Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-31 / 126. szám
6. oldal Az Olvasók Fóruma 1995. május 31., szerda Az Egervin kapuja a városhatár... A jó útra nincs pénz...? Már hosszabhb ideje vagyok az újság olvasója, amely most Heves Megyei Hírlap néven olvasható. A problémám, amely miatt tollat ragadtam, már nem új keletű, de az uszodaügy miatt olyan dühös lettem, hogy megírtam a levelet. Alig akartam elhinni, hogy ennyi pénzt kidobnak az ablakon, csak hogy legyen egy rossz tervrajz, és mi ezekre az emberekre szavaztunk, ezekben bíztunk. , De rátérnék az én, vagyis egy közösség ügyére. Az Eger Verőszala és Ár- nyékszala utca lakói 1991-ben önerős szennyvíz-gáz vezeték építését szerveztük, melyet az akkori képviselőnk közbenjárására végül is a polgármesteri hivatal fizetett ki, így a lakosságnak ingyen lett a lakásáig a vezeték. Az Alterra Vállalat építette a közműt, és az utat nekik kellett helyreállítani. Csakhogy ez hamar tönkrement. Újból javítgatták, de az út újból nagyon-nagyon rossz. A személygépkocsi-forgalom sem kicsi, főleg a Verőszalán, mivel az Amyékszala zsákutca, de a 20 ezer literes boroskamionok is többször elmennek a házak előtt naponta, mivel a bort az ámyékszalai tsz-pincétől csak a Verőszalán keresztül tudják elszállítani. Az út tiszta lyuk, esős időben mindenfelé sár, pocsolya, a házak a szűk utca miatt sárosak, az emberek szorosan a fal mellett mennek, és még így is összecsapja őket az autó.' Többször is jártunk a polgármesteri hivatalban az út ügyében, de hiába. Kaptunk már különböző választ is. „Nincs rá keret”... „Van a városban olyan út, ahol még ilyen burkolat sincs...” „Mit akarnak a szalabeliek, ingyen kaptak gázt és szennyvízvezetéket” stb. stb. De azért mi is adófizető polgárok vagyunk. Ha az útra, a jó útra nincs pénz, akkor ne legyen rossz uszoda-tervrajzra, és még az is mekkora összeg. Mi kerül egy tervrajzon any- nyiba? Az Egervin a kapu bejáratáig a Verőszalába megcsináltatta az utat, ott a városhatár. Az azután jövő rész, úgy látszik, már nem fontos. Ennyi lett volna a gondom, ha idejük engedi, jöjjenek el, nézzék meg a mi környezetünket is, és ha eljönnek, ne feledjék el megnézni az Amyékszala 42. alatt az élelmiszerboltot, hát az is megérdemel néhány sort. Ami ott van, az nem egészen helyénvaló, de erre nem figyel oda senki sem. A városnak ez a része, úgy látszik, visszafelé fejlődik, pedig már úton vagyunk Európa felé. Egy szalabeli asszony Nem tréfadolog... Lapjuk 1995. május 25-i számának a Humor rovatában ugyanaz a vicc jelent meg, mint az egy nappal korábbi számban. Erről jutott eszembe, hogy a ’60-as évek elején mezőkövesdi főkönyvelő ismerősöm - bizonyos Dudás úr - az egyik presszóban annyira illuminált állapotba került, hogy amikor eljött a viccmesélés ideje, egymás után ugyanazt a viccet mondta el - másodjára azzal a bevezetővel, hogy „no, ezt még nem hallottátok...” Távol áll tőlem a hátsó gondolat szándéka! Czél Iván Eger, Kertész u. 40. Köszönet érte Gazdagabbá tették a bölcsődésnapokat A nehéz gazdasági helyzet ellenére az elmúlt években és jelenleg is több esetben kaptunk segítséget a szülőktől; gyermekruha- és játékkészlet növelésére, valamint zöldséget, gyümölcsöt az étkeztetéshez. A Cecey Éva Bölcsőde részére nagyobb összeget játék- vásárlásra több alkalommal kaptunk a Szent János utcai Baromfiüzlet vezetőjétől. A szülői munkaközösség mindhárom csoportban kezdeményezett játékvásárlást. Gazdagabbá tették a bölcsődés gyermekek napjait a szebbnél szebb ruhákkal, a sok játékkal, a bábkészítés ötleteivel. Felsorolni nem lehet, mert nincs név és sorrend, csak igazán tiszta szív, amelyből mindez fakadhatott. A meleg szülő-gyermek kapcsolat érződik mindennapi gondoskodásukban is, amely kihat a gondozó-nevelő munkánkra, a család-bölcsőde kapcsolatára. Köszönöm, kedves szülők, a gyermekeik és a bölcsőde dolgozói nevében. Gelencsér József né bölcsődevezető Olvasószolgálat A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Adott esetben a levél szerzőjének nevét és címét nem közöljük, de a levelet a közérdeklődésre való tekintettel ismertetjük. Kérjük, észrevételeikkel, panaszaikkal továbbra is forduljanak hozzánk bizalommal. Ha a levél tartalma nem közérdekű, akkor olvasóinknak személyesen válaszolunk levélben. Gyenge az önkormányzat Gyöngyöshalászon? Kulcs az MDF-nél: milyen jogon? A kultúrházon belül börtönre emlékeztető rácsot szereltek fel A Heves Megyei Hírlap májusi számában írt az évek óta húzódó gyöngyöshalászi vitáról. Ebben az MDF és az önkormányzat huzakodásáról van szó a kultúrházban lévő volt MSZMP-párthelyiség ügyében. A lap szerint a bíróság peren kívüli megegyezést javasol, és ezt Gyöngyöshalász alpolgármestere is szorgalmazza. A hiteles tájékoztatás érdekében közlöm Önökkel, hogy a valóság teljesen más. Abban a bizonyos „átkosban”, az MSZMP idejében bármikor, bárki bemehetett a terembe, gyűlést, kiállítást, klubot tarthatott. Ezzel szemben öt év óta a helyi MDF és esetleg a KDNP, Kisgazdapárt (amely csak névleg van) mehetett be, mert a termet bezárták, sőt a kultúrházon belül börtönre emlékeztető rácsot szereltek fel. Négy év óta egy dossziéra való anyag gyűlt össze a polgármesteri hivatalban, mindenféle rendű-rangú egyeztetések, eredménytelen - MDF által elutasított - kompromisz- szum nélkül. Négy évig azért nem adták át a terem használatát a többieknek, mert ők a kormánypárt, most pedig az ellenzék, aki készül a kormányzásra. A helyi SZDSZ-csoport nagyobb létszámmal, sokkal több, a falu számára hasznos tevékenységgel a mai napig a könyvtárban gyűlésezik, nincs helyisége. Ügyanígy nincs az MSZP- nek sem. Több mint tíz éve működik a nyugdíjasklub 60 taggal és 40 szimpatizánssal. Ezek az idős - főleg asszonyok - tagok, hol az ifjúsági klubban, hol a nagyterem egy sarkában kuporognak, mert őket is kizárták a 30 négyzetméteres szép helyiségből. Pedig ők még nem felejtették el, hogy effektiv munkával vettek részt a kultúrház felépítésében. Ők és a férjeik kocsi- val-lóval hordták az ötvenes évek végén az építési anyagot, hogy felépüljön a kultúrház, mert bontott anyagot is használtak hozzá. Az MDF a kulcsot még a művelődési ház vezetőjének és a takarítónőnek sem adja le - kérdem: milyen jogon? Öt év óta terembért, villanyt, fűtést, telefondíjat sem fizettek, érvényes bérleti szerződésük sincs, nem is volt soha! Kisajátíthatták azt, ami az egész falué? Az önkormányzat tulajdonosi jogát a mai napig nem tudta érvényesíteni velük szemben. Kérdésem: az önkormányzat gyenge, vagy a helyi MDF erős? Nem tudjuk, mi csak használni akarjuk azt, ami a miénk. Már csak a bíróság döntésében, vagy a jó Isten segítségében bízunk. Kérem, közöljék levelemből azt, amit jónak látnak, de személyesen is szívesen látjuk falunkban a lap újságíróját. (Név és cím a szerkesztőségben) Másoktól is kérték az 1800 forintot A boncsegéd preparálásra kért pénzt Elnézésüket kérem, hogy ismét zavarom Önöket levelemmel. Kérem az alábbiakat leközölni lapjuk hasábjain keresztül, mert ami az 1995. február 22-i lapjukban megjelent válasz február 8-án leközölt levelemre, nem fedi a valóságot. A boncmester urak kioktattak, hogy nekem saját szájuk íze szerint adták elő a történteket a tiszafüredi Temetkezési Vállalat dolgozói, ami egyértelműen rossz szándék. A közöltek között 4. pontként írták, hogy 1800 Ft fizetéséről szó sem volt, így számlaadási kötelezettségük sem lehetett. 5. pontban közük, hogy a temetkezési vállalkozó, akinél a korrektség, a jóindulat és a segítő szándék kellene, hogy mindenekelőtt az első legyen, ilyen aljas rágalmakat terjeszt. Továbbiakban nem akarom az egész válaszukat leírni, azonban sajnos testvérhúgom 1995. április 14-én elhunyt a kórházban, és igen rossz tapasztalatokat szereztünk április 14-én, amikor feleségem és húgomnak a fia megjelentek a patológiai osztályon, ruházatának leadása alkalmával. Mint megtudtuk, P. F. boncsegéd volt, aki a ruházatot átvette tőlük, majd kérte, fizessenek 1800 Ft-ot, mire feleségem megkérdezte, mire kell ez az összeg, közölte P. F., hogy preparálás címén. Unokaöcsém odaadott kettőezer forintot, de mivel nem tudott visszaadni a kettőezerből P. F„ még unokaöcsém megtoldotta 500 forinttal a 2000 forintot. Számlát nem kaptak, majd feleségem április 18-án kérdezte P. F.-et, hogy milyen preparálást végeztek húgomon, akit nem is boncoltak fel. P. F. kitérő magyarázatot adott, aki ott boncsegédi minőségben dolgozik, próbálta arcigazítás címén eltussolni a kapott összeget, sőt tanú jelenlétében vissza akarta adni a pénzt feleségemnek, de ő azt nem volt hajlandó elfogadni. Feleségem a történtek után a vele lévő tanúval együtt megkereste a kórház ápolási igazgatóját, és panaszukat jegyzőkönyvbe vették. Poroszló községben azóta ketten is közölték velem, írjam meg, hogy tőlük is kérték az 1800 forintot, amikor hozzátartozójuk holttestéért megjelentek Önöknél, tisztelt boncmester urak. Azzal kezdték levelemre történt válaszukat: nem magyarázkodásként, csupán tényközlésként közük írásukat. Önöknek nem kellett volna magyarázkodni, csupán azt kérem Önöktől, hogy ha van közöttük olyan dolgozó, aki hajlandó az elhaltak hozzátartozóit jogtalan igényükkel zaklatni, azokat maguk közül közösítsék ki, és elégedjenek meg azzal az összeggel, amit borravalóként kapnak egy-egy halott után. írásuk végén nekem jó egészséget, a temetkezési vállalatnak körültekintőbb, korrektebb munkavégzést kívántak. Jókívánságaikat köszönöm, azonban ha húgom nem hunyt volna el és nem győződtünk volna meg valóban a valóságról, nem válaszoltam volna írásukra. Dávid Lajos nyugdíjas füzesabonyi lakos r r Az AESZ lemondott elnökének ellenvéleménye „Vélt sérelmük és karrier-célkitűzéseik meghiúsulása miatt juttatták el... V Szeretném az ellenvéleményemet kifejteni az 1995. május 29-én megjelent „Állampolgárok pénzével bánt hűtlenül Morvái” című cikkel kapcsolatban. Minden alapot nélkülöz az az állítás, hogy Morvái Ferenc hűtlenül bánt volna az ÁÉSZ pénzével. A hivatkozott cikk minden igazságalapot nélkülöz, a cikk alapinformációit volt ÁÉSZ- vezetők és tagok - közöttük Tamás József úr - vélt sérelmük és karrier-célkitűzéseik meghiúsulása miatt juttatták el. Amiért természetesen az ügy lezárása után anyagi, erkölcsi és jogi felelősségre vonással kell számolniuk. Röviden a tények: 1. Az ÁÉSZ működését Morvái Ferenc saját pénzeszközének igénybevételével tartotta fenn.- Emiatt szóba sem jöhet a hűtlen kezelés. 2. Az ÁÉSZ elnöke és elnökhelyettesei előzetes elnökségi döntés alapján vették Jel a 11 MFt összegű hitelt az ÁÉSZ részére. Erről hivatalos, a vezetők által aláírt dokumentum áll rendelkezésre. 3. Az ÁÉSZ elnöke és elnökhelyettesei által készített hivatalos dokumentum alapján, elnökségi döntéssel alátámasztva rendelkezett a felvett hitel felhasználásáról, amiért közösen felelnek. - Erről is hivatalos, az elnökség által aláírt dokumentum áll rendelkezésre. 4. Valótlan az az állítás is, hogy az ÁÉSZ-szel szemben a bíróság már elrendelte volna a végrehajtást. Jelenleg az ügy fellebbezés alatt áll. 5. Morvái az ÁÉSZ megszüntetését azért kezdeményezte, mert az ÁÉSZ egyes országos vezetői, megyei elnökei, vezető funkciót betöltő tagjai az AÉSZ-szervezetet saját karrierjük elősegítésére, anyagi haszonszerzési céljaik megva- .lósítására használták fel. 6. Voltak olyan megyei elnökök, akik az érintett megyében az ÁÉSZ-hez segítségért forduló állampolgárokat különböző hitegetésekkel megtévesztették, ügyük elintézéséért különböző pénzeszközöket vettek fel, így az ÁÉSZ nevében jogtalan haszonhoz jutottak. Morvái Ferenc ezért mintegy 6 hónappal ezelőtt rendőrségi feljelentéseket tett, melynek kapcsán az érintett vezetőkkel szemben eljárások folynak, egyes megyei vezetőket pedig előzetes letartóztatásba helyez- tek. 7. Az ÁÉSZ megszüntetésének másik indoka, hogy az ÁÉSZ vezetése az 1995. április 28-i országos kibővített vezetőségi ülésen nem tudta megjelölni a forrást, amelyből az ÁÉSZ működését biztosította volna. 8. Valótlan az az állítás, hogy az ÁÉSZ vezetése abban a hiszemben lett volna, hogy a kérdéses hitelt Morvái magán- személyként vette fel. Ez a közvélemény félrevezetésére szolgál, hiszen az ÁÉSZ Budapesten alakult jelenlegi vezetői között jelenleg is alelnöki funkciót betöltő Tamás József úr személyesen írta alá a hitellel és a hitei felhasználásával kapcsolatos dokumentumot. 9. Morvái Ferenc nevetségesnek és kisstílűnek ítéli meg a fegyelmi tárgyalást és a személye, illetve Herczeg Lajos leváltását, tekintettel arra a körülményre, hogy Morvái Ferenc az 1995. április 28-i elnökségi ülésen lemondott, és intézkedett az ÁÉSZ megszüntetése iránt. A budapesti székhelyű újonnan alakult ÁÉSZ-nek pedig semmilyen jogköre nincs a Gyöngyösön bejegyzett és megszüntetett ÁÉSZ-szel kapcsolatban. Az újonnan alakult ÁÉSZ vezetőit Morvái Ferenc ismeri, az elmúlt pár évi munkájuk megítélése alapján nem hosszú időt jósol működésükhöz. Morvái Ferenc az AESZ lemondott elnöke Gyöngyös Mi leszek, ka nagy leszek? fotó: majoros tamás
