Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-16 / 113. szám
2. oldal YILÁGTÜKÖR 1995. május 16., kedd Földrengés rázta meg Görögország északi részét. Képünkön egy falusi templom ikonját mentik a romba dőlt épületből. A természeti katasztrófa során igen sokan megsérültek. FOTÓ: FEB-REUTERS Újabb földrengés Görögországban Hétfőn reggel ismét erős utórezgés rázta meg Görögország északnyugati részét, a fővárostól mintegy 300 kilométerre fekvő Kozani város közelében, a szombaton délelőtt több száz ház megrongálódását és tucatnyi sebesülést okozó földrengés színhelyén - jelentette az AP. Mint az athéni geodinami- kai intézet közölte, a helyi idő szerint 7 óra 14 perckor bekövetkezett földmozgás 5,4 erősségű volt. Újabb károkról, illetve áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés. A kormány Kozani és Grevená városok körzetét katasztrófa sújtotta területté nyilvánította. A hatóságok statikusokkal vizsgáltatják a megrongálódott házakat annak megállapítására, hogy visszatérhetnek-e a lakók. A szombati földlökést több száz kisebb utórengés követte, amelyek közül a legerősebb vasárnap elérte a Richter-skála szerinti 4,8 fokozatot. Kohl kancellár előre tudott a müncheni plutóniumcsempészetröl A német titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság elnöke egy hétfői interjúban megerősítette, hogy Helmut Kohl kancellár előre tudott a müncheni plutóniumcsempészetröl. A Lufthansa menetrend szerinti járatán tavaly augusztus tizedikén Moszkvából Münchenbe csempészett 363 gramm plutóniumot a német titkosügynökök megrendelésére hozták a tettesek. A Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) az üggyel a nukleáris csempészet veszélyességét akarta igazolni, és a tettesek leleplezésével magának akart nagy sikert szerezni. Néhány hete kiderült, hogy Bernd Schmidbauer, a titkos- szolgálatokat felügyelő államminiszter is tudott a BND és a bajor rendőrségi ügynö* kök felbujtó és szervező tevékenységéről. A Der Spiegel című hetilap legújabb számában azt közölte, hogy a kancellár is előre tudott a veszélyes akcióról. Ellenzéki politikusok azonnali állásfoglalásra szólították fel Kohlt. A bonni törvényhozás titkosszolgálatokat ellenőrző bizottsága már több ízben meghallgatta az ügyről Schmidbauer államminisztert. Az ő elmondása szerint egy vagy két alkalommal rutinszerűen tájékoztatta a kancellárt a plutóniumcsempészési ügy rendőrségi, titkosszolgálati előkészületeiről - nyilatkozta Wolfgang Zeitlmann bizottsági elnök, a CSU képviselője a B.Z. című berlini napilap hétfői számában. Az ügy bel- és külpolitikai szempontból rendkívül kényelmetlenné válhat Kohl kancellár számára. A csempészek augusztus tizediki lefogása után ugyanis személyesen kérte Borisz Jelcin orosz elnököt, hogy akadályozza meg a nukleáris anyagok kicsempészését az országból. A plutóniumról a német illetékesek akkor azt állították, hogy nyilvánvalóan valamely orosz atomlétesítményből származik, de ez mind a mai napig nem bizonyosodott be. A Bundestag múlt héten felállított vizsgálóbizottsága a héten kezdi meg annak tisztázását, hogy a BND-nek és a bajor rendőrségnek mekkora szerepe volt az ügyben. A különböző nyilatkozatok és a csempészek Münchenben folyó peréből az már kiderült, hogy német titkosügynökök rendelték meg a nukleáris szállítmányt. A bajor rendőrség által hivatalosan kért bankfedezeti igazolást mutattak a csempészeknek a plutóniumért járó pénz meglétének bizonyítására. (MTI) Tartományi koalíciók várhatók Szociáldemokrata-zöld tartományi koalíciók létrejötte várható a vasárnapi választás eredményeként Németország két tartományában, Észak-Rajna-Vesztfáliában és Brémában. A nem hivatalos végeredmény szerint a legnépesebb német tartományban, Eszak-Rajna-Vesztfáliában a szociáldemokraták 15 év után először elveszítették abszolút többségüket, míg a legkisebb tartományban, Brémában az elmúlt öt évtized legrosszabb szociáldemokrata eredménye született. A visszaesés ellenére mindkét tartományban szociáldemokrata vezetésű kormány alakul, és ez azt jelenti, hogy a tartományi kormányok képviselőiből álló parlamenti felsőházban, a Szövetségi Tanácsban a Német Szociáldemokrata Párt a jövőben is kompromisszumokra tudja kényszeríteni Helmut Kohl keresztény-liberális szövetségi kormányát. A Zöldek mindkét tartományban nagyon jól szerepeltek, sőt Eszak-Rajna-Vesztfáli- ában megduplázták öt évvel ezelőtti parlamenti helyeik számát. A vasárnapi voksolás fő vesztese a Szabaddemokrata Párt, amely egyik tartományban sem érte el a bejutáshoz szükséges öt százalékot. Az utóbbi időben teljesen arctalanná vált, sorozatosan vereséget szenvedő liberálisok a 16 közül immár csak öt tartomány parlamentjében foglalnak helyet, és csupán Rajna-vidék-Pfalz tartományban vesznek részt a kormányzásban. Brémában meglepően jó eredményt ért el az SPD jobbszámyából távozott politikusok által februárban létrehozott AFB (Tevékenység Brémáért) elnevezésű választási szövetség. A nem hivatalos végeredmény szerint Eszak-Rajna-Vesztfáliában az SPD 46, a CDU 37,7, a Zöldek pártja 10 százalékot ért el. Közvetlen munkatársaival való hosszas konzultáció után Johannes Rau tartományi kormányfő - aki a választási kampány idején elutasította a Zöldekkel való későbbi együttműködést - vasárnap éjszaka közölte, hogy a héten megkezdik az egyeztetést egy szociálde- mokrata-zöld koalícióról. Brémában az SPD a voksok 33,4, a CDU 32,6, a Zöldek pártja 13,1, az AFB 10,7 százalékát szerezte meg. Klaus Wedemeier szociáldemokrata polgármester ugyan egy SPD-CDU koalíció alakítását sem zárta ki, de az SPD több politikusa egyértelműen a szociáldemokrata-zöld koalíció mellett foglalt állást, és az országos politika szempontjai miatt is ez látszik valószínűnek. Ötszáz újságíró - Megnyílt a Nemzetközi Sajtóintézet Világkongresszusa és 44. Közgyűlése a szöuli Kjongbuk palotában. 45 ország több mint ötszáz vezető újságírója vesz részt a tanácskozáson. fotó: feb-reuters Menemet újraválasztották Három argentin tévécsatorna egybehangzóan jelentette, hogy a szavazóurnáktól távozó választópolgárok körében végzett felméréseik szerint Carlos Menem elnököt már a vasárnapi első választási fordulóban újraválasztották, a voksok mintegy 47 százalékával. Tévényilatkozatában Carlos Corach belügyminiszter jelezte: a kabinet rendelkezésére álló nem hivatalos becslések az újperonista Menem újraválasztásáról tanúskodnak. A Canal-13 és a Canal-9 tévéállomás szerint a 64 éves Menem a voksok 47,7 százalékát nyerheti el, míg fő vetélytársa, Jósé Octavio Bordón, a balközép irányzatú Frepaso (Front a Szolidáris Országért) jelöltje 34,2 százalékot szerezhet - adta hírül az AFP és a Reuter. A Canal-11 46 százalékot előlegezett meg Menemnek és 32 százalékot Bordónnak. A (szociáldemokrata) Polgári Radikális Unió elnökjelöltjének, Horacio Massaccesinek a tévéállomások 14—19 százalékos szavazatarányt prognosztizáltak. A tavaly decemberben elfogadott új alkotmány értelmében az egyfordulós elnökválasztási győzelemhez a voksok 45 százalékánál kell többet szerezni, sőt 40 százalékot meghaladó arány is elegendő, ha a fő rivális legalább tíz százalék- ponttal lemarad. A Canal-13 előrejelzése szerint újraválasztották Buenos Aires tartomány befolyásos kormányzóját, Eduardo Duhaldét is, aki 56 százalékos szavazat- arányra számíthat. Percekkel eme előrejelzések közzététele után Menem a kamerák előtt kijelentette: „Soha a legcsekélyebb kétségem sem volt. Egyetlen szakaszban sem tartottam kudarctól." Tévéállomások szerint ezután megkezdte az ünneplést az elnöki palotában, a Casa Rosadában. A szavazatok kétharmadának kiértékelése után Carlos Menem eddigi elnök áll az élen 49,01 százalékkal az argentin elnökválasztás vasárnapi első - valószínűleg egyetlen - fordulója után. A Reuter hétfő délelőtti jelentése szerint őt követi 30,86 százalékkal fő vetélytársa, Jósé Octavio Bordón, a balközép irányzatú Frepaso (Front a Szolidáris Országért) nevű koalíció jelöltje. Vita a NATO-kapcsolatokról Tizennyolcas körben kezdték meg a vitát a Nyugat-Európai Unió védelmi és külügyminiszterei hétfőn Lisszabonban: a tanácskozásnak ebben a fázisában még nem voltak jelen'a tavaly május óta „ társult partneri státust’’ élvező kelet-európai országok (köztük Magyarország) miniszterei. Értesülések szerint a délelőtti ülés egyik fontos kérdését a NYEU és a NATO kapcsolatainak alakulása jelentette. Elviekben az már régről, mindkét védelmi szervezet részéről tisztázott, hogy lehetséges és kívánatos is, ha a NYEU időről időre önálló akciókat vezényel. Ez ugyanis módot adhat Washingtonnak az általa kerülni kívánt műveletekből való kimaradásra, miközben kézzelfoghatóbbá teszi az európai országok önálló biztonságpolitikai törekvéseit. A gondok a technikai megvalósításban jelentkeznek: a NYEU nem rendelkezik önálló katonai erővel, csupán a tagországok által felkínált egységekre támaszkodhat. Sőt, önálló parancsnoki törzse, illetve logisztikai infrastruktúrája sincs. A tavalyi NATO-csúcs előtt hónapokon át éppen arról zajlott a vita a nyugati stratégák körében, hogy miként lehet áthidalni a problémát anélkül, hogy a NATO már meglévő, hatalmas költségeket felemésztő rendszere mellé nem kevéssé költséges módon kiépítsenek egy párhuzamos rendszert is. A megoldást végül az „elkülöníthető, de nem különálló” elvben foglalták össze, amelynek értelmében a NATO egyes kapacitásai a NYEU számára is „ki- kölcsönözhetőek” lehetnek, anélkül, hogy ez utóbbiak kiválnának a NATO szervezetéből. Ezt szolgálná az ugyancsak a NATO-csúcson elvben elfogadott „Többnemzetiségű, Egyesített Fegyvememű Alakulatok” felállítása is, ami módot adna arra, hogy a NYEU igénybe vehessen szövetségi eszközöket, kis létszámú, mobil hadművelet-irányító csoportokat. (A Combined Joined Task Force angol elnevezésben a „combined” utal arra, hogy legalább két nemzetiséget, a „joined” pedig, hogy legalább két fegyvernemet foglal magában.) A több mint egy éve hozott döntést mostanáig nem sikerült a gyakorlatba is átültetni. Őrizetbevétel - Újabb gyanúsítottat vettek őrizetbe az oklahomai merénylettel kapcsolatban. A 35 éves Stewen Garett Colbernt az arizonai Oatman város főutcáján fogták el.
