Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-02 / 101. szám

2. oldal VILÁGTÜKÖR 1995. május 2., kedd A Ginzát vigyázzák - Egy rendőrnő vigyázza a híres Ginzát, a japán főváros bevásárló­negyedét a kilenc napig tartó „Arany Hét” során. A hatóságok a szokásosnál hatvanezerrel több rendőrt mozgósítottak, hogy megnyugtassák a lakosságot, amely retteg a márciusi, a tokiói metróban elkövetett merénylet megismétlődésétől... fotó: feb-reuters Gyilkosságok a Belgrád-Zágráb autópályán A krajinai szerbek a Zágrábot és Belgrádot összekötő autópá­lya nyugat-szlavóniai szaka­szán szombaton meggyilkoltak négy horvát állampolgárt - je­lentették be az ENSZ zágrábi il­letékesei. A gyilkosságokat an­nak megtorlásául követték el, hogy péntek este egy horvát férfi Novska közelében megölt egy krajinai szerb fiatalembert. A decemberben megnyitott autópályát felügyelő ENSZ-erők a négyes gyilkos­ság után lezárták az útvonalat, hogy megakadályozzák a to­vábbi bűncselekményeket. Natcynczyk ENSZ-szóvivő bejelentette: a horvát hatóságok már őrizetbe vették a szerb férfi meggyilkolásával vádolt sze­mélyt. Az ENSZ-illetékes azt is elmondta, hogy a szerbek meg­torlásul két gépkocsira nyitot­tak tüzet, s a támadásokban négy ember életét vesztette, há­rom pedig megsebesült. A krajinai szerbek képviselői közölték: nem a hadsereg adott parancsot a horvát gépkocsik megtámadására, mivel a szerb férfi meggyilkolása nem a had­seregre, hanem a rendőrségre tartozik. A knini illetékesek fel­szólították a lakosságot: tartóz­kodjon az önbíráskodástól. A négy horvát állampolgár nyugat-szlavóniai meggyilko­lása miatt Franjo Tudjman hor­vát elnök szombaton félbesza­kította svájci látogatását. „Tudjman elnök úgy véli, hogy nagyon komoly helyzet alakult ki, s inkább visszatér Zág­rábba” - közölték az államfő­höz közel álló források. Milan Martié krajinai szerb államfő szerint á krajinai férfi meggyilkolása újabb bizonyí­ték arra, hogy az ENSZ képte­len bármiféle garanciát adni a szerbek biztonságára, főként akkor, ha horvát ellenőrzés alatt lévő területen tartózkodnak. Magyar Állampapír Diszkont Kincstárjegy Egerben jegyezhető: A Lánchíd 2000 Befektetési Alapnál: Észak-Magyarországi Regionális Képviselet, 3300 Eger, Érsek u. 8. Telefon: (36) 428-330, 428-708 Jegyezhető: 1 - 3 - 6 - 12 hónapos futamidővel. Az egy éves kincstárjegy hozama: Nettó évi 34 % Garancia feltételek: Valamennui MAGYAR ÁLLAMPAPÍRra és azok kamataira soha el nem éuülő állami garancia érvényes. Értékpapírszámlán tarthatók, a befektetőnek magát az érték papírt nem kell őriznie, így az nem ueszíthető el és nem tulajdonítható el. A diszkont kincstárjegy a legmagasabb hozamú államilag garantált értékpapírl í Konferencia a bűnmegelőzésről Anémet közvélemény május nyolcadikéról Miközben a politikusok között hetek óta vita folyik arról, hogy a második világháború befeje­ződésének napját, május nyol­cadikét minek minősítsék, a német közvélemény túlnyomó többsége a „felszabadulás napja” megjelölést tartja a leg­megfelelőbbnek. A Süddeutsche Zeitung című lapban ismertetett közvéle­mény-kutatási eredmény sze­rint a keleti és a nyugati tarto­mányokban egyaránt a lakosság nyolcvan százaléka a felszaba­dulás napjának tekinti 1945. május 8-át, a náci kapituláció napját. A megkérdezetteknek mindössze 12 százaléka - ők is elsősorban az idősebb korosz­tályból kerülnek ki - vélte úgy, hogy ez a nap elsősorban a ve­reség napja. A felmérésből ki­derült az is, hogy pártokhoz való tartozás alapján nincs kü­lönbség az évforduló megítélé­sében. A közvélemény-kutatás ta­núsága szerint tovább közele­dett a keleti és a nyugati tarto­mányokban élők nézete arról, hogy mik a legfontosabb társa­dalmi gondok. Mindkét ország­részben a munkanélküliséget tekintik a legnagyobb problé­mának. A nyugatiak 52 száza­léka, a keletiek 75 százaléka tartja ezt a legsúlyosabb gond­nak. A külföldiek és menedékké­rők ügye a nyugatnémeteknél második helyen, a keletieknél a hatodik helyen szerepel. A ke­letnémeteket inkább a romló közbiztonság, a megélhetési költségek növekedése zavarja. Sok a válás Kínában Kínai szociológusok értékelése szerint az utóbbi években igen gyorsan nőtt az országban a vá­lások száma, bár az összes há­zassághoz viszonyított arányuk még mindig csekély más orszá­gok adataihoz képest - jelen­tette az Új Kína hírügynökség. 1990-ben az összes házasság 5,9 ezreléke, 1994-ben 7,1 ezre­léke bomlott fel - közölte a hír- ügynökség egy nemrég elvég­zett országos felmérés adatait. Földrajzilag két nagyváros, Peking és Sanghaj, életkorban pedig a 30 és 39 év közötti nemzedék vezeti a mezőnyt. Az egyetemi végzettségű ré­tegben fordul elő a legtöbb vá­lás, s rögtön a legiskolázottab- bak után a teljesen tanulatlan, analfabéta párok következnek. A középiskolai végzettséggel rendelkezők körében bomlik fel a legkevesebb házasság. A kínai erkölcs mélyen el­ítéli a válást. A társadalom szi­gorú ítélete ma is szinte lehetet­lenné teszi a házasságok fel­bontását az ország sok helyén. Az ENSZ égisze alatt a hét vé­gén Kairóban megkezdődött a bűnmegelőzésről és a bűnö­zőkkel szembeni bánásmódról szóló tíznapos konferencia. - A bűnözés terjedése veszélyezteti a fejlődést, ezért szükségszerű, hogy az országok megosszák egymással tapasztalataikat - áll Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár üzenetében, amelyet Giorgio Giacomelli, a konferencia főtit­kára olvasott fel a megnyitón.-'Sokat várok a kongresszus­tól abban a tekintetben, hogy meghatározza a konkrét eszkö­zöket, amelyek gyakorlati se­gítséget nyújtanak a tagálla­moknak, és lehetővé teszik a közös fellépést. A bűnözés ter­mészetének változása, és - az ENSZ zsargonja szerint - az úgynevezett nemzetek feletti jellege miatt nagyobb szükség van az ENSZ erőfeszítéseire, mint valaha - mutatott rá a vi­lágszervezet főtitkára. Giacomelli a konferencia legfőbb feladatát abban hatá­rozta meg, hogy konkrét for­mába öntse a versailles-i és a nápolyi, előző miniszteri konfe­A BBC román adásának jelen­tése szerint Klézse moldovai csángó faluban erővel akadá­lyozták meg a hét végén a Mol­dovai Csángómagyarok Szö­vetségének tervezett tanácsko­zását. A Bákótól mintegy 20 kilo­méterre, egy mellékút mentén lévő településen kívánták létre­hozni az RMDSZ segítségével az MCSMSZ moldovai szerve­zetét. A délelőtti ülésre érkező kisbuszt, amelyen az MCSMSZ elnöke és az RMDSZ képvise­lője érkezett, a falu határában „Románok vagyunk!”, „Romá­nul akarunk tanulni!” és ha­sonló feliratú táblák alatt egy­begyűlt helybéliek feltartóztat­ták, majd erővel eltávolították, kikergették a településről. Az akciót vezető polgármester mellett a faluban megjelent Marcel Moldoveanu, a Nagy-Románia Párt parlamenti képviselője és a megyei rend­őrparancsnok is. A rendőrparancsnok azt a tá­jékoztatást adta a BBC-nek, hogy 50 rendőr és 80 katona áll rendelkezésére - ám a helyszí­nen csak egy rendőrőrmester volt látható, aki nem akadá­lyozta meg, hogy a falusiak fel­vonuló csoportja fizikai erőt al­kalmazzon. Bákóban március végén tar­tott először megbeszélést a Moldovai Csángómagyarok Szövetsége Erőss Péter elnökle­tével, Kötő Józsefnek, az renciák határozatait, amelyek nemzetközi konvenció kidol­gozását indítványozták. Sajtó- konferenciáján Giacomelli rá­mutatott, hogy nyilvánvaló el­lentmondás húzódik meg az egyes országok nemzeti szuve­renitása és a nemzetközi közös­ség érdeke között. Ezt azzal le­het áthidalni - tette hozzá -, hogy a tagországok felismerik: a nemzetek feletti bűnözés hosszú távon bármelyik államot alapjaiban ingathatja meg. A 140 országból érkezett mintegy 1500 küldött - kormá­nyok és kormányoktól függet­len szervezetek képviselői - a bűnözéssel összefüggő sok te­rületet érint. A plenáris ülése­ken, bizottsági tanácskozáso­kon és műhelyekben megvitat­ják a terrorizmussal szembeni harcot, a környezet által el­szenvedett ártalmakat, a nagy­városi erőszakot, a korrupciót, a gazdasági visszaéléseket, a bűnözők kiadatási eljárásainak összehangolását, a rendőrség munkájának, a jogi és bünte­tés-végrehajtási rendszerek ja­vítását és az áldozatok jogait. RMDSZ ügyvezető alelnöké- nek jelenlétében. 15 küldött képviselte a lészpedi, klézsei, pusztinai, szabófalvi, rekecsé- nyi, bogdánfalvi és forrófalvi csángómagyarokat. Ekkor hatá­rozták el azt, hogy - mint az MTI jelentette - az MCSMSZ-í a moldovai csángómagyar kö­zösség legitim képviselőjének ismerik el, és kérik felvételét az RMDSZ társult szervezeteinek sorába, illetve kiterjesztik az addig csak Kovászna és Hargita megyében aktív szövetség te­vékenységét Moldovába is, ahol a Kárpátokon kívülre ke­rült csángó közösségek erőtel­jes elrománosodási folyamaton mennek át. A román képviselőházban ezt követően nacionalista kép­viselők tiltakoztak az ellen, hogy „az RMDSZ ki akarja ter­jeszteni tevékenységét Moldo- vára, a moldovai csángókra, akik románok”. Míg a csángók Székelyföl­dön és a Barcaságon általában megőrizték magyar iskoláikat és nyelvüket, Moldovában isko­láik régóta megszűntek, jobbára csak otthon használják elszige­telt magyar nyelvjárásukat. A fiatalabb nemzedék zöme ro­mánul beszél, sokan románnak vallják magukat, többnyire ro­mán papjaik vannak. A ma­gyarságukhoz ragaszkodó csángó szülők a székelyföldi iskolákba küldik gyerekeiket, de erre kevesen vállalkoznak. Csángómagyarok tanácskozása: incidens történt Klézse faluban A román sajtó az 1201-es ajánlásról A bukaresti Adevarul „Romá­niának nincsenek képviselői Strasbourgban!” címmel kie­melt, elsőoldalas indulóanya­gában veti az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésén részt vett román kül­döttség tagjainak szemére, hogy hagyták, hogy Horn Gyula lehessen a közgyűlés hőse, és a magyar kormányfő­nek kényelmes kérdéseket te­hessen fel a „magyarbarát lobby által erőteljesen meg­dolgozott testület”. Dumitru Tinu főszerkesztő felteszi a kérdést, „hol voltak ezalatt Románia derék képviselői?” Szemére veti Melescanu kül­ügyminiszternek is, hogy mély hallgatásba burkolódzott, ho­lott „egy felelős miniszter megszakította volna kaukázusi kéjutazását, hogy - akár csak demonstratív módon haza­térve - közvetlenül Bukarest­ből irányítsa a diplomáciai el- lenoffenzívát egy ilyen, az or­szág számára életfontosságú kérdésben”. Az Evenimentul Zilei, a legnagyobb példányszámú napilap főszerkesztője, Ion Cristoiu a román külpolitika zűrzavaráról szóló második vezércikkében úgy vélekedik, hogy Románia mind a ma­gyar-szlovák szerződés alá­írása, mind az 1201-es meg­erősítése esetében saját, hibás számítása miatt járt pórul. Az előbbi esetben arra számított, hogy Szlovákia sem fogadja majd el az 1201-est, és így el­szigetelheti Magyarországot - nos, fordítva történt. Az 1201-es ajánlás jogi bizottsági megerősítése után pedig Nas- tase még azt hitte, hogy a köz­gyűlés elveti, ezért hangsú­lyozta, hogy csak a közgyűlés szavazata számít. Miután a közgyűlés is megerősítette, Bukarest azt hajtogatja, hogy a közgyűlés határozatának nincs semmiféle jelentősége. A Dimineata három cikk­ben is támadja az 1201-es ajánlást, illetve azokat, akik támogatták a román politikai életben. A Ziua felhívja a fi­gyelmet arra: még a kormány­táborban sem vetik el egy­forma hevülettel az 1201-es ajánlást (például a Szocialista Munkapárt vagy az RNEP ese­tében), s a dokumentummal kapcsolatos magatartás átren­dezte az egész politikai életet.

Next

/
Thumbnails
Contents