Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-08 / 83. szám
1995. április 8., szombat Hazai Tükör 5. oldal 4 Eladták a Népszabadság megyei lapjait Mitől ideges a Nap főszerkesztője? A Népszabadság Rt., a Postabank és a Láng Kiadói konszern vezetői április 3-án jelentették be a tőkeemelésről szóló szerződéskötést. Békés megyei kollégánk e hír kapcsán fejtette ki véleményét. S miután e tőkeemelésben a Heves Megyei Nap is érintett, ezért láttuk fontosnak olvasóinkat tájékoztatni e sajátos üzletkötésről. Mitől ideges a Nap főszerkesztője? Merthogy ideges, az nem vitás. Különben nem válaszolt volna keddi, A Népszabadság eladta lapjait című írásunkra vagdalkózva. De meg kell értenünk a főszerkesztő urat, nagyon idegesítheti, ha valaki mást olvas ki egy tőkeemelésből, mint ő, az érintett. Ő azt, hogy a Békés Megyei Nap kiadójánál végrehajtott törzstőkeemelés egymillióról százmillióra - amiből három népszabadságos lapra vetítve, az itteniekre jó, ha 30 millió esik - micsoda biztonságot jelent, mi pedig azt, hogy a Nép- szabadság eladta a lapjait. Mert tényleg eladta, hiába látja ezt másként a főszerkesztő úr. Ha valami ötvenegy százalékban nem az enyém, az bizony már másé. Ezt magyarázzam Kőváry E. Péternek, aki a Békés Megyei Hírlap - ahogy ő írta - lánykorában, a Békés Megyei Népújságnak egykori gazdaságpolitikai rovatvezetője volt? Aztán fejtsem ki neki azt is, hogy egymilliós törzstőkével is lehet éppúgy nyereségesen vagy veszteségesen működtetni egy lapot, mint százmillióval? Felesleges, aki nem akar megérteni valamit, az úgysem fogja megérteni. Legfeljebb tőle szokatlan módon jelszavakat sorol: „A Postabank, az Postabank”, „A Postabank neve hovatovább a siker szinonimája”. Mellesleg: a Postabank tényleg a siker szinonimája: ki ne emlékezne az Antall-kormány dicstelen sajtópolitikájában való közreműködésükre, akkori kormány- párti lapok finanszírozására. Érdekes módon most megint egy kormánypárti, vagy kormányhoz közeli lap tájékán tűntek fel. Ami persze nem lenne baj, ha magánvagyono- kat vinnének a sajtópiacra, de hát ez a pénz nem a Soros úr, vagy a Sarlós úr pénze, hanem a miénk is, mert bizony a Postabank állami képződmény. S miközben Bokros pénzügyminiszter a zsebünkben kotorász, meg húzogatja a nadrágszíjunkat, egyik bankja veszteséges lapokat vásárol. Tudom, felesleges ezen fennakadni, megszokhattuk volna, hogy egyes állami cégek, amikor a Népszabadság megyei lapjainak kell segíteni, hamar megtalálják a közös „üzleti érdeket”. Mint a szintén állami posta, amely miközben folyamatosan emeli a küldemények, levelek és egyéb szolgáltatások árát, jutalmat tűz ki a Békés Megyei Nap előfizetés-gyűjtésére, sőt a legeredményesebb szervezőket maga az államtitkár jutalmazza meg, fényes külsőségek között, természetesen az adófizetők pénzéből. Fura dolgok ezek, különösen szegény országban. Ezek után több mint elképesztő azzal büszkélkednie a főszerkesztő úrnak, hogy a lapok - a Népszabadság megyei lapjai - most magyar kézen vannak. De mi már ezen sem rökönyödünk meg, mert ha Kőváry E. Péter - még ha slusszpoénként is - azt meri leírni, hogy lapunk eladását sokan átjátszásnak nevezték, és a Springertől befolyt pénzről még ma sincs híre, akkor bizony már semmin sem kell megrökönyödnünk. Mert akkor a főszerkesztő úr vagy teljes emlékezetkiesésben szenved, vagy egyszerűen rosszindulatú. Tudnia kell, hogy lapunkat a tulajdonos MSZP a parlamenti pártok ellenőrzése mellett adta el, nem a Springernek, ahogy a kedves kolléga gondolja, hanem a bécsi Der Standardnak. Másfelől, ha már a múltat fontosnak tartotta felhozni a főszerkesztő úr - nyilván minden hátsó szándék nélkül -, mint a Népszabadság volt megyei tudósítójának, helyénvaló lett volna a történetet azzal kezdenie, miként is adták el annak idején és mennyiért az MSZMP KB lapját? Amelynek jogutódjához, a mai Népszabadsághoz a fő- szerkesztő úr állítása szerint a Békés megyei előfizetők féláron jutnak hozzá. (Ez már majdnem olyan szép, mint a három-hatvanas kenyér). Kedves kollégám szerint ugyanis - cáfolandó híradásunk azon állítását, hogy „Magyarország legkedveltebb napilapjának” olvasói ingyen kapják a Békés Megyei Napot - a következőket írja: tízezren a Népszabadsággal együtt fizetnek elő lapjukra, kétszer annyiért, mint a Napra önmagában, tehát nem ingyen kapják. Hát kérem, erre mondja a pesti: na, ne! Mert ha igen, azonnal megrendeljük a Nép- szabadságot Nap nélkül - Kőváry E. Péter sajátos matematikai számítása szerint - féláron. Végezetül, ami a példányszámokat illeti: adataink nem titkosak, a főszerkesztő úr bármikor betekinthet a számokba. Azokból megtudhatja: lapunk példányszáma 1994 januárja óta folyamatosan nőtt, csak a mostani áremelés hatására torpant meg, s csökkent mindössze 350-nel. Sajnos, ennyire pontos adataink nem voltak a Napról. Ha lettek volna, nem írjuk azt, hogy a lapot - a Népszabadság-előfizetők mellett, akik ingyen kapják a Napot — mintegy ötezren vásárolják. Kőváry E. Péter szerint csak az előfizetők száma ötezer, emellett lapját kétezren még naponta megveszik. Pontosíta- nunk kell: kinyomtatják, mert ezek egy része - mintegy kétharmada - a pavilonokban marad remittendaként. De ennyit tévedhet egy főszerkesztő. Mi is tévedtünk, ezért hát pontosítunk: nem ötezren vásárolják, fizetik elő a Napot, hanem 5 ezer-hatszázan. A hibáért elnézést kérünk. Árpási Zoltán Gyöngyösi diákszínköri siker Gyöngyösön, a Berze Nagy János Gimnáziumban minden évben bemutatkoznak a Berze Színkör ifjú tehetségei. Tavaly tragédiát jelenítettek meg, most a komédia műfaja mellett döntöttek. A nyolcosztályos gimnázium kezdő színészei Kari Valentin két vidám jelenetét adták elő. A haladó színjátszók Csapó György Párbeszéd és Lőrincz Miklós A butaság széruma művét vitték színre. A siker nem maradt el. Fergeteges tapsot kapott Thuróczy János, Tösér Szilvia, Füköh Dániel, Balázsi Tamás, valamint Réz Gábor, aki a diákszínjátszók országos minősítő fesztiválján (területi versenyén) a legjobb férfi főszerep elismerő díját kapta alakításáért. Czigány Marianna tanárnőnek is szólt a vas taps. Galenika Dr. Hetterich termékek Magyarországon A szer, ami nem hiányozhat a házipatikából gyermekkortól időskorig P, Ha makacs köhögés gyötri... rimotussan N cseppek A termék, előnyös összetétele révén a köhögés több fajtájánál kedvező, komplex hatással rendelkezik. Köptető, köhögéscsillapító, hurutoldó hatása a makacs köhögések kezelésére is alkalmas. Segíti a nyálelválasztást, elfolyósítja a váladékot, ezzel megkönnyítve a köpet ürülését a légutakból. Különlegessége, hogy csecsemők és idősek egyaránt használhatják. Kizárólagos importőr: Agri Pharma Kft. Kizárólagos forgalmazó: Fahrvitex Kft. Telefon/fax: 269-0197 KAPHATÓ A GYÓGYSZERTÁRAKBAN ÉS GYÓGYNÖVÉNYSZAKÜZLETEKBEN. | Ez vajon nem falurombolás?! (Folytatás az 1. oldalról)- Nem akarunk hátralépni, mert óriási károkat okozhatunk. Jó lenne, ha mások is mérlegelnének az igazi döntéshozatal előtt.- Nem tudunk pedagógusokat elbocsátani, most is hárommal kevesebben vagyunk. Az is igaz, hogy az utóbbi időben csökken tanulóink létszáma. De semmiképpen sem volna szerencsés, korszerű meg egyáltalán nem, ha most vonnánk össze osztályokat. Beláthatatlan következményei lehetnek a jövőt illetően. Belegon- dolt-e valaki abba, hogy meg- szüntethetők-e azok az iskolák, melyekben a tanulók egyhar- mada kisebbségi? Ki fogja biztosítani iskolába járásukat, ha utazni kényszerülnek? Bízom abban, hogy a mi iskolánkat nem fenyegeti ilyen veszély. Közel 150 gyerek nem utazhat nap mint nap... Kiss István, Sarud polgár- mestere:- 120 tanulónk és 56 óvodásunk van. Köztudottan három évvel ezelőtti normatívák alapján kapjuk a gyerekekre a pénzt. Most már ott tartunk, hogy nem tudjuk, meddig tudjuk szinten tartani az intézményeket. Előfordulhat, hogy a napközi időleges szüneteltetése mellett kell döntenünk. De az iskolát nem, azt nem engedjük sem összevonni, sem megszüntetni. A falu értelmiség nélkül meghalt. Miféle fejlődésről beszélhetünk, ha nincs, aki az előrelépést biztosítsa?! Sok éven át a falu és a város közötti különbség viszonylagos csökkentése volt a központi „akarat”. Most a falu ellehetetlenítése volna a cél? A községek gyerekeinek így is jóval kevesebb jut kultúrából, sportból, szórakozásból. Nekik már iskola sem marad? Csak a felháborodás hangján tudok szólni az ilyen szeretetcsomag-tervről. Az ön- kormányzatokra ruházódott át egy sor olyan feladat, amit állami szinten kellene megoldani. Az újonnan megválasztott képviselő-testületek heteken át osztottak, szoroztak, hogy valahogy átvészeljék ezt az esztendőt. Szinte valamennyi település költségvetése forráshiányos. Talán ezen kellene elgondolkodni, s nem azon, hogy milyen csődtörvényt fogadjon el a Parlament. Nem tudom, mit értenek rosszul gazdálkodás alatt, amikor a szükséges pénzeket sem kapjuk meg alapvető feladataink ellátásához. Az nem lesz rosszul gazdálkodás, ha a bezárt iskolák épületei, mivel másra nem használhatók, tönkremennek? Dr. Farkas Gabriella országgyűlési képviselő:- Éontos az, hogy helyben legyen általános iskola. Szinte mindenáron. Amennyire csak képes rá egy önkormányzat, tartsa meg. Az, hogy a gyerekek a család melegében élnek 14 éves korukig, az egy olyan útravaló, hogy nem volna szabad elveszíteni. Még akkor se, ha kiváló kollégiumok, kiváló pedagógusok vannak. Mert a családot nem pótolhatják. De van egy másik oldala is a dolognak. Én úgy érzem, hogy egy településnek, bármilyen pici falunak, ha iskolája van, akkor van kultúrája, van nemzeti tudata, mert azt ott is formálják. Van értelmisége, van megtartóereje. Azt gondolom, hogy a kettő együtt olyan, amiért a legnehezebb körülmények között is minden áldozatot meg kell egy országnak hoznia. Hiszen a jövőnket ebben építjük. Nem az a jövőépítés, ha még több a beruházás, még nagyobbak az épületek. Az igazi jövőépítés az, ha a kicsi pénzt, amink van, az igazi jövőre, a gyerekekre fordítjuk.- Pont a gyerekektől vesszük el azt, ami máshonnét hiányzik. Pedig volna más megoldás is. Egyelőre zokszó nélkül tűr a társadalom. De az utóbbi, a leginkább gyerekeket, családokat érintő bejelentéseket nem hiszem, hogy hasonlóan fogadja.- A bejelentett intézkedés- csomagban éppen az a legborzasztóbb - mint képviselő, határozottan visszautasítom -, hogy a kormány tényként, eldöntött tényként jelent be valamit, amely intézkedéscsomagra legalább nyolc törvényt kell módosítani vagy meghozni. És mivel ezek szociális témákat érintő törvények lesznek, az érdekegyeztetés minden szintjén végig kellene menniük, mielőtt a Parlament elé kerülnek.- A kormány bejelentése, s az azóta elhangzott nyilatkozatok csak a „kell”-t hangsúlyozzák. Mintha emberi sorsok nem is léteznének. Értelmiségi munkanélkülieket „képeznek”, s emögött még ott van az értelmiségi hajléktalan lehetősége is. Hiszen köztudott, hogy a falvakban élő pedagóguscsaládok nagy része szolgálati lakásban él. Különösen a fiatalok, akik még nem tudták megteremteni a maguk saját otthonát. Csak bízni tudok; hogy a képviselőtársakban, legyenek akár kormánypártiak, megszólal a lelkiismeret. S nem születik drasztikus döntés. Az ésszerűség határain belül maradunk. Valamennyien bizakodással várjuk a jövőt, a fejleményeket. Reménykedünk. Talán nem hiába. Jövőnknek az otthonában lesz biztos jövője! Rada Katalin Ujjééé! Uj lééé! Nyílik az új Április I l-én Hatvanban, a Horváth Mihály út 14. alatt nyílik a Jééé Diszkont áruházlánc legújabb tagja! Kedvező árak, széles áruválaszték! Úééá) Mennyi! És csak ennyi! Jééé Diszkont. Hatvan, Horváth Mihály út 14.
