Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-11 / 109. szám
2. oldal VILÁGTÜKÖR 1995. május 11., csütörtök A határozat mára várható Vajon meghosszabbítják-e az atomsorompó-szerződést? Az atomsorompó-szerződésrSl tanácskozó New York-i konferencia küldöttségei szerdára egyetértésre jutottak az egyezmény határozatlan időre való meghosszabbítását lehetővé tevő alapvető dokumentumokban - jelentette az AFP és az AP. Döntésre vár még az Izrael csatlakozására és az izraeli nukleáris tevékenységnek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ellenőrzése alá helyezésére vonatkozó arab javaslat. így a konferencia határozata az eredeti szerdai időpont helyett legkorábban ma reggelre várható. A főbb küldöttségek megállapodása szerint három alapvető dokumentum kerül majd a konferencia elé. Ezek közül jogi érvénnyel csak a szerződés határozatlan időre való meghosszabbítását kimondó határozat bír. A további két, politikai jellegű dokumentum közül az egyik az egyezményt rendszeresen felülvizsgáló tárgyalásokról rendelkezik. A másik pedig az egyezmény bizonyos pontjait hangsúlyozó elvi nyilatkozat. E nyilatkozat kiemeli az egyezmény sorsdöntő szerepét, megemlítve a 178 tagország mellett a csatlakozástól elzárkózott három tényleges atomhatalmat (Izrael, Pakisztán és India), felhívja az öt nagyhatalmat a leszerelési tárgyalások jóhiszemű folytatására, az atomkísérletek 1996-tól való végleges betiltására, és atomfegyvermentes övezetek létrehozására - többek között a Közel-Keleten. Az atomhatalmak állásfoglalását, amely szerint nem használnak atomfegyvert az ilyennel nem rendelkező országok ellen, a nyilatkozat elégtelennek minősíti, és jogi szintre kívánja emelni. Felhív a NAÜ megerősítésére. (MTI) Bevetik a légierőt? A washingtoni külügyminisztérium kedden ismételten szorgalmazta a NATO légierejének a bevetését a boszniai védett területek ellen támadó szerb egységek megbüntetésére.- Támogatunk minden olyan intézkedést, beleértve a NATO légi csapásait is, amelyek révén a boszniai szerbek értésére tudjuk adni, hogy a bihaci és a szarajevói védett övezet státusát megsértő támadásaik következményekkel járnak - közölte kedden Christine Shelly helyettes szóvivő. A boszniai ENSZ-erők főparancsnoka, Rupert Smith altábornagy kezdeményezte ugyan a szövetséges repülőgépek akcióba lépését, ám a világszervezet polgári megbízottjai elutasították a kérelmet. Döntésük heves tiltakozást váltott ki Madeleine Albright amerikai ENSZ-nagykövetből. Ha megtakarított pénzét biztonságban, de magas kamattal szeretné gyarapítani, de nem kívánja hosszabb időre lekötni, az Ön befektetése a Kamatozó Kincstárjegy. Kamatozó Kincstárjegy Egy éves futamidejű értékpapír, amely erre az időszakra igen kedvező, 28,5%-os kamatot biztosít. Természetesen, mint minden Magyar Állampapír, a Kamatozó Kincstárjegy teljes biztonságát is az állami garancia nyújtja. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1995. május 15-19-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1995. május 19. Évi bruttó kamata 28,5%. A Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül, valamint az OTP Bank kijelölt fiókjaiban a futamidő alatt napi árfolyamon adható és vehető. Ugyanakkor vissza is váltható, de ekkor csak a névértéket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamatozó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. 3301 Eger, Széchenyi u. 2., Füzesabony, Gyöngyös, Heves, Hatvan, Pétervására, Recsk. • Quaestor Értékpapír Kft. 3300 Eger, Sándor Imre u. 2. • Kereskedelmi Bank Rt. (K&H) 3300 Eger, Barkóczy u. 3., 3000 Hatvan, Grassalkovich u. 3-5., 3360 Heves, Szerelem Alfréd út 11. (a K&H Brókerház ügynökeként) • MNB Heves Megyei lg. 3300 Eger, Beloiannisz u. 13. • Cooptourist Rt. 3300 Eger, Dobó tér 3., Gyöngyös, Almási Pál u. 2. (a New York Bróker Kft. ügynökeként) A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG Erős és biztonságos Bili Clinton, az Egyesült Államok elnöke, aki az évfordulós ünnepségekre érkezett Moszkvába, megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját fotó: feb-reuters Igen feszült légkör Orosz-amerikai csúcs Moszkvában Öt közös nyilatkozat A Kreml Katalin Termében Borisz Jelcin és Bili Clinton négyszemközti találkozójával szerdán reggel megkezdődött az orosz-amerikai csúcstalálkozó. A napirenden vezető helyen szerepeltek az európai biztonsági kérdések, ezen belül a NATO tervezett bővítése, valamint a Washington heves ellenállásába ütköző orosziráni atomenergetikai együttműködés, illetve a csecsen- földi háború. Az eredetileg tervezettnél lényegesen hosszabb, mintegy négyórás tárgyalás során nem sikerült dűlőre jutnia Borisz Jelcin és Bili Clinton elnöknek a Washington által élesen ellenzett orosz-iráni atomüzlet ügyében. A „probléma alapos elemzése” végett a kérdést a Gore-Csernomir- gyin bizottságra bízták, amely ajánlást tesz az elnököknek. Szergej Medvegyev orosz elnöki szóvivő szerint öt közös nyilatkozatban állapodott meg a két államfő, azonban az Interfax jelentése szerint a másik vitás kérdés, a NATO bővítésének ügye nem szerepel a tárgyalások után közzéteendő közös nyilatkozatok sorában. A meglehetősen feszült tárgyalások után jutott megállapodásra Jelcin és Clinton az öt közös nyilatkozatról. Ezek az európai biztonsági kérdésekre, a gazdasági együttműködésre, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására, valamint a kiégett atomerőművi fűtőanyag katonai célú újrafelhasználásra történő átadásának megakadályozására, illetve a rakétavédelmi rendszerekre vonatkoznak. Ez utóbbi nyilatkozatban a két ország vezetői megerősítik a rakétavédelmi rendszerek korlátozásáról szóló 1972-es ABM-PRO szerződés érvényét, illetve kifejezésre juttatják: különbséget kell tenni a hadászati és taktikai rakétavédelmi rendszerek között. Jelcin és Clinton négy- szemközti találkozója után kezdődött meg a tárgyalóküldöttségek bevonásával tartott második forduló, amelynek során biztonságpolitikai és külpolitikai, valamint gazdasági kérdéseket vitattak meg. A Jelcin-Clinton tárgyalásokkal párhuzamosan találkozott a két külügyminiszter, Andrej Kozirev és Warren Christopher. Az orosz—iráni reaktorüzlet mellett megvitatták a jugoszláviai helyzetet, a csecsen válság, illetve az EBESZ ebben játszott szerepét. Warren Christopher a találkozó után újságíróknak nyilatkozva azt közölte, hogy az orosz-iráni reaktorüzlet ügyében „közös nyilatkozatra vonatkozó javaslatot tettek” az elnököknek. A megegyezést feltételező kijelentés kapcsán az álláspontok lehetséges közeledésére vonatkozó, amerikai részről felröppentett értesülések láttak napvilágot Moszkvában. Ezekre azonban rácáfolt, hogy a két elnök a Gore-Csemomirgyin bizottságra bízta további kidolgozásra a reaktorvita ügyét. Az Egyesült Államok elnöke kezet fog Borisz Jelcin orosz elnökkel, aki az emelvényen ülve hallgatta végig Clintonnak a veteránokhoz intézett beszédét. fotó: feb-reuters
