Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-18 / 90. szám
6. oldal Gazdaság 1995. április 18., kedd Többféle külföldi márkás televízióból válogathatnak a megyeszékhelyen, a Hernböck Áruházban vásárlók FOTÓ: KAPOSI TAMÁS Az exportpolitika lehet az üdvözítő? Nem azért keletkezett a súlyos külső és belső egyensúlyhiány a gazdaságban, mert túl nagy a belföldi fogyasztás, és mert rossz növekedés kezdődött - állapította meg a Kopint-Datorg tanulmányában. A szerzők szerint a kormány folyamatosan azt sugallta: a kialakult államháztartási és fizetésimérleg-hi- ányt, valamint a belföldi keresletnövekedést csak fiskális-monetáris eszközökkel lehet visszaszorítani. A tanulmány leszögezi, hogy a kialakult hiányoknak sokkal inkább oka az 1989-es évet követő depresszió: a belföldi termelés és azon belül az exportszektor leépülése, és az a privatizációs gyakorlat, amely nem a verseny kialakulásához vezetett. Számottevő esetekben az állami költségvetésen kívül nem a fiskális politika részeként születtek olyan döntések, amelyek nagy kamatterhes államadósságot hoztak létre. Az egyensúlyhiányok kezelésének elengedhetetlen feltétele a növekedés. Az egyensúlyra való törekvés csakis fokozatosan lehetséges, hogy ezek az intézkedések a társadalom által is elfogadhatóak legyenek. Elsősorban a folyó fizetési mérleg hiányát kell csökkenteni. A kamatterhek miatt létrejött deficit ugyanis nehezen módosítható. A tanulmány szerzői szerint exportorientált politika követésére van szükség, mert szerintük a növekedés révén kezelhető a fizeté- simérleg-hiány a leghatékonyabban. A kivitelre termelők erősítésére van szükség, ez viszont nem érhető el az import visszaszorításával. Annak inflációnövelő a hatása. Mától új kötvény kerül ismét a hazai pénzpiacra Helyzetkép a területfejlesztésről megyénkben Víz, telefon, út, gázhálózat A múlt év végén a területfejlesztésnek is lezárult egy sajátos időszaka, amely a társadalomban és a gazdaságban az elmúlt három évben végbement átalakulás jegyeit magán viselte. Az 1971-ben született országos településhálózat-fejlesztési elképzelés az akkori rendszerre jellemző szemléletmódja az 1980-as évek közepén valamelyest liberalizálódott. Előtérbe kerültek az addig kevés figyelmet kapott kisvárosok és aprófalvak problémái. Az urbanizálódó nagyközségek várossá nyilvánításával a városok száma az 1980. évi 96-ról 10 év alatt 166-ra emelkedett. Megyénkben akkor kapott városi rangot Heves, Füzesabony, Pétervására és később Lőrinci is. Kötvényt bocsát ki a fVL Lízing Rt., hogy tevékenységét és szolgáltatásait bővíthesse. Ezzel az akcióval elsősorban a kisbefektetőket célozzák meg. így az értékpapír alapcímlete tízezer forint. A futamideje 18 hónap, s negyedévente - éves szinten számítva - 29 százalékos kamatot fizetnek. Aki csak a futamidő végén veszi fel a kamatot, az 34,78 százalékos átlaghozamot érhet el, vagyis a 18 hónap elteltével a tízezer forintos befektetés kamatjövedelme 5219 forint. A papír jegyzési időszaka mától április 25-ig tart. A kibocsátás összege kétszázmillió forint. A társaság várakozással tekint a kötvénykibocsátás elé, miután - ezen keresztül is - szeretné bővíteni a partneri körét. A területfejlesztés és rendezés középszintű feladatait döntően a megyei tanácsok látták el 1991. február 1-jéig. Akkor térségünkben megalakult a Bor- sod-Abaúj-Zemplén és Heves Megyei Köztársasági Megbízotti Hivatal. Még az év novemberében a térség kedvezőtlen helyzetére való tekintettel a kormány kihelyezett ülést tartott Miskolcon. Az azt követő kormányhatározat a két megye fejlesztési programjának feladatairól intézkedett. A kormány indokoltnak tartotta, hogy a régió fejlesztésér hároméves, a minisztériumok, a helyi önkormányzatok, valamint szervezetek közös munkájával kialakított és kormányzati pénzügyi eszközökkel kiemelten támogatott program segítse. Ajánlotta a helyi önkormányzatoknak, hogy kistérségi társulásokat hozzanak lére, folytassák a térségek infrastrukturális, munkahelyteremtési és szociális programjainak kidolgozását. Felkérésére a köztársasági megbízott létrehozta a Regioná- lis'Fejlesztési Tanácsot, amelynek a fő feladata a fejlesztési stratégiák összehangolása volt. A központi támogatások forrásául a különböző állami alapok - kiemelten a Területfejlesztési Alap - szolgáltak. Kijelölte a régión belüli kiemelten támogatandó térségeket, Heves megyéből a pétervásárai és a hevesi körzetet, összesen 40 települést. 1993-94-ben olyan nagyságú víz-, közcsatorna-, telefon- és gázberuházások kezdődtek, amelyek több évtizedes elmaradást pótoltak. Az állami támogatások összege az elmúlt három évben Heves megyében meghaladta az ötmilliárd forintot. Ezen belül a legnagyobb tételt a cél- és címzett támogatások révén, illetve a Területfejlesztési Alapból finanszírozta a központi költségvetés. Ez utóbbi alapra az önkormányzatoktól és a vállalkozóktól 41 érvényes pályázat érkezett, közülük az Eszak-magyar- országi Regionális Fejlesztési Tanács húszat terjesztett a kormány elé. A tárcaközi bizottság döntése alapján a kabinet a húsz pályázatban szereplő beruházásokhoz több mint egymil- liárd forint vissza nem térítendő támogatást ítélt meg. Vízrendszerbővítést végeztek Boconádon, ivóvíztisztító beruházást Pétervásárán, szennyvízhálózatot és tisztítást Bátorban, összekötő utat építettek Pélyen, távbeszélő-hálózatot alakítottak ki Bátorban, Atány- ban, Boconádon. Vezetékes gázhálózatot Mátraballán, Tarnaleleszen, Sírokban, Istenmezején, Tarnaörsön, Bátorban, Atányban, Szihalmon, Tarnamérán. Munkahelyteremtő pályázatot nyertek Pélyen. A támogatások térbeli fel- használása szerencsésen történt. A megye két elmaradott térségén belüli legkedvezőtlenebb adottságú községcsoportok egyike északon Bátor környéke, délen pedig a hevesi Alsó-Tarnamente. Örvendetes, hogy a támogatások itt „sűrűsödnek”. Bátor, Hevesaranyos, Egerbocs és Szúcs három-három beruházásban is érdekeltek: a szennyvíz-, a telefon- és a gázhálózat kialakításában. Délen Zalánk, Boconád, Tárnáméra és Tarnazsadány négy, illetve három-három pályázat részesei: ivóvíz-, telefon-, gázhálózat és munkahelyteremtő beruházásban. Az önkormányzati, lakossági és központi forrásokból megvalósult, illetve megvalósuló beruházások révén Heves megye infrastrukturális ellátottsága három év alatt számottevően javult. Az egészséges ivóvízellátás a megkezdett beruházásokat is figyelembe véve lényegében megoldottnak tekinthető. A megye minden településén lehetőség van arra, hogy a lakásokba bevezessék a vizet. Más kérdés, hogy ez az arány ma még a lakásállomány alig kétharmadát érinti. Sokkal súlyosabb a helyzet a helyenként az ivóvízbázist is már veszélyeztető szennyvízelvezetéssel. A lakásállománynak még az egyharmada sincs bekötve a közcsatorna-hálózatba, s ez az arány még a városok közül is csak Egerben elfogadható. A megye 118 települése egyhar- madának sincs lehetősége a közcsatorna-hálózatra történő rákötésre. Igen jelentős fejlődés történt a telefonellátás és a vezetékes gázhálózat kiépítésében. A telefon két éven belül lényegében teljessé válik, a gázellátásból úgy tűnik, hogy csak néhány kistelepülés marad ki, ahová a bekötés igen költséges lenne. A megye telefon-ellátása már három évvel ezelőtt is kedvezőbb volt az országosnál, azonban az összes főállomás csaknem fele a megyeszékhelyen volt. 1993-ban befejeződött a gyöngyösi primer körzet kiépítése a megye nyugati térségének ellátására. 1994 végén a távbeszélő főállomások száma megközelítette a 60 ezret. Az elkövetkező két év fejlesztései révén a telefonigénylők száma minimálisra csökken. Tavaly a gázvezeték-hálózatra kapcsolt települések száma meghaladta a 80-at, és számuk további növekedése várható. A vezetékes gázfogyasztók száma csaknem hetvenezer. Egy-egy célfeladat végrehajtására, illetve komplex fejlesztési program kialakítására a megyében többféle kistérségi szerveződést kezdeményeztek a helyi önkormányzatok. Ezeket a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium mellett működő Területi PHARE Programiroda, a Heves Megyei Önkormányzat, valamint a Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány is támogatja. Hatvan, Gyöngyös, Pétervására és Heves, illetve a környező községek, valamint Aldebrő és Bátor központtal 7-17 település szándékozik közös gondjait társult formában megoldani. Bár hazánk még nem rendelkezik új területfejlesztési törvénnyel, a tervezete már körvonalazódik. Többek között az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács működésének tapasztalatait felhasználva, a törvénytervezetben nagy szerepet kapnak a megyei testületek. Az elképzelés szerint á megyei területfejlesztési tanács kulcsfontosságú összehangoló és döntéshozó szerv lesz. Tagjai: a megyei közgyűlés elnöke, a megyei jogú városok polgármesterei, a területi gazdasági kamarák, a munka- vállalók érdekképviseleti és a települési önkormányzatok érdekképviseleti szervezeteinek közös képviselője, valamint a kormányzat képviselője. Működését tekintve két változatot javasol a tervezet. Az első szerint a tanács döntés-előkészítő és vagyonkezelő feladataira a kormány és a Megyei Közgyűlés közalapítványt hoz létre. Annak munkaszervezete a területfejlesztési ügynökség lenne. A másik változat szerint a tanács hatás- és feladatkörébe utalt teendők előkészítését a főjegyző látná el. Gelsei Sándor Régi műszaki nagyjainkról L assan már másfél évtizede, hogy minden esztendőben érdekes kötetet jelentet meg a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségi Kamarája. Nemrég került az olvasókhoz az idei, amely „Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1995" címmel látott napvilágot. Ennek a hasznos kiadványnak kezdetektől az volt a célja, hogy felhívja a figyelmet a hazai műszaki és természettudományok fontosabb eseményeire és eredményeire. A múltunk megismerése, értékeink megőrzése ugyanis bizonyosan a jövőnk alapja. Ebben a kiadványban az idei évfordulókkal összefüggő természettudományi, művelődéstörténeti eredményekre, például találmányokra, felfedezésekre, intézményekre, gyárakra, múzeumokra hívják fel a szerzők a figyelmet. A kötet naptára havonként és naponként utal az egyes személyiségekre, rámutatva azok munkásságára, eredményeire. Például az ötven éve elhunyt Ortvay Rudolf fizikus-akadémikusra, a találékony, kísérletező Mikola Sándorra, Magyary Zoltánra, a hazai szervezés- és vezetéstudomány kiemelkedő alakjára, vagy a negyedszázada halott Hevesi Gyula vegyészmérnök-akadémikusra, hogy csak néhány példát említsünk. Azután gazdaságtörténeti tanulmányok egész sorával is találkozhatunk, amelyek a ma emberének szólnak. Egyebek mellett a hatszáz éve alapított óbudai univerzitás, a 225 éve létrehozott diósgyőri vaskohászat, a 125 éve működő hazai meteorológiai szolgálat, az ugyancsak ennyi idős Magyar Természettudományi Múzeum, illetve a Budapesti Műszaki Egyetem történetére. Utalást találunk a No- bel-díjak üzenetére, és felsorolást a magyar származású Nobel-díjasokra is. Közöttük a két legutóbbi kitüntetettről: az Egyesült Államokban élő Oláh György vegyészről és Harsányi János közgazdászról. z a könyv nagyszerű olvasmány, amely betekintést nyújt régi nagy egyéniségek életébe, és utal olyan eseményekre, amelyek a hazai műszaki és természettudományokban történtek. Sőt, ma már sokak által el is felejtettek. Mentusz Károly Heves Megyei Információs Iroda Szeretettel üdvözlünk minden kedves olvasót, és kérjük, ha bármit szeretne vásárolni vagy valamilyen szolgáltatást igénybe venni, hívjon minket a 429-200 as telefonon h-p-ig 6-20 óráig. Ha Adatbankunk tagja szeretne lenni, a 320-927-es telefonon várjuk hívását. \ Energiatakarékos lesz fővárosunk világítása A múlt évben százmillió forint értékű pályázatot írt ki a köz- világítás felújítására a Fővárosi Önkormányzat, és még az idén további tender várható. Ez hangzott el a General Electric Tungsram gyárban tett főpolgármesteri látogatás alkalmából a közelmúltban. Budapesten jelenleg kétszázezer fényforrás van, ennek harminc százaléka energiatakarékos. Demszky Gábor főpolgármester elképzelése szerint 1998-ra a közvilágítást szolgáló lámpák hetven százalékában energiatakarékos égőt használnak. Ezt a megoldást az is egyre inkább indokolja, hogy az energiaárak januári emelkedése immár harmincGazdasági Hírek százalékos költségnövekedéssel jár a fővárosban. A Átalakulóban van az exporttámogatás Az esztendő második felére várhatóan átalakul az agrárexport támogatási rendszere - jelentette be Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára. Első menetben - az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet közreműködésével - húsz legfontosabb agrártermékre dolgoznak ki egy hatástanulmányt. Ez alapján világossá válik, melyek a világpiacon perspektivikus termékek, amelyeket támogatni érdemes. Az exportösztönzésben további módosulásokat jelent, hogy - mint azt az ipari és kereskedelmi tárcánál már jelezték - a költségvetésben megszavazott 35 milliárd forinthoz további ötmilliárdot biztosítanak az árukivitel támogatására, a költségvetés általános tartalékának terhére. Privát erőmű lesz a Karancs aljában Privát erőmű épül Salgótarjánban, amelyet a német és magyar magánszemélyekből álló Energol Rt. kíván létrehozni. Több százmillió forintos beruházással egy legalább félszáz, a későbbiekben akár 150 megawattosra bővíthető villamos erőművet építenek. Az Energol Rt. többségi magyar készpénzbefektetéssel, hitelfelvétel nélkül óhajtja a beruházást megvalósítani. Magánbefektetői központ nyűt Magánbefektetői központot nyitott a Dunainvest Tőzsde- ügynökség Kft. A centrum - ahol elsősorban a kisbefektetőket várják - megkezdte működését. Debreczeni Kálmán, a kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy versenyt kívánnak támasztani a magánbefektetőknek nyújtott szolgáltatásokban. Jelenleg a pénzintézetek meglehetősen alacsony színvonalú szolgáltatásokat kínálnak, viszonylag kevés az olyan hely, ahol a néhány százezer forinttal rendelkezők teljes körű kiszolgálást kapnának. A Magánbefektetői Centrum elsősorban értékpapírokkal áll az ügyfelek rendelkezésére, számlát vezet, tanácsot ad, és végrehajtja az ügyfelek megbízásait. A biztos hozamú befektetések iránt érdeklődőknek az állampapír- számlát ajánlják. Ezen a számlán államkötvények, diszkont kincstárjegyek helyezhetők el, a kezelést, a vásárlást és az értékesítést maga a centrum elvégzi, s hajlandó olyan portfolio összeállítására, ami a pénz- tulajdonosoknak egy év alatt 37-38 százalékos hozamot biztosít. A megbízásokat telefonon is elfogadják. Azok, akik adókedvezményt akarnak igénybe venni, olcsó díjtételű adószámlát nyithatnak a centrumban. A számlán elhelyezhető értékpapírok megvásárlásához a centrum brókerei segítséget nyújtanak. A szakemberek - tíz kiképzett tőzsde- ügynök, korszerű számítás- technikai háttérrel - minden magánszemély rendelkezésére állnak.
