Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-12 / 110. szám

2. oldal VILÁGTÜKÖR 1995. május 12., péntek Az amerikai külügyminiszter diszkréten bizakodó Kudarc-e a moszkvai csúcs? Csak a külsőségek voltak látványosak Bili Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök kézfogása közös sajtóértekezletük után, amelyet négyszemközti megbeszélésüket követően tartottak a Kremlben. Jelcin bejelen­tette, hogy Oroszország nem szállítja Iránnak azokat a gázcentrifuga-rendszereket, ame­lyeket Washington szerint atombomba gyártásához használnának. fotó: feb-reuters Warren Christopher amerikai külügyminiszter fontos fejle­ménynek nevezte, hogy Borisz Jelcin orosz elnök felhatalma­zást adott annak a két ok­mánynak az aláírására, amely Oroszországnak a NATO bé­kepartnerségi programjához való csatlakozásáról intézke­dik. Az eredeti tervek szerint Moszkvának decemberben kel­lett volna aláírnia a dokumen­tumokat, de akkor az utolsó pillanatban elállt a csatlako­zástól. A moszkvai csúcstalálkozót értékelve az amerikai diplo­mácia irányítója a CNN hírte­levízió képernyőjén kifejtette, hogy Washington szövetsége­seivel együtt két területen kí­ván előrelépni Moszkva irá­nyában: a békepartnerségi program elmélyítése és a stra­tégiai párbeszéd megkezdése terén. Lényeges szempontként em­lítette, hogy amerikai részről világossá tették az oroszok előtt: egyetlen, a programban résztvevő országot sem zárnak ki eleve a NATO-tagjelöltek közül. Közlése szerint Bili Clinton elnök egyúttal azt is egyértel­művé tette, hogy a NATO az előre elhatározott ütemben folytatja a kibővítés előkészü­leteit. Az orosz-iráni reaktorügy­letet érintve Warren Christop­her „valós eredménynek” mi­nősítette azt a bejelentést, amely szerint Moszkva eláll a megállapodás legveszélye­sebbnek ítélt elemétől, az urán dúsítására alkalmas gázcentri­fuga leszállításától. Ugyancsak lényeges hala­dásnak nevezte, hogy a két el­nök egyetértésre jutott abban: Moszkva a jövőben nem fog hagyományos fegyvereket szállítani Iránnak. A csecsenföldi háborúval kapcsolatban Warren Chris­topher úgy fogalmazott, hogy a találkozó lehetőséget adott az orosz megítéléstől eltérő amerikai álláspont kifejtésére.- Sajnos, ezen a téren nincs előrelépés - mondta. Szerinte Moszkvának számításba kel­lene vennie döntéseinek és cselekedeteinek káros nemzet­közi következményeit. Nyíltan utalt rá, hogy a rendkívül ked­vezőtlen visszhang miatt a csecsenföldi konfliktus és az orosz-iráni ügylet hátráltat­hatja Oroszország integrálódá­sát a nyugati intézményrend­szerbe (Európa Tanács, Euró­pai Unió, Hetek Csoportja). Az európai hagyományos fegyveres erők korlátozásáról szóló szerződésről (CFE) kije­lentette, hogy alapvetőnek tartja a novemberben életbe lépő megállapodás betartását. Ugyanakkor jelezte, hogy ha a jövő évi felülvizsgálati érte­kezleten az oroszok valós biz­tonsági indokokat sorakoztat­nak fel, az Egyesült Államok hajlandó lesz az esetleges mó­dosításokat fontolóra venni. Az amerikai szenátus több­ségi republikánus csoportjá­nak a vezetője, Robert Dole szerda esti nyilatkozatában kudarcnak minősítette a moszkvai csúcstalálkozót, és közölte, hogy a kongresszus felül fogja vizsgálni az orosz­amerikai kapcsolatrendszert. A kansasi szenátor leszö­gezte, hogy megítélése szerint Bili Clinton és Borisz Jelcin találkozója „jóval sikeresebb volt a külsőségekben, mint ér­demi eredmények elérésében”. Csalódottságát fejezte ki ami­att, hogy az amerikai elnöknek nem sikerült rávennie partne­rét az iráni-orosz reaktormeg­állapodás felbontására, illetve nem történt előrelépés a cse­csenföldi konfliktus lezárása felé sem.- A kudarc fényében elke­rülhetetlen, hogy a kongresz- szus ne tekintse át az Oroszor­szághoz fűződő kapcsolatain­kat - mondta. Jelezte, hogy a felülvizsgá­lat bizonyosan ki fog terjedni a Moszkvának nyújtott támoga­tásra, illetve „egyéb olyan op­ciókra”, amelyek révén esetleg meg lehet akadályozni, hogy Irán hozzájusson az orosz nuk­leáris technológiához. Jesse Helms, a szenátus külügyi bizottságának erősen jobboldali nézeteiről ismert elnöke úgy vélekedett, hogy tulajdonképpen a jelenlegi tör­vényes keretek is lehetővé te­szik az Oroszországnak folyó­sított amerikai gazdasági segé­lyek felfüggesztését, ha Moszkva teljesíti a Teheránnal kötött szerződését. Arra a rendelkezésre utalt, amely kimondja: a volt szovjet köztársaságok közül nem ré­szesülhetnek amerikai támoga­tásban azok az országok, ame­lyek az elnök megítélése sze­rint más államoknak tömeg- pusztító fegyverek gyártására alkalmas technológiákat adtak át. . MAGYAR SUZUKI Hűtött árak Nincs: áremelés. Vannak: új, légkondicionált modellek Jöhet a nyári hőség, jöhet a fogyasztási adó-zivatar és az ár-láz! A Suzuki idejében gondoskodott arról, hogy Önt egyik se zavarja. A raktárkészlet erejéig valamennyi hazai modell árát sikerült a kellemes fogyaszthatósághoz szükséges hőfokon tartani: akciós árainkban a 10%-os fogyasztási adónak nyomát sem látja! 600 db légkondicionálóval szerelt Suzuki Summernek pedig nemcsak az ára, de az utastere is olyan hűvös, amilyenről a forró napokon eddig legfeljebb csak álmodott. Hűtött autók és hűtött árak a Suzuki márkakereskedőknél! Ne késlekedjen! Csípje el melegében! SUZUKI. A mi autónk. i Márkakereskedőink: EGER Autókomplex Kft. Suzuki Center Telekessy út 2. Tel.: (36) 311-158 • Suzuki Autó Eger Kft. Centrum Áruház Eger Tel.: (36) 312-444/110 • GYÖNGYÖS Autószöv. Suzuki Márkakereskedés Pesti út 14. Tel.: (37) 313-650 HATVAN Suzuki-SÓS Hatvan Móra F. u. 6. Tel.: (37) 342-353 • HEVES Suzuki Rózsa Egri út 13. Tel.: (36) 346-641 Csecsenföld: folytatódó harcok A győzelem napi viszonylagos nyugalmat követően újult erő­vel lángoltak fel az összecsapá­sok Csecsenföldön, bár a szem­benálló felek ellentmondó je­lentéseket közölnek vesztesége­ikről. Dzsohar Dudajev csecsen elnök ugyanakkor a számos nyugati vendég jelenlétében tartott moszkvai ünnepségek és az orosz-amerikai csúcstalál­kozó után sem vár változást Moszkva kaukázusi politikájá­ban. A Csecsenföldön állomásozó orosz haderő képviselője sze­rint Dudajev hívei tizenkét al­kalommal nyitottak tüzet az orosz állásokra. Elsősorban a Groznijtól délnyugatra fekvő Bamut és Orehovo, illetve a ke­leti irányban lévő Gudermesz- Haszavürt autóút mentén foly­tak összecsapások, de kedd éj­féltől szerda reggelig lövöldö­zés volt a csecsen főváros északkeleti kerületeiben is. A szövetségi erők kilenc csecsen tűzfészket felszámoltak, egy páncélozott szállító harcjármű­vet és tíz gépkocsit kilőttek. Az orosz alakulatok egy embert veszítettek, tizenegy pedig megsebesült, míg a felkelők 38 fegyverese vesztette életét az összecsapások során. Bár az orosz parancsnokság képviselője hangsúlyozta, hogy szigorúan tartják magukat a Borisz Jelcin elnök által elren­delt moratóriumhoz, és csak a felkelők támadásai után mérnek válaszcsapást, moszkvai rádió­adók helyszíni jelentésekre hi­vatkozva beszámoltak róla: orosz harci helikopterek táma­dást intéztek a Csecsenföld ke­leti részén fekvő Szerzseny- Jurt ellen. Az orosz állításoknak el­lentmondott ugyanakkor a cse­csen vezérkar közlése is, amely szerint Groznijtól délre, a sáli járásban a szövetségi tüzérség támadta Dudajev híveinek állá­sait. Kedd este és szerda reggel harcok folytak Argun környé­kén és magában a városban is, Csecsenföld délkeleti falvait pedig rakétákkal lőtte az orosz haderő. A forrás azt állította, hogy a grozniji harcokban csak egyetlen emberük lelte halálát. Dudajev és környezete nem vár változást Moszkva kauká­zusi politikájában, a számos nyugati vendég részvételével tartott győzelem napi ünnepség, illetve Borisz Jelcin orosz és Bili Clinton amerikai elnök ta­lálkozója után sem. A csecsen állami védelmi bizottság Saroj településen tartott tanácskozá­sáról tájékoztatva Movladi Udugov, Dudajev szóvivője úgy vélte: a csecsen téma a „Nyugat politikai hagyománya­inak ajándéka” csupán, s a nyu­gati vezetők nem tesznek ér­demi politikai lépéseket „Moszkva bűntetteinek meg­akadályozására”. Oklahoma City-i tragédia: vádemelés Terry Nichols ellen Az amerikai szövetségi ügyészség szerdán egy máso­dik személy ellen is vádat emelt az Oklahoma Cityben április tizenkilencedikén el­követett terrormerénylet ügyében. Terry Nie holst ugyanazzal vádolják, mint a már letartóz­tatásban lévő Timothy McVe- igh-t: állami tulajdon robba­nóanyaggal történt megron­gálásával és lerombolásával. A konkrét vádpontokat és bizonyítékokat tartalmazó ügyészségi irat azonban lepe­csételve marad, hogy az eset­leges kiszivárogtatásokkal ne befolyásolják a vádlott ügyé­ben vallomást tevő szemtanú­kat. A vádat Wichita város bí­róságán olvasták fel, és az el­járást egyidejűleg az Okla­homa City-i esküdtszék elé utalták. (Terry Nicholst a karisasi Wichitában őrizték egy, a robbantástól független vádpont alapján. Az oklaho- mai ügyben eddig csak mint közvetlen tanú szerepelt.) Az Egyesült Államok tör­ténetének legnagyobb terror­merénylete százhatvanhét ember halálát követelte, alap­jaiban megrendítve az ameri­kaiak biztonságba vetett hitét, egyszersmind önvizsgálatra késztetve a közvéleményt. Ezen túlmenően az akció ráirányította a figyelmet a szövetségi kormányt ádáz el­lenségnek tekintő, többnyire különböző összeesküvés-el­méleteket valló és a fehérek felsőbbrendűségét hirdető mi­líciákra. Rendőrségi forrásokból csaknem kétszázra teszik a hasonló, magukat népinek vagy hazafinak nevező szél­sőjobboldali fegyveres cso­portok számát; vannak olyan becslések, amelyek szerint mintegy százezren tartozhat­nak hozzájuk. A hatóságok rendelkezé­sére álló információk szerint mind Timothy McVeigh-t, mind Terry Nicholst szálak fűzték a Michigani Milícia nevű szervezethez. Almaszedés - A horvát rendőrség alakulatai felszedik az aknákat egy hídról, amely összeköti a közelmúltban elfog­lalt területeket Bosznia szerbek lakta részével -

Next

/
Thumbnails
Contents