Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-23 / 119. szám

1995. május 23., kedd Gazdaság 9. oldal Öntözési kiállítás Országos öntözési kiállítás és vásár volt május 18. és 21. kö­zött Szarvason, az Öntözési Ku­tatóintézetben és telepein . Az 1986 óta évről évre sorra kerülő rendezvény alkalmat te­remtett az öntözés műszaki, mezőgazdasági és vízügyi ré­szével foglalkozó szakembere­inek a találkozásra, a tapaszta­latcserére, az eredmények be­mutatására. A résztvevők ismereteket szerezhettek a mezőgazdaságot egy évtizede sújtó aszályról, az öntözési lehetőségekről és a vízgazdálkodással összefüggő kutatások, fejlesztések helyze­téről. Az elmúlt hét végén a vá­rosba látogatók ingyenes séta­hajón közlekedhettek a Holt- Körösön a Bolza-kastély és a kiállítóhely között. Az egy főre jutó GDP: 4000 dollár A Központi Statisztikai Hiva­talban jelenleg rendelkezésre álló információk alapján 1994- ben a bruttó hazai termék ér­téke folyó áron 4300 milliárd forint körül alakult. Ez 1993- hoz viszonyítva két százalék körüli növekedést jelent. Ma­gyarország bruttó hazai ter­méke egy főre vetítve elérte a 4000 USA-dollárt a hivatalos kereskedelmi árfolyamon szá­mítva. A növekedést elsősorban a beruházási kereslet 11—12 százalékos élénkülése váltotta ki. Ezen belül a termelő beru­házások erőteljesebben, a la­kásberuházások szerényebben nőttek. Ezzel együtt 1994-ben - az évközi részleges statisztikai megfigyelés és egyéb közvetett információk szerint - valame­lyest nőtt a készletállomány is. Mindezek következtében növekedett a felhalmozási ráta, azaz a felhalmozásra fordított kiadások aránya az összes meg­termelt jövedelemből. 1994- ben a 21-22 százalék körüli felhalmozási arány két év alatt több mint hatszázalékos növe­kedést jelent a rendkívül ala­csony 1992-es szinthez viszo­nyítva. 1994-ben 3170 milliárd fo­rint körüli összeget költöttek a háztartások fogyasztásra, bele­értve a természetbeni társa­dalmi juttatásként megjelenő egészségügyi, oktatási és egyéb szolgáltatások és támogatások értékét is. Nagyságában ez 1-2 százalékos növekedést jelent az 1993-ban tapasztalt növeke­déshez képest. Ezzel egyidejű­leg a háztartási szektor rendel­kezésre álló jövedelmének re­álértéke a fogyasztást megha­ladó ütemben, 3^1 százalékkal emelkedett. A jövedelemtöbb­let jelentős része - a felmérések szerint - megtakarításra került az elmúlt évben. .»AKÁtfalELŐK Egyedi hűtőkamrákkal látják el a piacon érdeklődőket FOTÓ: MENTUSZ KÁROLY Már országszerte ismerik őket A nyolcvanas években gazda­sági munkaközösségként kezdte, azután korlátolt fele­lősségű társasággá alakult a gyöngyösi székhelyű Politech- nik holland-magyar kft. Ma már egyre jobban ismerik a tevékenységüket, hiszen egyedi hűtőkamrákat gyárta­nak, amelyeket értékesítenek. Zömében hazai megrendelők­nek adják el termékeiket. Rendszeresen részt vesznek különböző szakkiállításokon, így az idén már bemutatkoz­tak Győrben, azután Budapes­ten az Ukba ’95 nemzetközi cukrászati kkiállításon is. Legközelebb októberben lát­hatja majd bemutatójukat a közönség Kőbányán, a Ho- venta ’95-ön. Ott a már ha­gyományos nemzetközi ven­déglátó-technikai seregszem­lét tartják majd, hol a gyön­gyösiek is részt vesznek, rep­rezentálva megyénket. A minőségi terméknek ma is van piaca A neve: Gyenesné Márta Edina. A barkács-cikkeket valamikor otthon, a Sóház utcai ház egyik garázsában kezdte árusítani. Azóta van már boltjuk Gyöngyösön a Móricz Zsigmond utcá­ban, és egy kis asztalosüzemük a volt laktanya területén. Hét alkalmazottat foglalkoztatnak. De tovább szeretnének fejlődni, ha a piaci viszonyok is úgy alakulnak.- Hány éve dolgozik, mint kereskedő? - kérdezzük az asz- szonytól.- Már hat éve. A kezdet kez­detén nem erre a pályára ké­szültem. Érettségi után felvéte­liztem a műegyetemre. De nem mentem el szóbelizni...- Vajon miért?- Akkor úgy éreztem, hogy elég volt már a tanulásból.- A kényelmesség is befolyá­solta?- Valószínű, de azóta sem bántam meg. Szeretem ezt csi­nálni. Amikor kezdtem, úgy gondoltam, ha a férjemnek szüksége van rám, akkor termé­szetesen segítek neki. Az anya­giakban előre nem egyeztünk meg. A pénzt különben sem én kezelem. A férjem a „pénz­ügyminiszter”.- A szülei hogyan fogadták az elhatározását, hogy elmegy kereskedőnek?- Általában tényként szok­tam közölni az elhatározásom. Például, így mondtam otthon: Anyu, egy hónap múlva férjhez megyek. Mire ő: Tényleg?- Ez azért van így, mert any- nyír a önálló?- A véleményt mindig meg­hallgatom, de magam döntök. Amikor férjhez mentem, akkor már öt éve ismertük egymást. A házasságkötésünk bejelentése tehát nem hatott az újdonság erejével, ahogy szokás ezt mondani. Sőt! Inkább azt kér­dezték többször már előzőleg, hogy no, mikor lesz esküvő?- Hogyan érezte magát ak­kor, amikor először állt be a pult mögé?- Nagyon jól. De hogy ki volt az első vevő és mit vásá­rolt, arra már nem emlékszem. Azt hiszem, a jó kereskedőnek a vérében kell lenni egy-két sémának. Nálam is ez ösztönös volt.- Volt kitől örökölnie a ke­reskedői magatartást?- A családunkban nem volt kereskedő, de én mindig szeret­tem az emberekkel foglalkozni. Az nagyon jó érzés, hogy az ember a „sajátjában” és „magá­nak” dolgozhat. Senkit nem te­het felelőssé.- Meg lehet abból élni, hogy eladnak egy-két kilincset és néhány karnist?- Kezdettől fogva asztalos- munkát is végeztünk. Most már főként az asztalosüzem a jelen­tősebb része a vállalkozásnak. Mindig bíztam a férjemben. Úgy gondoltam, ha ő valamit jónak lát, akkor azt csinálni kell.- Milyen bútorokat készíte­nek?- Főként irodákba valókat, de kiállítási berendezéseket is. Egyedi megrendelésre készít­jük a bútorokat.- Milyen a kereslet?- Én úgy látom, hogy a mi­nőségileg jó és a pontos határ­időre készült termékeknek ma is van piacuk. Hozzáteszem: a kulturált kiszolgálás is alapvető követelmény.- Milyen céljaik vannak még a jövőt illetően?- Szeretnénk bővíteni a vál­lalkozásunkat. Ezért a nyeresé­günk nagy részét „visszaforgat­juk”, mert csak így lehet nö­velni a tevékenységünket. G. Molnár Ferenc Megtartani a külföldi tőkét A hazánkban beruházó külföldieknek nagyon fontos az itteni stabilitás és a kiszámíthatóság. Hazánkban azonban ma­napság gyakran változnak a szabályozók, és ezért a vállalatok­nak viszonylag sokszor át kell dolgozniuk a terveiket. Ez termé­szetesen hatással van a stratégiájukra is. Az említett állapotjel­zést a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága fogal­mazta meg nemrég. Utaltak arra, hogy komoly előrehaladást jelentene, ha a kormány, illetve a Parlament a törvények meg­alkotásakor és módosításakor figyelembe venné a gazdaság szereplőinek véleményét. Hazánkban, ahová eddig mintegy nyolcmilliárd dollárt fek­tettek be a külföldiek, nemcsak azon kellene gondolkozni, ho­gyan lehet újabb tökét vonzani az országba, hanem, hogy mi­képpen tarthatják meg és hogyan ösztönözhetik a már ide tele­pült vállalatokat. Ha viszont a befektetők megvizsgálják a jelen­legi helyzetet, azt látják: a kormány sokat beszél ennek fontos­ságáról, de még többet kellene, hogy tegyen is érte. Az utóbbi időben - külföldi szakértők szerint - ugyan javul­tak a hazai kereskedelmi banki szolgáltatások, de még mindig elmaradnak a nyugati befektetőknek elfogadhatótól. Bár a ná­lunk levő multinacionális cégek könnyen megtehetik, hogy kül­földön vesznek fel olcsó hitelt, amely viszont nem tesz jót a gaz­daságunknak. Ezek a vállalatok ugyanis már nem tekinthetők külföldieknek, hiszen nálunk termelnek és fejlesztenek. Itt fizet­nek adót, munkabért, és külpiaci tevékenységük a magyar kül­kereskedelmi mérleget javítja. A mi pedig a hazai munkaerőt illeti: az emberek szakkép­zettsége jó, de sokat kell tanulniuk ahhoz, hogy teljesen alkalmazkodhassanak a piacgazdasághoz. A dolgozók foglal­koztatása folyamatosan drágul, de elsősorban nem a fizetések emelkedése miatt, hanem mert nagyon magasak a béreket ter­helő állami költségek. Ezeket kellene csökkenteni ahhoz, hogy az ország versenyképessége növekedjen, és még több befektetőt vonzzon. Mentusz Károly Befektetési merieg készült a nálunk alapított cégekről A Központi Statisztikai Hivatal kérdőíves felmérései és a társa­sági adóbevallások feldolgo­zása alapján az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium tájékozta­tót adott ki az elmúlt esztendő makrogazdasági folyamatairól, bennük a külföldi tőke beáram­lásáról. Tavaly tovább nőtt a külföldi érdekeltségű vállalatok száma: 1994-ben 443 ilyen céget je­gyeztek be, ami 145-tel volt több, mint 1993-ban. Az újon­nan bejegyzettek törzstőkéje meghaladta a 42,2 milliárd fo­rintot, ami 23,5 milliárd forint­tal kevesebb, mint az 1993-as összeg. Az alapítói vagyonnak pedig átlagosan 75,5 százaléka volt külföldi eredetű, ami 5,4 százalékponttal nagyobb, mint egy évvel korábban. A tulajdonosi szerkezet sze­rint az országban alakult kül­földi érdekeltségű vállalkozá­sok 46,9 százaléka tisztán kül­földi, a többi pedig vegyes tu­lajdonú. A százszázalékos kül­földi tulajdonú gazdálkodók összesen 16,4 milliárd forint tőkével alakultak. Az elmúlt év­ben leginkább a kereskedelmi vállalkozások iránt érdeklődött a külföldi töke. Az ilyenek száma négyszerese volt az ipa­riaknak. A 616 új vállalkozás­ból 600 a feldolgozóiparban alakult meg. Az ingatlanvállal­kozások, beleértve a bérbeadást is, szintén kedveltek a külföl­diek körében: tavaly 569-be fektettek be tőkét. Az építő­iparban 224 új külföldi vállal­kozás alakult. A szálloda- és a vendéglátóipar iránt viszont egyre kevésbé érdeklődnek a külföldiek. Tavaly e területen kevesebb volt az invesztíció, mint egy évvel korábban. Budapesten jegyezték be a külföldi érdekeltségű szerveze­tek felét. A közel 2500 itteni vállalkozás az összes újonnan befektetett törzstőke csaknem kétharmadát képviselte. A me­gyék közül Pest volt a legnép­szerűbb, de Győr-Sopron-Mo- son alig maradt el tőle. Az átla­gos alapítói vagyon 9,5 millió forint volt. Ebben a tekintetben Jász-Nagykun-Szolnok a lista­vezető 23,6 millió forinttal, míg a Budapesten befektetett tőke ennek alig fele. Magyarországon tavaly 40 ország vállalkozói működtek közre társaságok alapításában. A legnagyobb egy vállalko­zásra jutó összeg Franciaor­szágból érkezett: egy cégbe át­lag 70,8 millió forintot fektet­tek. A második Hollandia volt 21,8 millió forinttal, amelytől azonban a britek csak néhány százezer forinttal maradtak el. Jelentősen nőtt az árukivitel Az ipar termelése 1989 és 1992 között 40 százalékkal csökkent. Az 1992. évi mélypont után vi­szont - amikor az éves teljesít­mény mindössze 65,5 százaléka volt az 1985. évinek - a terme­lés növekedésnek indult, és ta­valy, illetve az idén az év első hónapjaiban is folytatódott. Mindezt Pál László ipari és ke­reskedelmi miniszter mondta - jelentette az MTI. Az idei évről egyelőre csak januári és febru­ári adatok állnak rendelkezésre: eszerint az ipari termelés abban a két hónapban 11 százalékkal nőtt. Az exportértékesítés vi­szont 39 százalékkal bővült. Az ipar termelékenysége 1989 és 1992 között 18 száza­lékkal csökkent, ezt követően 1993- ban 13,5 százalékkal, 1994- ben pedig 15 százalékkal emelkedett. A foglalkoztatottak létszáma négy év alatt folyama­tosan, összesen 31,4 százalék­kal esett vissza. Az ipar jövede­lemtermelő képességéről a mi­niszter elmondta: bár a feldol­gozóipari ágazatok helyzete a jövedelmezőségi rangsorban javult, az ágazat egészének tényleges jövedelemtermelő ké­pessége továbbra is elégtelen. A legjobb területeken sem éri el a hat százalékot. A feldolgozó- iparba befektetett külföldi tőke 1993-ban elérte a 212 milliárd forintot, tavaly pedig az újon­nan alakult külföldi érdekelt­ségű vállalkozásokba fektetett érték 1-1,2 milliárd dollár — 110 milliárd forint - körül ala­kult. Pál László leszögezte: az iparpolitika legfőbb célja nap­jainkban a modernizáció, a pe­rifériára sodródás folyamatá­nak megállítása. Az első két hónap mérleghiányos volt Az idegenforgalmi mérlegben két hónap alatt 115,8 millió dollár hiány keletkezett. Az Magyar Nemzeti Bank illeté­kesei szerint 151,8 millió dol­lár bevétel keletkezett, ami 19 százalékkal több, mint 1994 azonos időszakában. A kiadá­sok 167,6 millió dollárt tettek ki, ez több mint háromszorosa az egy évvel ezelőttinek. Ta­valy ugyanezen idő alatt 32,4 millió dollár aktívumot muta­tott a mérleg. Új pályázatot hirdetett az OMFB Versenyképes új termékek és eljárások konkrét fejlesztési programjaihoz nyújt kamat­Gazdasági Hírek mentes hitelt az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság idei pályázati rendszere. A június 10-ig benyújtandó pályázattal egy programra 20 millió forin­tot kaphatnak az érdeklődők. Szeretnék ezzel is ösztönözni a hazai termelési törekvéseket. Lesznek-e japán befektetők nálunk? Magyar befektetési szeminá­riumot tartottak mintegy 60 japán nagybank, kereskedőház és vállalat csaknem száz kép­viselője részvételével Tokió­ban. Az eseményt a Külföldi Beruházások Japán Intézete és a magyar kereskedelmi kiren­deltség szervezte. A szeminá­riumon az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium, valamint az ÁV Rt. vezetői tartottak előadást gazdaságunk helyze­téről, a privatizációról. Már megfizették a kiszabott illetéket Bár tavaly nyereséges volt a Schöller-Budatej Rt., nem ér­ték el azt a szintet, amelyet az eddigi - 80 millió márkás - beruházás révén elvárhattak volna. A nem sokkal ötmilli- árd forint alatti forgalmat az idén tíz százalékkal kívánják növelni. Az energiaár-emel­kedést úgy ellensúlyozzák, hogy az országszerte több tíz­ezerre tehető hűtőládákat harminc százalékkal kevesebb energiát fogyasztó berendezé­sekkel váltják fel. A tavalyi év végén a fagyasztóládák körüli vámvitát lezárták, és a kisza­bott illetéket megfizették. Valuta Pénznem Angol font Ausztrál dollár Dán korona Finn márka USA dollár ECU (Közös Piac) vételi eladási árf. 1 egységre forintban 195,97 199,85 89,99 91,79 22,11 22,57 28,35 28,93 24,40 24,90 53,64 54,72 77,27 78,85 143,20 146,12 92,13 93,91 419,13 427,39 86,47 88,25 19,44 19,84 74,73 76,25 12,29 12,55 99,16 101,16 103,70 105,84 16,90 17,24 125,09 127,51 159,73 162,97 Francia frank Görög drachma (100) Holland forint Japán yen (100) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) Oszt. schilling Spanyol peseta (100) Svájci frank Svéd korona

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents