Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-29 / 100. szám
1995. április 29., szombat 5. oldal Gyöngyös És Körzete Az épülő létesítmény, előtérben a húsbolttal. Viszneki vágóhíd - üzletlánchoz Napjainkban öröm úgyszólván a legkisebb építkezést is észrevenni, kiváltképpen ha nagyobb új létesítményről, üzemről van szó. Nem is állhatja az idegen, hogy meg ne kérdezze, amikor Visznek „kapujában" megpillantja a munkát:- Vajon mi készül itt?- Vágóhíd, húsfeldolgozó és hentesüzlet lesz, amit lát - feleli az egyik munkás. - A többit azonban kérdezze inkább a gazdától, Hon’áth József vállalkozótól, aki egyébként mindjárt előkerül. Mivel éppen csak kiugrott valahová. Valóban gyorsan megjön a tulajdonos, akitől hamar megtudom azt is, hogy természetesen ö sem igen hiányzik a kivitelezők közül. Rengeteg más elfoglaltsága mellett is velük tölti ideje nagy részét, amikor csak szükséges, megfogja a dolog végét.- Másképpen nem megy - magyarázza. - Úgy vélem, hogy az a legjobb, ha a szemem előtt, s igazán a kedvemre valóan születik, amit megálmodtam...- Hogyan szánta rá magát a nem mindennapi beruházásra?- Állattenyésztő is vagyok, még gyermekkoromban hozzászoktam ehhez a szüleimnél. Érettebb fejjel persze már komolyabban foglalkoztam e tevékenységgel, vállalkozóként főleg sertéseket tartottam, neveltem, értékesítettem. Volt idő, amikor egyszerre száz jószágra kellett gondot fordítanom! Aztán osztottam, szoroztam - ahogyan mondani szokták -, s rájöttem: jobban járok, ha nem élősúlyban adom tovább az állatot a felvásárlónak, akivel szemben mindig kiszolgáltatott vagyok, hanem inkább magam árusítom tőkehúsként és még sok más formában. Az üzemem sertés és marha vágására, feldolgozására egyaránt alkalmas lesz, az előbbinél akár napi 50-60 állattal is elbánhat a tervezett 15-20 dolgozó. Ilyen létszámmal, kapacitással nyilvánvalóan csak később termelhetünk, két esztendőnél hamarább aligha. Őszintén szólva nem is nagyon siettetem az építkezést, mert igen sokba kerül. Inkább csak lépésről lépésre haladunk, ahogyan a pénztárcám engedi. Társat ugyanis nem kerestem a céghez, egyedül próbálom megvalósítani az elképzeléseimet.- Hol lesz a piaca?- Visznek mintegy 50 kilométeres körzetére számítok, s valamiféle kis üzlethálózatra gondolok. Gyöngyösön már van is boltom hozzá, amit a vásárlók megelégedésére az új vágóhíd nélkül is jól ellátok. A helyi üzletem természetesen - mert ezzel is tartozom a falumnak! - sokkal szebb lesz, s mindig a legfrissebb árut kínálja. Remélem, hogy legalább a szomszéd községekből feltétlenül átjárnak majd hozzám!- Házias készítményeket ígér?- Ilyet talán kérdezni sem szabadna! A frissességen túl az igazi ízeket tartom a legfontosabbnak. S ha én házias, magyaros termékeket emlegetek, biztosan nem okozok senkinek csalódást! (gyóni) Sikeres borok Patán és Abasáron Nagy beruházások a detki Barátság Szövetkezetnél Horgászsegítség a tavi takarításnál Janotik Ferenccel az élen gyöngyösi horgászok is segítettek a Sástó és környezete tisztításában, annál is inkább, mivel a vízbe ismét halakat telepítettek leendő zsákmányaikhoz. Ugyanekkor gondjuk, hogy a tó apad, s már régóta kotrásra is szorul. A paradicsomibb állapotokhoz feltétlenül több vízre lenne szükség az ország legmagasabban fekvő tavában. Önkormányzati társulások mérlege Gyöngyöspata község képviselőinek testületé április 25-i ülésén az önkormányzati társulások munkájáról tárgyalt. A Szűcsivel közös műszaki igazgatási tevékenység értékelése mellett az állat-egészségügyi feladatok végzésének tapasztalatait is mérlegre tették. Rövidebb út a Mátra tetejére? Régóta tervezik, hogy a Mátrába vezető utat Budapest felől Gyöngyös elkerülésével megrövidítik. Az elképzeléseket pénteken szélesebb szakmai körben, környezetvédők jelenlétében is megvitatták az Egri Közúti Igazgatóságon. Ha a program megvalósul, 10 kilométert is spórolhatnak a közlekedők. Ország-világjárók windsori kirándulása A gyöngyösi TIT és MMK közös ország-világjárók klubjában május 3-án, szerdán folytatódnak a találkozások. Ez alkalommal - szintén délután fél hattól - Juhász András ny. tanár Windsorba „viszi kirándulásra” az érdeklődőket. Több település szépítési akciója Mátraszentimre közigazgatási területén a települések közös tavaszi nagytakarítást végeztek az önkormányzat kezdeményezésére. Az e héten véget ért többnapos akció során a lakó- ingatlanokból és a közterületekről minden limlomot elszállítottak, s átadtak a hulladék- hasznosítóknak. Az elmúlt hét végén Gyöngyöspatán és Abasáron is versenyeztek a helyi borok. Patán 40 mintából válogatták a legjobbakat. Nagydíjas lett Szerencsés Károly tavalyi olaszrizlingje, a legjobb vörösnek találták Blaskó József ’93-as kékfrankosát, míg a fehér fajták közül a Vinum Kft. múlt évi chardonnay-ja kapott megkülönböztetett elismerést. „Dobogós” helyre összesen 7 arany-, 21 ezüst- és 10 bronzérmes nedű került, kettő oklevelet szerzett termelőjének. A díjakat Molnár Károly polgár- mester adta át. Abasáron 75 borfajtát minősítettek a versenyen, főleg fehéreket és rizlingeket. Tizenhárom arany, 22 ezüst, 21 bronz fokozatot ért el, 19 pedig oklevéllel örvendeztette meg gazdáit. Nagydíjat kapott Keresztesi István tavalyi olaszrizlingje, első lett Szabó János chardonnay-je, második Papp Miklós múlt esztendei, harmadik pedig Dér István 1992-es olaszrizlingje. Az elismeréseket Juhász Béla polgármestertől vették át a legsikeresebbek. A detki Barátság Szövetkezet - mint erről e hónap közepén közgyűlésen is számot adott - az elmúlt évek nehézségei ellenére nyereséggel zárta az 1994-es esztendőt. Katona György elnököt az idáig vezető útról kérdeztük.- Az átalakulást követően is megmaradt korábbi alaptevékenységünk, vagyis növény- termesztéssel, állattenyésztéssel, szőlészettel, borászattal foglalkozunk. Kiegészítő üzemágunk a műanyagrészleg, s végzünk még különböző szolgáltatásokat is - beszélte az elnök.- Természetesen nem nyomtalanul történt nálunk sem az átalakulás, hiszen a kárpótlásnál jelentősen csökkent a területünk, mintegy 38 ezer aranykoronával lettünk szegényebbek. A növénytermesztésben szőkébb helyen gazdálkodunk, a szőlészetnél inkább csak tulajdonosváltás történt. A korábbi négyezer hektárral szemben most 2800 hektár a szántónk, ami szövetkezeti gondozásban, művelésben, bérleményben van. Állattenyésztésünk is kisebb, de azért a szarvasmarha-állo- mámy 60 százalékát sikerült megtartanunk. S ez utóbbi talán hosszú távon is maradhat!- Nem is olyan régen még válságos időszakok jártak a detki szövetkezetre...- Az elmúlt években, egészen pontosan 1989 óta több negatív hatás ért bennünket is, de másokénál talán kisebb mértékben. Voltak veszteségeink, de nem túl jelentősek, 10—15 millió forint lehet az értékük. Tavaly viszont már határozottan örvendetes volt, hogy harmadában az alaptevékenységekben keletkezett a nyereség. Jelentősebb nyereségnövelő tétel volt a Mátrai Erőmű Rt. bányaművelési célú kisajátításának következtében az elvett épületek, illetve területek ellenértéke és értéke közötti pozitív előjelű szám, ami nyereségünk kétharmadát adta. Összességében a szövetkezet adózás előtti nyeresége 87,5 millió forint volt, ami az adózás után 80,4 lett, így aztán belőle a tagságunknak még osztalékot is tudtunk fizetni. Annak ellenére, hogy igen komoly beruházásokat is megvalósítottunk!- Megvásároltuk a gyön- gyöstarjáni pincét, és fejlesztettük. Összességében pedig 140 millió forintot költöttünk gyarapodásunkra az 1994-es évben, ami talán éppenséggel még országosan sem kevés. Azt hiszem, hogy ilyenformán a tavalyi évet indulópontként is tekinthetjük közös jövőnkhöz, hiszen nagyjából sikerült kialakítanunk további profilunkat, ami az alaptevékenység mellett kibővül a feldolgozás, a kereskedelem és a szolgáltatás irányába.- Folytatódhat-e a pozitív folyamat, a beruházási kedv az idén is?- Mindenképpen folytatódik - válaszolta Katona György. - Ehhez egy-két kiemeltebb beruházást is említenék példaként. Az egyik a szárítónak az áttelepítése a detki géptelepre, ami 35^40 millió forintba kerül. A ludasi tehenészeti telep befejezéséhez még ötmillió forint kell, s sort kerítünk tízmilliót meghaladó gépberuházásra is. A detki pincének a korszerűsítése van még soron, valamint a gyöngyöstarjáninak a befejezése, ahová további 5-10 millió forint szükséges.- Elgondolásom szerint megkezdjük még az idén a palackozó beruházására vonatkozó tárgyalásainkat is, de a kivitelezés már 1996 és a további évek feladata lesz. Egyébként a borászatunkban már a legkorszerűbb eszközökkel dolgozunk, a feldolgozás az országban is egyedülálló. A fejőüzemnél szintén sikerült egy élvonalbeli technológiát megvalósítani. A szárítónk amerikai típusú, még nem nagyon elterjedt, de hasznos.- A detki önkormányzattal milyen a kapcsolat?- A jó kapcsolatunk területünk minden önkormányzatával megvan, de a detkivel természetesen a legszorosabb.- Az előző években szinte minden olyan beruházásban részt vett a szövetket, amely a községeket érintette. Szorítot- tabb, feszítettebb pénzügyi helyzet van az utóbbi 3-4 évben, s ez persze érezhető a beruházásainknál is.- Ám lehetőség van mindenképpen arra, hogy szolidan ezután is részt vegyünk székhelyközségünk építésében, szépítésében. A Széchenyi útnál a használattal arányos költségviselést vállalunk, sportcélokra pedig már át is adtuk egy épületünket. S ezeken túlmenően is egyeztetjük azokat a kérdéseket, amik a falut érintik.- Ugyanekkor Nagyutat épp úgy segítettük, mint ahogyan Ludast a beruházáshoz jutásában, s Halmajugrán a kekszgyár többségi kivásárlásának is meg kell történnie, mert munkahelyeket teremthet. Szóval mind a négy falut, ha nem is egyszerre, de arányosan igyekszünk támogatni, erőnkhöz és pénzügyi lehetőségeinkhez mérten - mondta végezetül Katona György szövetkezeti elnök. Korcsog Béla A szeretet új, füredi otthonában A Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak az elmúlt hét végén avatott mátrafüredi otthonát, a Gondviselés Házát nemcsak szépen kialakították, hanem jól fel is szerelték, kellemesen berendezték a lapunk korábbi számából már ismert nyitásra. A technikából nem hiányoznak a számítógépek sem, a konyha napi 3-5 étkezést biztosít a barátságos kis ebédlőben, a társalgóban tévézni is lehet. Biztonságot ad mindenkinek, hogy orvos és ápoló felügyeli az ide kerülő idős embereket, akiket fizikoterápiával, tornaórákkal és - külön kérésre - lelkipásztorral segítenek a rendkívül intenzív rehabilitációban. Kreativitás-fejlesztésül pedig - s ez sem éppen lényegtelen! - például rongyszőnyegkészí- tésre, kosárfonásra és más hasznos, hasonló könnyebb munkára is megtanítják a házbelieket.- Hogyan kerülhetnek ide a rászorulók? - érdeklődtünk dr. Rótt Zsuzsannától, az otthon létrehozójától.-A helyi háziorvos és szociális gondozó javaslatára az illetékes önkormányzat adja a két héttől 4 hónapig terjedő beutalót - kaptuk a választ. - S a mátrafüredieken, gyöngyösieken kívül a mátraderecskeiek, halmajugraiak, visontaiak. szűcsiek és ludasiak számíthatnak az említett ellátásokra napközi otthoni, illetve bentlakásos formában, mivel településeik vezetői számottevő anyagiakkal hozzájárultak ehhez. Érezzék jól magukat! Tárlat tárlatot ér Gyöngyösön A gyöngyösi Mátra Művelődési Központ előcsarnokában most egyszerre három képző- művészeti témájú kiállítást is láthattam. A bőség nem hozott zavarba, megnéztem mindegyik alkotásait. Ahol kedvem tartotta, ott elidőztem, és megpróbáltam a lényeget megtalálni. Kezdtem az Eszak-magyar- országi Fotószemle anyagából összeállított válogatás képeinél. A színes felvételek kaval- kádjában feltűnt a sok aUfotó! A legkülönbözőbb beállítású képekkel találkozhattam itt sorban, egyik-másik már szinte valamilyen színes képes magazinba kívánkozott „muto- gatós” beállításával. Nem állítom, hogy a meztelenség mindegyike esztétikai látványt nyújtott. Inkább az érzékekre hatott. Volt azonban néhány olyan fotó is a többi között, amelyik művészi ihletettségben született meg - akár aktként, akár meztelenség nélkül. Szerényen húzódott meg egy „hátsó falon” a Gyöngyösi Műhely rajz szakkörének néhány kartonja. A kiállított anyagért Tóth Mária tanár a „felelős”, ahogy a tábla alapján megállapíthattam. Nem volt nehéz érzékelni, hogy a szakkör tagjai kétségtelenül jó rajzkészséggel rendelkeznek. Ázt pedig különös örömmel fedeztem fel, hogy egyikük-másikuk nem csupán a modell tárgyszerű, hű ábrázolására törekszik, hanem szándéka a „mélyebb” régiók felfedezése is. Elismerésre méltó törekvés ez. A harmadik kiállítás Sel- meci István grafikus munkáit mutatta be. Ha lehet ellentétet kijelenteni az előbbi két és e harmadik kiállítás stílusában, felfogásában és minden más egyéb jellemző vonásában, akkor most ezt hangsúlyozottabban kell megállapítani. Selmeci István munkája annyira különbözik minden hagyományos megoldástól, hogy ő maga is érezte, segítenie kell az érdeklődő látogatónak. Ezért a bemutatott grafikák sorát egy önvallomással kezdte. Talán azt is mondhatnám: megmagyarázta önmagát, mit, miért, hogyan csinál? Kartonjain foltok, vonalak, olykor mértani ábrákra emlékeztető ábrázolások láthatók. Az alkotó szerint mindez szigorú rend alapján áll össze, amelyben az egyes részletek súlyos mondanivalót hordoznak. Csak meg kell látni és meg kell érezni azokat a fekete-fehér változatokban. Selmeci annyira súlyosan egyéni alkotó, hogy őt felfogni, megérteni és elfogadni hosszabb elmélyülést igényel a tárlatlátogatótól. S ebben az időben az MMK-ban, illetve a Pincegalériában már előkészítettek, sőt azóta meg is nyitottak két további tárlatot. (gmf) (-így-)
