Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-19 / 91. szám
1995. április 19., szerda 5. oldal Füzesabony És Körzete Tavaszt köszöntenek a füzesabonyi zenészek Tavaly első ízben rendezett a Füzesabonyi Városi Zeneiskola Tavaszköszöntő címmel jótékonysági hangversenyt és bált a felnőttek részére. Nagy siker volt, így az idén is - április 22-én - sor kerül erre. A 19 órakor kezdődő esten megnyitót mond dr. Pásztor József polgármester. Elhangzanak valcerek, operettrészletek, örökzöld melódiák. Fellép a Cantando Kamarakórus és a zeneiskola hangszeres tanárai. Országos vásár lesz április 29-én Poroszlón A hónap végén, április 29-én, szombaton országos állat- és kirakodóvásárt tartanak. Kobyla Gora és Sarud gyarapodó kapcsolatai A közelmúltban a lengyelországi Kobyla Gorában járt Sarud község önkormányzatának és a sarudi rendőrőrsnek a delegációja. Ottlétük alatt megnyitották Trojan Marian Jozef füzesabonyi művész állandó kiállítását. Májusban Sarudon mutatkozik be munkáival egy lengyelországi művész. Ekkor konkretizálják, mikor kerülhet sor iskolások csereüdültetésére, családok látogatásaira. Tóthné elnézést kér a Szerencsejáték Rt.-töl A napokban derült ki, hogy mégis benne volt a csokitojásban a füzesabonyi Tóthné által nyert 200 kaparós sorjegy. A Szerencsejáték Rt.-tői ezúton is elnézést kér a Tóth család. A nyeremény ugyanis be volt öntve csokival, s így azonnal nem találhatták meg. Challenge Day Újlőrincfalván is Május 31-én országosan kerül sor a „Kihívás napjára”. A mozgalomba az idén bekapcsolódott Újlőrincfalva is. A település apraja-nagyja ígéri, hogy 15-15 percet aktívan mozog majd ezen a napon. A polgár- mesteri hivatal érdekes-mókás programot állít össze kedvcsinálónak. Kelemen József (jobbról) és egy díszöltözékes bostoni képviselő... Boston: a Hírlap-receptfüzet sikere Akik rendszeresen figyelemmel kísérik a megyei eseményeket, azok előtt már jól ismert a feldebrőiek kapcsolata a Boston környéki magyarsággal. Az egyre eredményesebb és látványosabb kapcsolat elmélyítésében nagy szerep jutott Kelemen József feldebrői polgármesternek, akivel most folytatjuk az USA-ban szerzett élmények felidézését.- Hogyan mutatta be a kinti magyaroknak Heves megyét, a kistérséget, valamint a testvérfalut, Feldebrőt?- Az utazás előkészítésében sokan részt vállaltak, sokan segítettek. A feldebrői asszonyok a Hevesi Háziipari Szövetkezet által tervezett, a vidékünkre jellemző népi motívumokkal díszített könyvjelzőt hímeztek. Az iskolások nemzetiszínű kokárdát, népies asztali figurákat, kulcstartókat, poháralátéteket és sok-sok apró, tájjellegű díszeket csináltak. Persze, magammal vittem a Heves Megyei Önkormányzat által adományozott megyei címert, zászlót, albumokat, a Verpelét és Vidéke Takarék- szövetkezet által küldött hevesi szőtteseket, valamint a megyei kistérségek által készített prospektusokat, képes kiadványokat stb. Igen nagy sikert aratott az amerikai magyar háziasszonyoknál a Hírlap által kiadott, kuriózumnak számító receptfüzet is: az ebből készített ételek közül a felvidéki toroskáposzta osztatlan elismerést aratott.- Sikerült-e eljutnia odakint polgármesteri hivatalokba?- Igen. Mind Boston környékén, mind más államok településein volt lehetőségem szétnézni a városházákon. Részt vettem egy képviselő-testületi ülésen is. Az amerikai közigazgatási rendszer eltér a mienktől. Ott minden lakos helyben és közvetlenül a saját településének adózik. A települési pénzek 80-85 százaléka a helyi adókból jön össze. Mindössze 15- 20 százalék az, amit az államtól kapnak. Ezáltal jobban kiszámítható és tervezhető a városok, községek éves költség- vetése. A képviselő-testületi üléseken, a falugyűléseken nagy az aktivitás, mert a lakosságot nagyon is érdekli és foglalkoztatja, hogy az általa befizetett adóból hogyan gazdálkodnak, azaz miképpen üzemeltetik az iskolát, a tűzoltóságot, a rendőrséget és a közműveket. Abszolút demokrácia van, amellyel élnek is, s nagyon komolyan vesznek minden felszólalást, javaslatot. Sok más mellett érdekesnek találtam azt is, hogy az önkormányzatok, a polgár- mesteri hivatalok nem foglalkoznak egyetlen állami, nemzeti vagy egyéb ünnepségek megszervezésével sem, mert azt a helyi önszerveződő csoportok, egyesületek vagy az egyházak végzik.- Hogyan tevékenykednek a tűzoltóságok, a rendőrségek?- Mindkét szervezetet maguk a települések tartják fenn. A tűzoltók végzik a baleseti mentőszállítást, s gépkocsikarambolok esetén szintén a tűzoltóságot hívják. Tűz, víz, vegyi ártalom esetén ugyancsak az ő segítségüket veszik igénybe. Jellemző, hogy nagyon korszerű felszerelésekkel vannak ellátva, azaz a technika szinte tökéletes. A „vörös kakas” őrei naponta vesznek részt szakmai továbbképzésen, s kötelező az erőnléti edzés is: utóbbihoz a legmodernebb felszerelések állnak rendelkezésre. A rendőrség szinte mindent tud: úgy a lakosságról, mint a lakóházakról, azok alaprajzáról, biztonsági felszereltségéről, a benne lakókról stb. S mindent számítógépen rögzítenek, azaz a csúcstechnika itt is adott. Nagyon sok lakásnak a tűz- és betörésjelzője a rendőrséghez van bekötve. Mivel a rendőrséget is a lakosság adójából fizeti a település, ez kedvezően hat a bűnmegelőzésre, a felderítésre, a közbiztonságra.- Hogyan tudná összegezni e háromhetes tanulmányút jelentőségét, eredményességét?- Nos, a leghasznosabbnak a farmokon, a kisüzemekben és a közhivatalokban tett látogatásaimat tartom. Vallom, hogy az ott tapasztaltakból sok-sok Feldebrőn és a térségben is bizton megvalósítható. Öröm, hogy a debrői borra mutatkozott igény, sőt már megrendelés is van. Az angol nyelvű nyári táborok megszervezésére biztos ígéreteket kaptam. Június első felében amerikai üzleti, kereskedelmi és vállalkozói napot rendezünk Heves megyében. Őszre pedig egy tőkebefektető jelentette be célirányos látogatását. Végezetül szólnom kell arról a szemléletmódról, amelyet az USA-ban megfigyelhettem, s amelyet szeretnék minél többekkel megismertetni. Nevezetesen: mi idehaza általában a kész, kifogott „halra” várunk, odakint viszont ráébred- tejn: sokkal lényegesebb, hogy kis hazánkban valamennyien megtanuljunk „halászni”. (-J.L-) Itt a fogorvostól a gyerek sem fél Kivel ne fordult volna már elő, hogy megfájdult a foga? Ilyenkor általában arra gondolunk, hogy majd csak elmúlik. Ha végképp megelégeljük a szenvedést, elmegyünk a fogorvoshoz. Előfordul, hogy várakozás közben meggondoljuk magunkat, és hirtelen kereket oldunk. Ám akad olyan rendelő is, ahol még a gyerekek sem félnek... Füzesabony egészségügyi központjában három fogorvos gondoskodik Füzesabony, Dormánd, Mezőtárkány 12 ezer lakosának fogászati ellátásáról. A csoportvezető főorvos, dr. Szűcs Attila, akinek a betegek ellátása mellett munkaköréhez tartozik még a fogászati rendelők működési feltételeinek biztosítása, a gyógyszerek, anyagok, eszközök beszerzése, a dolgozók szabadságának, helyettesítésének beosztása. 1977 óta él és dolgozik Füzesabonyban. Munkahelyén kellemes környezetet, jó légkört képes teremteni. A betegekkel türelmes, megértő. Különösen szereti a gyerekeket, a velük való bánásmódjának köszönhetően síró gyerek nincs a rendelőjében.- Vannak esetleg különleges módszerei, amellyel ezt eléri?- Sok tapasztalat volt szükséges ahhoz - mondja -, hogy rájöjjek, hogyan lehet bánni a gyerekekkel. Az tény, hogy nagyon szeretem őket, s ezt bizonyára érzik is. Fontosnak tartom, hogy tudják, nem akarok fájdalmat okozni, és sohasem hazudok nekik. Amikor belép az ajtón egy gyerek,.már sejtem, mi az, amivel nála érdemes próbálkozni, hogyan lehet a feszültségét oldani. Előfordul, hogy 3-A alkalommal is behoznak egy gyereket. Ez idő alatt barátkozunk, megnézzük a műszereket, eszközöket, így mire a kezelésre kerül a sor, el is felejti, hogy itt rossz is történhet.- Hány beteg fordul meg a rendelőjében naponta?- Általában 35-40, de jellemző, hogy a délutáni rendelések a zsúfoltabbak. Ezenkívül van egy kis szezonális jellege is a fogászatnak. Vidéken, a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdésekor inkább csak sürgős esetekben jönnek.- Az ön betegeinél melyek a leggyakoribb problémák?- Csakúgy, mint máshol, a fogszuvasodás, de terjedőben vannak a fogágybetegségek. A gyerekek tejfogai - mivel még mindig sok édességet esznek - viszonylag korán romlanak. Fogszabályozás, fogpótlás, kis szájsebészeti beavatkozások képezik még a munkám részét, valamint az a szűrő jellegű tevékenység, amelyet automatikusan minden fogorvos elvégez.- Mi a tapasztalata, eleget törődünk fogunkkal?- A fogápolási szokások az utóbbi években pozitív irányban változtak. Szinte mindenki rendszeresen mossa a fogát, inkább azzal van baj, hogy nem elég alaposan.- Nem titok: a legjobban a foghúzástól félünk. Önről már pályakezdő korában is azt tartották, hogy remekül húz fogat...- Ha arra gondol, hogy az egyetemi tanulmányok idején a hallgatóknak kevés lehetőségük van arra, hogy a foghúzást gyakorolják, ez igaz. Ennek ellen- súlyozására akkoriban, mielőtt munkába álltam, kötelező volt egy fél évet az egri kórház száj- sebészetén dolgozni. De én már azelőtt is kellő gyakorlatra tettem szert, ugyanis harmadéves egyetemista koromtól folyamatosan dolgoztam a szakmában, heti 2-3 alkalommal fogászati éjszakai ügyeletén. Ez egyrészt jó volt jövedelem-kiegészítésként, de ennél is fontosabb, hogy szakmai szemponból igen nagy rutinra tettem szert. Az utolsó évben asszisztensként alkalmaztak, a fogorvosok „hallgatólagos” beleegyezésével foghúzásokat is végezhettem. Az Orvostovábbképző Intézet fogászati tanszékén volt Budapest egyetlen éjszakai fogászati ügyelete, így általában egy-egy éjszaka 30-40 foghúzásra is volt lehetőségem. Itt a legjobb oktató orvosokkal ügyeltem, akik hatalmas gyakorlattal, rutinnal rendelkeztek.- Van-e elegendő pénz a fogászati rendelőkre?- Noha mindig szűkös anyagi keretek között lehetett gazdálkodni, azt hiszem, a fogászati ellátás nincs veszélyben. A rendelőink korszerűek, jól felszereltek. Vezetőink részéről pozitív hozzáállást tapasztalok. Szükségessé vált a fogászati szék cseréje, amit ha ez évben nem is, a következő évben sikerül megoldani.- És mennyire elégedett a bérekkel?- Azok meglehetősen alacsonyak. Az én fizetésem például 18 éves munkaviszony után csoportvezetői pótlékkal nettó 30 ezer forint. Ennek ki-' egészítésére magánpraxist folytatok.- A munka mellett beszéljünk egy kicsit a szabadidőről. Mivel tölti szívesen?- Sajnos, ebből az utóbbi időben elég kevés van. Hétköz- beni alvásadósságomat hétvégén passzív pihenéssel egyenlítem ki. Szeretek kertészkedni, növényekkel foglalkozni, tévét nézni és olvasgatni. V. Varga Éva Csobáné Mlinkó Terézia nyugdíjas pedagógus Berze Nagy János maradandó öröksége A költői erényekkel is jeleskedő dr. Berze Nagy János, Besenyőtelek szülötte mintha utódaira bízta volna a versalkotás szeretetét, hisz szűkebb hazájában idősek és fiatalok elhivatottsággal követik a nagy előd példáját: verset alkotnak, emlékezve és vállalva az önkifejezés szavakba öntött művészetét. A besenyőtelki ÁMK-ve- zető tanár-könyvtárosának, dr. Balogh Ernőnének a gondolatából született az ötlet, hogy egy helyi szavalóversenyen mutatkozzanak be Besenyőtelek költői tehetséggel megáldott szerzői. Dr. Balogh Emőné hozzáértését, szervezőkészségét dicséri, hogy a helyi költők a zsűri elé álltak, vállalva a megmérettetés kritikai minősítését is. A község három helyi költőt tart számon, akik sajátos nyelvi eszközökkel válnak a jelen krónikásaivá, de kifejezik a lélek finomabb rezdüléseit is. Az idősebb nemzedéket képviseli Csobáné Mlinkó Terézia, Kris- ton Andrásáé, a fiatal generáció tagja pedig Galamb Anette, aki tanulmányai miatt most csak verseivel képviseltette magát. A költők saját verseik előadását is vállalták, de a versmondók vetélkedtek egymással, ki mondja el szebben, ha-' tásosabban az innen származott költői üzenetet. A versmondók önként szánták rá magukat a tolmácsolás szerepére, de puszta jelentkezésük is tiszteletadásnak számított Besenyőtelek költői iránt. Bozsik Józsefné, Elekes Ráfaelné, Kirschner Zsuzsanna. Kriston Eszter, Petrik Krisztina adták elő a választott verseket. A felnőtt szavalok közül Kriston Andrásáé teljesítményét értékelte első helyre a zsűri, a fiatalok közül pedig Kriston Eszter és Petrik Krisztina nyerte el az értékelők tetszését. Csobáné Mlinkó Terézia szülőföldjére hazatért nyugdíjas pedagógus, akinek élményvilága a család, az embert sodró események ábrázolása, költői alkata érzékeny a közösség ügye iránt, ami kitágul az emberiséget is megrázó események történéseivel. Pályázaton szerepelt AIDS című verse 1995-ben egy antológiában is megjelent. Kriston Andrásné inkább a népköltői hang egyszerű tisztaságát vállalja, és így válik közösségének őszinte krónikásává. Galamb Anette a modem újszerűség képviselője, de ő is beépíti verseibe a népi szemlélet költői hagyományait. Az élményt nyújtó versek ezen találkozója emléklapok kiosztásával ért véget, s ez is emlékezetessé tette ezt a hagyományt formáló napot. A szülőföldbe szórt magok szebben hajtanak. Gál Elemér
