Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-03 / 102. szám

4. oldal Hazai Tükör 1995. május 3., szerda Berva Rt.: Suzuki elismeréssel (Folytatás az 1. oldalról)- Japán licenc alapján 1993 októberében szállítot­tuk az első lengéscsillapító­kat. Tehát lényegében a ta­valyi év volt az első, amikor 220 millió forint értékben értékesítettünk feléjük az említett termékből.- Úgy tudjuk, hogy a 14 A-kategóriás közül válasz­tották ki a négy legjobbat, amely az Év beszállítója ’94 címet érdemelte ki.- Valóban a Daiking-Bá- kány Kft. amely kuplungo­kat készít, a Kvatro Rt., amely műanyag alkatrésze­ket, Rajnai Árpád magán- vállalkozó, aki különböző elektromos részeket, és a Berva Rt., amely a lengés- csillapítókat gyártja. Ez te­hát megtisztelő szakmai mi­nősítése volt részvénytársa­ságunk kollektívájának.- Ezek szerint az idén nö­velik a szállításokat?- Ebben az évben már négyszázmillió forint érték­ben küldünk lengéscsillapí­tókat a Magyar Suzuki Rt.-nek. Mindez hetente két-három szállítást jelent, nagyon szigorú ütemben. Reméljük, hogy az együtt­működésünk hosszabb távra szól majd. (mentusz) Abonyi, besenyői kiválók Diákversenyek Miskolcon rendezték meg a kö­zépiskolások szakmai tanulmá­nyi versenyének országos dön­tőjét, ahol 11 szakmában vizs­gáztak a diákok. Heves megyét a Füzesabonyi Remenyik Zsig- mond Postaforgalmi Szakkö­zépiskola végzős tanulója, Si­pos Gerda képviselte. Nyolca­dik helyen végzett a 21 fős me­zőnyben, s ma már elmondhatja magáról, hogy hallgatója lett a Győri Széchenyi István Mű­szaki Főiskolának. Füzesabonyban a Vöröske­reszt szervezésében került sor az általános iskolások területi elsősegélynyújtó versenyére. Hat iskola indult. Öt-öt fős csa­patokat állítottak ki. A ver­senyző gyerekeknek az elméleti feladatok mellett a gyakorlat­ban is bizonyítaniuk kellett fel- készültségüket. A legjobbak a Besenyötelki Általános Iskola tanulói - Forgács Zita, Hangi Anita, Hodák Zsuzsanna, Szabó Viktor, Zbiskó Judit (felkészítő­jük Bozsik Mária) — voltak. Második helyen a Poroszlói Ál­talános Iskola csapata, harma­dikon pedig a Füzesabonyi Te­leki Blanka Általános Iskola csapata végzett. Cigány-magyar tömegverekedés Kalocsán Köznyugalmat - közöttük két cigányt - súlyosan zavaró cso­portos garázdaság miatt eddig hét személyt vett őrizetbe a ka­locsai rendőrség, de várhatóan még továbbiakat is előállítanak a május elsején az Érsek-kert­ben kirobbant cigány-magyar tömegverekedés kapcsán. Az incidenst az váltotta ki, hogy hétfőn délután 15 óra táj­ban az Érsek-kertben tartott majálison hat fiatal leöntött sör­rel egy idősebb cigány férfit. Tettüket kicsivel később szá­mon kérte egy cigány asztaltár­saság. Az ezzel kapcsolatos szóváltást már verekedés kö­vette. Később már két, jóval nagyobb létszámú csoport mér­kőzött meg egymással. Ekkor már mindkét tábor készült is a verekedésre: méteresnél na­gyobb fadorongokkal, vasru- dakkal, acéldarabokkal voltak felfegyverkezve. Az összecsa­pásnak tizenegy sérültje volt. Tamas Gáspár Miklós „diákközeiben” (Folytatás az 1. oldalról) A tandíjbevezetésre így rea­gált Tamás Gáspár Miklós: „A kétezer forint nem tétel ebben a gazdasági helyzetben”. A filozófus tragikusnak érté­kelte az ország helyzetét, s úgy véli, katasztrófa fenyegeti a magas kultúrát. A jövő évtől Soros György is „kivonul”, tö­megével szűnnek majd meg az irodalmi és tudományos folyói­ratok. Igaz - tette hozzá némi iróniával -, nem is igen volt igény ezekre a termékekre. A könyvkiadás siralmas, nincs, aki pénzt áldozna Tolsztoj, Bal­zac műveinek kiadatására. Kérdésemre - nem szorul- nak-e ki a középosztály (koráb­ban értelmiségi szülök) fiai az oktatásból a tandíj miatt? - így válaszolt Tamás Gáspár Mik­lós:- Nem. Továbbra is ők járat­hatják majd jó iskolákba a gye­rekeiket. Az persze más kérdés, hogy kikből áll majd a közép- osztály. (négyessy) Őszre eltűnhet szánk keserű íze... Mit gondol a közönség? A Filharmónia idei hangver­senysorozatának záróműsorát Egerben az Egri Szimfonikus Zenekar adta, Gémesi Géza karmester közreműködésével. Az est zenei anyaga Schumann Genovéva-nyitányából (op. 81.), Beethoven D-dúr hegedű- versenyéből és Haydn 100. (Ka­tona) szimfóniájából állt össze. A program lepergése előtt né­hány szóval és Jónás Zoltán szavalatával emlékeztették a közönséget arra a Kocsis Al- bertre, aki barátja, szólistája, „instruktora” volt ennek az amatőr, félamatőr egri gárdá­nak: még akkor is megemlí­tendő ez, ha az utóbbi években ez a bensőséges kapcsolat meg is lazult. (Nem biztos, hogy ez volt a legszerencsésebb for­mája, tartalma az emlékezés­nek!) Rendhagyó módon kell kez­denem beszámolómat erről a zenei eseményről. Az együttes szakmai irányítója kedvetlenül, némi túlzással állítom: ingerül­ten vezényelt. Az első pillanat­tól érezni lehetett a zenekar és a karmester közötti kapcsolat bi­zonytalanságát. Schumann ro­mantikus futamait, ezeket az érzékeny és finoman cizellált érzelmi-gondolati elemeket a karmester keményen kezelte, kevés türelmet és megértést ta­núsítva a zenekar iránt, amely nem fogadta be az ő lelkiállapo­tát, vagy inkább nem értette, hogyan és honnan támadhatott az összhang helyett ez az ag­resszivitás, amely nemegyszer hallható, zavaróan közbeko­pogó hangot is kapott: a kar­mester igencsak odapattintotta cipője sarkát a talpa alatti kis faépítményhez. Azt eddig is ta­pasztalhattuk, hogy Gémesi Géza sokmozgásos alkat, ideg­pályáin az ujjhegyekig eljut mindaz, amit ő belül hordoz, és szeretne élményalkotó elem­ként kiadni magából: de ez a szereplése nem innen értelme­zendő. Hangulati elemek tűntek fel ezen az estén, amik arra utalnak, hogy vagy a próbák, az ott észlelt lelki helyzet nyugta­lanította, kedvetlenítette el őt, vagy más okok hatottak közre: nem törődött a zenekar és a közte szükségszerűen létrejött kapcsolattal, vagy hiányával, mintha a pulpituson, a pulpitus­ról a fegyelmező tanár büntetné diákjait, mert neki - a karmes­ternek - ez vagy az nem tetszik. Miért? Nem feleslegesen, szószapo­rítás okából mondjuk mindezt. Sőt! Le kell írnunk azt is, hogy a közönség értetlenül szemlélte, ami szeme láttára, füle hallatára történt. A zenera­jongóknak ez az egységes és tü­relmes egri tábora fegyelmezet­ten teljesítette a kötelező tapsot, a liturgia érvényesült; de töb­ben, akiket bántott Schuman- nak ilyen értelmű előadása, egyszerűen felálltak és kimen­tek a színházból. Schumann után azt hittük, hogy majd csak enyhül ez a karmester lelkében dúló vihar, hittük is, hogy Beethoven he­gedűversenye megnyugtatja őt. Azt a tiszteletet pedig, amellyel idehívta Zsigmondy Dénesi Németországból a versenymű megszólaltatására, majd csak oldja a hangulatot. Nem ez tör­tént. Ez a lírai alkatú, az átélés képességét és egy egész művészélet tapasztalatait is bir­tokló, magyar származású he­gedűs sem igazodott el abban a hangulati körben, ahol és ahová őt a karmester vezette. Pedig mintha csak neki zenélt volna, szinte a fülébe húzta, de mit te­het, ha erre a törekvésre lero­hanják őt az indokolatlanul szé­les gesztusok, no meg azok a „dobbanatok”, amik zeneietle- nül jöttek a cipősarok alól. Nem kapott kíméletesebb el­bánást Haydn 100. szimfóniája sem. A zenekar tette a maga dol­gát, még jó, hogy ebben a de­rűs-pattogós, az életörömtől ki­csattanó műben nem sérülhetett csakis finoman kezelendő ár­nyalatok. Akik a hegedűver­seny utáni szünetben elmentek a koncertről, nem láthatták, hogy a karmester a műsor vé­gén zárt arccal, bezárt tekintet­tel hajolt meg közönségének; ám mintha egy pillanatra moso­lyogni is igyekezett volna. Tudjuk, hogy április van, a kora nyár, az áprilisi havazások közvetlen szomszédságában. De ennyire nem illik ráerőltet­nünk kellemetlen hangulatun­kat, kedvetlenségünket, netán ingerültségünket azokra, akik nem véletlenül váltanak jegyet, bérletet az élő zene hallgatá­sára. És nem keletkezhetik sen­kiben az a fölényérzet, pláne tudat, hogy a zsöllyében ülők örüljenek, ha zenélünk nekik. Itt mára nem kivezényelt vagy fontoskodó állampolgárok ül­nek, inkább olyanok, akik részt­vevői akarnak lenni, együttmű­ködői egy szellemi találkozás­nak. A lélek egyenrangúságá­nak a tudatával. A nézőkért. Reméljük, őszre eltűnik szánk keserű íze, és ismét örö­münkre szolgál, ha beülhetünk a zsöllyébe. Farkas András A Nyugat segítsége létkérdés Horn Gyula nyilatkozata a Welt am Sonntagban A Nyugat segítsége létkérdés Magyarország számára, jelen­tette ki a Welt am Sonntag számára adott nyilatkozatában Horn Gyula miniszterelnök, aki felrótta a nyugat-európai­aknak, hogy érdektelenséget mutatnak Kelet-Európa újjá­építése iránt. A budapesti beszélgetést Josef von Ferenczy magyar származású német médiamenedzser és Pintér Dezső újságíró folytatta a politikussal. „Magyarország az első körben akar a NATO tagja lenni” Számunkra életbevágóan fontos, hogy megszülessék az új segélyegyezmény a Nem­zetközi Valutaalappal - jelen­tette ki Hóm, emlékeztetve arra, hogy az IMF 1993-ban nyújtott 400 millió dolláros hitel-hozzájárulása elakadt, mivel Magyarország az ál­lamháztartás deficitje miatt nem tudta teljesíteni a feltéte­leket. Hóm hangsúlyozta, hogy az IMF-hitel azért annyira je­lentős, mert az gyakorlatilag alátámasztaná Magyarország nemzetközi pénzügyi kapcso­latait. Ezeken az alapokon to­vábbi hitelekre születhetné­nek megegyezések a Luxem­burgban székelő Európai Be­ruházási Bankkal, a Világ­bankkal és nyugat-európai kormányokkal. A kormányfő különösen fontosnak tartja a további szoros német-magyar egy­üttműködést. Bár német cégek már jelen­tős beruházásokban működ­nek közre, meghatározó jelen­tőségű, hogy a németek hosz- szú távra szóló kötelezettsé­geket vállaljanak, ne pedig rövid távú profitérdekek ve­zessék a tevékenységüket. Magyarországnak nagyobb előlegezett bizalomra van szüksége az Európai Unió or­szágai részéről hosszú távú, kedvező hitelek formájában, amelyek legalább annyira szolgálják a nyugati államok üzletembereinek érdekeit, mint a mieinkét. A kormá­nyoknak ebben aktívabb sze­repet kellene vállalniok. Hóm kijelentette: nagy gondunk az, hogy a Nyugat fejlett országai nem ismerik fel azokat a kihívásokat, ame­lyeknek meg kell felelnünk. Országunknak egy időben kell lerombolnia az ósdit, és felépítenie az újat. Ez szörnyű áldozatokat kö­vetel, s a folyamat magától, külföldi kormányok megfelelő támogatása nélkül nem vihető végig. Nem állítom, hogy a Nyugat elfordult Közép- és Kelet-Európától, de sajnos, a régi módon szemléli ezt a tér­séget. Ha pedig tovább szapo­rodnak itt a bizonytalanság je­lei, az egész Európa stabilitá­sát veszélyezteti. Az EU államai túlságosan is elfoglaltak a maguk gondja­ival. Elmúlt a Keleten vég­bement változások feletti eu­fória időszaka, s alig mutat­kozik jele annak, hogy az EU komolyan foglalkozik az új­jáépítés számunkra tipikus nehézségeivel - állapította meg Hóm Gyula. A kormányfő attól tart pél­dául, hogy a schengeni egyezmény miatt mindinkább becsukódik a kapu Magyaror­szág számára Ausztria, s az­zal a Nyugat irányába. Az EU külső határain szigorúbbá vált ellenőrzések térdre kénysze­ríthetik országunkat, a kül­földi turisták nagy ívben elke­rülhetik Magyarországot. Ezen túlmenően mutatkoznak az első elgondolkodtató zava­rok az ipari együttműködés­ben is. Brüsszelnek meg kell állapodnia a társult államok­kal, hogy polgáraikat - min­denekelőtt a személyforga­lomban - megkülönböztetett módon kezelik. Horn hangsúlyozta, hogy Magyarország „az első kör­ben” akar a NATO tagja lenni, mivel a határainknál kialakult súlyos délszláv fe­szültségek miatt tekintettel kell lennie saját biztonságára. A szerbek és horvátok között egyáltalán nem kizárható konfliktus kirobbanása, s en­nek Magyarország számára beláthatatlanok lehetnek a következményei. Országunk biztonságát egyértelműen csak a NATO garantálhatja. Ezért törek­szem arra, hogy elsőként lép­jünk be a szövetségbe - jelen­tette ki a magyar miniszterel­nök. Ferenczy Europress Százesztendős cég - új profillal Egyre-másra születnek a reklámtevékenységet folytató vállal­kozások. Sokasodnak a „vadászok”, miközben csökken a „fó­kák” száma. Vajon mit tesz a százéves múltra visszatekintő MAHIR, hogy megtartsa, s gyarapítsa ügyfeleit? - kérdeztük Berecz Klárát, a MAHIR Eger Kft. ügyvezető igazgatóját.- Teljes körű szolgáltatással állunk a megye lakosainak, vál­lalkozóinak, gazdálkodószerve­inek rendelkezésére. A reklám valamennyi területén országo­san elismert, tekintéllyel és népszerűséggel bíró szakembe­rek dolgoznak a vállalatunknál. A munkatársaink „régiek”, a technikai berendezéseink vi­szont újak. Átvettük a jól bevált amerikai és nyugat-európai ta­pasztalatokat, s ezeket a gya­korlatban hasznosítjuk.- Mivel foglalkozik konkré­tan a MAHIR?- Az arculattervezéstől az image megteremtéséig min­dennel. Az apróbb megbízá­soknak éppúgy örülünk, mint a komolyabb feladatoknak. Semmitől sem riadunk vissza. Szórólapokat, plakátokat, név­jegyeket tervezünk, gyártunk és terjesztünk. A MAHIR-film- stúdióban - a népszerű színmű­vész és producer, Bujtor István vezetésével - csodálatos és ki­tűnő színvonalú reklámfilmeket készítünk. Kiállításokat szerve­zünk a világ bármely tájára. És természetesen továbbra is ellát­juk a klasszikus feladatot: hir­detéseket veszünk fel, amelye­ket továbbítunk a rádióhoz, a televízióhoz vagy bármelyik újsághoz, ami az országban megjelenik. Reklámkampá­nyokat szervezünk, vállaljuk egy új termék piaci bevezetését.- Úgy hallottuk, hogy ide­genforgalmi tevékenységet is vállal az egri iroda...- A szombathelyi székhelyű Agrotourist Utazási Irodával vettük fel a kapcsolatot. Olcsó, ugyanakkor nívós belföldi és külföldi utakat kínálunk. Az a célunk, hogy nagy tömegeket mozgassunk meg, ezért olyan tájakra szervezünk kirándulá­sokat, ahová erről a vidékről nem mindennap juthat el a ván­dor. Hosszú távra tervezünk, s inkább lassabban haladunk, de senkinek sem szeretnénk csaló­dást okozni. Kér dő| elek Miben lehet egyetértés? Kormánypárti és ellenzéki politikusok, miniszterek és szak- szervezeti vezetők nyilatkoztak az elmúlt napokban - többen május elsején is - az ország gazdasági-politikai helyzetéről. Hol van szükség megszorításokra? Erről megoszlanak a vé­lemények. Egyesek szerint mindenütt - kivétel az a terület, in­tézmény, ágazat, amelyet az illető képvisel. Nincs egyetértés abban, honnan jusson az államháztartás pótlólagos anyagi for­rásokhoz. Sokan - s ez alól még jó néhány kormánypárti politi­kus, közgazdász sem kivétel — kétségbe vonják, hogy a szociális ellátások megrövidítésével lefaragható a költségvetési hiány egy része. Szerintük ez tartós javulást a gazdálkodásban nem eredményez, de növeli jelentős rétegek megélhetési gondjait, és széles körben gerjeszti a társadalmi feszültséget. E nézetek kép­viselői nem elsősorban a kiadások csökkentésében, hanem a bevételek növelésében látják a kivezető utat. A kormány szerint ez igaz is, de csak hosszú távon. A hiányt viszont már most csökkenteni kell. Van lehetőség a kompromisszumra? Úgy tűnik, hogy igen. Ez abban mutatkozhat meg, hogy bizonyos kiadások azonnali, el­kerülhetetlen csökkentése és a bevétel növelését célzó erőteljes intézkedések sorozata együtt kap parlamenti támogatást. (FEB) Jegyzőkre számítanak Hevesből - Sárospatakra A tavaly novemberben alakult országos jegyzőszövetség a mi­nap tartotta első részközgyűlé­sét Balatonaligán, a dunántúli megyékben dolgozó jegyzők részvételével - tudtuk meg Varga Ferenctől, Bér község jegyzőjétől. A részközgyűlésen az országos elnökség beszámolt az eddig végzett munkájáról, javaslatot terjesztett elő a jövő­beni feladatokra. Továbbá megállapodtak abban, hogy a jegyzők első országos kong­resszusát idén ősszel rendezik meg. A következő hasonló ren­dezvényt Sárospatakon tartják május 23-24-én, ahová a Heves megyei jegyzőket is várják. A részközgyűlésen való részvé­telre a jelentkezést május 10-ig még elfogadják. v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents