Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-02 / 101. szám

5. oldal 1995. május 2., kedd PÉTERVÁSÁRA És KÖRZETE Pétervásárán a négy­éves fejlesztésekről Május 4-én, csütörtökön ül ösz- sze Pétervásárán a képviselő- testület. A 14 órakor kezdődő tanácskozáson a ’94-es zár­számadásról, valamint a város négy évre szóló fejlesztési programjáról lesz szó. Ma: falugyűlésre készül Tamalelesz Ma 18 órai kezdettel falugyű­lést tartanak Tarnaleleszen. A művelődési házban sorra kerülő esemény tervezett napirendjei között találhatjuk - egyebek társaságában - a falurendezési tervet, illetve az aktuális köz­ségpolitikai kérdéseket. Lezárt közkutak, kiadott kultúrház A bodonyi önkormányzat leg­utóbbi ülésén döntés született arról, hogy — az eddigi kedvező tapasztalatok alapján - a hivatal egy évre bérbe adja a kultúrhá- zat egy vállalkozónak, aki a hétvégi diszkók mellett más te­rületen is gondoskodik a hely­béliek szórakoztatásáról. Ugyancsak elfogadták a képvi­selők azt a javaslatot, amely szerint takarékossági okok mi­att a közkutak felét - 18 darabot - lezárja az önkormányzat. A siroki költségvetésről „A Mi Falunk”-ban A siroki önkormányzat lapjának következő számában - egyebek mellett - a település idei költ­ségvetésének alakulásáról ol­vashatunk, de a falu történetét feldolgozó sorozat is folytató­dik az orgánumban. A Mi Fa­lunk ugyanakkor írást közöl a közigazgatásban immár 35 éve dolgozó Borics Gyuláné anya- könyvvezetőről, illetve a kö­zelmúltban nyugdíjazott Kiss Gyuláné bölcsődevezetőről is. Immár van jegyzője Parádsasvárnak is... Május 1-jétől két évre kapott jegyzői megbízatást Kovácsné Panyik Andrea Parádsasváron. A nevezett hölgy - aki négy je­lölt közül „futott be” - igaz­ságügyi főelőadóként is tevé­kenykedik. (Folytatás az 1. oldalról) Kirívó jelenségek miatt je­lenleg két helyen zajlik terven felüli ASZ-vizsgálat: a Hajdú megyei Bakonszegen, valamint a somogyi Nágocson. Négy év alatt azonban - ilyen vagy olyan szempontot figyelembe véve - minden önkormányzat­nál megfordultak már a szám­vevőszéktől. Az itt fellelhető hiányossá­gok eredőjét a hivatalban első­sorban a rendszerbe nagy Miután egy korábbi szakértői vélemény a mátraderecskei strandot az ország ötödik leg­jobb termálvizes fürdőjének minősítette, a település önkor­mányzata tízéves bérleti szer­ződést kötött annak üzemelteté­sére a gyöngyösi VKS Bt.-vei. A számban beépített veszteségfor­rásokban, illetve a szakember- hiányban látják. Miután a 3200 önkormányzat 75 százaléka apró település, kicsiny falu, ezeken a helyeken aligha lehet elvárni, hogy mindenütt megfe­lelő képesítésű személy vigye a pénzügyeket. Csak utána kell számolni: az ide jutó 620 milliárd forint sza­bályszerűen atomizálódik, az ASZ Önkormányzati és Terü­leti Igazgatósága pedig - lévén t betéti társaság képviseletében Balázs Attila abbéli reményé­nek adott hangot, hogy jelenlé­tük a falu idegenforgalmában jelentős szerepet játszik majd, mi több, a mofetta kínálta lehe­tőségeket jól lehet ötvözni a strandéval. országszerte is alig 130 ember­rel dolgozik - képtelen folya­matosan felügyelni a települé­seket. Egyik legjobb példa erre - állítja Nagy József - a falusi, tanyasi iskolák helyzete, ame­lyik mindegyik önálló költség- vetési intézmény, megannyi veszteségforrással. Ezek fenn­tartása ráadásul - vélekedik az ASZ magas beosztású munka­társa - szakmailag sem szeren­csés. (kühne) A tervek szerint itt az első öt év alatt - egyebek mellett - kempinget, kabinsort és büfét építenek ki a gyöngyösiek. Mi­vel a „vizes” rendszert is rendbe kell még hozni, a strand várhatóan csak május második felében nyit ki.- Elképzeléseinket a pénzügyi lehetőségeink határozzák meg, így a jelenlegi ciklusban lénye­gesen kisebb léptékű fejleszté­sekre lehet számítani a faluban. Mindezt Forgó János, Mátra- balla polgármestere jelentette ki, hozzátéve: összességében - a környező településekkel ösz- szevetve - itt kedvezőbb a kép. Noha a gazdasági körülmé­nyek valóban nem segítik az olyan apró falvakat, mint Bállá, a Mátrában megbúvó község­ben sem ülnek tétlenül. Még a tavasszal - az utolsó négyet is befejezve - portalanítva lesz­nek a település útjai. A polgár- mester szerint hosszú távon a falusi turizmus fejlesztése je­lenthet kitörési lehetőséget. Ép­pen ezért - első lépésként - a közelmúltban felújították a vendégházat, és Bállá csatlako­zott a Falusi-Tanyasi Vendég- fogadók Országos Szövetségé­hez. Következő mozzanatként a szolgáltatások színvonalát ter­Parád vezetői és lelkes aktivis­tái nagyon sokat tettek és jelen­leg is tesznek azért, hogy a köz­ség és környékének hagyomá­nyait - különös tekintettel a pa­lóc tradíciókra - megőrizzék az Utókor számára. Korábban a nyugdíjasklub keretén belül foglalkoztak e szép feladattal, ám ennek felkutatása, rendsze­rezése és tartalommal való fel­töltése egy önálló egyesület lét­rehozását igényelte. így alakult meg a közelmúlt­ban a Palóc Bokréta Hagyo­mányőrző Egyesület-, amelynek elnöke, Horváth Géza a közel­jövő terveiről szólva kijelen­tette: szeretnék összegyűjteni Párádon és a környékbeli tele­püléseken a palóc hagyomá­nyokat, tovább folytatva a már elkezdett munkát - sokkal tar­talmasabb és színvonalasabb vezi a hivatal emelni: lesz sza­una, teniszpálya, konditerem és lovagoltatás.- Napirenden tartjuk a szennyvízhálózat kiépítésének kérdését is - jegyezte meg Forgó János -, ám ebbe csak akkor vághatunk bele, ha a ko­rábbi hiteleket már törlesztet­tük, lévén a falu lakosságának mintegy 40 százaléka nyugdí­jas, akiket nem lehet a végte­lenségig terhelni. Mint elhangzott, a központi helyen lévő régi tűzoltószertár helyén bevásárlóközpont kiala­kítását is tervezik még e ciklus alatt - elsősorban a helyi vál­lalkozók bevonásával. Termé­szetesen művelődési lehetősé­geket is biztosít a hivatal klu­bok, jeles napok formájában. Ugyancsak a következő évek feladata lesz - vázolta elképze­léseit Forgó János - a szabad­időparknak kempinggé való át­alakítása, illetve ugyanitt egy szabadtéri színpad kiépítése is. körülmények között. Mint mondotta, ebbe a munkába sze­retnék bevonni a fiatalokat is, hogy a hagyományőrzés fo­lyamatos legyen. A tervek kö­zött szerepel egy állandó palóc kiállítás megvalósítása is.- Sajnos, elképzeléseink már meghaladják azokat az anyagi lehetőségeket, amelyek rendel­kezésünkre állnak - fűzte hozzá az elnök. Szeretnénk szponzo­rokat találni terveink megvaló­sításához, hiszen ez a szinte egyedülálló színes népviselet ezt megérdemelné. Mint elhangzott, sok helyen megfordultak már az országban a hagyományőrzők, különböző helyeken léptek fel nagy siker­rel. Jelenleg is több meghívás­sal bírnak, de a szűk anyagiak miatt ezeket sajnos most még rangsorolni kell. G. B. Mátraderecskén ma sem térnek el az eredeti recepttől Egyéves tapasztalatok Mátraderecskén Tízszeres lesz a sörforgalom- Sörünk maradt az eredeti, a recepten semmit sem változtat­tunk. Bővültek ellenben a „ki­szerelési" lehetőségek, hiszen- a hordós változat mellett - a tavasz folyamán megjelentünk az egyliteres családi sörrel is. Most azon vagyunk, hogy en­nek szavatossági idejét 40-60 napra növeljük. Ekképp nyi­latkozott a mátraderecskei Blond Aszok Kft. ügyvezetője, Gál István - értékelve a vál­lalkozás életre hívása óta eltelt egy esztendőt. Mint mondotta, termékük, a Blonder Bier már nemcsak a megyeszékhelyen vált keresett cikké, sokan megkedvelték Gyöngyös és Párád környékén is, de Nógrádban sem ismeret­len már. Az idei strandszezon­ban - hangzott az ígéret - a Tisza-tó partján is megjelenik a kft. A látványos eredmé­nyekben azonban kemény munka fekszik, hiszen igen szigorú pénzügyi feltételek mellett kellett lerakni a vállal­kozás alapjait: csak világbanki hitellel lehetett fedezni a svájci-liechtensteini techno­lógiát.-Tavaly, az első esztendő­ben még mindössze 34 ezer li­ter sört forgalmaztunk, mi több, a télen harmadára esett vissza a kereslet, ám idén már 350 ezer liter gyártását ter­vezzük - vázolta elképzeléseit az ügyvezető, hozzátéve: a pa­lackozó munkába állításán túl más fejlesztést ’95-re - pénz­ügyi okok miatt - nem tervez­nek. A Blonder Bier melletti „propaganda-hadjáratra” vi­szont a továbbiakban is szá­míthatunk, lévén vásárokon, kiállításokon mindenképpen jelen lesz a cég. Ha pedig minden a tervek szerint alakul - zárta gondolatait Gál István -, a főváros területén is meg­vetheti lábát a vállalkozás. Balián még vannak lehetőségek ÁSZ-vizsgálat indul Bükkszéken Szentdomonkosi erdőbirtokosság: Megerősítették az elnököt Noha az 1994-es zárszámadás szerint a szentdomonkosi erdő­birtokosság közel 300 ezer fo­rint veszteséggel zárta a tavalyi esztendőt, idénre már niintegy 1,2 millió forintnyi bruttó nye­reséggel számolhatnak a gaz­dák. Mindez a birtokosok kö­zelmúltban megtartott közgyű­lésén hangzott el. Mint azt az erdőbirtokosság elnökétől, Sípos Józseftől meg­tudtuk, a ’95-ös pénzügyi és gazdasági terv már több mint ötmillió forintos árbevétel és 3,8 millió forint költség mellett számol a fent említett pozití­vummal. Az elnök azonban nemcsak ilyen kellemes hírrel szolgálhatott a tagságnak, hi­szen köztudott, mekkora gon­dot jelentenek az elterjedt fa- tolvajlások. A legutóbbi ügyet jelenleg még a rendőrség vizs­gálja, így csak ennek végezté­vel alkalmazhat retorziót a bir­tokosság, lévén ebben érintett az egyik tag is. Miután az utóbbi időszakban több alaptalan, durva vád érte az elnököt is, Sípos József ki­használva a lehetőséget, meg­erősítést kért a tagságtól, akik egyhangúan bizalmukról bizto­sították vezetőjüket. (-ne) őrzik a parádi hagyományokat Lehet-e a motettát a stranddal ötvözni? A Zöld utcától a Nefelejcsig: százötvenen várják reggelente... Istenmezeje népszerű „rikkancsa” Senki sem akarta megbántani, miért is tennék, hiszen ezt a fi­atalasszonyt mindenki kedveli a faluban. Hogy ragadványne­vet kapott, az az új foglalkozá­sának tulajdonítható. Néhány korai kelő már pir­kadatkor kiáll arra a helyre, ahová a kenyeresautó érkezik, s ott köszönti az arra járó kéz­besítőt. „Jön már a Hírlap-rik­kancs...!” - hangzott fel egy­szer, s aztán már nem is mond­ták másként, amikor Krizsán Miklósné feltűnt az újságokkal. Mert a falu elégedett a „rik­kancsával”, aki hol több, hol kevesebb, mint százötven is- tenmezejei otthonba juttatja el a friss megyei lapot.-Mióta ismeri a Hírlapot? - állunk meg a Zöld utcai porta kapujánál, ahol egy sárgára festett vasláda simul a kerítés­hez. Ide érkeznek éjszakánként az előfizetők példányai. A kedves mosolyú fiatalasszony már végzett a mai kőrútjával, így jut idő a beszélgetésre. - Tulajdonképpen akkor néztem át részletesebben, amikor gye­sen voltam, s egy héten át min­den nap kaptunk egy-egy mu­tatványszámot. Érdekelt, amit írtak a faluról, a környező tele­pülésekről, ezekről ma is szí­vesen olvasok. Akkor nem tud­tuk megrendelni, mert éppen építkeztünk, hátravolt még a külső vakolás, hiányzott a fű­tés, a kerítés, minden fillérre szükség volt. Tulajdonképpen ezzel függ össze az is, hogy terjesztő lettem...- ...Éspedig?- Amíg itthon voltam a gye­rekekkel, Vikivel és Péterrel, Szederkénypusztán megszűnt a munkahelyem, cipőfelső­rész-készítő voltam az akkori téesz üzemében. Valami állás után kellett néznem, kapóra jött hát az a hirdetés, amelyben lapkézbesítőket kerestek. így hát belevágtam...- Hogy megy? •- Végül is megkedveltem. Igaz, hajnali ötkor kezdek az utcánkban, aztán végigjárok még tizenhatot, s úgy nyolc órára végzek a Nefelejcs utcá­ban. Tavaly januárban 120 példány járt a faluba, de volt már, hogy 155 lapot vittem a táskámban. Van vagy száz régi olvasó, a többiek későbbi meg­rendelők, egy hete viszont egy olyannal találkoztam, aki ko­rábban lemondta a lapot, de most — mert hiányzott neki - újra megrendelte. Ez jó hír, nem?- Miért, van rossz is?- Ahogy vesszük, a télen a Béke utcában megharapott egy kutya, de ez ugye, szakmai ár­talom. Én már el is felejtettem volna, de az az állat végképp nem akar békét kötni velem... (szilvás) Krizsán Miklósáé Zöld utcai „elosztóközpontja”

Next

/
Thumbnails
Contents