Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-24 / 95. szám
1995. április 24., hétfő 5. oldal Heves És Körzete Dr. Gulyás István állatorvos - hivatása gyakorlása mellett - nagy szenvedéllyel védi a múlt tárgyi emlékeit. Erki lakásán ötszobányi régiséggyüjteménye van, de az - amint mondja - csak a töredéke az ország különböző kiállítóhelyein található anyagának. Ottjártunkkor arra kerestünk választ, miként szolgálja a közjót életműve, amely maradandóvá teszi a régi kultúrát, illetve megismerteti annak értékeivel a ma és a jövő nemzedékét.- Mikor kezdődött a régiségek iránti vonzódása? —. Valójában már gyermekkoromban megbabonázott mindez - kezdi a történetet a doktor. - A háború alatt főleg a fegyvereket gyűjtöttem, mígnem azok egyike felrobbant a kezemben. Erre a szüleim bebetonozták valamennyit, s ezzel egy időre befellegzett a hobbinak. A komolyabb leletmentés Agárdon kezdődött. Történt, hogy a munkahelyem közelében komlót telepítettek, s ott bronz- és római kori temetőre bukkantak. A dolgozók csak arra voltak kíváncsiak, van-e kincs. Nem volt, de akadt egy korai bögre, ami aztán egy liter borért az enyém lett.- S Erken e buzgólkodás hogyan folytatódott?- Ahogy szélesedett a gyűjtési terület, úgy bővült a régészeti tevékenységem is. Később eljutottam oda, hogy az értékesebb darabokat már nem tartottam itthon. Az állatgyógyászati és állattenyésztési kiállításom például a megyeszékhelyen látható.- Hogyan kerültek elő ezek a leletek?- A zömük Erkről és környékéről való, más részük viszont a Dunántúlról, Pusz- taszabolcsról és környékéről. De hoztam haza régiséget Bulgáriából, s mentettem leletet Amerikából, az egyik farmról: egy általam még sosem látott patkót.- S vajon az állatorvoslás és a gyűjtőmunka hogyan függ össze?- Ez nagyon kedvező a gyűjtéshez, mert sok-sok portán megfordulok. S amikor például megláttam, hogy egy kutyát egy szép puskacsőhöz láncoltak, utóbbit nyomban elkértem, cserébe pedig ingyen meggyógyítottam a malacot. így aztán mindenki jól járt...- Úgy látom, a dolog ennyi idő múltán valóságos szenvedélyévé vált...- Ez való igaz, de mindezt egyáltalán nem öncélúan teszem. Ha például kiállítást rendezek - Debrecentől Székesfehérvárig -, úgy érzem, ezzel elősegítem a kultúra terjesztését, a hagyomány megőrzését. Most azon dolgozom, hogy azokból az oktatástörténeti emlékekből - füzetekből, könyvekből, tanszerekből -, amelyek révén 1987-ben különdíjat kaptam egy országos pályázaton, a közeljövőben oktatástörténeti múzeumot hozzunk létre a megyeszékhelyen.- Melyek a legkorábbi leletek?- Régészeti anyagban az időszámítás előtti korokban használatos edények.-S a legutóbbi gyűjtés?- Egy repedt csikócsengő, ami még a kocsim csomagtartójában lapul.- Van-e kedvenc darab?- Nekem egy rossz vasaló ugyanolyan kedves, mint a szasszanida kori bronz-szobrocska.- Ha ez egyáltalán lehetséges, ismertessen meg bennünket a birodalmával...- Nehéz lesz, de megpróbálom... A feleségem „birtoka” - a konyha - magáért beszél, hiszen a gépek, eszközök mellett jól elfér a fő helyen a barokk tálaló. A falakon pedig se szeri, se száma a cseréptálak, tányérok, cserépszűrők, kuglóf- és talkedlisütők szebbnél szebb darabjainak. Az igazi látvány mégis a következő szobában kezdődik, hiszen a múltat varázsolják a mába a reneszánsz és rokokó ülőalkalmatosságok, s a falakon megjelennek történelmünk epizódjai. Van itt - többek között - kelta és avar eredetű lándzsa, a török hódoltság korából származó fokos, ala- bárd. A gótikus vitrinben a jura-, a krétakört őrző kövületek láthatók, mellettük kelta, római rézeszközök vannak rendezett sorokban, s található itt népvándorlás kori nyílhegy is. Külön falat kapott - a római harci bárótól a XX. századi simítóbár- dig bezárólag - sok-sok harci eszköz. Aztán újabb szoba, benne valamennyi alkalmatosság gyűjteményi darab, amelyek mindegyike letűnt századok kultúráját idézi. A könyvtárszoba következik, ahol közel 10 ezer kötet sorakozik, de van itt egy díszmagyar is, amely hamarosan a köztársasági őrezred gyűjteményét gazdagítja majd. Itt látható a Magyarországról készített legkorábbi térkép is, amelyet valamikor a XVII. század elején adtak ki. Végül a „magyaros szobában” méltó helyen áll a háromajtós festett szekrény, előtte az ugyancsak festett erdélyi ülőgarnitúra. — Kit örvendeztet meg valaha ezzel a csodálatos kul- túrhagyatékkal? — A kisebbik fiammal most azon gondolkodunk, hogy Noszvajon mezőgazda- sági múzeumot és egy vendéglátás-történeti kiállítást hozunk majd létre. Mivel nagyon vonzódik a régészethez, valószínűleg ő lesz ezen a területen az utódom. — Nem lehetséges az egész gyűjteményből egy múzeumot kialakítani? — Valóban jól mutatna, emellett nagy pedagógiai hatással is bírna ez a hagyaték, de sajnos, erre ebben a világban még gondolni sem merünk. Bízom abban, hogy talán egyszer még tényleg együtt szolgálja majd nemzetünk kultúráját. Cseh Béla Természet- és környezetvédelmi vetélkedő Hevesen is jó ügyet szolgál a fiatal tehetségek támogatása Hevesvezekényi Kalauz a jobb tájékoztatásért... Újdonságként nemrég megjelent megyénk déli, alföldi kisközségének önálló helyi lapja, a Hevesvezekényi Kalauz. Úgy tervezik, hogy a jövőben havonta adják majd ki. A lap célja, hogy rendszeresen tájékoztassa a község lakóit az aktuális falupolitikai kérdésekről, illetve az önkormányzati eseményekről és a testületi döntésekről. A jól tanuló diákok segítése Zsadányban A Tama menti kisközségben nemrég ülést tartott a Segítsd a jól tanuló diákokat Alapítvány kuratóriuma. A zsadányiak által tavaly létrehozott helyi alapítvány hatvanezer forint alaptőkével jött létre. Annak érdekében döntöttek így, hogy felkarolják a tehetséges, jól tanuló helybéli fiatalokat. Az említett ülésen az érintettek a soron következő feladatokat tárgyalták meg. Négy utcára szánnak új burkolatot Átányban A közelmúltban pályázatot nyújtott be Atány önkormányzata a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz. Útépítéshez szeretnének támogatást kérni, amely mintegy hétmillió forintot jelentene. A pénz révén ugyanis a községben négy utcára kívánnak új aszfaltszőnyeget húzni. Azok jelenleg - különösen az esőzések után - sárosak, nehezen járha- tóak. Ezzel a fejlesztéssel az a céljuk, hogy a forgalomtól tehermentesítsék a falubeli Fő utcát. Közösen fejlesztették a telefonrendszert... Amint már korábban hírül adtuk, Tarnamérán kiépítették a digitális telefonközpontot és a híradórendszert. Ennek köszönhetően hamarosan hívható lesz a közeli tarnaörsi rendőrőrs. A mérai önkormányzat és a rendőrség összefogásával valósították meg a fejlesztést. Ez lehetővé teszi, hogy a hívásokat a járőrkocsikban és a kézi hívókon is észlelhessék. A Hevesi 3. Számú Általános Iskolában idén is faültetéssel kezdődött a már hagyományos természet- és környezetvédelmi verseny döntője. Ezen a megyei megméretésen húsz diák bizonyította tudását. Amint megtudtuk, a verseny megrendezésének elsődleges célja az volt, hogy a gyerekek tudják és értsék: jelenlegi rohanó világunkban mit is kell tenniük az oly sokszor „megsebzett” természet megvédése érdekében. A végeredmény a következőképpen alakult: 1. Surányi Péter (Boconád), 2. Faragó Péter, 3. Bódi Gergely (Heves 3. iskola), 4. Lajkó Gergely (Heves körzeti iskola), 5. Pálik Viktor (Boconád). A legszebben beszélő tanuló Tóth Boglárka, a hevesi 1. iskola tanulója lett. A Hevesi Tehetséges Gyerekekért Alapítvány díját Forgó Péternek, a helyi 3. iskola tanulójának adományozták. Az alapítványnak a verseny szervezéséért és lebonyolításáért szóló elismerését Szőlősiné Raff Sarolta tanárnő érdemelte ki. Heves képviselő-testülete 1991-ben hívta életre a Tehetséges Gyermekekért Alapítványt. Annak gondolata dr. Czakó Gábor akkori és mostani képviselő egyéni indítványa alapján született meg. A megalakulás óta rendszeresen támogatják a szaktárgyi, művészeti, zenei és sportversenyeket, valamint évente megrendezik az alapítvány gáláját, amelyen a város lakói előtt is bemutatkozhatnak a tehetséges gyerekek. Az indítványt tevő képviselővel - aki a kezdetektől a kuratórum elnöke - az alapítvány céljairól beszélgettünk.- Az átalakulás előtti időkben a tehetséges gyerekeknek az volt a „feladatuk” - mondta -, hogy a gyengébb képességű társaikat felkarolják, és segítsék a felzárkózásban. Ezzel szemben ők maguk nem kaptak segítséget ahhoz, hogy a saját tudásukat gyarapítsák, illetve továbbképezzék magukat. Amikor 1991-ben benyújtottam az indítványt, azért tettem, mert meg voltam győződve arról, hogy az országot csak az „élcsapat” lesz képes talpraállítani. De ahhoz, hogy erre a nagy feladatra felkészülhessenek, nekünk kell őket támogatnunk - itt és most!- Mi adta a példát ehhez?- Ez olyan ügy, amelyet erkölcsileg és - ha mód van rá - anyagilag is érdemes segíteni. Ezek a mostani gyerekek viszik majd tovább a „dolgainkat” akkor, amikor mi már nem leszünk aktívak. Ha körülnézünk a világban, azt látjuk, hogy ez a szemlélet egyáltalán nem ismeretlen, hiszen Korea és Japán is úgy váltak fejlett országgá, hogy nagy gondot fordítottak az oktatás minden ágára. A testület - felismerve az alapítvány hasznosságát - támogatta az ötletet, és indulótőkét is megszavazott. Ezt követően felkerestük az intézményeket, iskolákat A napokban ülésezett a Balog Lászlóné által vezetett kisebbségi önkormányzati testület Átányban. A tanácskozáson egyetlen témát vitattak meg, hogy valamilyen módot találjanak arra, miként ápolják a cigányság kultúráját és hagyományait. Az ülésen meghívottként résztvevő Szemán Jánosáé, a helyi iskola tanára röviden összefoglalta a cigányság történetét. Az ezt követő beszélgetésen arról esett szó, hogy a helyi cigányság már nem beszéli az ősi nyelvet, és nem ismeri népének kultúráját. Ezért úgy határoztak, hogy haés - természetesen - a vállalkozókat, hogy álljanak mellénk, érezzék az ügyet sajátjuknak, és ha tudják, támogassák azt. Az így összegyűlt összeg kamatait használjuk fel azóta is évről évre. Feladatunknak tekintjük, hogy a városban élő gyerekek között megtaláljuk azokat, akik valamilyen téren többet nyújtanak, mint társaik. Rendszeresen támogatjuk az iskolák szaktárgyi versenyeit, és figyelemmel kísérjük a zenében, a sportban eredményt elérők munkáját is. Külön jutalmazzuk a megyei és országos versenyeken indulókat. A teljesítményeket általában az évzárókon értékeljük. Nagy örömünkre szolgál, hogy a szaktárgyi versenyekre ma már nemcsak Hevesről, annak környékéről, hanem a megye más részéről is érkeznek diákok, akiket így közvetve szintén támogatni tudunk. Minden évben rendezünk egy alapítványi gálát, amelynek programjában a város valamennyi iskolájának tanulói és a zeneiskola diákjai is részt vesznek. Ezt a Móricz Zsigmond Művelődési Központ nagytermében tartjuk, amelynek bérleti díját ez alkalomból az önkormányzat téríti.- Hogyan válogatják össze a fellépőket?- Eddig minden iskola kapott egy bizonyos szereplési időt, amelyet saját maga töltött ki. Idén kicsit változtatunk ezen, mégpedig úgy, hogy egy szakemberekből álló társaság a számokat előzsűrizte. Az így kialakult mezőny fellépőiből állították össze a gála programját. Reméljük, hogy így még színesebb, színvonalasabb műsor keretében tudjuk majd bemutatni fiatal pártfogoltjainkat.- Mikor lesz a gála?- Az idei gálát április 29-én - szombaton - délután két órai kezdettel tartjuk, amelyre mindenkit szeretettel várunk. Molnár Csilla gyományt teremtenek Átányban. Ehhez pedig segítséget kértek Szemán Jánosné tanárnőtől, aki ismeri és szereti - ahogy ő mondta - ezeket a különösen érzékeny gyerekeket. Az elkövetkező időben az általános iskolás cigánygyerekek köréből összeválogat egy olyan csoportot, amely - a szülők és a helyi kisebbségi önkormányzat támogatásával - képviseli a falu lakói előtt (és ha lehetséges, máshol is) az átányiakat. Az elképzelés megvalósításához tanácsokat kaptak Lakatos Oszkártól, a tiszanánai kisebbségi önkormányzat elnökétől. Hagyományt teremtő átányiak Folyamatosan felülvizsgálják a tározó mentén a szabad vizeket fotó: mentusz károly Hamarosan rendészet felügyeli a Tisza-tavat Ezekben a napokban Tiszay József, a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság kiskörei szakaszmérnökségének vezetője folyamatosan találkozik a Tisza-tó menti települések polgármestereivel. Véleményt cserélnek a szabadvízi strandok idei működtetéséről. Az önkormányzatok ugyanis bérleti díjat fizetnek az állami tulajdonú - és a vízügyi igazgatóság kezelésében levő - szabad vizekért. Ezt a bevételt szeretné az idén a Kötivizig különböző ismertető táblák, szórólapok készítésére fordítani, amelyekkel az oda látogató turistáknak igyekeznek fontos információkat nyújtani. Tiszay József érdeklődésünkre elmondta, hogy az elmúlt évek kedvezőtlen tapasztalatai miatt az idei nyárra már - egy kívülálló szervezet megbízásával - rendészetet hoznak létre a Tisza-tó mentén. A segítségükkel lépnek majd fel a vadkempingezők ellen, mégpedig azért, hogy csak a kijelölt sátorozóhelyeket használják. Az önkormányzatok illetékeseinek bevonásával több ilyen területet alakítottak ki az elmúlt hetekben. A szabad vizek hasznosítására vonatkozó szerződéseket a kiskörei, a tiszanánai, a sarudi, a tiszafüredi és a tiszaburai önkormányzattal tekintik át. Zaránk évek múlva akácos falu lehet... Nemes elhatározásra jutott nemrég a zaránki önkormányzat. Szeretnék, ha kis alföldi települést a jövőben egyre több fa díszítené, nemcsak helybeliek, hanem az oda látogatók örömére is. Azt sem titkolják, hogy néhány év múltán akácos falunak is nevezetik majd Zaránkot. Ennek megvalósítására - értesülésünk szerint - a polgár- mesteri hivatal udvarán a kö: zelmúltban faiskolát hoztak létre, amely kétezer csemetéből áll. A tervek szerint onnan - viszonylag rövid időn belül - fákat adnak majd a község lakóinak, hogy ültessék el azokat. A nemes gondolatból tehát - ösz- szefogással - valóság lett a községben, s ennek igazából a következő években örülhetnek majd a helybeliek. A kultúrát közvetítő állatgyógyász
