Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-04 / 79. szám
2. oldal VILÁGTÜKÖR 1995. április 4., kedd A háromemeletes gázai lakóházat szinte romba döntötte a detonáció... Gázai robbanás: Hamasz-vezetö halála Egy, a PFSZ és Izrael által körözött, magas rangú Ha- masz-vezető is a vasárnapi gázai robbanás áldozatai között volt - jelentette a Reuter palesztin hivatalos forrásokra hivatkozva. Az iszlám szélsőséges szervezet megerősítette, hogy egyik katonai vezetője, Kamal Heil is életét vesztette a robbanáskor. Abu Mohamed Musztafa, a Hamasz damaszkuszi képviselője kijelentette, hogy Jasszer Arafat palesztin vezető rendőrsége és az izraeli erők felelősek az incidensért, és bosszúval fenyegetőzött. A Hamasz-képviselő szerint Kamal Heil, aki után régóta nyomoztak a palesztin rendőrök és az izraeli biztonsági erők, szombaton rejtőzött el a házban. A 28 éves terroristát Izrael egy izraeli katonatiszt, illetve több, a zsidó állammal együttműködő palesztin, a palesztin rendőrség pedig három palesztin meggyilkolása miatt körözte. A palesztin rendőrség korábban azt közölte, hogy a hat személy - közöttük egy gyermek - életét kioltó robbanást az Ezzedin Al-Kasszám (a Hamasz katonai szárnya) robbanóanyagot gyártó aktivistái véletlenül idézték elő. (MTI) Magyar-brit együttműködési megállapodás? Keleti György londoni tárgyalásai Valahol Észak-Irakban - Iraki kurd harcosok a napi imájukba merülnek, miközben a háttérben a török hadsereg tankjai vonulnak fel... fotó: feb-reuters Carlos Menem szemtanúja volt az argentin junta gaztetteinek Magyar-brit együttműködési nyilatkozat aláírása is szerepel Keleti György háromnapos londoni látogatásának legfőbb napirendi pontjai között - ezt maga a magyar honvédelmi miniszter közölte a Magyar Távirati Iroda tudósítójával, miután vasárnap este megérkezett a brit fővárosba. A magyar vendég, aki Malcolm Rifkind brit védelmi miniszter meghívásának tesz eleget, közölte: megbeszélései során olyan konzultációkat is folytat majd, amelyek fontosak lehetnek Magyarország jövőbeni NATO-csatlakozása szempontjából. Keleti György emellett pontosítani kívánja az év végére előirányzott közös hadgyakorlat részleteit - októberben, magyar területen rendezik a két hadsereg törzsvezetési gyakorlatát -, s szóba kerül majd a brit fél részvétele a magyar honvédség nyelvoktatási programjában, egyéb olyan együttműködési formákkal együtt, amelyek a magyar NATO-tagság ügyét segítik elő. Keleti György elmondta: átnyújtja majd brit kollégájának azoknak az elképzeléseknek a vázlatát, amelyeket a honvédelmi minisztérium dolgozott ki az észak-atlanti szövetséghez történő csatlakozás körülményeiről. A NATO várhatóan az év végéig állítja össze a tagjelöltekkel szembeni legfontosabb elvárásait, de a magyar fél ennek elébe kíván menni saját cselekvési program bemutatásával. Ennek részét képezi a haderőreform kérdése, a NATO-kompatibilitás megteremtését elősegítő átalakítások terve - mondotta a magyar honvédelmi miniszter az MTI-nek. Keleti György közölte: reméli, hogy módja lesz megvitatni a délszláv válság ügyét is a vendéglátókkal, s szeretné megtudni a brit fél véleményét a kérdésről, illetve annak megoldási lehetőségeiről. A magyar miniszter nem erősítette meg azokat a múlt héten felröppent londoni értesüléseket, amelyek szerint a brit hadsereg tárgyalásokat folytat a magyar hatóságokkal bizonyos kiképzési feladatok áttelepítéséről magyar területre. Diplomáciai források szerint a szigetország védereje - környezetvédelmi és anyagi megfontolásokból - kelet-európai kiképző terepek után néz, s állítólag a megállapodás küszöbére jutott Csehországgal és Lengyelországgal. E források szerint London hasonló tárgyalásokat kezdeményezett már egy éve Magyarországgal is. Keleti György közölte: ő nem tud konkrét megbeszélésekről, de kifejezte meggyőződését, hogy ameny- nyiben a kérdés felvetődne, „lennének bizonyos lehetőségek” a britek számára. A honvédelmi tárca vezetője utalt arra, hogy a tavalyi magyarbrit közös hadgyakorlat során a vendégek elismerően szóltak a magyar gyakorlóterek adottságairól. Major az USA-ban John Major brit miniszterelnök vasárnap este Londonból háromnapos látogatásra Washingtonba utazott. Mára tervezett négyszem- közi megbeszélésén Bili Clinton amerikai elnökkel a brit kormányfő elsősorban Észak-írország és Bosznia kérdését kívánja megtárgyalni — jelentette az AFP hivatalos forrásokra hivatkozva. John Major tegnap Bob Dole republikánus szenátorral, a boszniai fegyverszállítási tilalom feloldásának fő szorgalmazójával találkozott, tárgyalt a Pentagon vezetőivel, ma este pedig az amerikai üzleti és kereskedelmi élet képviselőit látja vendégül a brit nagykövetségen adott munkavacsorán. Washingtoni tárgyalópartnerei között lesz A1 Gore alelnök és Newt Gringrich, a képviselőház republikánus párti elnöke is. A brit miniszterelnök holnap reggel tér vissza Londonba. Havel véleménye a NATO-tagságról Václav Havel cseh köztársasági elnök szerint országa leendő NATO-tagságának újabb kedvező előjelei mutatkoznak. Az új-zélandi hivatalos látogatáson tartózkodó államfő a Reuternek nyilatkozott, s kifejtette: „Számos jelét látjuk annak, hogy új elemek mutatkoznak az új demokráciák leendő NATO-tag- ságának ügyében”. A cseh elnök kitért arra, hogy korábban az Európai Unión keresztül látszott csak lehetségesnek a NATO-ba való felvétel, de azóta megváltoztak a dolgok. Havel szerint az EU-hoz való csatlakozás hosszabb időt vesz majd igénybe, mivel az uniós tagsághoz lényegesen több követelménynek kell eleget tenni. Erdal Inönü Bonnban Vasárnap Bonnba érkezett Erdal Inönü török külügyminiszter. Megfigyelők szerint a látogatás célja az észak-iraki török invázió kiváltotta aggodalmak eloszlatása. A Reuter hírügynökség jelentése szerint a török diplomácia vezetőjét tegnap fogadta Klaus Kinkel német külügyminiszter. Bonni tárgyalásai befejeztével Inönü az Egyesült Államokba és Franciaországba utazik.- Tisztázni szeretnék néhány, a sajtóban az észak-iraki hadművelet idején megjelent félreértést, megmagyarázni a Törökország által tett védekező lépés mértékét, célját és jelentését - nyilatkozta a miniszter elutazása előtt az ankarai repülőtéren. Carlos Menem argentin elnök elismerte: a 70-es évek katonai diktatúrája alatt szemtanúja volt annak, ahogy katonák holttesteket dobtak be a Rio de la Platába és az Atlanti-óceánba. Közlése szerint 1976-ban, mialatt politikai fogoly volt egy Buenos Airesnél lehorgonyzott hadihajón, látta, amint számos halálra kínzott foglyot a folyóba vetettek.- Éjszakánként hallottunk, amint a haditámaszpont kapui kinyílnak. A hadihajóból láttuk, hogy csuklyával letakart foglyok sorát vezetik a hajó gyomrába. Később hallottuk a meg- kínzottak halálsikolyait - mondta. Az AFP emlékeztetett arra, hogy egy hónappal korábban Szerb katonai alakulatok - muszlim lázadó szövetségeseiktől támogatva - tegnap hajnalban folytatták összpontosított támadásukat Bihac muszlim területi beékelődése ellen. A boszniai rádió jelentése szerint a harcok súlypontja a beékelődés legnyugatibb csücske, Alfredo Scilingo, az argentin haditengerészet nyugállományú tisztje beismerte: részt vett azokban az akciókban, amelyek során kábítószerrel elkábított foglyokat repülőgépről az Atlanti-óceánba dobtak. Scilingo és egy másik volt tiszt vallomása után a Buenos Aires-i fellebbviteli bíróság március 20-án felszólította a kormányt, hogy tegye közzé az 1976-1983 között eltűnt foglyok névsorát. Emberi jogi szervezetek az eltűntek számát mintegy 30 ezerre teszik. Menem elmondta: szeretné, ha Scilingóhoz hasonlóan az összes többi volt katonai vezető is beismerő vallomást tenne, így bizonyítékokkal járulhatnak hozzá a vizsgálathoz. Velika Kladusa városának térsége. A támadás előző nap kezdődött, és muzulmán katonai vezetők szarint a szerb egységeket Jugoszláviából érkezett ejtőernyős alakulatok támogatják. Észak-Boszniában is harcok folynak; a szerb tüzérség lövi Gradacac frontvárost. Megölt rendőrök 76 rendőrt gyilkoltak meg kötelességének teljesítése közben tavaly az USA-ban. Ez hattal több, mint a ’93-as adat - jelentette tegnap az AP az FBI előzetes statisztikai adatai alapján. Az FBI-hoz a helyi rendőri szervek által megküldött részadatok gyors összesítése szerint meggyilkolásakor a 76-ból 33 viselt golyóálló mellényt vagy testet védő egyéb felszerelést. Hattal a saját fegyverével végzett a támadó vagy támadók. Egy kivételével mindet lőfegyverrel ölték meg. Az ország déli államaiban a legmagasabb a megölt rendőrök száma: 24. Az esetek közül 69-et felderítettek. A meggyilkoltakon kívül 56 rendőr vesztette életét szolgálata közben történt közúti balesetben, hárommal kevesebb, mint 1993-ban. A végső adatok augusztus 31-e körül várhatók. Német kutatók a maják titkainak nyomában Először jó száz esztendővel ezelőtt bukkantak német kutatók a Yucatán-félszigeten fekvő „elsüllyedt városra”, Xkipchére. 1886 és 1893 között Teobert Maler német utazó fedezte föl, s fényképezte le az őserdőben a maják romvárosát. Leírása, valamint fényképeinek publikálása után azonban a feledés - no, meg a buja vegetáció - ismét elfedte az ezeréves palotákat és templomokat, míg néhány éve ismét német régészek érkeztek Xkipchébe. A bonni egyetem szakértői Hanns Prem majakutató irányításával 1991 óta dolgoznak az egykori indián fejedelmi székhely feltárásán és leírásán. Időszámításunk szerint 700 és 1000 között több ezer lakosú város állt e helyen, amelynek fejedelme 45 szobás palotában lakott. Számos más maja városhoz hasonlóan az ezredforduló táján ez a település is elnéptelenedett. Prem figyelmét elsősorban a gyönyörű fejedelmi palota keltette föl, amelyre csak Teobert Maler leírása alapján tudott rábukkanni. Mint mondja, az őserdő annyira sűrű, hogy 20 méternél nagyobb távolságból még egy több emeletes építményt sem lehet benne észrevenni. A palota, amely soha nem nyerte el végleges formáját, mert a maják állandóan tovább építették, jól tükrözi a fejedelmi udvar tündöklését és hanyatlását. Mint Prem hangsúlyozza, az épület nemcsak építészeti, hanem szociálpolitikai szempontból is megérdemli a figyelmet. Ä X. században ugyanis, amikor a talajjal folytatott hagyományos rablógazdálkodás következtében a maják életkörülményei jelentősen romlottak, a xkipchei fejedelmek önnön dicsőítésükkel, palotájuk bővítésével próbálták megszilárdítani uralmukat. Ez az erőfeszítés azonban nyilvánvalóan nem járt eredménnyel: a fejedelmet és udvartartását ugyanis elsöpörte egy népfölkelés, amely csöppet sem lehetett vértelen. Erre utal a palotában talált nagyszámú nyílvessző és lándzsahegy. A palota új lakói, az egyszerű nép gyermekei kényelmesen berendezkedtek az épületben, amelyet egyébiránt kőfejtőnek is használtak. Amikor pedig a pompás épületből már csak romok maradtak, még az áldozati kőedényeket is széttörték. A fölkelés után Xkipche még mintegy 150 esztendőn keresztül élte „második virágkorát” - állítja Prem. Idővel azután az „új háziurak” is odébbálltak, s a fejedelmi városra 1000 éven át rátelepedett a dzsungel. A Xkipchében talált leletek cáfolják azt az eddig elfogadott föltevést, miszerint a Yu- catán-félsziget Méridától délre fekvő dombos vidéke annak idején, 950 táján egycsapásra néptelenedett el. A német kutatócsoport vezetője bizonyos benne, hogy az indiánok elvándorlása több lépcsőben ment végbe. A maja kultúra hanyatlása sem egyetlen okra, hanem több tényezőre vezethető vissza - állítja Hanns Prem. - Ezek között számos ökológiai jelenség található, például az intenzív művelés következtében kilúgozott talaj. Xkipche ugyanakkor további kérdéseket is fölvetett, ezért a német régészek rövidesen újabb expedíciót indítanak majd a Yucatán-félszigetre - írta tudósításában a DPA német hírügynökség. (MTI) A szerbek támadása Bihac ellen
