Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-16 / 113. szám

1995. május 16., kedd Gazdaság 9. oldal Tizennyolcmilliárd dolláros export 2000-re? Öt év múlva, 2000-re 18 milli­árd dolláros magyar exportot és ugyanakkora importot, tehát nullaszaldós kereskedelmi mér­leget prognosztizál az ipari és kereskedelmi miniszter. Pál László szerint a kivitel tavalyi 20 százalékos növekedése után az idei első három hónapban is két számjegyű volt az export- bővülés, de konkrét adatot nem közölt. Ám hasonló mértékű volt az import növekedése is. A miniszter ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a közel­múltban bevezetett nyolcszáza­lékos vámpótlék kivetése alóli felmentést kérve eddig 600 egyedi megkeresés érkezett be hozzájuk, ám a tárca nem tud engedni ebben a kérdésben. Az exportösztönzésre az IKM kidolgozott egy komplex javaslatrendszert, amelyet a kormány nem fogadott el. Ám az Eximbank beindításával si­került részeredményeket elérni, és az Exporthitel Biztosító Tár­saság működésének feltételei kedvezően alakulnak. A mi­niszter szerint a hazánkban működő multinacionális válla­latok bővíteni kívánják tevé­kenységüket. Az utóbbi hetek­ben folytatott tárgyalások 2,5 milliárd dollár értékben tártak fel bővítő és zöldmezős beruhá­zási szándékokat 1996 végéig. A további befektetési szándé­kokat megerősítették azok a re­lációs tárgyalások is, amelyeket a tárca amerikai, német, hol­land, belga és francia befektetői csoportokkal folytatott. Tíz gyűjtője van, ötféle fizetési módot ismer Viharálló pénztárgép Amikor az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elrendelte, hogy a piaci árusoknak is pénz­tárgépet kell használniuk, so­kan lehetetlennek tartották, hogy létezik olyan, amelyikhez nem kell elektromos hálózat. Bírja az igénybevételt, a több­szöri ide-oda szállítást, sőt attól sem esik baja, ha elárasztja egy hirtelen jött zápor. Hamar kiderült, hogy csak keresni kell, és lehet ilyet ta­lálni, a Perfekt DSA 50 pénz­tárgép például kifejezetten mostoha körülmények közti használatra készült. Tápfeszült­sége 6 V, a beépített akkumulá­torokkal - egy feltöltéssel - 32 órán át működik. Tíz gyűjtője van, ötféle fizetési módot ismer, és még valutaváltásra is hasz­nálható. Emellett vízálló, akár egy vödör tartalmával is le lehet ön­teni, de nem árt neki a forró nyári napsütés és a téli hideg sem. Hírek szerint a pénztár­gépnek létezik egy olyan válto­zata is, a Perfekt DS 55, ame­lyik számítógéppel összeköt­hető. Hosszú távon kamatozik! Cjzakértök azt mondják: a magas színvonalú felsőfokú képzés kJ egy országban a legjobb befektetés, amely hosszú távon ka­matozik! Ezért az államnak támogatnia kell a tudományt és az oktatást. Erre hívja fel a figyelmet a Magyar Innovációs Szövet­ség nemrég közzétett állásfoglalásában. A fejlett ipari országok példája azt mutatja, hogy a tudomány és a technológia fejlesz­tése kiemelt fontosságú kormányfeladat. A gazdasági recesszió körülményei között is megőrzik a pénzügyi támogatás magas szintjét - hangsúlyozza az említett dokumentum. Hazánkban is elengedhetetlen az egységes, integrált tudo­mány- és technológia-politikai elképzelés, amelynek kidolgozá­sára és végrehajtására kormányszintű képviseletre és parla­menti bizottságra lenne szükség. A tervezetnek ki kell terjednie a képzés, az alapkutatás, a fejlesztés, az alkalmazott kutatás, a technológiai transzfer és a megvalósítás egészére. A szövetség sürgeti, hogy az egyetemi kutatás illeszkedjék bele a teljes magyar innovációs hálózatba. Különösen nagy je­lentősége van a jól felszerelt akadémiai intézetekkel való szoros együttműködésnek. A beilleszkedés másik fontos színteréül a technológiai és innovációs parkok, az úgynevezett inkubátorhá­zak szolgálhatnak. Közös programokkal szorosabbá kell fűzni a tudományos és a gazdasági szervezetek együttműködését is. Tfzek a törekvések ugyanis sokat lendíthetnek a tudomány Ej és a gyakorlat kapcsolatán. Hozzájárulhatnak a helyes döntésekhez ezen a fontos területen. Mentusz Károly Egyformán becsülik ügyfeleiket A zálogfiók becsüseit nem érdekli mások múltja Az emlékplakettet az alapító Mária Terézia arcmásával, Fülöp Zoltán ötvösművész alkotását két éve, a kétszáz éves jubileumon adták ki Igazán tisztes kort megélt, az idén már 222 éves cég a Bi­zományi Kereskedőház és Zá­loghitel Részvénytársaság. Egerben azonban alig két hónapja fogadja az ügyfele­ket a 40. számú fiókja. Az anyagiakban átmenetileg nagyon megszorulok, vala­mely értéküket ezért a bizo­nyos „gyorskölcsönért” le­tétbe helyezők mentsvára ez az üzlet. Természetesen szi­gorú előírások szerint szol­gálják ki itt a hozzájuk for­dulókat, teljes diszkréció mellett - derült ki Bánkúd Gyula fiókvezető lapunknak adott tájékoztatásából. Az egri Bajcsy-tömbbelső- ben lévő üzlethelyiség ízléses berendezésével, rendezettsé­gével, számítógépes felsze­reltségével tényleg jól megfe­lel a mai kor követelményei­nek. Méltóan a több mint két évszázados hagyományokhoz.- Jogelődünket, az Első Magyar Zálogházat 1773-ban Mária Terézia alapította Po­zsonyban - idézi a régmúltat Bánkúd Gyula. - Tizennégy év után került akkor a társaság központja Budára, ahol ma is található a székhelye. A háló­zatfejlesztési koncepció kere­tében idén március 13-án nyi­tottuk meg egri fiókunkat. Alapjában véve az a munká­juk, hogy záloghitelt nyújtsa­nak az ügyfeleknek az ide be­hozott értéktárgyaikért. Leg­inkább nemesfémért - ara­nyért, ezüstért, fémjelzett pla­tináért, drágakőért - fizetik ki az érték meghatározott száza­lékát. A zálogkölcsön első al­kalommal három hónapra szól, majd ha szükséges, kor­látlan ideig meghosszabbít­ható. A kiadott összeg vissza­fizetésekor a holmi gazdája azután visszakapja azt, amit itt letétbe helyezett. Természete­sen felszámítanak neki keze­lési költséget és szolid kamatot is. — Semmiképpen sem a ma­ximális nyereség elérésére tö­rekszünk - magyarázza a fi­ókvezető -, hanem tisztessé­gesfeltételrendszer alapján az ügyféllel közös érdeket helyez­zük előtérbe. Ezért is dolgo­zunk napi kamattal. Tekintet­tel arra, hogy cégünk sok em­ber esetében a váratlan és át­meneti pénzzavar megoldását jelenti, ezért engedményt is adunk. Ha valaki két héten be­lül kiváltja elzálogosított ér­téktárgyát, annak nem kell kamatot fizetnie. A kapott zálogjegyet per­sze, feltétlenül meg kell őrizni, hiszen annak alapján kérhető vissza a megszoruló­nak kedves dolog. Szerencsére akkor sincs nagyobb baj, ha megsemmisül a zálogjegy, mert a számítógépes nyilván­tartás alapján visszakereshető a letétbe helyezés időpontja és más fontos adata. Arra azért vigyázni kell, nehogy illeték­telen kezébe kerüljön ez a cé­dula, hiszen az kapja vissza az adott tárgyat, aki azt bemu­tatja. Mindez azt is jelenti egyúttal, hogy senkitől sem kérnek igazolványt, egyáltalán nem kutatnak a zálogba adó múltjában vagy jelenében. Ezt igazolja a cég „filozófiája” is:- Minden ügyfelünket - az értéktől függetlenül - egyfor­mán becsülünk! Ugyanazt je­lenti számunkra a magánke­reskedő, aki a gyors számlaki- egyenlítés miatt hozza be ér­téktárgyát egy-két napra, mint az a nyugdíjas néni, aki a kis értékű ezüstláncát adja be, hogy a következő nyugdíjig legyen kenyérre kevés pénze. Áz említettek egyébként va­lóságos példák. Mint ahogy az is megtörtént, hogy valaki egész különlegességgel je­lentkezett: egy nagyon szép antik, Monarchia korabeli dí­szes férfi karkötőt kínált fel. Ez a becsüsök tetszését is el­nyerte. Annál kevésbé az az „aranygyűrű”, amelyről utóbb kiderült: aranyozott réz. Próbálkozni ugyan lehet, de nem érdemes. A részvénytár­saság rendkívül szigorú szak- képesítéshez köti, ki lehet be­csüs. Többéves tanfolyamon képezik őket, ami után szinte mindent tudnak a nemesfé­mekről, az értékes kövekről. Kizárt dolog tehát az átverés. Mivel ebben az üzletben ab­szolút nem foglalkoznak az­zal, honnan származik a hozott értéktárgy, ki is a gazdája, ezért könnyen előfordulhat, hogy lopott holmiért adnak zá­loghitelt - feltételezzük teljes joggal. — Erről szó sem lehet - til­takozik Bánkuti Gyula -, hi­szen együttműködünk a rend­őrséggel, s az ellopott tárgyak körözési listáját mi is megkap­juk. Ennek alapján kizárt, hogy mástól eltulajdonított ék­szert vegyünk át zálogkölcsön fejében! Az sem mellékes szempont persze, mi történik akkor, ha valamilyen okból - például huzamosabb külföldi tartóz­kodás, netán súlyos betegség miatt - valaki nem tudja kivál­tani időben az itt letétbe he­lyezett holmiját. Erre is meg­vannak a szabályok. Amennyi­ben a megadott határideig az illető nem jelentkezik, még egy hónap a várakozási idő, majd az ezt követő hónap végén szállítják el Budapestre az adott tárgyat, s ott intézkednek arról, miképpen hasznosítsák. A tört aranyat rendszerint be­olvasztják, a fazontárgyat pe­dig eladják. Még így is van mód arra, hogy az értékesítést követően a zálogba adó öt évre visszamenőleg megkap­hassa a zálogkölcsön, a kama­tok és az eladási ár közötti kü­lönbséget. Remélik azonban, hogy zökkenőmentesen bonyolíthat­ják az üzleteiket. (-y) Jövőre több hitel a vállalkozóknak? A Pénzügyminisztérium szakér­tőinek számításai szerint a gaz­dasági stabilizációs csomagterv hatására jövőre 230-270 milli­árd forinttal alacsonyabb ál­lamháztartási deficit várható, mintha nem lépett volna életbe. A csomagterv az idei év máso­dik felében 170 milliárd forint államháztartási megtakarítást hoz a prognózisok szerint. Annak a gazdasági hatásait elemző PM-tanulmány jövőre 20 százalékkal alacsonyabb át­lagos inflációt prognosztizál. Bár elismeri, hogy a stabilizá­ciós program hatására az idei fogyasztóiár-emelkedés a ko­rábban számított 25 százalékkal szemben 28-29 százalékos lesz. Az államháztartási hiány lefaragása nyomán a vállalko­zók nettó hitelállománya 290- 300 milliárd forinttal nőhet, míg a csomagterv nélkül csak 165-220 milliárd új kölcsönhöz juthatnának hozzá. Az államháztartási hiány 170 milliárd forintos csökkentése azt jelenti, hogy 490-500 milli- árdról 320-330 milliárdra mér­séklődik. A lakossági megtaka­rításokat tekintve a miniszté­rium elemzése a tavalyival nagyjából azonos, 290-300 milliárd forintos névleges nettó növekménnyel számol. Az elemzésből az is kitűnik, hogy külső forrás bevonása fo­rintban számolva 320-330 mil­liárdra, azaz a 2,5 milliárd dol­lárban maximált folyó fizetési- mérleg-hiánynak megfelelő összegűre csökken. Vélemé­nyek szerint a csomagterv nél­kül 440 milliárd forintot, azaz 3,4 milliárd dollárt is elérhetett volna. A vállalkozói szektor hitel­piaci lehetőségeinek az állam- háztartás csökkentett finanszí­rozási igényéből adódó növe­kedését - a belföldi keresletet korlátozó bér- és szociálpoliti­kai lépések miatt - elsősorban az export fokozására képes vál­lalkozások használhatják ki előnyösen. A stabilizációs intézkedések bevezetésével a minisztérium számításai szerint az export nö­vekedési üteme 6-7 százalékról 10-11 százalékra nő, míg az import 2-6 százalékos növeke­dés helyett a tavalyi szinten marad. A vámpótlék és a rögzített leértékelési ütemezés bevezeté­séből adódó importstagnálás - a Pénzügyminisztérium szakér­tői szerint - nagyobb teret nyit a belföldi termelés előtt. A szaktárca munkatársainak elemzése szerint az export nö­vekedése és a beruházások 6- 10 százalékos bővülése vár­ható. Az egyéni fogyasztás négyszázalékos visszaesése el­lenére sem csökken idén év vé­géig a bruttó hazai termék. Valuta vételi eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 195,76 199,64 Ausztrál dollár 91,78 93,58 Dán korona 22,04 22,50 Finn márka 28,13 28,71 Francia frank 24,51 25,01 Görög drachma (100) 53,27 54,35 Holland forint 76,55 78,13 Japán yen (100) 142,90 145,82 Kanadai dollár 92,10 93,88 Kuvaiti dinár 418,05 426,31 Német márka 85,76 87,54 Norvég korona 19,27 19,67 Olasz líra (1000) 74,64 76,12 Oszt. schilling 12,19 12,45 Spanyol peseta (100) 98,98 100,98 Svájci frank 102,73 104,87 Svéd korona 16,90 17,24 USA dollár 124,60 127,02 ECU (Közös Piac) 158,98 162,22 Vajon megmaradnak-e a kis vasútvonalak? A világbanki ajánlás szerint hazánkban mintegy háromezer kilométernyi vasútvonalat kel­lene felszámolni - hangzott el a regionális vasutak helyzeté­ről tartott magyar-francia ta­nácskozáson. Á szaktárca és a MÁV Rt. vezetősége azonban nem a vasút felszámolásával, hanem gazdaságosabbá tételé­vel szeretné megmenteni a mellékvonalakat. Erre már az idén is tettek intézkedéseket. Hamarosan munkaerő- piaci prognózis készül Magyarország 2010-ig tartó időszaka munkaerő-piaci prognózisának kidolgozására a MŰM létrehozott egy cso­Gazdasági Hírek portot. A tanulmány 30 ágaza­tot és több mint 100 foglalkoz­tatási csoportot vizsgál. Figye­lembe veszi a cégek gazdasági vezetőinek várakozásai alap­ján a Gallup Intézet, illetve a Szonda-Ipsos által készítendő kimutatásokat, valamint nem­zetközi trendeket. Az első konkrét eredmények a jövő év elején várhatók. Közös vállalat alapítását javasolják A nálunk áthaladó és az ide irányuló orosz áruszállítás nö­velésére kereskedelmi ügy­nökséget nyit Budapesten az orosz vasút. A MÁV Rt., az orosz Vasútügyi Minisztérium és Ukrajna Vasúti Közlekedési Hivatala Litvinovóban jegy­zőkönyvet írt alá a vasúton szállított áruk mennyiségének növeléséről. A Záhonynál át­haladó évi 45-50 ezer kamion egy részének szállítására a MÁV Rt. közös vállalat alapí­tását javasolta, amely kosaras vasúti vagonokat gyártana. Növekvő érdeklődés itthon a devizák iránt A Magyar Nemzeti Bank nemrég közzétett tájékoztatása szerint: januárban 120, febru­árban 117, márciusban pedig 107 millió dollárt váltottak ki magyar állampolgárok. A de­viza iránti megnövekedett ér­deklődést mutatja, hogy 1994-ben az idegenforgalmi főszezonban egy hónap alatt mindössze 76 millió dollár fo­gyott el. Most viszont válto­zott a helyzet. Sony: tv-összeszerelés esetleg Magyarországon A Sony piackutató részleget hozott létre annak tanulmányo­zására, hogy miként bővíthetné piaci részesedését Kelet-Euró- pában és Oroszországban. A Nihon Keidzai Simbun című napilap szerint az elektronikai óriásvállalat kivitelezhetőségi tanulmányokat is folytat egy te­levíziós készülékeket összesze­relő üzemnek a térségben - például Magyarországon - tör­ténő létesítésével kapcsolatban. A piackutató csoportot a Sony zürichi központú leány- vállalatánál, a Sony Overseas- nél szervezték meg harminc szakember bevonásával, akik a kelet-európai marketingre sza­kosodtak. Az otthoni haszná­latra szánt audiovizuális termé­kek eladási hálózatának bőví­tése érdekében a Sony Oroszor­szágban már képviseleti irodát is nyitott, Lengyelországban, Csehországban és Bulgáriában pedig százszázalékos tulajdonú kereskedelmi vállalatot alapí­tott. Ezek mellett Lengyelor­szágban és Magyarországon a Sony angliai leányvállalata ho­zott létre helyi részlegeket. Ez utóbbi cég gyártja a Ke­let-Európábán forgalmazott te­levíziós készülékeket. Azt ter­vezik, hogy az úgynevezett 21 colos típusok készítését — a gyorsan bővülő keresletre való tekintettel- hamarosan megkét­szerezik. Ezt a fontos törekvé­süket a közeljövőben meg is va­lósítják.

Next

/
Thumbnails
Contents