Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-25 / 96. szám
Í995. április 25., kedd Gazdaság 9. oldal Bulgáriába és Szlovákiába is exportálnak Az osztrák tulajdonos ismét befektet Gyöngyösön Az egri székhelyű Sanatmetal Kft. termékei versenyképesek a piacon FOTÓ: KAPOSI TAMÁS Statisztikai értékelés készült megyénk gazdaságáról Beruházás, termelés, mezőgazdaság ’94-ben A Központi Statisztikai Hivatal által megfigyelt Heves megyei székhelyű vállalkozások beruházásainak teljesítményértéke tavaly 7,4 milliárd forint volt. Ez folyó áron számolva 24,5 százalékkal több, mint volt 1993-ban. Ezen belül az 54 százalékkal részesedő gépberuházások teljesítményértéke 23, az építési munkáké 26, az egyéb beruházásoké pedig 30 százalékkal növekedett. A beruházások teljesítményértékéből a feldolgozó- ipar fejlesztésére fordítottak a legtöbbet, 25 százalékot, ezt követte a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás 22 százalékkal, míg az egészségügyi és szociális ellátás 12 százalékkal részesedett. Az üzembe helyezett beruházások értéke 5,8 milliárd forint volt, 23,1 százalékkal több az 1993. évinél. Azok 34 százaléka a feldolgozóiparban, 26 százaléka a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátásban, 9 százaléka a szállítási, raktározási, postai és távközlési szférában valósult meg. A félszáznál nagyobb létszámot foglalkoztató ipari vállalkozások termelési értéke közel 57 milliárd forint volt, összehasonlítható áron 6,9 százalékkal több, mint 1993-ban. Ezen belül a 0,9 százalékot képviselő bányászatban, valamint a közel 74 százalékot adó feldolgozó- iparban a nagysága emelkedett. A mintegy 25 százalékkal részesedő villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátásban viszont csökkent. A vállalkozások értékesítése 3,4 százalékkal nőtt. Ezen belül belföldre 2,2, exportra 9 százalékkal többet szállítottak. A feldolgozóiparból származott a belföldi értékesítés 66 százaléka, az exportértékesítés csaknem teljes egésze, s az előbbi 4,3 százalékkal nőtt. Az 50 személynél többet foglalkoztató megyei székhelyű építőipari vállalkozások mintegy 3,7 milliárd forint értékű saját építési-szerelési tevékenységet folytattak. Ez összehasonlítható áron 2,7 százalékkal kevesebb, mint amennyi 1993-ban volt. A termelés a mélyépítőiparban nőtt, a magasépítő-iparban, valamint az építési szak- és szerelőiparban csökkent. Tavaly 39 - tízmillió forintnál nagyobb értékű - építmény kivitelezését kezdték meg, és 44-et adtak át. Megyénkben a múlt évben a bevetetlen mezőgazdasági terület 5100 hektár volt, az előző évinek közel egynegyede. Az összes szántóterület - amely 161 ezer 700 hektár - 47 százalékán kalászos gabona termett. Búzából például az előző évinek mintegy háromszorosa, 231 ezer tonna termett. A termésátlag 4326 kiló volt hektáranként, s ez megközelítette az országost. A kukorica és a fontosabb őszi betakarításé szántóföldi növények termésmennyisége is meghaladta az 1993. évit. A termésátlag viszont kukoricából 61, cukorrépából 62, napraforgóból 83 százaléka az országos átlagnak. Burgonyából 10 százalékkal több annál. A megfigyelt megyei székhelyű felvásárló szervezetek tavaly - folyó áron-5,9 milliárd forint értékű mezőgazdasági terméket vettek át. Annak 63 százaléka növénytermelési és kertészeti áru volt. Ezen belül 24 százalékuk zöldség-gyümölcs, 18 százalékuk a gabonafélék értékesítéséből származott. A gazdák közel 19 ezer tonna vágóállatot értékesítettek, 2,2 milliárd forint értékben. A felvásárolt mennyiség kétharmada vágósertés, közel 33 százaléka vágómarha volt. Magyarország és Malajzia a sor élén Az idén további hétmillió schil- linget ruház be az osztrák VAE Rt. a gyöngyösi Vamáv Vasúti Berendezések Kft.-be. - hangzott el a cég legutóbbi bécsi sajtótájékoztatóján. Ezáltal a társaság a tavalyi beruházásokkal együtt az idei év végéig összesen húszmillió schillinget fektet be a magyarországi cégbe. A Vamáv magyar-osztrák vegyes vállalatban fele-fele arányban a MÁV Rt. és a VAE tulajdonos, és kétszáz személyt foglalkoztat. A vegyes vállalat múlt évi eredménye 162,1 millió forint volt, amely nagyjából megegyezik az előző évivel. A VAE igazgatósága rendkívül elégedett a vegyes vállalattal. A beruházásnak köszönhetően 1996-tól a tervezéstől a késztermékig minden munkafolyamatot a helyszínen végeznek majd. A magyar piacon - a jelenlegi helyzetben - monopolhelyzetet élvező vállalat legfőbb megrendelője a MÁV Rt., valamint a Budapesti Közlekedési Vállalat. A tervezett fejlesztés: a Budapest-!! egyeshalom vasútvonal korszerűsítése reménykeltő, amelyben részt vesznek. A vállalat Bulgáriába és Szlovákiába is exportál, de a feltételek - például hitelbiztosítás - javítása esetén növelni tudná kivitelét. Ezt nagyon fontos feladatuknak tekintik a jövőbeni elképzeléseik között. Az osztrák VAE-csoport vasúti berendezéseket gyárt. A múlt évi forgalma egymilliárd 639 millió schilling volt, 3,8 százalékkal kevesebb az előző évinél. Ott vannak a bécsi tőzsdén is, de pillanatnyilag a részvényeik nem túl kelendőek. A cég vezetői azonban bíznak abban, hogy e téren kedvező elmozdulás következik majd be. Akkor a részvénykínálatuk iránt minden bizonnyal jobban érdeklődnek a befektetni kívánó pénzügyi szakemberek. A Világbank jelentése szerint az 1989-es és 1993-as esztendő között Malajziában és Magyar- országon volt a legmagasabb az egy főre jutó magántőke-beáramlás. Az abszolút értéket tekintve Kína és Mexikó vezet - erre az érdekes adatra hívta fel a figyelmet a malajziai külügyminisztérium a Magyar Távirati Irodához eljuttatott bulletinjében. A Világbank jelentése megemlíti továbbá azt is, hogy 1993-ban, valamint 1994-ben a fejlődő országokba irányuló magántőke-beáramlás több mint 40 százaléka közvetlen külföldi befektetés formájában történt. Szinte alig bővül külkereskedelmünk A visegrádi országokhoz és Szlovéniához képest a múlt év végéig Magyarország külkereskedelmi forgalma alig bővült. Az 1991-es szintet alapul véve romlott a magyar áruk versenyképessége, és meghaladta az átlagot a külkereskedelmi deficit is. Ezzel egyidejűleg hazánkban nőtt a legjelentősebben a gépek és berendezések exportja és importja - állítja a Nomura Research Institute. Az öt ország EU-val folytatott kereskedelme felével nőtt: importjuk 36 százalékkal, exportjuk pedig 20 százalékkal emelkedett. A régió legjelentősebb exportpartnere az EU. Szlovénia exportjának 70, Magyarországénak 52 százaléka irányul az Európai Unióba. Lengyelországban és Magyarországon nőtt a gépek és felszerelések exportaránya. E téren még mindig Szlovénia vezet a maga 30 százalékos arányával. Csehország 26 százalékkal követi, majd Magyar- ország következik az átlagosnak tekinthető 24 százalékkal. A külkereskedelmi forgalom növekedése várhatóan folytatódik, bár az eddigieknél kisebb arányban. A vízhiány miatt sivataggá válhat...? A kormány határozatot hozott a Duna-Tisza közi hátság vízháztartási helyzetének javítása érdekében. A száraz időjárás és a nagyarányú, úgynevezett közüzemi és egyedi kutas lakossági víztermelés következtében az Alföld számos régiójában víz- szintsüllyedés lépett fel. Ez a folyamat a Duna-Tisza közi hátságon még a ’70-es évek végén kezdődött, és itt érte el máig a legnagyobb méretet. A vízhiány nyolcezer négyzetkilométernyi területet és mintegy félmilliónyi lakost érint. Az ott élők ezt a térség fejlődését leginkább korlátozó tényezőként élik meg. A talajvízszint süly- lyedése miatt jelentősen romlottak a lakosság életkörülményei, a gazdálkodás feltételei. Tekintettel a vízpótlás hatalmas költségigényére, különös jelentősége van az alapos előkészítésnek. Ezért olyan döntés-előkészítő tanulmány kidolgozását írta elő a kormány, amely tartalmazza a meglévő és távlati vízigényeket, valamint az ezekhez igazodóan szükséges beavatkozásokat, illetve a beruházások költségeinek meghatározását és finanszírozási feltételeit. Csak azután dönt a kabinet a vízpótlásról, ha a műszaki és pénzügyi kérdések tisztázódnak. Jól megfértek egymás mellett... JTfirdekes - és ma már gazdaság- és kultúrtörténeti különle- Hj gességnek számít —, hogy mintegy egy évszázaddal ezelőtt létezett itthon három „nagy birodalom”, amely uralta a könyv- és az újságpiacot. Ez volt a Pallas, a Révai és a Tolnai. Mind a háromnak volt - egyebek mellett - egy-egy lexikonja. A néhai Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. például 1884-ben alakult, és a millennium évében - 1896-ban - adta ki a hazai tudománytörténet - szakértők szerint - máig legjobbnak tartott lexikonát. Sokan azt mondják, hogy amennyiben sikerül tartani a színvonalat, akkor talán az Akadémiai Kiadó Magyar Nagylexikona lehet e téren a következő, csaknem egy évszázaddal később. A századfordulót követő első évtized után - 1911-ben - a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. - a Pallas felhasználásával - kezdte el lexikonsorozatát. Ennek érdekessége volt, hogy az eredeti 16 kötetet 21-re bővítette. Látván a konkurenciát, Tolnai Simon - a harmadik „nagy" - szerkesztett 25 kötetből álló sorozatot. Noha kemény harcot folytattak egymással az olvasók megnyeréséért, egyik sem ment tönkre. Sőt, akkoriban - pontosan gazdaságtörténeti feljegyzésekből tudjuk - a magyar polgárság tagjai szükségesnek tartották, hogy a három neves kiadó által kínált lexikonok közül legalább egy sorozat ott legyen a lakásuk polcán. Igaz, akkoriban ez a réteg meg is engedhette magának a vásárlást. De folytathatjuk a sort a régiek közül a hosszú „feledés” után feltámasztott Tolnai Világtörténelemmel, amely tíz kötetben foglalta össze a tudásanyagot, s amely 1908-1912 között jelent meg. Sokan állítják a szakértők közül, hogy azóta sincs jobb. Tehát olyan maradandó vállalkozás volt, amely máig kiállja a versenyt. Most, a huszadik század végén - a számítógépek korában, amikor ezek a masinák nélkülözhetetlenek - talán még fontosabb, hogy alapvető ismeretekkel rendelkezzünk. Ezeket pedig egyelőre olyan nagyszerű könyvek szállítják, mint a ma reneszánszukat élő, fentebb említett lexikonok, avagy éppen a Tolnai Világtörténelem. M indezek ékesen bizonyítják, hogy ma is érdemes merítenünk a száz évvel korábbi vállalkozások tapasztalataiból, amelyek között jócskán akadt példaértékű. Olyan, amelyre most is joggal büszkék lehetünk... Mentusz Károly Valuta vételi eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 192,51 195,99 Ausztrál dollár 86,20 87,80 Dán korona 22,17 22,53 Finn márka 28,13 28,59 Francia frank 24,58 25,00 Görög drachma (100) 53,81 54,73 Holland forint 78,39 79,65 Japán yen (100) 144,63 146,83 Kanadai dollár 86,73 88,31 Kuvaiti dinár 409,17 416,41 Német márka 87,88 89,30 Norvég korona 19,44 19,76 Olasz líra (1000) 69,49 70,89 Oszt. schilling 12,49 12,69 Spanyol peseta (100) 97,41 99,13 Svájci frank 106,33 108,03 Svéd korona 16,11 16,41 USA dollár 118,97 121,11 ECU (Közös Piac) 159,58 162,30 Gazdasági Hírek Húsz szupermarketet épít a híres Tesco... Öt év alatt húsz szupermarketet akar építeni Magyarországon a legnagyobb brit áruházlánc, a Tesco. A tavalyi évet hatszázmillió fontos nyereséggel záró cég a hasonló szigetországi óriásvállalatok közül elsőként jelenik meg a térségben. Először hazánkban nyit majd reprezentatív áruházakat. Szeged: különleges gazdasági övezet lesz? Szegeden és környékén különleges gazdasági övezetet kell létrehozni. A vámszabad területet és a kübekházi határátkelőt is magában foglaló koncepció sem a városnak, sem a megyének nem kerül pénzébe. Az alaptőkét majd az érdekelt vállalkozók adják össze. A különleges gazdasági övezet koncepciójának lényege, hogy az áru útja lerövidül, nem kell órákat várakozni a déli határokon, s vámmentesen kerülhet az országba. Ehhez a későbbiekben csatlakozhat majd Oroszország és Ukrajna is. Több mint kétszáz új munkahely létesül Új gyárat épít a Stollwerck Székesfehérváron. A harmincmillió márkás beruházás augusztusra elkészül. A leendő édesipari üzemben 212 új munkahely létesül. Még az idén 7-8 ezer tonna kekszet és ostyát gyártanak. A Stollwerck Budapest Kft. tavalyi forgalma hétmilliárd forint volt, s ennek egyötöde exportból származott. A cég azt tervezi, hogy két év múlva az összes kivitele eléri majd az árbevétel 38 százalékát. Milyen jövőre számít agrárgazdaságunk? A magyar mezőgazdaság jelenlegi struktúrájával csak puffer-szerepre számíthat az Európai Unióban. A kivitelét és importját az határozza meg, hogy miből van éppen hiány vagy többlet a piacon. Ezt hangsúlyozta nemrég Csete László címzetes egyetemi tanár Veszprémben, az agrár- gazdaság jövőjével foglalkozó tudományos eszmecserén. Leszögezte: mindezt nem szabad figyelmen kívül hagynunk. A Tungsram a honi exportpiac listavezető cégévé nőtte ki magát A GE Tungsram, amely fényforrásainak csaknem 90 százalékát exportálja - részesedése a hazai piacon is 83-85 százalékos -, 1994-ben elérte, hogy 50 millió dolláros kivitelével a magyar exportpiac listavezetőjévé vált. A General Electric 1990. január 1-jén vásárolta meg a Tungsram 50 százalék plusz egy szavazatnyi tulajdoni hányadát, majd fokozatosan száz- százalékos tulajdonossá vált. A GE a vételárral és a többszöri alaptőke-emeléssel együtt eddig 600 millió dollárt ruházott be a cégbe. Ez a legnagyobb összeg, amelyet külföldi befektető magyar iparvállalatba invesztált. A befektetések 1990-ben az infrastruktúra fejlesztését, 1991-ben a termelékenység javítását, 1992-ben és 1993-ban a kapacitás bővítését és az energiatakarékos fényforrások előállítását szolgálták. A fejlesztések közül kiemelkedik a nagy volumenű, hat- és nyolccsövű kompaktlámpa-gyártás. Az utóbbit a cég állította elő először a világon. Ma a Tungsram a GE fényforrásgyártásának európai központja, és a kompakt fénycsövek kizárólagos gyártója hazánkban. A Tungsram e korszerű világítótestekből ugyanannyit állít elő, mint két nagy versenytársa, az Osram és a Philips. A privatizáláskor 17 ezer 600-an dolgoztak a Tungs- ramban, ma 10 ezer 400 embert foglalkoztatnak.
