ve­lük, viszi nekik az ebédet. Az étteremben főznek, ez látja el az iskolát, az óvodát is. Az ön- kormányzat a közelmúltban foglalkozott a térítési díjakkal: az idősek számára 88-92 forint közötti áron tudjuk biztosítani a meleg ételt. Egyébként a me­gyei munkaügyi központ irá­nyította ide a házi szociális gondozókat, s a bérük ötven százalékát az önkormányzat biztosítja. m. m. Várható a segély Verpeléten- Fekvőbeteg, nyomorék ember az édesapám - panaszolta Lin- kecs Andrea -, mégsem kapunk segélyt az önkormányzattól. Szinte naponta bejárok hozzá­juk, de elutasítanak azzal: szép nyugdíja van az öregemnek, 10.400 forint. Az egészségügy­ben dolgozom, tudom, hogy megilletne bennünket a beteg­ápolási támogatás. Zronik István, Verpelét jegy­zője ismeri az ügyet.- Százhetven ember várako­zik, de amíg nem érkezik meg a központi költségvetéstől a két­millió forint, nem tudunk fi­zetni.- Meddig kell türelemmel lenniük a betegeknek?- Két héten belül itt lesz a pénz. Linkecsék talán kihúzzák addig, hiszen a lány dolgozik. De vajon mit kezdenek azok, akiknek nincs kire támaszkod­niuk? (n. z.) A tamaszentmáriaiak nagy álma Mint hírlik, megyénk egyik vá­rosában arra készül a szolgál­tató, hogy elzárja a gázcsapot, mivel a lakók nem bírják kifi­zetni a borsos fűtési díjat. Tarnaszentmária lakói bol­dogok lennének, ha valaki ezzel riogatná őket. Merthogy ez azt jelentené, az ő falujukban is van már gáz. A hegyek közé ékelt, ap­rócska - nem több, mint 355 lelket számláló - település pol­gármestere, Majoros Gyula pi­ronkodva mesélte: a környéken egyedüli község az övék, ahol még nincs vezetékes gáz. Az elmúlt négy évben a legeldu­gottabb faluba is bekötötték, de ők kimaradtak a jóból. Idős, többségében nyugdíjas emberek élnek itt. Alacsony jö­vedelmüket kertészkedéssel, krumpliültetéssel, szőlőműve­léssel egészítik ki, nem félnek a munkától. így attól sem tarta­nak, hogy pénzbe kerülne, ha ők is gázzal fűthetnének. A polgármester segítségre vár. Tisztában van a mai gazda­sági helyzettel, de úgy véli, há­rommillió forint híján nem bukhat meg a terv. Ennyi kel­lene csak a beruházáshoz, a többit a lakosság állja. Majoros úr hangsúlyozta, eddig sem pocsékolták a pénzt, felépült a modem orvosi ren­delő, és vízvezeték-hálózattal gazdagodott a község. Most már csak a gáz hiányzik. Úgy gondolják, ha teljesülne az álmuk, megállna a falu öre­gedése. Nem vágyódnának el innen a fiatalok, nem maradná­nak magukra az idős szülők. Az önkormányzat az anyagi támo­gatástól sem zárkózik el, aki itt született és élt Tamaszentmá- rián, az 200 ezer forintot kap lakásépítésre. (négyessy) Talán egy ,Jelsőbb hatalom”segít majd... „Életem nagyon regényes volt... FOTÓ: PERL MÁRTON Dobos Pista bácsi községe krónikáját írja Dobos Istvánt mindenki ismeri Verpeléten. Tanácselnöke volt a községnek, majd 1978-ban a művelődési ház igazgatója lett. Egy év után innen ment nyug­díjba, ám ma is nagyon aktív: gyakorta kopogtat a polgár- mesteri hivatal ajtaján. A Nyár utcai kis ház kertjé­ben dolgozgatott, amikor meg­látogattuk:- Nem tudok én munka nél­kül meglenni, pedig már a het- venötödik évemet taposom - mondja, s betessékel a tiszta konyhába. - A fő szakmám mezőgazdász, s amikor a té- eszben dolgoztam, akkor is volt háztáji gazdaságom. Ne­héz idők jártak a hatvanas években, amikor „toboroztuk” az embereket a közösbe...- Milyen helyzetben volt Verpelét, amikor tanácselnök lett?-Hát, bizony, nem sokkal dicsekedhetett. Régi, fapados iskola volt, azonkívül jóformán semmi. Utána építettük meg az új, nyolc tantermes iskolát, a hatvan kisgyereket befogadó óvodát, a bölcsődét... Akkori­ban lettem a Hazafias Népfront országos elnökségének tagja, országgyűlési képviselői pót­tag. Itt ismerkedtem meg Veres Péterrel, az íróval, s ma is büszke vagyok arra, hogy ba­ráti kapcsolatba kerültünk.-Pista bácsi is ír verseket, meg is jelent néhány az újsá­gokban...- Már nagyon régen kezd­tem, 1946-ban, szerelmes ver­seket írtam az akkori menyasz- szonyomnak... Sajnos, a házas­ságunk nem sikerült, a római Szentszék is felbontotta. Mos­tani párommal, Margitkával több mint negyvenöt éve élünk békességben, szeretetben. Van egy lányunk, s a huszonkét éves unokánk a jövő héten megy férjhez.-Mivel tölti mostanában a napjait?- Hála Istennek, olyan jó erőben vagyok, hogy egy negyvenéves is megirigyel­hetné. Ma is megcsinálok jó néhány fekvőtámaszt, pedig agyvérzésem is volt. Én meg- flekkelem a cipőt, megcsiná­lom a tetőt, dolgozom a szőlő­ben, betonozok, ha kell. No, és vettem két írógépet, azon íro­gatok. Igaz, az egyik elektro­mos, ahhoz már az én kezem nem elég könnyű.- Verseket...?- Mostanában nem. Néhány esztendeje igen nagy munkába fogtam: megírom Verpelét tör­ténetét. Nagyon érdekes, ugyanis bebizonyított tény, hogy már a XIII. században szarmaták, avarok éltek itt. Foglalkozom a geológiai kép­ződményekkel, s a társközség, Tarnaszentmária műemlék templomával. Élnek még nyolcvanévesnél idősebb em­berek, akik emlékeznek a régi eseményekre, és sok érdekes dolgot mesélnek... Körülbelül egy év kell még hozzá, hogy befejezzem. (mikes)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents