Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-15 / 112. szám

1995. május 15., hétfő 5. oldal Heves És Körzete Vidám, szórakoztató bemutatót tartottak A Heves Városért Zenei Alapít­vány rendezésében vidám, szó­rakoztató hangszerbemutatót tartottak Hevesen, a Móricz Zsigmond Művelődési Köz­pontban. A programot elsősor­ban a zene iránt érdeklődő fia­taloknak szánták. Ezért a ven­dégművészek és a helybéli ze­neiskola tanárai arra töreked­tek, hogy a különböző hangsze­rekre irányítsák az erre kívácsi ifjak figyelmét. Ebben az évadban az utolsó előadás volt A korábbi megszokott szombati színházbusz ezúttal tegnap vitte ebben az évadban utoljára Thá- lia hevesi kedvelőit a Szolnoki Szigligeti Színházba. A Bla- háné-bérlet tulajdonosai meg­tekintették W. Sommere: Imá­dok férjhez menni című zenés darabját. A színház gazdasági helyzete miatt majd az ősszel kezdődő új évadban fogják megtekinteni a hevesiek - a még erre a szezonra ígért - Oli­vér című musicalt. Közösen készülnek az idei gyermeknapra Heves közművelődési intézmé­nyei összehangolt programokat állítanak össze a május 27-én megrendezésre kerülő - már hagyományos - gyermeknapra. Ezt megelőzően az önkor­mányzati intézmények teljes te­rületén május 22-től 27-ig gyermekheti foglalkozásokat hirdetnek meg. Ezek között szaktárgyi vetélkedők, sport- versenyek és gazdag kulturális programok is szerepelnek. A nyári szabadidő hasznos eltöltésére A hevesi önkormányzat műve­lődési bizottságának előterjesz­tésében a közgyűlés május vé­gén tájékoztatót hallgat meg a közelgő tanév végi, illetve a nyári hónapokra - a tanítási szünet idejére - vonatkozó sza­badidős lehetőségekről. Köztük a sportpályák kínálata, a köz- művelődési intézmények prog­ramsorozata, a játszóterek, a parkok és a strand egyaránt sze­repelnek. A látványos „próbapadon” ellenőrzik a harisnyanadrágokat fotó: mentusz károly Negyedszázada csúcson az erdőtelki Ramona Negyedszázaddal ezelőtt a Ramona Finomkötöttáru Szövet­kezet új részleget létesített Erdőtelken, így munkalehetőség­hez jutott 80 helybeli, elsősorban női munkaerő. Az azóta el­telt 25 év során nagyívű fejlődés részese lehetett a mára már 300 főre gyarapodott, s közel 150 milliós bevételt magáénak tudó kollektíva. A jubileum apropóján a sikeres tevékenység hátterére voltunk kíváncsiak, és a további tervekről kérdez­tük Nagy Istvánnét, aki megalakulása óta vezeti az üzemet.- Gyorsan repülnek az évek, hiszen annyira közelinek tűnik, mintha minden csupán a tegnap történése lenne - idézi a múltat a főnökasszony. - Gyermekruházati termékek gyártásával indítottuk el az üzemi munkát, a hazai piac akkori igényei szerint. Azután a kereslet-kínálat egyensúly- zavara miatt külföldi partner- kapcsolat kiépítésében látta talponmaradását a cég. Férfi fehérnemű gyártására állapod­tunk meg egy német megren­delővel. Mivel termékeink tet­szetősnek bizonyultak, újabb ottani forgalmazótól kaptunk megbízást hasonló termékre. Majd egy olasz gyárral kötöt­tünk szerződést női harisnya- nadrág gyártására. Nos, ahogy a piac igényelte, úgy növeltük a dolgozók létszámát is. így aztán még az elmúlt két évben is 50-60 fővel növeke­dett az állomány. Most már beállt a létszám, jelenleg a há­rom szalagon háromszázan dolgoznak két műszakban.- Hogyan jut el ide az alap­anyag?- A partnerek szállítják. Az egyik német anyagban adja, itt történik a szabás, a konfekció kialakítása, majd árazva, cso­magolva szállítjuk vissza. A másik nyugati partner szab­ványban küldi az ámt, s a var­rás, az árazás és a csomagolás a mi dolgunk. Az olaszoknál más a helyzet. Mivel nyersfe­hér színben kapjuk az anyagot, mi összevarrjuk a harisnya- nadrágokat, osztályozzuk, s a visszaszállítás után ott történik azok festése és csomagolása.- Mennyi az éves árbevétel?- A németeknek azonos lét­számú szalaggal dolgozunk, a termelés forintértéke is ha­sonló. Innen 25-25 milliós bevételhez jutunk. Az ola­szoknak viszont már közel 100 milliós értékben szállí­tunk.- Több is kelendő lenne?- Ki tudja. Jelenleg ennyi létszámot kötnek le partnere­ink. Az olaszok például he­tente 240 ezer darab árut szál­lítanak. Ehhez az kell, hogy az egyik héten egy, a másikon két alkalommal forduljon a ka­mion, defektnyi időkihagyás nélkül. Természetesen, ha igény van bővítésre, mi szíve­sen benne vagyunk.- Szigorúak a szállítók?- Nagyon alaposak! Ami a minőséget illeti, kezdetben bi­zony voltak nehéz időszakok. Meg kellett tanulnunk kül­földre dolgozni. Most már a gépsoron kiszűrjük a hibás darabokat. Megrendelőink ki­kötése szerint az összeállított termékek 98 százalékának első osztályúnak kell lennie, a többi sem lehet másodosztá­lyúnál gyengébb minőségű.- Gondolom, a minőségi munka a fizetésekben is kama­tozik.- Nem kenyerem a dicsek­vés, de azt hiszem, hasonló munkahelyekhez viszonyítva talán a jobb fizetésűtek közé tartoznak a dolgozóink. A többségük a 45-50 ezret meg­keresi.-Nyereség?- Ez is egyre ritkább, mint hallom, de nálunk ez még mindig rendszeres, Az elmúlt évben közel 4 milliót osztot­tunk el egyenlően, attól füg­getlenül, ki melyik részlegben dolgozik.- Milyen tervek foglalkoz­tatják az üzem vezetőit?- A gépparkunk ehhez a termeléshez igazodott, tehát újabb változás nem valószínű. Igaz, az egyik német részleg­ben a fazonbővítésnek megfe­lelően közel négymillióért korszerűsítettük a gépparkot. A termeléshez szükséges lét­szám is adott, nem valószínű ennek gyarapítása. Minden­esetre szeretnénk az árbevételt úgy alakítani, hogy négymillió nyereséggel zárhassuk az esz­tendőt.- Árulja már el, hogy mi a siker titka?- Mindenképpen a jó part­nerkapcsolat, a kiszámítható­ság, a megbízhatóság. Termé­szetesen ennek érdekében ösz- sze kell tartanunk a megrende­lőinkkel. Tudomásul kell venni azok követelményeit, és megfelelni elvárásaiknak. Bár a hazai inflációt nem akarják tudomásul venni, de munkánk elismerése a dolgozók anyagi juttatásában tükröződik. Re­mélem, hogy mindez a továb­biakban is megmarad. Cseh Béla Táborok a gyűjtéshez Népi-nemzetivé kell tenni Kodály Zoltán hagyatékát „Időnként ha szemügy re vesz- szük végzett munkánkat, min­dennél élesebben látjuk a hibát, gyengeséget” - írja Kodály Zol­tán egyik partitúrája előszavá­ban, s időszerűsége a népdal és népzene hagyományápolásában ma is méltán kerül előtérbe. A kodályi, bartóki örökség gon­dozása, jövőjének lehetőségei volt a téma azoknak a szakem­bereknek a tanácskozásán He­vesen, akik hivatásukból adó­dóan kötelességüknek érzik a magyar népzene-népdal tudato­sítását generációkon át. A szakembereknek dr. Sze­pesi Györgyné, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola tanszékvezetője elemzésében rámutatott, hogy a hagyomány- ápolás alapja a minél többszöri találkozás és előadási lehető­ség. Mint mondta: „Öröm, hogy a népdalt kedvelő s éneklő legifjabbak később sem felejtik el élményüket, s magukban hordozva a taps, az elismerés öröme erőt ad életük későbbi szakaszához. Ugyanakkor azok, akik a népdaléneklés kapcsán éveken keresztül szebbnél szebb dalokat tanultak, a zenei kul­túra értékes gyöngyszemeivé válnak”. Ami szűkebb hazánk fiatal generációja ez irányú képzését illeti, jó úton jámnk - tudtuk meg a szakembertől -, a későb­biekben az előadás szépségé­ben, a hozott zenei anyag fej­lesztésében kell előbbre lépni a népdalt kedvelőknek. Ezek éneklése nem tűr semmi modo­rosságot. Mint mondta: „kútfőt a már meglévöekböl lehet kapni, bár nem biztos, hogy abból a bizo­nyos tiszta forrásból merítenek már”. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy ennek ápolását il­letően igencsak szegényesek a közösségi lehetőségek. Néhány felfedezett tehetség fellépésén túl elmagányosodik a műfaj. Igaz, több mint egy évszázada előírt ennek intézményesített művelése, mégis a nemzeti ér­tékek hordozója nem hozta meg a magyar ember mindennapi életében az élményt, az érzelmi indíttatást a vidámságban vagy a szomorúságban. Most a nép­dal-népzene kultúra „apostola­ira” hárul a feladat, hogy újabb és újabb hívei legyenek az or­szág zenei múltját értők család­jának. A találkozón felvetődött, hogy a szakmai bemutatók, to­vábbképzések, minősítési lehe­tőségek gyarapítása érdekében valamely tájegység gyűjtésére alkalmas népzenei táborokat kell szervezni. Ezekkel ugyanis olyan „táplálékhoz" juthatná­nak a résztvevők, amelyek ed­dig csaknem elérhetetleneknek bizonyultak. Szóba került to­vábbá az is, hogy össze kellene kapcsolni az arra megfelelő műhelyekben a népzene, a nép­dal, a néptánc, valamint a kéz­művesség intézményesítését: azt értő népzenei pedagógusok tanítanák fakultációs keretben. Mindenesetre a tanácskozás résztvevőiben megerősödött a szándék, hogy a nemzeti sajá­tosságot hordozó kincsünket, a népdalt, és ezzel együtt a kodá­lyi hagyatékot népi-nemzetivé kell szélesíteni. Mindez azért fontos, hogy annak a művelői örömüket lelhessék a talán még tiszta kodályi forrásnak - hang­zott el nemrég az említett he­vesi tanácskozáson.- cseh ­Zeneiskolás növendékek A fennállásának 30. jubileumi évfordulóját ünneplő hevesi Állami Zeneiskola az idei ren­dezvénysorozatának része­ként a napokban tartotta nö­vendékhangversenyét a Gyermekházban. Ez már a harmadik ilyen jellegű kon­certje volt az oktatási intéz­ménynek. A régi hagyományokkal rendelkező alma mater tanu­lói sokat lépnek fel év közben is különböző rendezvénye­ken, illetve koncerteken. Mégis ez a minden évben visszatérő alkalom talán a legfontosabb helyet foglalja el a szívükben. Különös izga­lommal készülnek mindig, hi­szen ilyenkor nem az őket nagy szeretettel fogadó publi­kum előtt, hanem a szüleik, tanáraik és társaik előtt kell megmutatniuk, hogy vajon mit is tudnak? A gyerekeknek nem volt okuk az izgalomra, hiszen ez alkalommal is mindannyian a legjobb formájukat hozva produkáltak. Természetesen ebben közrejátszott a tanárok kitűnő felkészítő munkája is. Mindezt a lelkes közönség el­ismerő tapssal honorálta. (m. cs.) sikeres hangversenye volt A munkahelyteremtésről Zaránkon A tavasz az aprófalvakban a közgyarapodásnak is lendületet ad, annak ellenére, ha néha kisebb gondok is adódnak. így van ez Zaránkon is, tudtuk meg Csintalan István polgármes­tertől, hiszen a településen megnövekedett feladatok ellátá­sára április elsejétől közel tíz közhasznú munkást alkalmaz­nak. Egy részük a betegek ellátá­sáról gondoskodik, mások a közterületek, parkok és a te­mető gondozásában, valamint a hulladékgyűjtő telep rend­ben tartásában tevékenykedik. Említésre méltó, hogy az önkormányzat legutóbb közel ötezer facsemetét vásárolt, amelynek egy részét a parkok és útszegélyek fásítására, más részét a lakosság közreműkö­désével a lakóházak környé­kének csinosítására osztották szét. Gond a faluban, hogy a Ma­táv Rt. az idén már nem tudja kielégíteni az itteni telefonra várók igényét.- Jó lenne örömet szerezni a telefonra váróknak - mondja a polgármester. - Ezért még nem adjuk fel az idei átadás gondolatát. Annál jóval előbbre tartunk a gázberuhá­zással, hiszen épül a falu hatá­rában a befogadó állomás. A kivitelező most végzi a több mint nyolc kilométer hosszú vezeték földmunkájának hely­reállítását. Jó hír a zaránkiaknak, hogy hamarosan az itteniek javát szolgálja majd a régi iskola- épület is. A közelmúltban a helyi vezetők tárgyalást kez­deményeztek annak jelenlegi gazdájával, a Mátra Füszért Rt.-vel az épület megóvásáról. Mint kiderült: a cég legszí­vesebben megszabadulna a hajdanvolt iskolától. Az ön- kormányzat reális áron vissza is vásárolná munkahelyterem­tési céllal.- A legutóbbi területi ülé­sen úgy határoztunk - emlí­tette a polgármester -, hogy megfelelő árajánlattal keres­sük meg a céget. Amennyiben megegyezés születik, az épü­letben olyan vállalkozást ho­zunk létre, amely jó néhány helybélinek hosszú távra biz­tosítja a kenyérkeresetet. Ez a dedikálás volt az utolsó ••• ...Egyelőre! A napokban a he­vesi Magiszter könyvesboltban járt a népszerű Alvajárók együt­tes. A fiatalok körében kedvelt csapat tagjai, Tanita és Csonti a híresztelésekkel ellentétben be­bizonyították, hogy az együttes él! A duó rajongói a friss rit­musú zenét hallgatva várták a kedvenceiket, akiket megérke­zésük után azonnal körbevettek a dedikálóasztalnál. A köny­vesboltban töltött vidám óra kedves mozzanata volt, amikor Tanita együtténeklésre buzdí­totta a fiatalokat. Mint az már megszokott volt más alkalmakkor, az együttes kazettáit és CD-lemezeit ked­vezményesen árusították a helyszínen. Hat alkotó, Hatvanból Az elmúlt héten nyitotta meg kapuit a hevesi Móricz Zsig­mond Művelődési Központ ga­lériájában az a kiállítás, amelynek anyagát a Hatvani Műhely hat alkotóművészé­nek alkotásaiból állították össze. Az alkotók amatőr mű­vészek - mégis színvonalas, minőségi kiállítást láthat a be­térő. A terembe lépve az első ami megragadja a szemlélőt, a képek színvilága. A dinami­kus, erős színek „mesteri” harmóniája megadja az alap­hangulatot a szemlélőnek. Kiss László és Szpisják Pál alkotásaiból már korábban is láthattak a hevesiek néhányat. De a többiek: Kovács Gábor, Mátyássy Gábor, Baranyi Vilmos, Vécsi-Nagy Zoltán művei is könnyedén szimpá­tiára késztetik a tárlat látoga­tóit. A képzőművészetet kedve­lők különböző - néha meg­hökkentő — módszerekkel ké­szült képeket és szobrokat láthatnak. Az alkotók ottho­nosan mozognak a technika világában, mesterien művelik a fafaragást, jól bánnak az olajfestékkel. Az eklektikus összképet mutató, de egymással jól megférő alkotásokat egy hó­napig tekinthetik meg az ér­deklődők. A rendezők méltán ajánlják a hatvaniak kompo­zícióit, hiszen a látvány ön­magáért beszél. Ezért minden bizonnyal a rendelkezésre álló négy hét alatt sokan meg­tekintik majd.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents