Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-23 / 119. szám

2. oldal VILÁGTÜKÖR 1995. május 23., kedd Röviden Lech Walesa, a Lengyel Köz­társaság elnöke Göncz Árpád magyar államfő meghívására hivatalos látogatást tesz Ma­gyarországon május 25-26-án. Kíséretében Budapestre érkezik Wladyslaw Bartoszewski kül­ügyminiszter is. Lech Walesa találkozik Gál Zoltánnal, a Par­lament elnökével és Hóm Gyula kormányfővel, majd részt vesz a közép-európai ál­lamfők keszthelyi találkozóján. Történelmi gesztusnak ne­vezte az olasz sajtó, hogy a pápa csehországi látogatásán bocsánatot kért a nem katoliku­soktól a vallásháborúk során a katolikusok által kiontott vé­rért. A Szentatya 1990-ben re­habilitálta Galileit, 1993-ban pedig elítélte az inkvizíciót. Elmaradt a szélsőjobboldali pártok előretörése a belga vá­lasztásokon. A vasárnapi vok­solás eredményeképpen to­vábbra is a szocialista-keresz- tényszocialista kormánykoalí­ció pártjai maradhatnak hatal­mon. Komor képet vázolt fel a ro­mán igazságszolgáltatásról az Amnesty International. A nem­zetközi emberjogi szervezet je­lentése szerint Romániában az őrizetbe vett személyeket kín­zás és embertelen bánásmód fenyegeti. Rács mögé dugják a homoszexuálisokat és a más­ként gondolkodókat, a vizsgá­lati fogságban gyanús halálese­tek is előfordulnak. Szülővárosába látogatott a főügyész engedélyével az egy­kori bolgár pártfőtitkár. A 83 éves Todor Zsivkovot, aki házi őrizetben él Szófiában, hősnek kijáró fogadtatásban részesítet­ték Pravecben. A volt kommu­nista vezért hétévi börtönbünte­tésre ítélték, mert jogtalan elő­nyöket biztosított maga és kör­nyezete számára. Elhunyt Les Aspin, volt ame­rikai védelmi miniszter. Hiva­tala elfoglalása után Bili Clin­ton elnök őt nevezte ki védelmi miniszterré. Aspin azonban egy év után szívműtétje miatt le­mondott tisztéről. Utoljára an­nak a bizottságnak a munkáját irányította, amely a hírszerzési szervezetek átalakításán dolgo­zott. Tíz napon belül harmadik al­kalommal lépett ki a világűrbe hétfőn reggel a Mir űrállomá­son tartózkodó két orosz űrha­jós. Vlagyimir Gyezsurov és Gennagyij Sztrekalov a szom­baton felbocsátott Szpektr űr­modul, illetve az Atlantis ame­rikai űrhajó fogadását előké­szítő szerelési munkálatokat végzi. Budapesten ülésezik az Európai Unió-Magyarország Társulási Parlamenti Bizottság. A megnyitón Gál Zoltán, az országgyűlés elnöke köszöntötte a vendégeket, köztük Claude Desama szocialista párti belga képviselőt, a vegyesbizottság elnökét. A magyar delegációt Orbán Viktor, a bizottság társelnöke vezeti. fotó: feb/diósi imre Kertészkedés közben érte a halálos lövés a képen látható idős szarajevói férfit, akit rendőrök és halottszállítók raknak hordágyra. A szerbek az ENSZ fegyverraktárából eltulaj­donított ágyúkkal lövik a bosnyák fővárost. fotó: feb/reuters A tábornok a halottak koponyáját vallatja A Kreml fekete mágusa Naponta, kora reggel, egy futár dossziét tesz Jelcin elnök íróasztalára. Az államfő ennek tanulmányozásával kezdi munkanapját. Bizonyára fontos információkat lel benne. Igen ám, de nem az államügyekről. Az irattartó az elnök az­napi horoszkópját tartalmazza. Készítője ma a Kreml egyik legbefolyásosabb embere: az 53 esztendős Georgij Georgi- jevics Rogozin tábornok több mint 30 éve tartozik a KGB ál­lományába. Gyakran nevezik a Kreml fekete mágusának, egyszerre gyűlölik és retteg­nek tőle. Három különleges programmal foglalkozik: gon­dolatolvasással, az ember tu­datalattijának telepatikus táv­irányításával és a halottak agyából az ott tárolt informá­ciók kinyerésével. Első hallásra mindez úgy tűnik, mint egy tudományos­fantasztikus film forgató- könyve, a tábornok azonban meg van győződve elképzelé­seinek realitásáról, s megszál­lottan próbálkozik az okkult tudományok alkalmazásával. A minap színpadias jelenet játszódott le a Kreml egyik termében, amikor a különben higgadtságáról ismert Lud­milla Pihoja asszony, az elnök egyik vezető beszédírója hisz­térikus kirohanással a helyiség elhagyására szólította fel Ro- gozint, mondván -.„Megtiltom, hogy befolyásolni próbálja a tudatalattimat!” Nehéz lenne megállapítani, valóban vannak-e ilyen képes­ségei a generálisnak, de az egész elnöki stáb tart tőle. A legfélelmetesebb azonban az, hogy fekete mágiájával Jelcin döntéseit is befolyásolhatja. Réti Ervin Kérdőjelek Értenek bennünket? „Ha félre lehet érteni a kisebbségi politikát, félre is fogják érteni". Murphy után szabadon mondta ezt egy magyar politikus a hétvé­gén megtartott nemzetközi kisebbségpolitikai konferencián. Félreérthető-e a mi kisebbségi politikánk? Szerintünk nem, mert az önrendelkezésre és az egyenjogúságra épül. A magyar származású amerikai Charles Gáti professzor mégis kereken kimondta, hogy az óceán túlpartján nehezen fejtik meg a kisebbségek kollektív jogai­nak problémáját. Az USA ugyanis „az asszimilálódni hajlandó be­vándorlók társadalma. Nem a kollektív, hanem az egyéni jogok hirdetője”. Allen Kassof a budapesti tanácskozás első számú kezdeménye­zője pedig, ha lehet, még egyértelműbben fogalmazott. Azt java­solta, hogy a határon túli magyarok - félreértések elkerülése végett -fogalmazzák meg világosan, mit értenek autonómián, s törekvé­seik tisztázásával próbálják meg eloszlatni a szomszédos többségi nemzetek félelmeit. Jó szándék diktálta gondolatok ezek, s Murphyt is igazolják. 0 úgy vélte, hogy „akit félreértenek, ne másokat okoljon, ha nem értik.” Kocsis Tamás Államfőnk a román-magyar kapcsolatokról Nem kívánjuk vissza Erdélyt Magyarország nem kívánja vissza Erdélyt, jelentette ki Göncz Árpád hétfőn a Sződ- ligeten tartott magyar-román értelmiségi találkozón. A térség valamennyi országá­nak fel kel zárkóznia Európá­hoz, hangsúlyozta az államfő. Magyarország szeremé, ha ezeknek az államoknak az in­tegrációja történelmileg egy­szerre következne be. „Tragé­dia volna, ha a politikai Európa határa' tartósan Magyarország és Románia, vagy Magyaror­szág és Ausztria között hú­zódna”. Nem fékezhetjük egymás tö­rekvéseit - folytatta Göncz Ár­pád a gondolatmenetet -, nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy egymás ellen dolgozzunk. A románokat is ér­ték hátrányok a történelem so­rán, a görcsöknek tehát mindkét oldalon reális okai vannak. Mindkét nép tanult egymás­tól, ami Erdélyben érezhető a leginkább. Sajnos az indulatok hőfoka is ott a legmagasabb, ál­lapította meg Göncz Árpád a mintegy félszáz magyar és ro­mán értelmiségi előtt. „Magyarország nem kívánja vissza Erdélyt, hiszen nem bírná kezelni az ott élő öt és fél milliós románság problémáit. A magyarországi román kisebb­séget viszont támogatni szeret­nénk. Erre szolgálnak a kisebb­ségi önkormányzatok is. Egy­két évre azonban szükségük lesz, amíg magukra találnak, és képesek lesznek a valós, teljes értékű érdekvédelemre”. Fegyvermentes övezet Az amerikai iskolák környékén Clinton elnök nyomására az amerikai Igazságügyi Minisz­térium akár a Legfelsőbb Bí­rósággal is szembeszáll, hogy ismét hatályba helyezzék azt a törvényt, amely minden­nemű fegyver viselését meg­tiltotta - az iskolák három­száz méteres körzetében. Az egyre elharapódzó, és gya­korta védtelen iskolásgyerekek ellen irányuló amerikai erő­szakhullám szülte meg ezt az európai fülnek oly furcsán hangzó törvényt még 1990-ben. Bepillantást enged az Egye­sült Államok nemegyszer bi­zarr jogrendjébe az a tény, hogy az idén áprilisban az USA Leg­felsőbb Bírósága érvénytelení­tette ezt a jogszabályt, mond­ván, hogy durván megsérti a személyiségi jogokat, tehát al­kotmányellenes. A Fehér Ház tiszteletben tartja az alkotmányban rögzített személyes szabadságjogokat - nyilatkozta az illetékes szóvivő. Elhatározott szándéka azonban az elnöknek, hogy az iskolákat olyan védett zónákká változ­tassa, „ ahol a fiatalok bizton­ságban érezhetik magukat, nyugodtan tanulhatnak, és a szüleiknek sem kell értük ag­gódni." Amerika 51 államából már több mint negyvenben megsza­vaztak hasonlójellegű törvényt. Mégis, a szakértők szerint egy szövetségi szintű, azaz egysé­ges jogszabály keresztül vitele, amint az eddigiek is mutatják, nem könnyű. Mindazonáltal - Clinton elnök nem adja fel. Biotechnológiai kutatások és a vallások Nem kevesek kiváltsága A humángenetikai kutatá­sok - amióta elkezdődtek, jó húsz esztendeje - mindig is az erkölcsi és etikai viták kereszttüzében voltak. A kutatók számára is rengeteg morális kérdés merült fel, hi­szen a génsebészetben pél­dául megvalósulhat az, amit eddig csak a legelvadultabb képzelőerejű fantaszták tud­tak megálmodni. Más kérdés, hogy a megle­hetősen drága kutatómunka hátterében nagy és tőkeerős cégek állnak. Ezek a befekte­tett pénzt viszont is szeretnék látni, következésképpen a ku­tatási eredmények szabadal­mak formájában kevesek ki­váltságává válnak. Szokatlan sajtótájékozta­tóra került sor Washington­ban: a világ különféle vallása­inak 200 vezető személyisége korábban sohasem tapasztalt egységben lépett fel. Római katolikusok, protestánsok, zsidók, buddhistákkal, hin­dukkal és mohamedánokkal egyetértve elítélték a geneti­kai eredmények kizárólagos birtoklását. Az élőlényeket - növényeket, állatokat és az embert - Isten teremtette. Semmilyen velük kapcsolatos kutatási eredményt nem lehet tehát „újításnak” tekinteni, és ilymódon kizárólagosan bir­tokolni valamely ismeretet - hangsúlyozták a legkülönfé­lébb egyházak képviselői, a legteljesebb egyetértésben. A jövő század órája Rengeteget tud a hagyományos digitálisnál nem nagyobb, pe­helykönnyű óra. Csipogással jelzi, hogy holnap lesz a „gazda” születésnapja, s azt is, hogy nincs már pénz a családi folyószámlán! Tudja, mi a hitel­kártya titkos száma, tárolja a legfontosabb telefonszámokat. Működése egyszerű. Be kell táplálni a személyi számítógépbe a szükséges adatokat, s az órát a monitortól 30 centire tartva el kell indítani az egérrel az „adást”. Az órába épített optikai szenzor a maga szuper mini-chipjébe táp­lálja az adatokat. Az órát - amely nem olcsó - nyáron dobják a pi­acra, átszámítva 25 ezer forint­nak megfelelő áron. A Timex Datalink feltalálója, Bill Gates, a Microsoft főnöke úgy véli: ez csak a kezdet. 2000-re számító­gépünk összes adatát csuklónkon tárolhatjuk! „Archív” ezüstlemeze hamarosan megjelenik Zappa élt, Zappa él, Zappa élni fog! Nem kis feladatra vállalko­zott egy massachusettes-i zenekiadó: egy hónap lefor­gása alatt szándékozik meg­jelentetni az 1993 decembe­rében elhunyt Frank Zappa ötvenhárom művét. A számok többségét újrake­verték, szerencsére nem vala­miféle „vadiúj” techno-pop hangzásra, hanem az eredetit akarták elektronikusan ismét előállítani. Előkeresték pél­dául az eredeti dob- és basz- szuskíséreteket is. A cd-gyűjtemény tartal­mazza Zappa saját kiadója, a Barking Pumpkin (az Ugató Tök) által piacra dobott „kísér­leti” zenéket éppúgy, mint a nagy lemezcégek gondozásá­ban megjelent híres-hírhedt alkotásokat. A hippizenész­ként induló, később jazzben és klasszikus muzsikában is stí­lusteremtő Frank Zappa nem csupán gondosan kimunkált, szatirikus happeningjeiről és gyakran alábecsült gitártehet­ségéről volt nevezetes, hanem más képességeiről, különleges hódolóiról is. Václav Hável például gyak­ran megemlítette, hogy Zappa műveiből merített ihletet a sö­tét napokban. Miután Hávelt előbb csehszlovák, majd cseh elnökké választották, Prágába invitálta a művészt. Zappa élete legfurcsább ajánlatát kapta: a kulturális nagykövet posztját. így aztán nem csoda, hogy a „Zappa- összes” iránt Csehországban például máris óriási az érdek­lődés. (uzsi)

Next

/
Thumbnails
Contents