Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-28 / 99. szám
2. oldal VILÁGTÜKÖR 1995. április 28., péntek Katonatragédia - Iskolatársai siratják Almedin Imsirpasicot, a bosnyák hadsereg 17 éves katonáját, aki nemrég vesztette életét egy szerb tüzérségi lövedéktől, amely Szarajevó központjában csapódott be néhány órával azután, hogy egy ENSZ-bíróság háborús bűnökkel gyanúsította Radovan Karadzic szerb vezetőt fotó: feb-reuters Vihar az 1201-es ajánlása körül A román vezetés és a sajtó háborog „Mi nem vagyunk kötelesek tiszteletben tartani az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének szavazását” - idézi csütörtöki számának első oldalán Ion Iliescu román államfőt a Curierul National. A vidéki körútja során nyilatkozó elnök kifejtette: „Vannak országok, amelyek a keretegyezményt sem írták alá, például Bulgária, Franciaország és más nyugat-európai országok, az 1201-es ajánlást pedig Magyarország sem lenne képes alkalmazni”. Az Adevarulnak adott részletes interjúban Árián Nastase, a román kormány vezető pártjának ügyvezető elnöke, a képviselőház elnöke kifejtette: „Nyilvánvaló, hogy nem fogjuk elfogadni az ilyen döntéseket. Végső esetben Románia parlamentje és kormánya meg fogja mutatni, hogy a Románia külkapcsolata szempontjából alapvető elemeket - akár a Magyarországgal való alap- szerződésről, akár más hasonló dolgokról van szó - Bukarestben döntik el, és nem Strasbourgban.” A volt külügyminiszter, aki Teodor Melescanu távollétében vezető szerepet vállalt a strasbourgi fejlemények hivatalos értelmezésében, úgy vélekedett, hogy nem a parlamenti közgyűlés és Románia, hanem a közgyűlés és az Európa Tanács miniszteri bizottsága közötti feszültségről van szó. A közgyűlés Nastase szerint akár naponta megerősítheti ajánlását, kötelezővé az csak akkor válik, amikor jogi dokumentumba foglalják. Nastase szerint Romániával „kísérletet próbálnak végrehajtani, mivel amennyiben bevezetné az ajánlást a Magyar- országgal kötendő alapszerződésbe, az ET miniszteri bizottsága által nem érvényesített politikai dokumentumot magára nézve jogi hatályúnak ismémé el”. Nastase szerint az 1201-es ajánlás teljesítésének figyelemmel kísérését csak az újonnan felvett országokra vonatkoztatja Strasbourg. Ezt a feltételezést a következő megjegyzéssel kommentálja: „Nem hiszem, hogy miközben a kisebbségi kérdésekben az Európa Tanácsnak bizonyos szabványok szerint kellene követnie a közép-európai kisebbségek helyzetét, tétlen kellene hogy maradjon, ha például Németországban, Angliában vagy Hollandiában következne be népirtás. így megszűnne az Európa Tanács közös jogi és politikai tere”. A csütörtöki román sajtó minden mást háttérbe szorító, vezércikkek, kommentárok sokaságában kommentált, vitatott és számos összeállításban, tudósításban magyarázott témája az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének a nevezetessé vált 1201-es ajánlást megerősítő szavazása. A kormányt támogató sajtó élesen ostorozza mind az ajánlást, mind a strasbourgi testületet, általában magyarellenes megjegyzésekkel fűszerezve a támadásokat. A román politikai világ informálásában kulcsz- szerepet betöltő Adevarul fő- szerkesztője, Dumitru Tinu „Az 1201-es: archimédeszi pont Európa jugoszlávizálásá- hoz” címmel többek között kifejti: „Adjatok egy szilárd pontot, és kifordítom sarkaiból a világot. A magyaroknak csak az 1201-es ajánlásra van szükségük ahhoz, hogy megfordítsák a közép-európai helyzetet. Ez az a szilárd pont, amelyre olyan szükségük van, mint a levegőre. Innen az ő és támogatóik csökönyös törekvése arra, hogy az Európa Tanács hátsó ajtaján becsempésszék ezt az okmányt, amely lényegében arra irányul, hogy etnikai alapon atomizálja Európa bizonyos régióit az úgynevezett helyi önkormányzás nevében. Valójában a magyar lakosság +önkormányzásáról+ van szó azokban a régiókban, amelyek az osztrák-magyar birodalom részét képezték, a témával kapcsolatos egész ricsaj pedig nem más, mint a trianoni és a párizsi szerződések, illetve az első és második világháború utáni határok megkérdőjelezése. Nem lehet és nincs jogunk ennek az igazságnak a megkerülésére.” USA-remény: Moszkva enged Orosz kollégájával folytatott tárgyalásai után derülátó hangot ütött meg Warren Christopher a biztonsági ügyekben való együttműködést illetően. Azt jósolta, hogy a májusi amerikai-orosz csúcstalálkozón „jelentős előrelépés” fog történni a NATO kibővítését illetően. Jóllehet, a kijelentést nem cáfolta, mégis lényegesen visz- szafogottabb volt Andrej Közire v: azt mondta, hogy „tárgyszerűen, építő hozzáállással és behatóan vizsgáljuk a kérdést”. A két külügyminiszter szerda kora este Washingtonban találkozott egymással, hogy alaposan, körültekintően áttekintsék a májusi csúcsszintű tárgyalások napirendjén szereplő vitás kérdéseket, köztük a NATO ki- szélesítését, a csecsenföldi háborút, az orosz-iráni reaktorügyletet, a boszniai konfliktust, a START-II. szerződést és a rövid hatótávolságú rakéta- rendszer kifejlesztésére vonatkozó amerikai terveket. Abban maradtak, hogy további konzultációk után mindketten felkeresik Bili Clinton elnököt. Találkozójuk előtt a washingtoni külügyminisztérium szóvivője határozottan leszögezte, hogy az orosz fenntartások ellenére az Egyesült Államok eltökélten kitart az észak-atlanti szövetség kibővítése mellett. - Európával kapcsolatos egyik legfontosabb külpolitikai célkitűzésünk a NATO keletre való kiterjesztése, és kívülről egyetlen ország sem emelhet vétójogot a folyamat ellen. Úgy vélem, hogy álláspontunk teljesen egyértelmű és következetes - hangoztatta Nicholas Bums. Ugyanakkor ő is, és később maga Warren Christopher is megerősítette, hogy a kiterjesztés célja nem Oroszország elszigetelése, éppen ellenkezőleg, a folyamat részeként szeretnék minél szorosabban a Nyugathoz kötni az orosz partnert. (Washingtoni források szerint a „különleges viszony” tartalma és formája egyelőre nyitott; talán a moszkvai csúcson levélváltás útján sor kerül a keretek rögzítésére.) A találkozójuk után megrendezett rövid sajtóértekezleten az amerikai külügyminiszter megjegyezte, hogy ismételten orosz partnere értésére adta: Washington a csecsenföldi konfliktus mielőbbi, tárgyalásos úton történő lezárását szorgalmazza. Fenntartásainak adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az orosz hatóságok megtagadták a beutazást Steve Levine amerikai újságírótól. MTI Felelősségre -vonás - Háborús bűnökkel vádolva áll - golyóálló üvegfal mögött - a hágai ENSZ-bíróság előtt a boszniai szerb Dusán Tadic, akit azzal gyanúsítanak, hogy horvátokat és mohamedánokat gyilkolt, kínzott meg. Pere az első, amely az 50 évvel ezelőtti nürnbergi és tokiói perek óta nemzetközi bíróság előtt zajlik. fotó: feb-reuters A diplomaták visszatértek Még mindig nem találják az amerikai szakértőt Üres kézzel tért vissza Csecsenföldről Moszkvába az a két amerikai diplomata, akiket Frederick Cuny segélyezési szakértő felkutatására küldtek a háború dúlta térségbe - jelentette csütörtökön a Reuter hírügynökség. Cunyról április 9-e óta nem tudnak semmit. Az eddig sikertelen küldetéssel kapcsolatban Nicholas Bums amerikai külügyi szóvivő kijelentette: folytatják a kutatást. Az amerikai szakértő sorsa szóba került Warren Christopher amerikai és Andrej Kozi- rev orosz külügyminiszter szerdai találkozóján is. Bums elmondta, hogy az orosz kormánytól sok segítséget kaptak, de Washington továbbra is nyomást gyakorol Moszkvára annak érdekében, hogy az ügy elsőbbséget élvezzen számos egyéb kérdéssel szemben. Hozzátette: csupán a harci cselekmények akadályozzák az Egyesült Államok képviselőit abban, hogy közvetlen kapcsolatba lépjenek a csecsen fegyveresekkel, és tisztázzák, mi történt Cuny- val. XXX Borisz Jelcin orosz elnök szerda este, az előzetes tervnek megfelelően aláírta a csecsenföldi harci cselekmények beszüntetéséről szóló moratóriumot. A tűzszünet a második világháború befejezésének 50. évfordulójával kapcsolatos moszkvai ünnepségek idején lesz érvényben. MTI Rivalizálás nélkül a NATO-ba Nincs szükség rivalizálásra a NATO-tagsághoz vezető úton. Lengyelország és Magyarország együttműködve, az integrációval kapcsolatos problémák és feltételek közös megvitatásával néhány év alatt a katonai szervezet tagjai között lehet - fejtette ki véleményét varsói tárgyalásain Keleti György honvédelmi miniszter. Keleti csütörtökön kezdett kétnapos hivatalos látogatást a lengyel fővárosban, s ennek első állomásaként kétoldalú megbeszéléseket folytatott vendéglátójával, Zbigniew Okonski nemzetvédelmi miniszterrel. A lengyel politikus elmondta, hogy több olyan konkrét kezdeményezés is létezik, amelynek alapján a két ország már évek óta közös politikát folytat a nyugati biztonsági rendszerekhez, a NATO-hóz és az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében. Az együttműködés ilyen formájára jó példa a Partnerség a békéért program, amelyben mindkét ország katonai és civil szervezetei részt vesznek, találkoznak és konzultálnak egymással, s tanácsokkal segítik a hatékonyabb munkát. Okonski hozzátette: a mostani találkozón megvitatták a hadsereg feletti polgári ellenőrzés formáinak tökéletesítésére vonatkozó elképzeléseiket is. A magyar vendég a délutáni órákban Varsóban megkoszorúzza az Ismeretlen Katona sírját, majd udvariassági látogatást tesz a lengyel hadsereg vezérkari főnökénél és a parlament nemzetvédelmi bizottságának vezetőjénél. Tanulságos tisztelgés - Antifasiszták emlékeznek a római Piazza Venezián Olaszország 50 év előtti, fasizmus alóli felszabadulására. fotó: feb-reuters Osztrák évforduló Ötvenezren tartottak ki szerdán késő éjszakáig a szakadó esőben a bécsi Hofburg előtt, a Heldenplatzon, ahol neves közéleti személyek beszéltek a Második Osztrák Köztársaság - a szabadság visszanyerése - 50. évfordulója alkalmából. A szónoklatok között ismert művészek - Agnes Baltsa, Ostbahn Kürti, Gilbert Bécaud, a Wiener Sängerknaben - adtak műsort; a legkülönbözőbb műfajú zeneszámok csendültek fel, sok, különféle nemzetiségű előadó lépett fel. A tömegben ott volt Thomas Klestil államfő, Vranitzky kancellár és a kormány több tagja, a pártok vezetői. Jörg Haider a szabadságpártiak részéről már előzőleg bírálta a rendezvényt, amely szerinte a „jó osztrákok” ünnepsége. MTI
