Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-12 / 110. szám
1995. május 12., péntek Eger Körzete 5. oldal Egy tárcsázás, s máris jelentkezik külföld... Forródrót Csehi és a világ között A Matáv folyamatosan köti be a telefonvonalakat Ma, a zsebtelefonok korában, amikor az erdőből is felhívhatjuk Anyut, már nem számít luxuscikknek a telefon. Mégis örvendezhettek az egercsehiek, amikor a falu több pontján is megpillanthatták a zöld házikókat, benne a működő készülékekkel. Napjainkig kizárólag a postáskisasszonyok áldásos közbenjárásával, hosszas várakozással teremthettek kapcsolatot a falubeliek a külvilággal. Most viszont tárcsáznak, s máris beszélgethetnek akár a tengerentúli rokonokkal is. A Matáv eddig mintegy hatvan családi házba kötötte be a vonalakat. A munka folyamatosan halad tovább, bővítésre is van lehetőség. A lakók igényelhetik a készülékeket, amelyeket a szakemberek bekapcsolnak a hálózatba. Emellett további nyilvános fülkéket is felállítanak. Székelyföld igazgyöngy-szemei Két magyar iskola találkozása Főiskolások a muhi csatatéren... Ostorosi tanácskozás az óvodapedagógiáról A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület mintegy nyolcvan Eger környéki szakember részvételével tanácskozott az elmúlt napokban Ostoroson. Dr. W. Mikó Magdolna, az egyesület szóvivője tartott előadást az óvodapedagógiai irányelvekről, amelyek azért is fontosak, mert a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. A tanácskozás 'egyik célja az volt, hogy kidolgozzák a sajátos pedagógiai programot, amely a helyi intézményekre is alkalmazható. Bélapátfalván a munkanélküliekért Napjainkban Bélapátfalván mintegy kilencven a munka- nélküliek száma. A jövedelem- pótló járadék évi négymillió forinttal terheli a helyi önkormányzatot. A rászorulóknak lakásfenntartásra összesen egymillió forintot tudnak juttatni, s rendszeres nevelési segélyben mintegy harmincán részesülhetnek. Eger környékiek is - népzenei táborban Kazincbarcikán rendezik meg július 6-tól 10-ig a II. népzenei tábort, ahová hazai, valamint határainkon túl élő magyar népzenei csoportokat és szólistákat várnak. Citera, vonós hangszerek, furulya és ének kategóriákban vehetnek részt a továbbképzésben az érdeklődők. A jelentkezéseket május 15-ig lehet eljuttatni a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár címére: 3700 Kazincbarcika, Fő tér 5. Novaji hitelek a gázprogramra A novaji önkormányzat 1993 augusztusában 13 millió forint hitelt vett fel a községi gázprogram megvalósítása céljából. Az elmúlt évben 6 és fél millió forintot törlesztettek, az idén 5,8 millió forintot kell visszafizetniük. Szennyvízhálózati társulás Verpeléten Amint arról lapunkban már beszámoltunk: a lakosság hatvannyolc százaléka csatlakozott a tervhez, hogy szennyvízvezeték-hálózat épüljön Verpeléten. A társulás alakuló ülését a napokban tartották meg, amelyen megválasztották a bizottsági tagokat is. Ezt követően pályázatot írnak ki a könyvelői állásra, s benyújtják hitelkérelmüket a pénzintézethez. A beruházás megvalósulását három évre tervezik, s a kölcsönt 10 év leteltével kell visszafizetniük a verpelétieknek. Az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Honismereti Kollégiumának tagjai nemrég Borsod-Abaúj-Zemplén megye községeibe látogattak. A kétnapos tanulmányi útra jól felkészültek. Amit az elméleti órákon elsajátítottak, most a gyakorlatban alkalmazták vagy élték át: a szervezést, előadásokat, ismertetéseket. Történelmi, szülőföld-ismereti, művelődés- és egyháztörténeti, néprajzi és gazdaságtörténeti témák feladványait oldották meg a meglátogatott helyeken. Útjuk első állomása a gyászos emlékű muhi csatatér volt. Onnan Ónodra mentek a várromhoz, illetve a helyreállított egyik saroktoronyból megtekintették a Sajó túlpartján elterülő körömi mezőt, az 1707. évi, a Habsburg-házat detroni- záló országgyűlés színhelyét. A tájmúzeumban ritka néprajzi emlékeket láthattak. A szerencsi Rákóczi-várban a hologram-, a helytörténeti és a ké- peslevelezőlap-kiállítást tekintették meg. A hallgatók egymás után idézték a múlt emlékeit, az 1605-ben itt tartott, Bocskai Istvánt fejedelemmé választó országgyűlést. Sárospatakon hosszan időztek a református nagy könyvtárban, az iskolatörténeti és református egyházművészeti kollégiumi épületben. A Rákóczi-várban a történelmi kiállítást és az épület reneszánsz szárnyát keresték fel, és voltak a „Sub rosa” toronyszobában is. Sátoraljaújhelyen a hajdani városháza épületében, a mostani Kazinczy Ferenc Múzeumban jártak (természettudományi és történeti gyűjtemény, Kos- suth-emlékek), és látták a szomszédos Szlovákiával határt képező Ronyva-patakot is. Széphalmon, a Kazinczy- mauzóleumnál a nagy nyelvújító emléke előtt tisztelegtek. Másnap is bő programot valósítottak meg. Míg csak a merészebbek másztak fel a boldogkőváraljai romokhoz, a vi- zsolyi református templomba már valamennyien betértek. Az Árpád-kori freskók és az eredeti, Kár öli Gáspár fordította, 1590-ben megjelent első, magyar nyelvű Biblia valameny- nyiükben mély érzelmeket keltett. Tornanádaskán az igazgató, Kerekes Ferenc tájékoztatta őket a gyermeknevelő intézmény kiemelkedő nevelési eredményeiről. Ugyanő bemutatta a főiskolásoknak az őszirózsás forradalom előtt volt miniszterelnök, gróf Hadik János kastélyát és a szomszédos arborétumot. Szalonnán a református templom Árpád-kori építményét és a 17. századi fa haranglábat Doháczy Istvánná ismertette, a szendröi római katolikus templomot pedig Ivánkái Józsej esperes plébános. A volt Csáky-kastélyban berendezett iskolatörténeti gyűjteményt Hadházi János mutatta meg. Végezetül Rudabányán Bics István jóvoltából a bányamúzeum gazdag ásvány- és bányatörténeti gyűjteményét, közötte a „rudapithecust” is láthatták. A kétnapos út főiskolás résztvevői - mint leendő honismereti szakkörvezetők - számtalan tapasztalathoz és gyakorlathoz jutottak. A két nap kiadásait a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány fedezte, az utat pedig dr. Misóczki Lajos főiskolai tanár, a honismereti kollégium vezetője szervezte. A Tinódi Sebestyén Általános Iskola diákjai - többek között andornaktályai, egerszalóki, felnémeti, tárkányi gyerekek is - öt napot töltöttek Székelyföldön, viszonozva a Csíkszeredái Petőfi Sándor Általános Iskola három évvel ezelőtti látogatását.- Milyen élményekkel tértek haza? - kérdezem Bolla Károly né igazgatónőt:- Hazaszeretetből, a szülőföldhöz való ragaszkodásból kaptunk példát, ami megrázó és tanulságos volt. Ez a találkozás nemcsak az iskolákat és a vendéglátó családokat hozta össze, hanem talán a gyerekek felnőttkorára is megmarad a kötődés. A városi tévében felvették a műsorunkat.- Erre az alkalomra szerkesztették?- Igen. Klasszikus műveket énekelt kórusunk, a Tinódi régizene-együttes középkori táncokat játszott, a diákok ének- és hangszerszólókkal léptek fel, a néptánccsoport palóc és mezőségi táncot mutatott be, végül Csík megyei népdalokat énekeltünk. Másik műsorunkat a csíksomlyói templomban adtuk, ahol a gyerekek is megérezték a kegyhely varázsát, meghatódtak a szokatlan szépségtől. Gyertyák égtek a hátuk mögött, zúgott az egyházi ének. Egyedülálló ez a templom, teljes egészében fából épült, nincs hajókra tagolva, egy óriási tér az egész. Évszázadok földrengései sem tehettek kárt benne. Közös énekléssel, a Székely himnusszal fejeztük be a műsort.- Milyen programot szerveztek a gyerekeknek?- Versenyt hirdettünk: gyűjtést a székely szellemi és tárgyi néprajzból. Örökítsék meg fotón, rajzolják le a használati tárgyakat, írják le a szólásokat, közmondásokat,, kifejezéseket, ételrecepteket. Az anyagból kiállítást rendezünk, a legjobbakat jutalmazzuk, a tárgyak motívumait pedig felhasználjuk iskolai munkánkban. Megnéztük a történelmi emlékhelyeket, kirándultunk a Gyilkos-tóhoz, a Békás-szoroshoz. Nagy élmény volt nekik, hogy hógolyózhattak a Csíki-havasokban. Rácsodálkoztak a medveveszélyt jelző közúti táblára. A szabad programok alatt a vendéglátó családok életével ismerkedtek. Az emberek őrzik és művelik a népművészetet, ezt megmutathattuk a diákoknak. Csíkdán- falván, a fekete kerámia őshazájában az agyag őrlésétől a kerámia kiégetéséig minden munkafolyamatot megmutattak az idős mesteremberek. A fafaragók munkáját is megnézhettük. Hogyan kell rárajzolni a motívumot és formálni a fát egy mángorló készítésénél.- Betekintettek a kinti tanári munkába?- Szaktárgyának megfelelően mindenki tartott egy órát. A magyar szakos kollégám a Légy jó mindhaláligot tanította. Módszereikben nincs eltérés, tanulni akarnak tőlünk mind tananyagban, mind taneszközökben. Magyarországi pedagógusok segítségével távoktatási program működik a városban, a tanárképzés módszertanát hallgatják a romániai népfőiskolások.- Bebarangolták a környéket, bizonyára sok emberrel ismerkedtek meg. Mit jelent ott a szülőföld, a haza szeretete?- A legnagyobb élményem egy kis faluhoz kötődik. Csík- szentdomokoson az utcán sétáltunk. A tetők - ahogy Koós Károly építészetéből ismerjük - szinte a földig értek. Minden portán székely kapu, rajta dátum, mikor és ki készítette, mintha száz évvel visszaforgattuk volna az idő kerekét. Az egyik háznál egy székely férfi itatta a lovát. - Megitatja a lovat? - kérdeztem. Erre el siratta a másik lovát, amelyik haldoklón, kesergőt mondott el fölötte, de ebben egy élet keserve volt. Elmondta, hogy kétmillió lej egy ló, neki ötvenezer a nyugdíja, már soha többé nem lesz lova. Később odajött egy néni, aki tizennégy éves korától mesélte el az életét egy pár perc alatt, és a legnagyobb sérelmét: életében egyszer hagyta el a falut, Magyarországra, Sopronba jött, ahol erdélyi románnak nevezték. Ezt azóta sem tudta elfelejteni. Nemcsak az egyszerű emberek, az értelmiség is ragaszkodik ahhoz, hogy a szülőföldjén éljen. Az egyik tanárnő idegenvezetőnk volt a buszon. Óriási biológiai, földrajzi műveltséggel rendelkezett, minden szava az ott maradók hazaszeretetétől átfűtött. Gyermekei bizonyára tanulhatnának magyarországi egyetemen is, de ők a kolozsvárin fognak... A faluban csak a nap meghatározott szakában van hideg víz, áram sincs minden portán, elzárva, a magas hegyek között élnek. Általános vélemény, hogy a székelyek szűkszavúak, én megfontoltságot, nyíltságot, őszinteséget hallottam ki beszédükből, felesleges szavak nélkül. A gyerekeink nemcsak a népművészetben rejlő értékekből mentettek, hanem lelkileg és tudásban is sokat kaptak. Ezek után jobban értékelik, becsülik szülőföldjüket is. Azt gondolom, életében egyszer mindenkinek el kellene mennie Székelyföldre, hazaszeretetet tanulni. Császi Erzsébet Csécsei Tamás: verpeléti, szóláti társaimmal szeretnénk vállalkozni fotó: kaposi tamás Kazinczy-díjas cukrásztanuló „Amely nemzet nem él a maga nyelvével, nem nemzet...” Kazinczy kétszáz éve leírt szavai szolgáltak mottóul a róla elnevezett „Szép magyar beszéd” országos verseny döntőjén, amely minden évben Győrött kerül megrendezésre a Kazinczy Ferenc Gimnázium rendezésében, a Városháza dísztermében. E versenyt Péchy Blanka hívta életre harminc évvel ezelőtt, s a jubileumi évforduló értékét növelte, hogy fővédnöke Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke volt. Az idén 15-15 Ka- zinczy-érmet adtak ki a szakmunkás és a gimnázium-szakközépiskola kategóriában. A verseny nagy sikert hozott az egri Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetnek: Csécsei Tamás, az intézmény harmadéves pék-cukrász tanulója megkapta az érmet, és elnyerte a Győr megyei OTP különdíját, mint a szabadon választott szöveg legjobb felolvasója:- Előzőleg az iskolai válogatón harmadik lettem, s az első két helyezett mehetett tovább a megyeire. Szegény első helyezett bárányhimlős lett, s én léptem a helyére. Megnyertem a megyei versenyt, így jutottam az országosra.- Mi volt a követelmény?- A szabadon választott szövegként Sütő András: A költő szívet hasogató gondja című írását olvastam fel. írásbeli feladatként hangsúlyelemzést kellett végezni. A harmadik napon volt a kötelező szöveg felolvasása: Lőrincze Lajos: Néhány szó az ügyről... Összesen százhuszonketten vettünk részt a versenyen.- Jövőre végez. Hogyan tovább?-Tagja vagyok ennek a kísérleti osztálynak, amely pékeket és cukrászokat képez. Ha végeztünk, osztálytársammal, köztük egy verpelétivel és egy egerszólátival szeretnénk egy saját pékséget, illetve cukrászdát.- A szép beszédkészség kérdése?- Inkább fejlesztésé. Kiskoromban logopédushoz kellett járnom, mert selypítettem. Úgy tűnik, jól sikerült a beszédtanulás.-Ha számba venné a kedvenc időtöltéseit...- Szeretek túrázni, például a Bükkben. Évente változnak a hobbijaim, pénzgyűjtéstől kezdve a matricákig. Áztán elkezdtem bújni Robin Coock könyveit; általában szeretem az ilyen stílusú regényeket. De a legnagyobb szerelmem a szakmám. Amikor csak adandó alkalom van, nekiállok sütni. Újabban már el kell dugni előlem a tojást, mert az ára miatt lassan „romlásba döntöm” a családi háztartást. Ettől függetlenül még éjszaka is sütök.- Jól fog járni a felesége.- De sokan mondják! (mikes) |i u
