Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-21 / 93. szám
1995. április 21., péntek Eger Körzete 5. oldal Novajon öt embernek sikerült munkát adni A novaji önkormányzatnak sikerült megegyeznie a Heves Megyei Munkaügyi Központtal, így lehetőség nyílt arra, hogy öt ember munkát kapjon. A korábban jövedelempótló támogatásból élők tegnaptól közhasznú feladatokat végezhetnek. A tervek szerint segítenek a szociális gondozásban, valamint ők ápolják majd a falu közterületeit. Mi történt Visnyón az elmúlt négy évben? Az eltelt ciklus beruházásairól, azok költségeiről adott számot szerdán a nagyvisnyói polgármester-asszony a képviselő-testület tagjainak. Tavaszi nagytakarítást szerveznek Egerbaktán A községből kivezető utak rendbetételéről, az illegális szemétlerakóhelyek felszámolásáról határozott az egerbaktai képviselő-testület. A tisztasági akciót április hónap végére szervezi az önkormányzat. A munkában - a közhasznú munkásokon túl - számítanak a lakosság segítségére is. Bélapátfalvi kérdés: kiket is támogassanak? A munkanélküliek jövedelem- pótló támogatásának mértékéről, továbbá az átmeneti szociális segélyek megítéléséről határoztak a bélapátfalvai önkormányzat tagjai a bizottsági ülésen. A résztvevők szem előtt tartották a takarékosságot, ugyanakkor a rászorultságot is. Közadakozásból szépül a szalóki sportpálya Az egerszalóki sportegyesület irányításával, a helyi vállalkozók anyagi támogatásával és a közhasznú munkások segítségével felújítják a sportpályát. Nehéz ügyekben dönt a szóláti önkormányzat Hiába takarékoskodott az ön- kormányzat, nem kerülheti el a racionalizálást. A gazdasági helyzet romlásával munkaköröket kell összevonni, illetve megszüntetni. Ez a súlyos, emberi sorsokat érintő téma kerül az egerszóláti képviselők asztalára a legközelebbi, április 26-i testületi ülésen. Zongoraoktatás is van a balatoni iskolában A balatoni általános iskolások már zenét is tanulhatnak: bevezették az intézményben a zongoraoktatást. A német nyelv tanulására már van lehetőség, de igénylik az angol oktatását is. Dobog a csikók patái alatt a föld: elszabadult a ménes... fotó: kaposi tamás Csipkéskúton tanyázik... A híres-nevezetes lipicai ménes A pompás lovak intelligensek, kellemesek” Olyan szép, hogy nem is lehet igaz. De hiszen itt van, tőlünk alig karnyújtásnyira az ébredező erdő, a hófoltokkal tarkított süppedő avar, a sok-sok bólogató hóvirág. Csodálatos az út Szilvásváradtól a Bükk-fennsíkra. Jobbra a szakadék, ha lenézel, már látod, hogy itt-ott zöldülni kezd a tisztás, alattad a türelmes, tavaszváró völgy. Csipkéskút. Itt tanyázik a híres szilvásváradi lipicai ménes. Pompás lovak a „nyári karámban”: a hatalmas elkerített részen élvezik a szabadságot, a többiek az istállóban „pihennek”. Bár ahogy elnézzük őket, inkább lennének kint, a fennsíkon; fel-felnyerí- tenek, fejükkel bökik a keresztoszlopot. Bárdi Szilárd lovász és Vinter Gyula csikós egy kicsit magukra hagyja őket, leülünk az itt dolgozók kuckójában. Barátságos, fával fűtött cserépkályha ontja melegét...- Harminchárom kancacsikónk, negyvenegy csődörcsi- kónk van pillanatnyilag - mondja a lovász -, az egyévestől a háromévesig. Elég szép állomány.- S ez minek köszönhető?- Sok mindennek. Hogy hogyan vemhesülnek a te- nyészkancák, hogyan sikerül a fedeztetés. Ezt lenn, Szilvásváradon végzik. A lipicai ménesben az a legfontosabb, hogy a legkiválóbb egyedek örökítsék a géneket. Minden fedezőmén vizsgán megy át.-Mit „vizsgálnak" ilyenkor?-Az intelligencia-szintet - halljuk a csikóstól. - Azt, hogyan lehet betanítani nyereg alá, kocsiba, van-e ugráskészsége... Meg kell nézni, miként viszonyul a díjlovaglási elemekhez. Egyáltalán: veszi-e az ember segítségét, együtt tud-e működni vele. Azokból lesz a legjobb fedezőmén, amelyek mindezt magas szinten tudják. Egy évben egyszer van ilyen vizsga Üllőn. Komoly lószakértők bírálnak. A három-négy éves csikók már átesnek ezen, később újabb erőpróba vár rájuk: valóban kiváló egyedek nemzésére képesek-e.-Várjunk csak! Mit kell tudnia a kancának?-No, azért ők is ugyanolyan fontosak! Ugyanúgy menniük kell kocsiban, nyereg alatt, tudniuk kell ugrani, akadályt venni.-A „legilletékesebb", a csikós szerint milyen lovat jó lovagolni?-A lipicai mind díjlovaglásra, mind kocsihajtásra, fogatsportra ideális. De általában a csődör sokkal intelligensebb, mint a kanca. Lényegesen hamarabb tanul. Különben is, ha a kancától csikót akarnak fogni, nem lehet annyira terhelni.- De minden lónak van „jelleme”...-Ahány, annyi egyéniség. Ugyanúgy, mint az ember. Most ne gondolja, hogy azért mondom, mert férfi vagyok, de a csődör messze intelligensebb jószág. Ha valaki valamit is ért a lóhoz, sokkal jobban ki tudja számítani. Bizony, a kanca szeszélyes. Akárcsak a nők... Nem olyan nyugodt, higgadt. Ha viszont már fedezett, kissé lehiggad. Addig még „háborúzni” is képesek egymással. Csakhogy az az igazság, nagyon sokat számít a ráncbaszedés, a tanítás is.- A csikós tanít be?-Hogyne. A lovász ápol, etet, almoz... A csikósoké az igazi élet! Ha már egy hátasló a csikósé, három-négy évig is „megmarad” neki.- Van kedvence?- Csókolom, ha nekem lenne, az már nem itt állna, hanem az én istállómban. Csak hát azt nem lehet. A lipicainál nyolc törzs van, eszerint van nevük, könyvük. Például a névadás bonyolultabb feladat, mint a tenyésztés vagy a csikótanítás... Miközben diskurálunk, hatalmas nyerítések hallatszanak... Elszabadult a ménes! Ugrik a lovász, a csikós, karikás ostor a vállra, nyeregbe pattannak: irány a fennsík! Az ütő is megáll bennem; ami azt illeti, ilyen vad jószágot életemben nem láttam, mint amilyet a csikós megül. Száguldás, vad kurjongatá- sok, dübörög a föld a lovak patái alatt. Nem telik bele pár perc, vagy harminc pompás állatot terelnek vissza a nyári karámba, pedig nem éppen szelídek a kiszabadult csikók. Mire lassul a szívdobogásom, már-már egyre inkább azt érzem: irigylésre méltó ez a szilaj élet... Mikes Márta Az idősekről is gondoskodni kell Balatoni tavaszváró Nemrégiben falugyűlést tartottak Balatonban. A téma többek között a tavalyi gázbevezetés mikéntje volt. Szerencsére az ön- kormányzatnak nem kellett hitelt felvennie a mintegy 26 millió forintos beruházásra; 6 millió forint központi támogatást kaptak e célra. A falugyűlésen részt vettek a Tigáz képviselői is: mint elhangzott, azok számára, akik még igénylik a faluban a gáz bevezetését, erre az idén lehetőséget nyújtanak.-Annak is örülhettek a lakók, hogy a Tigáz kijavította a télen elfagyott nyomáscsökkentőt - hallottuk Szabó Agnes jegyzönötöl. - Azoknak, akik még igénylik a gáz bevezetését, 80 ezer forintot kell befizetniük az önkormányzatnak.-Jut-e az idén fejlesztésre Balatonban?- A gázhálózat megépítése - annak ellenére, hogy nem kellett hitelt felvennünk - kicsit „megszorította a nadrágszíjat”. Ellenben van egy fontos feladatunk. A faluban igen sok állatot tartanak: libát, szarvasmarhát, birkát. Az elhullott állatokat az úgynevezett „dögkútba” kell vinni. Nos, most ezzel kapcsolatosan írtunk ki egy pályázatot vállalkozók számára. A cél, hogy e kutat megszüntessük, illetve újjal helyettesíthessük. Kormos Béla polgármester arról tájékoztatott, hogy a faluban fellendülőben van a falusi turizmus...- Két család is foglalkozik már ezzel, Kormos Tiborék és Kormos Sándorék. A magyar „parasztházakat” különösen a németek kedvelik. Egyébként is sok külföldi jár errefelé. Van egy vadásztársaság, amelynek Bátorban van a központja. A környéken sok a fácán, az őz, a szarvas, a vaddisznó.- Azt hallottam, sok idős ember él Balatonban...- Sajnos, így van. Az állandó lélekszám 1321, s közülük a munkaképes korú 593. Nehéz a sorsuk az időseknek. Hogy naponta legalább egy tál meleg ételhez jussanak, abban az óvodai konyha segít, így oldjuk meg az étkeztetésüket. Bizony, ezt is többen visszamondták, nem tudják a kis nyugdíjukból kifizetni. A jövedelmektől függően 65 és 145 forint között mozog az ebéd ára. A mindennapos áremelkedés miatt Balatonban is arra kényszerültünk, hogy emeljük a térítési díjat. Rendszeres szociális segélyezésre van lehetőségünk: az idén e célra 390 ezer forintot fordíthatunk. Az esetenkénti segély- nyújtásra összesen 150 ezer forintja van az önkormányzatnak. Sajnos, a rendszeres szociális segélykeret 67 százalékát a ki- sebb-nagyobb mértékben rokkantak számára kell biztosítanunk. Többen vannak olyanok a faluban, akik arra szorulnak, hogy rendszeres nevelési segélyben részesítsük őket. Az e célra rendelkezésre álló 500 ezer forintot általában tanszer- vásárlásra fordítjuk.-S az egészségügy terén milyennek tekinthető az itt élők ellátása?- Szerencsére az orvosi rendelőnkkel van mit dicsekednünk. Számítógéppel felszerelt már, s megoldott a fizikoterápiás kezelés lehetősége is. Egyébként működik nálunk az úgynevezett „mozgó” szakorvosi szolgálat: meghatározott napokon gyermekorvosi, nő- gyógyászati ellátásban részesülnek a lakosok. A háziorvosunk már vállalkozóként látja el mindennapi feladatát. M. M. A falusi turizmus nagy lehetőségeket rejt fotó: kaposi tamás A lány, aki negyvenszer ment férjhez A mikófalvai „műmenyasszony” Kovács Adriennek tizenkét éves korában „kötötték be először a fejét”. Az úgy esett, hogy összegyűlt a vendégsereg, a menyasszony viszont nem érkezett meg, így hát valakinek be kellett ugrania a szerepébe, mert ara nélkül nincs lagzi. Márpedig lakodalomnak lennie kell, ezért utaznak a németek, hollandok, amerikaiak - sőt a közeljövőben még japánok is - Mikófalvára, hogy ott részesei legyenek a heje-huja vigalomnak. A Mikófalvi Hagyományőrző Népi Együttes majd’ minden héten rendez esküvőt. A szertartás főszereplője a nyolcadikos Adrienn, aki tegnap ünnepelte 14. születésnapját. Eddig negyven alkalommal mondott „igent” kérőjének. A valóságban persze, esze ágában sincs férjhez menni - még jelölt sincs -, erre ráér húsz-huszonegy évesen. Százszorta fontosabb számára a matematika. Az Egri Közgazdasági Szakközépiskolában tanul majd tovább, bankár szeretne lenni, számokkal dolgozni, mert az olyan érdekes. A tánc és a zene csak szórakozás, komoly lány ezt nem választhatja hivatásul. Pedig Adrienn ügyesen táncol, öt éve ropja az együttesben. Elkíséri őt az édesanyja és a nagymamája is, akik ugyancsak tagjai a társulatnak. Szabadidejük nagy részét a táncnak szentelik. Szívesen szerepelnek, még akkor is, ha egy-egy műsor után éjfélkor kerülnek haza. Nem csalódhatnak a vendégek. A program többórás. A menyasszony öltöztetésével kezdődik, aztán búcsúzkodás a lányos háztól, sírás-rívás - mint rendesen -, köszöntő a vőlegénynél, majd bőséges disznótoros vacsora a vőfély vezényletével. Tizenkét, népviseletbe öltözött pár pördül a parkettre, ízelítőt adnak a palotás, a gyertyás, a kendős és a szatmári táncokból. Hogy nem unalmas-e hétről hétre menyasszonynak lenni? Ugyan! A külföldiek tátott szájjal nézik a produkciót, és hogy tetszik nekik, azt az is bizonyítja: van, aki néhány év múltán ismét befizet az előadásra. S mi az, ami a sikereken túl boldoggá teszi Adriennt? A kisgyerekek. Másod-unokatestvéreinek - Bélapátfalván, Egercsehiben és Szentdomonkoson - ő a pesztonkája. Mert aki már közel félszázszor „kötött házasságot”, annak az anyai szerepkörrel is meg kell barátkoznia. (n. z.)
