Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-05 / 80. szám

1995. április 5., szerda Az Olvasók Fóruma 15. oldal A gyöngyösi családsegítők mondják Elismerés az együttműködésért Újabb vélemények a füstbe ment vécsi falugyűléssel kapcsolatban A gyöngyösi Családsegítő Központ dolgozói ezúton, a He­ves Megyei Hírlap hasábjain fe­jezik ki köszönetüket mind­azoknak, akik munkájukkal, együttműködésükkel elősegítet­ték az intézmény 1995. évi téli társadalomkutató terepgyakor­latának sikeres lebonyolítását. A Centrál Kör Egyetemközi Egyesület egyébként az idén negyedik alkalommal jelölte ki Gyöngyöst a terepgyakorlat helyszínéül. A fogadó szakmai intézmény a város részéről ha­gyományosan ismét a már emlí­tett Családsegítő Központ volt. Az ország különböző része­iből érkező egyetemisták és fő­iskolások tíz napon keresztül valóságosan is aktív részesei lehettek a város közéletének, a szakintézményekben folyó munkának. A diákok igen hasznosnak ítélték ezt az egész gyakorlatot, a programot pedig élmények­ben és ismeretekben gazdag­nak. Tapasztalataikat - válasz­tott témáik szerint - szakmai dolgozatban összegzik majd. A terepgyakorlat legfőbb cél­jának megvalósulásáért feltét­lenül őszinte köszönet illeti az alábbi intézményeket és szemé­lyeket: Bugát Pál Kórház férfi ne- uro-pszichiátriai osztály, dr. Béla Árpád pszichiáter, osz­tályvezető főorvos, dr. Bodrog György pszichiáter, Simon Mi- hályné asszisztens; Körzeti Ne­velési Tanácsadó, Daubner Bé- láné pszichológus, intézmény­vezető; Bugát Pál Kórház Pszi­chiátriai Gondozó, dr. Lovász Terézia pszichiáter, intézetve­zető főorvos; Felsővárosi Plé­bánia Hivatal, Utassy Attila, Egyházi Kincstár idegenveze­tője; Mátra Múzeum, dr. Füköh Levente múzeumigazgató, Hor­váth László történész; Gyön­gyöspatai Polgármesteri Hiva­tal, Molnár Károly polgármes­ter, Kenyeres Ilona, a Művelő­dési Ház igazgatója; Gyöngyösi Rendőrkapitányság, Bálint Sándor százados; Vak Bottyán János Ipari Szakközépiskola Kollégiuma, Daubner Béla igazgató. Tóth Attila a Családsegítő Központ vezetője A vécsi „hatoknak!” A Heves Megyei Hírlap 1995. március 8-i számában megjelent „Füstbe ment a vécsi falugyűlés” című levélre a vécsi hatoknak és Szajcz Nándorné- nak a következőkben válaszo­lunk. A levelükben leírtak az 1994. december 11-i választási ered­ményekből adódó sérelem és rosszindulat szüleményei. Számukra a választás kedvezőt­len eredménnyel zárult, és ezért részükről az intrika és a táma­dás, mely durván megkezdődött már a választás előtt is. Nem tudják elviselni, hogy nem úgy történtek az események, ahogy ők szerették volna. Jobban örülnénk, ha az ominózus falu­gyűlésen, a már leközölt újság­cikkben és levelükben a soroza­tos valótlanságok helyett a köz­ség jövőjének jobbítását és fej­lődését szolgáló hasznos javas­latokat tettek volna. A decemberi falugyűlésen a lakosság részletes tájékoztatást kapott a képviselő-testület és polgármester négyéves tevé­kenységéről, köztük az újság­cikkben szereplő felvetésekről is, melyeket valamennyien megértettek és elfogadtak, csak a „hatosok” nem tudták megér­teni és elfogadni. Újabb falugyűlés megtartá­sára nem került sor, mert a „ha­tok” kezdeményezése nem a közösség érdekét szolgáló ügy­ben történt, hanem csak Szlo- vencsák Attiláné személyi jel­legű kérdését szolgálta volna. Tisztelt Olvasók! Vécs község lakói nagy többségünkben békés, becsüle­tes, szorgalmas emberek. Sze­retnek dolgozni, tenni önmagu­kért, családjukért és községü­kért. Józan gondolkodásukkal és ítélőképességükkel megvetik a romboló, a rossz szándékú, zavart keltő személyeket és azok nemkívánatos cselekede­teit. Tudják, hogy a falu életét nem a békétlenség, hanem a megértés, az összefogás és a tenni akarás viszi előbbre. Természetesen ennek érdeké­ben nemcsak kritizálni, hanem tenni is kell. Bízunk abban, hogy egyszer a levél írói is rá­döbbennek erre. Végezetül a „hatok” felé és Szajczné felé annyit, hogy ha nem tudnak a község érdekében jót és hasznosat tenni, akkor rosszat ne tegyenek, mint tették azt eddig. Arra talán nem is gondoltak, hogy a levelükben sorozatban állítottak valótlan­ságot, és megsértették a szemé­lyiségi jogokat. Javasoljuk, hogy jól nézzenek szét saját há­zuk táján, valószínű akad ott is takarítani való. Mi pedig, akik kaptuk a bi­zalmat - a lehetőségeken belül -, tőlünk telhetőén továbbra is igyekszünk a törvényességet betartani és betartatni és min­dent megtenni a községünk fej­lesztéséért, a lakosságért. Búzás István Molnár Attiláné polgármester mb. hivatalvezető Dr. Galgóczy Béla háziorvos, képviselő Tisztelt Főszerkesztő Úr! Mint polgármester kötelessé­gemnek érzem, hogy reagáljak Szajcz Nándomé becsmérlő le­velére. Az olvasók tájékoztatására megjegyezni kívánom, hogy Szajcz Nándomé annak a Szlo- vencsáknénak az édesanyja, akik miatt íródtak az előzőek­ben megjelent cikkek, tehát mint ilyen, több mint elfogult. Én magamat minősíteni nem kívánom, mint tette azt Szajczné önmagáról. Minősítsen a lakosság, aki ezt meg is tette, az 1994. de­cember 11-i önkormányzati vá­lasztásokon második ciklusban is polgármesterré választott. A négy induló polgármesterjelölt közül meggyőző, több mint 50 százalékos. szavazati aránnyal nyertem el újból ezt a tisztséget, annak ellenére, hogy a hat levélíró, és köztük Szajczné már a választási kampány idején is hazugsággal teli, rágalmazó röplapokkal próbálták a lakos­ságot félrevezetni. Ezekben nemcsak engem, hanem a szá­mukra nem szimpatikus képvi­selőjelölteket is igyekeztek le­járatni. Szerintük az O jelölt­jeik, illetve hátukon kívül senki sem alkalmas sem polgármes­ternek, sem képviselőnek, csakhogy a faluban mindenkit ismernek, és ennek megfele­lően döntött a lakosság. Akkor is és most is sokan megkerestek, elítélik és elhatá­rolják magukat ezektől a sze­mélyektől, kihangsúlyozva, hogy nem Ők a lakosság! Asszonyom! Levelének hangneme az ab­ban áhítottakkal túlmegy a jó ízlés határán, kimeríti a becsü­letsértés fogalmát. Levelében a község törvényesen megválasz­tott polgármesterét hazugnak nevezi, igyekszik a megye köz­véleménye előtt lejáratni, me­lyet a leghatározottabban visz- szautasítok. Önt az olvasók előtt nem kívánom bemutatni, hiszen az Ön által leírtak ön­magukért beszélnek, és jól mi­nősítik a levélíró jellemét. Ledében a 30 éves állam- igazgatási múltjára hivatkozik, melynek alapján megállapít­ható, hogy szellemi színvonala még most is ott tart, ahol az ’50-es években a közigazgatási munkát elkezdte. A személyi kultusz csökönyös hátraha- gyottságával példálózik Ön, aki ezt sokkal jobban tudja, hogy mit jelent, mivel gyakorolta. Mint begyűjtési felelős, elköte­lezett, hű kiszolgálója volt an­nak a rendszernek, de tudja ezt a lakosság is, máig sem felejtet­ték el a padlássöpretést. Állí­tásával ellentétben a testületi ülések nyilvánosak, amit bizo­nyít az is, hogy az újságcikk hat aláírója közül kettő rendszeres látogatója a testületi üléseknek. Igaz, hogy Ön az elmúlt négy év alatt egyszer sem volt kíván­csi a testület munkájára. Lehet, hogy a község sorsa nem érde­kelte? A testületi ülések jegyző­könyveibe bárki betekinthet, mint ahogy megtette ezt Ön, Szlovencsák Attila és Minczér György is. Remélem, ezt nem akarja letagadni? Úgy gondolom, hogy kriti- kátlan hangvételű levele a kul­turált emberi érintkezés alapjait is nélkülözi. A „tyúk az abc-hez” való hasonlítása pedig a fennálló önkormányzati elv­vel való szembeszegülését is je­lenti, hiszen a polgármesterek nagy része nem az államigazga­tásból került ki. Nem is előírás részükre az államigazgatási végzettség, de ezt Ön sajnos 30 év államigazgatási gyakorlat után sem tudja. Tudom, Önnek elviselhetet­len, hogy a község életében meghatározó döntéseket a kép­viselő-testület és a polgármes­ter hoz, és nem Ön. Tisztelt Olvasók! A választások befejezése után közel négy hónappal félre kell tenni minden személyes indíttatású ellenségeskedést, és azon kell összefogva dolgoz­nunk, hogy községünk tovább fejlődjön. Községünk lakosságára nem az a mentalitás jellemző, ame­lyet Szajczné és a nevüket az olvasók előtt eltitkoló „hatok” képviselnek. Tisztelettel: Búzás István polgármester *** Tisztelt Főszerkesztő Úr! Az alábbi köszönő sorokat kér­nénk az Olvasók Fórumában leközölni, amelyet előre is megköszönünk, és ugyanúgy, az előbbi „Füstbe ment a vécsi falugyűlés” leközlését, és csak megköszönni tudjuk a 234 alá­író nevében is, ami csak azért lett 234, mert annyi személyt kerestünk fel, de ez lehetett volna sokkal több is, igaz, így is a szavazók 58 százaléka és a választók 33 százaléka körüli az a 234 aláírás, melyet kíván­ságra a Szerkesztőségnek is át tudunk nyújtani. Továbbá elnézést kell kérni a kisnánai polgármester Úrtól, ha az a falu lejáratása, hogy mi úgy tudósítottunk az építésügyi előadó személyét illetően, hogy „leváltották”, Ön szerint pedig „lemondott”. De erre Grétsy László is azt mondaná, hogy majdnem egyet jelent, mert a lényeg az összeférhetetlenség. Úgy gondoljuk, hogy ezzel az egy szó meghatározással nem értett egyet Koncsos Úr, azért észrevételezte a Megyei Hírlap március 27. számában, ezért Önnek is köszönetünket fejez­zük ki, hogy a cikk többi mon­danivalójával egyetért. De azért ami a söprögetést illeti, azt meg mi utasítjuk vissza a Koncsos Úrnak, nehogy Ő mondja már meg, hogy mi, a „vécsi hatok”, hol söpörjünk. Majd mi tudjuk, hol kell sö­pörni, csak az igazság győzzön (amiben bízunk). Még itt mon­dunk köszönetét a „vécsi 36-oknak”, akik elhatárolják magukat a „Füstbe ment a vécsi falugyűlés” íróitól. Azért is mondunk köszönetét, hogy nem nekünk kell elhatárolni magun­kat és tisztára mosakodni és bi­zonygatni, hogy csak 36 jóér­zésű és tisztességes lakója van Vécsnek, hanem a 234 lakó is van olyan tisztességes és jóér­zésű, akiknek nevében csak hat aláírás került a cikk alá. A 36-oknak is visszautasít­juk a „mocskolódó és vádas­kodó” szót, melyet informáto­ruk által leközöltek. Szerettük volna, ha konkrétan feltünteti, ami nem fedi a valóságot, ami a rágalomra utalna, vagy netán hazugságra. Mert az egymillió veszteség fennáll, azt nem vi­tathatja senki. A többi megálla­pításaink csak részletkérdések. (Például az is, hogy jelenleg is 11 millió forint hiánnyal lett el­fogadva az 1995. évi költségve­tés, és ha ezek a milliós számok van, akinek nem mondanak semmit, azokat csak sajnálni lehet.) Tisztelettel: „ Vécsi Hatok" *** (Miután a Szerkesztőség min­den érintett tagot meghallga­tott, így a vitát lezártnak tekint­jük. A Szerk.) Urak és csirkefogók Gazdag és szép a magyar nyelv. Szókincse bőséges, nyelvi szerkezete csaknem tökéletes. A magyarul leírt szó - egy-egy ipszilonos ket­tős betűtől eltekintve, minden indogermán nyelvet beszélő ember számára könnyen ol­vasható. Más kérdés persze, hogy a leírtakat értik-e? Úgy tűnik azonban, hogy nyelvünk szépséges árnyala­taival nemcsak a velünk egy kultúrkörbe tartozó, ám ide­gen ajkú társaink nincsenek tisztában, de néha tulajdon honfitársaink sem. Az elektromos és írott saj­tóban, híradásokban, ripor­tokban ugyanis gyakori az a fordulat, hogy „... a tettes kézre került... elfogták,... val­lott..., még nem vallott... talán ő ölte meg... stb.” Tehát vélt vagy nyilván­való bűnözőről van szó, aki­nek teljes nevét a személyi­ségjogok védelme okán nem közlik. Itt lép be a nyelvi buk­fenc. Megtudhatjuk, hogy „N. Tasziló úr, miután áldozatát megerőszakolta, megfojtotta, nyugovóra tért.” Avagy: „L. Vilmos úr ittasan hasba szúrta édesanyját, majd feladta ma­gát a rendőrségen.” A naponta hallható, ha­sonló hírek példatárát nem szaporítom. Sejtem persze, hogy itt az „úr” jelző több­nyire pejoratív, gunyoros ér­telmű. Öly gyakori azonban ez a szóhasználat, hogy a jámbor néző, hallgató, olvasó már-már azt fogja hinni, hogy a gyilkosok, betörők, hasfel- metszők az urak, áldozataik pedig csirkefogók. Ne forgassuk ki tehát a szavak értelmét, már csak azért sem, mert azokat a tévé­ben, rádióban nem lehet idé­zőjelbe tenni. A hangsúlyt pedig - már ha van - nem biz­tos, hogy mindenki „kiérzi”. Az úr, a gyilkos, a rabló, a tolvaj ellentéte. Egy úr min­dig jellemes, becsületes, tisz­tességes. Az 1978-ban megje­lent Magyar Értelmező Kézi­szótár viszont így határozza meg az „úr” fogalmát: „A ki­zsákmányoló osztályhoz tar­tozó ember...” Hát nem! Ezt az avítt, ó-bolsevista ideológiát tük­röző megfogalmazást sutba kell vetni, e fogalomnak ere­deti rangját vissza kell adni! Hogyan lehetne egyébként Kovács János asztalos Úr, a miniszterelnök Úr, és a fő­hadnagy is Úr?! Ők valóban Urak, a szó legjobb értelmé­ben! De a bűnözők e nemes jelzőre méltatlanok. Marad­jon övék a gyilkos, a rabló, a tolvaj titulus! Csak ezt érdem­lik! Czenkár Béla dr. Új ruhát akkor kaptam, mikor megszülettem. Egy téli napon érkeztem a be­regszászi internátusba. Este hat óra lehetett. A gyerekek meg­vacsoráztak és egy gyertya hal­vány világánál indultak fel a lépcsőn a hálószobákba lefe­küdni. Egy kis gregorián aláfes­tés hiányzott csak ehhez a kö- zépkorias képhez, ahogy az im­bolygó fényben kísértetiesen libegtek a halvány árnyak. Csak az történt, a városban szünetelt az áramszolgáltatás, le kellett állítani a kazánokat. S mit te­hettek a gyerekek a jéghideg szobákban? Bebújtak az ágyba, hogy kevésbé fázzanak. Kárpátaljai gyerekek valla­nak leveleikben az életükről. B. Viktória írja Beregszász­ról: Anyuval ketten élünk, hét éve elváltak a szüleim. Apu nem fizet tartásdíjat. Zsebpénzt nem kapok, nem jut rá. De két szelet kenyérnek is örülök, amit elviszek az iskolába. A. Tamás Beregszászról: Apukám munkanélküli, pedig két szakmája is van. Hárman vagyunk testvérek, másfél szo­bás lakásban vagyunk öten. Nincs fürdőszobánk, se vezeté­kes gázunk, nem futja rá. Ha ruhát kell venni, akkor lemon­dunk a rendesebb ennivalóról. T. Erika, Beregsom: Néhány hónapja meghalt az édesapám. Négyen vagyunk testvérek, édesanyám is beteges. Két na­gyobb testvérem munkanélküli. Összes jövedelmünk még 500 forint sincs egy hónapban. Egy pár cipőm van. Jó lenne, ha lenne télikabátom és néha jutna édességre is. Tízóraira általá­ban zsíros kenyeret viszek. B. Feri Beregújfaluból: Tíz­éves múltam. Édesapám, édes­anyám munkanélküliek. A nagyszüleim is velünk laknak, így egyetlen pénzforrás a nagy­szüleim nyugdíja. Ketten kap­nak 1500 forintot. Ezt kell be­osztanunk hónapról hónapra. Nehéz körülmények között él­ünk, de vannak nálunk szegé­nyebbek is. Új ruhát csak akkor kaptam, amikor megszülettem, azóta abban járok, amit az uno­katestvéreim kinőnek. Másfél éve folyamatosan ér­keznek kéthetente 45-50 fős csoportokban a szegény sorsú kárpátaljai gyerekek. Egy-egy egyházközség, iskola látja őket két hétig vendégül. A költsége­ket adományokból gyűjtjük össze. Aki segíteni tud, a Szent Bernát Alapítvány számlájára küldje el adományát: 546-002449-5 OTP 1221 — Bu­dapest, Kossuth u. 32. Április 25-én már a 60. busszal érkez­nek a határon túli magyar gye­rekek Budapestre. Ha akadna egy-egy busznyi gyereket ven­dégül látó egyházközség, is­kola, közösség, azt kérem, cí­memen jelezzék. Isten áldjon meg minden se­gítő szándékot! Atányi László tanár 1119 Budapest, Etele út 23. HEVES“*1 HÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN. HEVES, FÜZESABONY, fL&JS LŐRINCI PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA az Axel Springer-Magyarország Kiadói Kft. lapja. Felelős vezető: az ügyvezető igazgató. Főszerkesztő: KAPOSI LEVENTE. Felelős szerkesztő: Budavári Sándor, dr. Szalay Zoltán Felelős kiadó: KIS SZABÓ ERVIN, az AS-M. Heves megyei irodavezetője. Szerkesztőség: Eger, Barkóczy u. 7. sz. 3301 (Pf.23.). Telefon: 36/413-644. Hirdetés: 410-880. Fax: 36/412-333 Az előfizetők részére terjeszti ügynökségei révén az AS-M Kft. Heves Megyei Irodája. Árusításban terjeszti az ÉSZAKHÍR RT. 3530 Miskolc, Király u. 2. Telefon: 06-46/350-230. Előfizethető közvetlenül a Heves Megyei Hírlap kiadójánál 3300 Eger, Barkóczy u. 7. (Telefon: 36/413-644) és ügynökségeinél, pos­tautalványon és átutalással a 359-98567/03401864 pénzforgalmi jelzőszámra, valamint megrendelhető a kiadónál Előfizetési díj egy hónapra 375 Ft, negyedévre 1125 Ft, fél évre 2250 Ft, egy évre 4140 Ft. Az árus példányok ára: 18,80 Ft. Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökségekhez munkanapon 8 órától 16 óráig távbeszélőn és a Heves Megyei Hírlap kiadójához a 36/412-646 távbeszélőszámon 8-16 óra között kérjük bejelenteni, illetőleg levélben meak; 'deni. Előállítja az Egri Nyomda Kft. Eger, Vincellériskola u. z. Felelős vezető: Kopka László HU ISSN 0865 91o Kárpátaljai gyerekek Magyarországon

Next

/
Thumbnails
Contents