Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-19 / 91. szám

1995. április 19., szerda 5. oldal Füzesabony És Körzete Tavaszt köszöntenek a füzesabonyi zenészek Tavaly első ízben rendezett a Füzesabonyi Városi Zeneiskola Tavaszköszöntő címmel jóté­konysági hangversenyt és bált a felnőttek részére. Nagy siker volt, így az idén is - április 22-én - sor kerül erre. A 19 órakor kezdődő esten megnyi­tót mond dr. Pásztor József polgármester. Elhangzanak valcerek, operettrészletek, örökzöld melódiák. Fellép a Cantando Kamarakórus és a zeneiskola hangszeres tanárai. Országos vásár lesz április 29-én Poroszlón A hónap végén, április 29-én, szombaton országos állat- és kirakodóvásárt tartanak. Kobyla Gora és Sarud gyarapodó kapcsolatai A közelmúltban a lengyelor­szági Kobyla Gorában járt Sa­rud község önkormányzatának és a sarudi rendőrőrsnek a de­legációja. Ottlétük alatt meg­nyitották Trojan Marian Jozef füzesabonyi művész állandó kiállítását. Májusban Sarudon mutatkozik be munkáival egy lengyelországi művész. Ekkor konkretizálják, mikor kerülhet sor iskolások csereüdültetésére, családok látogatásaira. Tóthné elnézést kér a Szerencsejáték Rt.-töl A napokban derült ki, hogy mégis benne volt a csokitojás­ban a füzesabonyi Tóthné által nyert 200 kaparós sorjegy. A Szerencsejáték Rt.-tői ezúton is elnézést kér a Tóth család. A nyeremény ugyanis be volt öntve csokival, s így azonnal nem találhatták meg. Challenge Day Újlőrincfalván is Május 31-én országosan kerül sor a „Kihívás napjára”. A mozgalomba az idén bekapcso­lódott Újlőrincfalva is. A tele­pülés apraja-nagyja ígéri, hogy 15-15 percet aktívan mozog majd ezen a napon. A polgár- mesteri hivatal érdekes-mókás programot állít össze kedvcsi­nálónak. Kelemen József (jobbról) és egy díszöltözékes bostoni képviselő... Boston: a Hírlap-receptfüzet sikere Akik rendszeresen figyelemmel kísérik a megyei eseménye­ket, azok előtt már jól ismert a feldebrőiek kapcsolata a Bos­ton környéki magyarsággal. Az egyre eredményesebb és lát­ványosabb kapcsolat elmélyítésében nagy szerep jutott Ke­lemen József feldebrői polgármesternek, akivel most folytat­juk az USA-ban szerzett élmények felidézését.- Hogyan mutatta be a kinti magyaroknak Heves megyét, a kistérséget, valamint a testvér­falut, Feldebrőt?- Az utazás előkészítésében sokan részt vállaltak, sokan segítettek. A feldebrői asszo­nyok a Hevesi Háziipari Szö­vetkezet által tervezett, a vidé­künkre jellemző népi motívu­mokkal díszített könyvjelzőt hímeztek. Az iskolások nemze­tiszínű kokárdát, népies asztali figurákat, kulcstartókat, pohá­ralátéteket és sok-sok apró, tájjellegű díszeket csináltak. Persze, magammal vittem a Heves Megyei Önkormányzat által adományozott megyei címert, zászlót, albumokat, a Verpelét és Vidéke Takarék- szövetkezet által küldött he­vesi szőtteseket, valamint a megyei kistérségek által készí­tett prospektusokat, képes ki­adványokat stb. Igen nagy si­kert aratott az amerikai ma­gyar háziasszonyoknál a Hír­lap által kiadott, kuriózumnak számító receptfüzet is: az eb­ből készített ételek közül a felvidéki toroskáposzta osztat­lan elismerést aratott.- Sikerült-e eljutnia odakint polgármesteri hivatalokba?- Igen. Mind Boston kör­nyékén, mind más államok te­lepülésein volt lehetőségem szétnézni a városházákon. Részt vettem egy képvi­selő-testületi ülésen is. Az amerikai közigazgatási rend­szer eltér a mienktől. Ott min­den lakos helyben és közvet­lenül a saját településének adózik. A települési pénzek 80-85 százaléka a helyi adók­ból jön össze. Mindössze 15- 20 százalék az, amit az állam­tól kapnak. Ezáltal jobban ki­számítható és tervezhető a vá­rosok, községek éves költség- vetése. A képviselő-testületi üléseken, a falugyűléseken nagy az aktivitás, mert a la­kosságot nagyon is érdekli és foglalkoztatja, hogy az általa befizetett adóból hogyan gaz­dálkodnak, azaz miképpen üzemeltetik az iskolát, a tűzol­tóságot, a rendőrséget és a közműveket. Abszolút de­mokrácia van, amellyel élnek is, s nagyon komolyan vesz­nek minden felszólalást, javas­latot. Sok más mellett érde­kesnek találtam azt is, hogy az önkormányzatok, a polgár- mesteri hivatalok nem foglal­koznak egyetlen állami, nem­zeti vagy egyéb ünnepségek megszervezésével sem, mert azt a helyi önszerveződő cso­portok, egyesületek vagy az egyházak végzik.- Hogyan tevékenykednek a tűzoltóságok, a rendőrségek?- Mindkét szervezetet ma­guk a települések tartják fenn. A tűzoltók végzik a baleseti mentőszállítást, s gépkocsika­rambolok esetén szintén a tűz­oltóságot hívják. Tűz, víz, ve­gyi ártalom esetén ugyancsak az ő segítségüket veszik igénybe. Jellemző, hogy na­gyon korszerű felszerelések­kel vannak ellátva, azaz a technika szinte tökéletes. A „vörös kakas” őrei naponta vesznek részt szakmai to­vábbképzésen, s kötelező az erőnléti edzés is: utóbbihoz a legmodernebb felszerelések állnak rendelkezésre. A rend­őrség szinte mindent tud: úgy a lakosságról, mint a lakóhá­zakról, azok alaprajzáról, biz­tonsági felszereltségéről, a benne lakókról stb. S mindent számítógépen rögzítenek, azaz a csúcstechnika itt is adott. Nagyon sok lakásnak a tűz- és betörésjelzője a rendőrséghez van bekötve. Mivel a rendőr­séget is a lakosság adójából fi­zeti a település, ez kedvezően hat a bűnmegelőzésre, a felde­rítésre, a közbiztonságra.- Hogyan tudná összegezni e háromhetes tanulmányút je­lentőségét, eredményességét?- Nos, a leghasznosabbnak a farmokon, a kisüzemekben és a közhivatalokban tett láto­gatásaimat tartom. Vallom, hogy az ott tapasztaltakból sok-sok Feldebrőn és a térség­ben is bizton megvalósítható. Öröm, hogy a debrői borra mutatkozott igény, sőt már megrendelés is van. Az angol nyelvű nyári táborok meg­szervezésére biztos ígéreteket kaptam. Június első felében amerikai üzleti, kereskedelmi és vállalkozói napot rende­zünk Heves megyében. Őszre pedig egy tőkebefektető jelen­tette be célirányos látogatását. Végezetül szólnom kell arról a szemléletmódról, amelyet az USA-ban megfigyelhettem, s amelyet szeretnék minél töb­bekkel megismertetni. Neve­zetesen: mi idehaza általában a kész, kifogott „halra” vá­runk, odakint viszont ráébred- tejn: sokkal lényegesebb, hogy kis hazánkban valamennyien megtanuljunk „halászni”. (-J.L-) Itt a fogorvostól a gyerek sem fél Kivel ne fordult volna már elő, hogy megfájdult a foga? Ilyen­kor általában arra gondolunk, hogy majd csak elmúlik. Ha végképp megelégeljük a szenvedést, elmegyünk a fogorvoshoz. Előfordul, hogy várakozás közben meggondoljuk magunkat, és hirtelen kereket oldunk. Ám akad olyan rendelő is, ahol még a gyerekek sem félnek... Füzesabony egészségügyi központjában három fogorvos gondoskodik Füzesabony, Dormánd, Mezőtárkány 12 ezer lakosának fogászati ellátásáról. A csoportvezető főorvos, dr. Szűcs Attila, akinek a betegek ellátása mellett munkaköréhez tartozik még a fogászati rende­lők működési feltételeinek biz­tosítása, a gyógyszerek, anya­gok, eszközök beszerzése, a dolgozók szabadságának, he­lyettesítésének beosztása. 1977 óta él és dolgozik Füzesabony­ban. Munkahelyén kellemes környezetet, jó légkört képes teremteni. A betegekkel türel­mes, megértő. Különösen sze­reti a gyerekeket, a velük való bánásmódjának köszönhetően síró gyerek nincs a rendelőjé­ben.- Vannak esetleg különleges módszerei, amellyel ezt eléri?- Sok tapasztalat volt szük­séges ahhoz - mondja -, hogy rájöjjek, hogyan lehet bánni a gyerekekkel. Az tény, hogy na­gyon szeretem őket, s ezt bizo­nyára érzik is. Fontosnak tar­tom, hogy tudják, nem akarok fájdalmat okozni, és sohasem hazudok nekik. Amikor belép az ajtón egy gyerek,.már sej­tem, mi az, amivel nála érde­mes próbálkozni, hogyan lehet a feszültségét oldani. Előfordul, hogy 3-A alkalommal is behoz­nak egy gyereket. Ez idő alatt barátkozunk, megnézzük a mű­szereket, eszközöket, így mire a kezelésre kerül a sor, el is fe­lejti, hogy itt rossz is történhet.- Hány beteg fordul meg a rendelőjében naponta?- Általában 35-40, de jel­lemző, hogy a délutáni rendelé­sek a zsúfoltabbak. Ezenkívül van egy kis szezonális jellege is a fogászatnak. Vidéken, a tava­szi mezőgazdasági munkák megkezdésekor inkább csak sürgős esetekben jönnek.- Az ön betegeinél melyek a leggyakoribb problémák?- Csakúgy, mint máshol, a fogszuvasodás, de terjedőben vannak a fogágybetegségek. A gyerekek tejfogai - mivel még mindig sok édességet esznek - viszonylag korán romlanak. Fogszabályozás, fogpótlás, kis szájsebészeti beavatkozások képezik még a munkám részét, valamint az a szűrő jellegű te­vékenység, amelyet automati­kusan minden fogorvos elvé­gez.- Mi a tapasztalata, eleget törődünk fogunkkal?- A fogápolási szokások az utóbbi években pozitív irány­ban változtak. Szinte mindenki rendszeresen mossa a fogát, in­kább azzal van baj, hogy nem elég alaposan.- Nem titok: a legjobban a foghúzástól félünk. Önről már pályakezdő korában is azt tar­tották, hogy remekül húz fo­gat...- Ha arra gondol, hogy az egyetemi tanulmányok idején a hallgatóknak kevés lehetőségük van arra, hogy a foghúzást gya­korolják, ez igaz. Ennek ellen- súlyozására akkoriban, mielőtt munkába álltam, kötelező volt egy fél évet az egri kórház száj- sebészetén dolgozni. De én már azelőtt is kellő gyakorlatra tet­tem szert, ugyanis harmadéves egyetemista koromtól folyama­tosan dolgoztam a szakmában, heti 2-3 alkalommal fogászati éjszakai ügyeletén. Ez egyrészt jó volt jövedelem-kiegészítés­ként, de ennél is fontosabb, hogy szakmai szemponból igen nagy rutinra tettem szert. Az utolsó évben asszisztensként alkalmaztak, a fogorvosok „hallgatólagos” bele­egyezésével foghúzásokat is végezhettem. Az Orvostovábbképző Inté­zet fogászati tanszékén volt Budapest egyetlen éjszakai fo­gászati ügyelete, így általában egy-egy éjszaka 30-40 foghú­zásra is volt lehetőségem. Itt a legjobb oktató orvosokkal ügyeltem, akik hatalmas gya­korlattal, rutinnal rendelkeztek.- Van-e elegendő pénz a fo­gászati rendelőkre?- Noha mindig szűkös anyagi keretek között lehetett gazdálkodni, azt hiszem, a fo­gászati ellátás nincs veszély­ben. A rendelőink korszerűek, jól felszereltek. Vezetőink ré­széről pozitív hozzáállást ta­pasztalok. Szükségessé vált a fogászati szék cseréje, amit ha ez évben nem is, a következő évben sikerül megoldani.- És mennyire elégedett a bérekkel?- Azok meglehetősen ala­csonyak. Az én fizetésem pél­dául 18 éves munkaviszony után csoportvezetői pótlékkal nettó 30 ezer forint. Ennek ki-' egészítésére magánpraxist foly­tatok.- A munka mellett beszéljünk egy kicsit a szabadidőről. Mivel tölti szívesen?- Sajnos, ebből az utóbbi időben elég kevés van. Hétköz- beni alvásadósságomat hétvé­gén passzív pihenéssel egyenlí­tem ki. Szeretek kertészkedni, növényekkel foglalkozni, tévét nézni és olvasgatni. V. Varga Éva Csobáné Mlinkó Terézia nyugdíjas pedagógus Berze Nagy János maradandó öröksége A költői erényekkel is jeles­kedő dr. Berze Nagy János, Besenyőtelek szülötte mintha utódaira bízta volna a versalko­tás szeretetét, hisz szűkebb ha­zájában idősek és fiatalok elhi­vatottsággal követik a nagy előd példáját: verset alkotnak, emlékezve és vállalva az önki­fejezés szavakba öntött művé­szetét. A besenyőtelki ÁMK-ve- zető tanár-könyvtárosának, dr. Balogh Ernőnének a gondola­tából született az ötlet, hogy egy helyi szavalóversenyen mutatkozzanak be Besenyőte­lek költői tehetséggel megál­dott szerzői. Dr. Balogh Emőné hozzáér­tését, szervezőkészségét di­cséri, hogy a helyi költők a zsűri elé álltak, vállalva a megmérettetés kritikai minősí­tését is. A község három helyi költőt tart számon, akik sajátos nyelvi eszközökkel válnak a jelen krónikásaivá, de kifejezik a lé­lek finomabb rezdüléseit is. Az idősebb nemzedéket képviseli Csobáné Mlinkó Terézia, Kris- ton Andrásáé, a fiatal generá­ció tagja pedig Galamb Anette, aki tanulmányai miatt most csak verseivel képviseltette magát. A költők saját verseik elő­adását is vállalták, de a vers­mondók vetélkedtek egymás­sal, ki mondja el szebben, ha-' tásosabban az innen szárma­zott költői üzenetet. A versmondók önként szán­ták rá magukat a tolmácsolás szerepére, de puszta jelentke­zésük is tiszteletadásnak szá­mított Besenyőtelek költői iránt. Bozsik Józsefné, Elekes Ráfaelné, Kirschner Zsu­zsanna. Kriston Eszter, Petrik Krisztina adták elő a választott verseket. A felnőtt szavalok közül Kriston Andrásáé telje­sítményét értékelte első helyre a zsűri, a fiatalok közül pedig Kriston Eszter és Petrik Krisz­tina nyerte el az értékelők tet­szését. Csobáné Mlinkó Terézia szülőföldjére hazatért nyugdí­jas pedagógus, akinek élmény­világa a család, az embert sodró események ábrázolása, költői alkata érzékeny a közös­ség ügye iránt, ami kitágul az emberiséget is megrázó ese­mények történéseivel. Pályáza­ton szerepelt AIDS című verse 1995-ben egy antológiában is megjelent. Kriston Andrásné inkább a népköltői hang egyszerű tiszta­ságát vállalja, és így válik kö­zösségének őszinte króniká­sává. Galamb Anette a modem új­szerűség képviselője, de ő is beépíti verseibe a népi szemlé­let költői hagyományait. Az élményt nyújtó versek ezen találkozója emléklapok kiosztásával ért véget, s ez is emlékezetessé tette ezt a ha­gyományt formáló napot. A szülőföldbe szórt magok szebben hajtanak. Gál Elemér

Next

/
Thumbnails
Contents