Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-14 / 88. szám

Locsolókra várva A húsvétra készülő kisiskolások a maguk­kal vitt kifújt tojásokra matyó mintákat pingálhattak, temperával. (3. oldal) Kétoldalú igazság Mikófalván Megértik a községi vezetők Fedoronkoék szempontjait, de az ő helyzetük megértését is remélik: ragaszkodniuk kell a vagyonukhoz. (5. oldal) Nantes-ban járt a pék A nyugatiak úgy gondolták: a vasfüggö­nyön túl olyan kenyér sül, amelyben még szalma is található... (5. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1995. ÁPRILIS 14., PENTEK {LAP LŐRINCI, PÉTER VÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA VI. ÉVFOLYAM 88. SZÁM ÁRA: 18,80 FORINT feladja; másnap olvashatja! ) A parádsasvári Károlyi-kastély - szintén a Kordax Rt. tulajdona. Az értéke 250 millió forint. A céggel kapcsolatos ügy tegnapi fejleményeiről lapunk 4. oldalán olvashatnak. „Nem a botrány tüzét szítjuk...” Az egri Gárdonyi-színház Művészeti Tanácsának nyilatkozata Két színész szerződését nem hosszabbította meg a Gárdo­nyi Géza Színház igazgatója. Ennek a lassan országos nyil­vánosságú „ügynek” a kap­csán eddig főleg a két érintett hallatta hangját és informálta - sajátos igazságot osztva - az érdeklődőket. Miután az egyoldalú és irri­táló hangnemű állítások egyre többször hivatkoztak a színház társulata egészének vélt csen­des egyetértésére, hadd szólal­jon most meg az a közösség, melynek igenis van véleménye a történtekről. Ha nem is olyan, mint egyesek várnák. Nem a botrány tüzét szítja, hanem azt eloltani igyekszik. Ez a társulat ugyanis nem ér­demtelenül követeli meg ma­gának a művészi munka két fő alapfeltételét: az igazságos rendet és nyugalmat. Néhány kolléga ugyan nem, de a társulat egésze szerződött a következő évadra. Ezért nem érez senki bűntudatot. Megfé­lemlítve sincs. A színházak művészeti közalkalmazottad tavaszonta foglalkoztató kér­dés ki-ki számára eldőlt. A színészéletnek nevezett lét­forma velejárója ugyanis az a bizonytalanság, mely a hatá­rozott időre és csak közös megegyezéssel újraköthető szerződések - a színésztársa­dalom által nehezen kivívott! - rendszerével jár. A szerződés két oldalról, egyetértésben tör­ténő meghosszabbítása közös művészi álláspontról, meg­győződésről tanúskodik, va­lamint arról, hogy a szerződők örömmel lépnek egymással szövetségre. A társulat két, önmagát most közsajnálatra ajánló tagja olyan bizalmi kapcsolat megszűntét sérelmezi, mely kapcsolat lazulását mindenki saját maga idézi elő. Az a fo­lyamat, mely végül döntést eredményez - belső ügy, mondhatnánk, személyes. Nyilvánosság előtti szellőzte­tése még akkor is ízléstelen, ha a hozzáfűzött magyaráza­tok megfelelnek az igazság­nak. Ám végleg nem lehet na­pirendre térni az e téren elhin­tett csúsztatások, ferdítések, valótlanságok felett. Az Agria Játékok Kft. léte, működése nem tárgya az éves szerződtetési megbeszélések­nek. A kettőt összefüggésbe hozni puszta demagógia. A színház vezetése ugyanis - és ez több mint köztudott - fáj­dalmas veszteségként tartja számon évről évre a játékok szüneteltetését, és a fenntartó önkormányzattal teljes egyet­értésben, azzal együttmű­ködve igyekszik a kényszerű helyzetet megszüntetni. Segít­séget minden jó szándékú kézből elfogad, azonban rárótt és vállalt feladatát, a játékok megrendezését, színvonalának biztosítását nincs oka és szán­déka nem teljesíteni. (Folytatás a 4. oldalon) Majdnem porig égett a költségvetésiek irodája Lángok a hatvani városházán A város szinte valamennyi ve­zetője az újhatvani közmeg­hallgatáson vett részt, amikor izgatott férfi érkezett a hely­színre, és közölte az előadó Szinyei András polgármesterrel: lángokban áll a városháza egyik földszinti - a költségve­tési csoport - irodája. A tűzol­tóság szakemberei néhány per­cen belül nagy erőkkel érkeztek a hivatalhoz. Szinte velük egy időben ért oda a vezetőség és lapunk munkatársa is, akiknek nem mindennapi látványban volt részük. A zárt ajtó mögül sűrű füst gomolygott, az iratok és a bútorok izzottak, a számí­tógépek műanyag alkatrészei li- lás lángokkal égtek. A lángőrök precíz munkával pillanatokon belül megfékezték a „vörös kakast”. Az iroda azonban csaknem porig égett, az ablakok betörtek. A szakemberektől megtud­tuk: a balesetet vélhetően a vízmelegítő meghibásodása okozta. Szerencse, hogy a taka­rító személyzet még a helyszí­nen tartózkodott, elgondolni is szörnyű, mi történt volna, ha éjszaka következik be a tragé­dia. Személyi sérülés szeren­csére nem történt, ám - az első becslések szerint - az anyagi kár meghaladja a másfél millió forintot. (tari) A gazdasági visszaesés áldozatokat követel a pedagógusoktól is Tanárok igényei - fedezet nélkül Úgy tűnik, a hatvani pedagógus-szakszervezet az ünnepek előtt már nem kívánja tovább borzolni az elmúlt napokban amúgy is pattanásig feszült idegeket. Erre enged következtetni az is, hogy szerda délelőtti tanácskozásukon nem foglaltak véglege­sen állást a kilátásba helyezett sztrájk vagy tüntetés ügyében, a döntést a testületi ülés utánra halasztották. A város közvéleményének je­lentős része nem teljesen érti a tiltakozó akciók indítékait, s még kevésbé Vojnárovics Jó­zsef titkár nyilatkozatainak egyes elemeit. Á megkérdezet­tek szerint csak egy szűk szak- szervezeti réteg óhajt demonst­rálni. Mivel a város iskoláiban - két kivétellel - tavaszi szünet van, így a tanárokat nem vonják be a döntésbe. Az április 27-i önkormányzati tanácskozáson egyébként még bármelyik, ed­dig nyilvánosságot látott terve­zet módosulhat, új elképzelések is az asztalra kerülhetnek. Ad­dig csak a különféle alternatí­vák képeznek vitaalapot, ám ezeket sokan „készpénznek” tekintik, elfogadott döntésként kezelik azokat. Vojnárovics József kijelenté­sével - amely az aránytalan tá­mogatással foglalkozik - a vá­ros szinte valamennyi pénzügyi szakembere vitába száll. A számadatok az utóbbiak érveit támasztják alá: csak az általá­nos iskolák normatív támoga­tásként kapott 117 millió forint­jához - a 39 milliónyi saját be­vétel mellé - mintegy 110 mil­liót pótol az önkormányzat, amit más forrásokból kell elő­teremtenie. A vezetés ugyan így - a fejkvótán felül - az óvodák működéséhez is hozzájárult 47 millióval, a sporthoz, kultúrá­hoz pedig 30 millióval. Ekkora terhek mellett fejlesztésre, be­ruházásra nem marad pénz, márpedig - a közmeghallgatá­sok is erről tanúskodnak - a la­kosság számon kéri az egyéb területeken elvégzendőket. Többen felvetették, hogy a recesszió más ágazatokban is „áldozatokat” követel, a közte­herviselésből az oktatásügy sem vonható ki. (Folytatás a 3. oldalon) Az eüenzéknek nem voltak érvei Az SZDSZ elnök-frakcióveze­tője, Pető Iván szerint a Tisztelt Ház szerdai politikai vitanap­ján az ellenzéki pártok nem tud­tak érveket felsorakoztatni a kormány március 12-i stabili­zációs programjából következő lépések ellen. Már csak azért sem, mert a választások előtt a mostani ellenzék pártjai is tud­ták és programjaikban meg is fogalmazták: a gazdaság rend­betételéhez elkerülhetetlenek az ilyen intézkedések. A Fidesz ingatlanügyeinek szabaddemokrata értékelését firtató kérdésre válaszolva Pető Iván emlékeztetett arra, hogy a Fidesz volt az egyetlen politikai szervezet, amely Soros György­től pénzbeli támogatást kapott, majd üzletet kötött az MDF-fel, és négy ingatlanra tett szert. Jo­gilag a Fidesz ingatlanügyei nem kifogásolhatóak, ám morá­lisan nem szerencsés, ha a pár­tok a létükhöz kapott pártszék- házakat pénzzé teszik, és a pénzt magukra fordítják. (MTI) A tulajdonosok futnak a pénzük után Villámgyors adásvétel Abasáron Az abasári Költségvetési Üzem hosszú ideig jó nevű cég volt a Mátraalján. Á ’90-es évek ele­jén azonban gombamód elsza­porodtak az út- és mélyépítő vállalatok, és mivel az abasá- riak is ezzel foglalkoztak, tör­vényszerű volt piacvesztésük. Hasonló gondokkal küzdött a gyöngyösi Városgondozási Üzem is, így kénytelen volt az útépítő részlegét felszámolni. Abasáron bonyolította a helyzetet, hogy a céget annak idején 24 település hívta életre, azaz 24 tulajdonosa volt. 1992 nyarán még egy kísérletet tettek a túlélésre. A vonatkozó jog­szabályok szerint gazdasági társasággá alakították, így jött létre az ismertebb Út-Mag Kft. A névváltoztatás azonban nem hozta vissza a piacokat, így a tulajdonos önkormányza­tok végelszámolást kértek. Nyilvánvalóvá vált, hogy cégük nem tud jövedelmet termelni. A 32 millió forintos vagyon érté­kesítésével a Dunaholding Gyöngyös Kft.-1 bízták meg. Többé-kevésbé simán men­tek a dolgok mindaddig, amíg a tulajdonosok tudomására jutott, hogy a legnagyobb értéket ké­pező abasári telephely is elkelt 10 millió forint plusz áfáért. A vevő az a Hedo Kft. volt, amelynek ügyvezető igazga­tója, Dobróka László annak ide­jén az abasári Költségvetési Üzemet is vezette. Ez önmagában még nem baj, de az érintett települések pol­gármesterei kifogásolják, hogy a tavaly 16,5 millióra felérté­kelt telepet jóval áron alul adta el a Dunaholding Gyöngyös Kft. Fodor Lajos adácsi pol­gármester szerint nem lehet 24 tulajdonost így kisemmizni, akiknek érdekét a végelszámo­lás során messzemenőkig figye­lembe kellett volna venni. Sza- mosvölgyi Péter gyöngyöstar- jáni polgármester az Út-Mag Kft. napokban lezajlott taggyű­lésén azt javasolta, hogy hall­gassák meg a Dunaholdingot az eddig megtett intézkedésekről. Szekrényes József markazi pol­gármester ugyanakkor remény­telennek látja a helyzetet. A résztvevők abban állapod­tak meg, hogy a végelszámoló a tulajdonosoknak is felelősség­gel tartozik, ezért tájékoztatást kértek az eddigi intézkedések­ről. Ugyanakkor levélben kér­ték a gyöngyösi földhivatal ve­zetőjét, hogy az adásvétel tisz­tázásáig ne járuljon hozzá az új tulajdonos bejegyzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba. Szerkesztőségünk megke­reste a Dunaholding Gyöngyös Kft. munkatársát, Kis Elemért, aki nem volt hajlandó nyilat­kozni az ügy jelenlegi állásáról. Csak az a bizonyos, az érin­tett mátraalji önkormányzatok futnak a pénzük után. A tanuló­pénzt mindenesetre megfizet­ték. Nagy Gyula A kormány a vasutassztrájkról: Békéltető eljárás keH A kormány sajnálattal érte­sült a vasutas-szakszervezetek sztrájkbejelentéséről. Tudó-, másul veszi, hogy a reprezen­tatív szakszervezetek élni akarnak a munkavállalók számára biztosított sztrájk­joggal. Ugyanakkor kéri a munkaadót és a munkaválla­lókat, hogy a súlyos gazda­sági károkat okozó sztrájk el­kerülése érdekében töreked­jenek a megegyezésre. A ka­binet felhívja a feleket, hogy ismételten mérlegeljék: a sztrájk naponta legalább 700 millió forint veszteséget okoz­hat az országnak. A kormány reméli: a vas­utasok belátják, hogy a sztrájk megtartásával tovább súlyos­bítanák az ország nehézségeit. A közlemény szerint a kor­mány a kialakult vitával kap­csolatban fontosnak tartja le­szögezni: amellett van, hogy az új kollektív szerződés őrizze meg azokat az érdek- képviseleti jogosítványokat, amelyek a Munka Törvény- könyve szerint megilletik a szakszervezeteket. Azonban az olyan kérdésekben, ame­lyek a munkáltató kizárólagos hatáskörébe tartoznak - mint például a munkarend kialakí­tása, a munkaidő beosztása —, indokolatlannak tartja az egyetértési jog igénylését a szakszervezetek részéről. A kabinet célszerűnek tar­taná, ha a sztrájk elkerülésére békéltető eljárás indulna harmadik fél részvételével.

Next

/
Thumbnails
Contents