Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-12 / 86. szám

1995. április 12., szerda 5. oldal Füzesabony És Körzete Színes, élettel teli, vidámságot sugárzó programok zajlottak... Berze Nagy Jánosra emlékeztek Az iskola nagyterme ünnepi díszben. A színpad kék hátte­rében magyaros virágmotí­vum. A nézőtér egyetlen, ün­neplőbe öltözött gyermekhad. Dr. Berze Nagy János éle­téből villant fel képeket a be­vezető előadás, de élénkebb érdeklődést vált ki a pályázati eredményhirdetés, amelyet az iskola igazgatónője, Nyester Erzsébet közöl, átnyújtva a dí­jakat. Az első díjat Petrik Ida VH/b osztályos tanuló nyerte, akit méltán köszöntött tapssal a lelkes közönség. A pályázati felhívás mind célkitűzésében, mind tartalmában jól illett Berze Nagy János szellemi hagyatékához, aki elsősorban pedagógus volt, néprajztudós, nyelvész, mesekutató és költő. És hogy nem került méltat­lan kezekbe Berze Nagy János öröksége, bizonyítja, hogy he­lyi költők sorai teszik időtál- lóvá az emberi tartás szelle­mét. Csobáné Mlinkó Terézia Köpönyegforgató című verse példázza az emberi értékek megőrzését. Nem hiányzott a műsorból a játékos tudomány sem: az 5-8. osztályosok Berze Nagy János mesekutatói munkásságával ismerkedtek. E színes, élettel teli, vidám­ságot árasztó emléknapnak a szervezője-lelke dr. Balogh Emőné volt. „Öt éve fogalma­zódott meg bennem a gondolat - mondja. - Amikor a rend­szerváltás során lekerültek a műsorról az idegen ünnepek, ügy éreztem, kell egy helyhez is kötődő ünnep. S a gyerekek is alig tudtak valamit Berze Nagy Jánosról, holott az iskola már 1961-ben felvette a nevét. Most már tudják, ki volt.” És jól ismeri a közönség is, hiszen együtt ünnepelnek az iskolával. Ezért ennyire élet­képes ez a hagyomány. Gál Elemér A civilizáció támadása Aldebrőn Kiútkeresés, forintok nélkül... Egerfarmoson 750-en élnek. A lakosság hatvan százaléka nyugdíjas. Iskolájában - ahol 1-4. osztály van - huszonketten tanulnak, s az oktatás összevontan zajlik. A fiatalok - munka­lehetőség hiányában - nem maradnak a faluban. De nemcsak ez volt az egyetlen oka az elöregedési folyamatnak. Évekig Egerfarmosról kiút nem volt, csak visszaút. S mi van ma? A farmosi gyerekek úszni tanulnak majd Az egeifarmosi iskola 22 tanu­lója a tanév végén Tiszafüredre jár majd úszásoktatásra. A Nemzeti Ifjúsági és Szabadidő­sport az Egészséges Életmódért Alapítványtól hatvanezer forin­tot kaptak a gyerekek e célból. Különben az alapítvány tavaly két bordásfal vásárlásához nyújtott segítséget. Poroszlói tervek az ez évi majálisra... Hagyományosan kerül sor Po­roszlón az idén is a majálisra. A nyugdíjas-találkozó mellett sportrendezvényeket - futball, motorcsónak ügyességi ver­seny, evezős vetélkedés gyermekprogramokat tervez­nek. Emellett a Prognózis egy­üttes fellépését is várják. Tófaluban döntöttek: rendezik a temetőt A tófalui képviselő-testület döntött arról, hogy rendezik a temetőt. A kiszáradt, valamint a síremlékeket veszélyeztető fá­kat kivágják. Helyettük viszont ültetnek fiatal facsemetéket a rendezési tervnek megfelelően. Nagypénteki passió Feldebrő templomában Régóta szokás Feldebrön, hogy a nagyheti templomi szertartá­sokba bekapcsolódnak a község kultúrosai. A templom ezeréves falai között virágvasárnap a Szent Lukács szerinti passió­változatot adta elő a 18 tagú vegyes kórus. A Bíróné Kiss Gyöngyi vezette énekkar pénte­ken a Szent János szerinti Nagypénteki passiót adja elő. Evangelista: Kelemen József, Jézus: Gáspár László, Pilátus: Kiss József Péter: Szalai István, szolgálók: Lénárt Mónika és Sneider Renáta. Jótékonysági bállal a demjéni iskoláért A demjéni iskola szülői munka- közössége jótékonysági bált szervez. A rendezvényre a kul- túrházban kerül sor április 22-én, 17 órai kezdettel. Lesz tombola, különböző játékok. Az est bevétele az iskoláé. A lakott területen az 50 kilomé­teres sebességkorlátozás csak írott malaszt. A gépkocsiveze­tők igen tekintélyes hányada nem tartja be a KRESZ idevágó rendelkezéseit, legalábbis Al­debrőn. A gépkocsik számának növekedése, az átmenő forga­lom állandósult rohama igen­csak megterheli a Tárná menti kisközségek mindennapjait. A lakosság is nehezen viseli a megnövekedett forgalom utóha­tásait, a port, a kipufogók által ontott fojtogató füstöt, kormot, az autókról lehulló különféle rakományokat, a közterületeket csúfító szemetet. Az M3-as autópálya építésé­hez kavicsot szállító teher­autó-monstrumok csak tetézik az egyéb esetben is jelentős át­menő forgalmat a községben. Amikor némelyik eldübörög a lakóházak sorfala között, szinte remeg a föld, repednek az épü­letek falai, a berendezési tár­gyak időnként önállósítják ma­gukat. Az ilyen monstrumok mellett közlekedni és elhaladni is veszélyes. A járdán haladó gyalogosoknak is időben vala­melyik út és a járda között elhe­lyezkedő fa védelmébe kell ug- raniuk, mert esős időben össze­csapják sárral, latyakkal őket. Némely autó oldala a szállí­tott rakomány súlyától kipúpo- sodik, s csak a véletlen müve, hogy nem szakad át, és nem okoz közúti balesetet. Az elmúlt évben is több alka­lommal balesetek előidézői vol­tak az ilyen járművek közsé­günkben, Aldebrőn. Ezek rész­ben a száguldás, a sebesség be nem tartása miatt, részben pe­dig műszaki hibák miatt követ­kezett be. Például: az egyik Skoda teherautó pótkocsija a község határánál, az Árpád utca végén önállósította magát - ka­vicsrakományával -, és az út­testre borult, a szélső házaktól két méterre, több órán át akadá­lyozva ezzel a forgalmat mind­két irányban. A másik esetben egy lakóházban landolt egy Skoda típusú teherautó. A ve­zető könnyebb, az utasa súlyos sérülést szenvedett, a lakóház­ban mintegy 100 ezer forint kár keletkezett. Ez esetben is a se­bességtúllépés és a figyelmet­lenség volt az előidézője a bal­esetnek. Később az Árpád utcai temető és a vízmű között - kö­rülbelül 50 méteres fékút után - az árokba hajtott egy másik te­herautó.- Az sem mellékes, hogy a megnövekedett teherforgalom miatt mennyire rongálódnak közútjaink, lakóépületeink. S az utóbbiakban és egyéb beren­dezési tárgyakban bekövetke­zett károkat ki, kik térítik meg a tulajdonosoknak? A községben áthaladó közutat sem ilyen igen erős igénybevételre tervezték.- A vasút viszont kihaszná­latlanul szunnyad Kál és Kiste- renye között, holott az autópá­lya építéséhez szükséges tömegárut talán gazdaságo­sabban lehetne szállítani azon. Szabó Vilmos- Ha szó szerint válaszolok - mondja Poczok Sándor polgár- mester van már kiütünk. Má­jusban átadják majd az Eger- farmos-Mezötárkány közötti összekötő utat. Ahhoz, hogy Füzesabonyba jussunk, 22 ki­lométer helyett már csak tizen­kettőt kell megtennünk. Eddig csak Szihalom felé közleked­hettünk. A kifizetésekkel kap­csolatban azonban nem sok ki­ütünk van. 4,6 millió forintot kell majd az építőknek fizet­nünk. Közel kétmillió forintos hitelt vagyunk kénytelenek még felvenni. Van már hitelünk így is. Anyagilag zsákutcában vagyunk. Az önkormányza­tokra most ilyen idők járnak...- Marad hát továbbra is az útkeresés?- Igen. S olyan dolgokhoz fogunk, amelyekhez csak jó szándék, lelkesedés kell. Sze­rencsére rajtunk kívül is sokan vannak, akik rendelkeznek ilyen tulajdonságokkal, s part­nerek lehetünk jó ügyek végzé­sében. Már szinte biztosra mondhatom, hogy előrehala­dott tárgyalásaink vannak egy szociális otthon létrehozása ügyében. Az önkormányzat biz­tosítja a telket, a többit a Házat, Hazát Alapítvány adja.- A szegény ember minden­hová kapaszkodik. Jó ötletnek tartottuk Lőrincz Kálmán ala­pítványi igazgató kezdeménye­zéseit. Tetszett, hogy „gólyalá­bon” keres szponzorokat, il­letve pénzt ahhoz, hogy ottho­nokat teremtsen családok szá­mára. Nálunk sok az idős, a szervezett gondoskodásra szo­ruló ember, de az országban is vannak bőven. Miért ne lehetne az idősek napjait kényelmessé, nyugodttá tenni? Bár kissé el­tért az ötlet az alapítvány prog­ramjától, Lőrinc úrral nagyon hamar egyetértettünk.- Hallhatnánk bővebben a tervekről?- Egy száz férőhelyes szociá­lis otthonról lenne szó. Három gondozási egységből állna - kapcsolódik beszélgetésünkbe Vígh Béláné szociális előadó. - Az egyik egységbe azokat he­lyeznénk el, akik önmagukról tartósan nem tudnak gondos­kodni. Kétágyas szobákban 20 személy lakhatna. A másik rész házaspárok részére készülne. Harminc embert helyezhetnénk el. Olyan lakrészeket kiala­kítva, ahol lakószoba, konyha, fürdőszoba van, meg olyanokat is, ahol hiányzik a konyha. Eh­hez tartozna egy tágas társalgó, valamint gondozói szoba.- A harmadik egységbe 50 egyedülállót tudnánk elhe­lyezni. A legnagyobb helyisé­gekben négyágyas szobákat alakítanánk ki. Ezekhez fürdő­szoba járna, közös lenne a tár­salgó, valamint a száz szemé­lyes étkező. A konyhát 150 adagosra képzeljük. Volna még betegszoba, mosoda, raktár, va­salószoba - minden, ami a normális élethez kell.- Vannak már jelentkezők?- Hogyne - mondja a pol­gármester. - Idős budapesti há­zaspárok, egyedülálló emberek ajánlották fel otthonukat az alapítványnak, cserébe a gon­doskodásért. Helyben is vannak érdeklődők.- S vajon mit nyújthat Eger- farmos?- Nyugalmat, s egy olyan fa­luközösséget, amely szívesen befogadja az öreget, a fiatalt.- Az önkormányzat biztosít egy közművesített telket. Ha pénzébe nem is kerül a falunak, a vagyonából ad. Cserébe mit kap...?- Már a kezdeteknél munka- lehetőséget. Hiszen egy ilyen épületkomplexum elkészülté­hez sok kézre van szükség. A későbbiekben pedig a faluból biztosítanánk a kiszolgáló sze­mélyzetet. Mindenki jól járhat. Ráadásul Egerfarmosnak mindez pénzbe nem kerül. Kü­lönben sem ülhetünk ölbe tett kézzel. Minden valamirevaló képviselő-testület - ha ad ma­gára - működési idejét valami­lyen maradandó dologban sze­retné megörökíteni. A mostani testületnek jutott a „lehetőség”, hogy a semmiből valamit al­kosson. Legalábbis az idén.- Vannak-e garanciái tervük megvalósításának?- Ha valaki otthont akar öregnek, fiatalnak, s ezért kül­földön kilincsel, itthon pedig képes „gólyalábon” kilométe­rek százait megtenni, hogy né­hány forintot összekéregessen másoknak, nos, azt hiszem, elég garancia. Ennek az alapít­ványnak már kézzelfogható si­kerei vannak. Lörincz Kálmánt, az alapítvány igazgatóját meg­hívtuk a községbe. Debrecen­ben kezdenek alapítványi háza­kat építeni. Oda megy. Remél­jük, alkalma lesz a képvi­selő-testületnek is meggyőződ­nie arról, hogy segítőkész ba­rátra találtunk. Egyszer még sikerülhet Egerfarmoson fiata­lok számára is otthont létrehoz­nunk... Kiútkeresés pénz nélkül. Egerfarmoson talán sikerül. S remélhetőleg másutt is... Rada Katalin Újszerű kezdeményezés a helybéli fiatalok körében Irodalmi és zenei est a feldebrői könyvtárban Az elmúlt hét péntekjén a fel­debrői községi könyvtárban olyan rendezvényt tartottak, amely mindenképpen újszerű­nek és figyelemre méltónak számít. A községben igencsak nagy gondot jelent, hogy míg az ál­talános iskolások részére szám­talan lehetőség kínálkozik a szabadidő hasznos eltöltésére - s ők többnyire élnek is ezekkel -, addig a 15 év fölöttieknek nincs hely és alkalom, ahol kel­lemesen, hasznosan kikapcso­lódhatnának. Míg az elmúlt év szeptem­berétől csak az általános isko­lások vettek részt a Közösség- és Önerőfejlesztő Szolgálat (KOSZI) által tartott foglalko­zásokon, addig januártól kiala­kult egy másik csoport - az előbb említett korosztályból. A KOSZI vezetője, Berki Éva szociálpszichológus, aki Bu­dapestről jár Feldebrőre - he­tente egy alkalommal -, kiváló szakember, a Gordon-módszer tökéletes ismerője, közösség- fejlesztő. Célja a problémamegoldás, konfliktuskezelés tanítása, vagyis hasznos segítséget kí­ván nyújtani a mindennapok során előforduló élethelyzetek könnyebb megoldására, segít­séget ad baráti közösségek kia­lakításához, amit később önál­lóan is ápolnak a fiatalok. Talán ennek első jele az a - kísérleti jellegűnek szánt - rendezvény, amelyet Oblicsek Zoltán és Beszteri István szer­vezett. Ők ugyanis úgy gondol­ják, hogy a középiskolai és egyetemi esztendők folyamán a fiataloknak szinte minden kapcsolata megszűnt az utóbbi időben a községgel. Már ko­rábban is voltak próbálkozások e helyzet megváltoztatására, ám ezek nem jártak eredmény­nyel... Ezért e két lelkes fiatal­ember most úgy döntött, hogy olyan programokat kell szer­vezni, amelyek nem egy ha­gyományos diszkó szintjén mozognak, hanem annál több lehetőséget kínálnak. így jött létre az első irodalmi és zenei est. A hat órakor kezdődő programra érkezőket a szerve­zők kellemes zenével és finom teával köszöntötték. Két órán keresztül - zene- hallgatás és teázás közben - kötetlen beszélgetés zajlott a fiatalok kis csoportjai között, de voltak olyanok is, akik a könyvtár polcain érdekes könyveket találtak, és azokat olvasgatták. Este nyolckor kezdődött Bernáth Dénes műsora, aki hangulatos, gyertyafényes vi­lágítás mellett verseket, prózá­kat, novellákat olvasott fel, és gitározott. A válogatás Karel Capek, Babel, Jorge Semprun, Gabriel Garcia Marquez, Szer- gej Jeszenyin, Petői Sándor műveiből készült. Az iroda­lomkedvelő fiatalember - aki már több ilyen estet is rende­zett - Verpelétről érkezett a rendezők meghívására, akikkel jó barátságban van. Nem egye­dül jött, ő is elhozta a barátait, de jöttek még fiatalok Aldeb- rőről, Tófaluból, Kápolnáról és Kálból is, szintén baráti kötő­dések alapján. Beszteri István és Oblicsek Zoltán kitűnő szervezőkész­séggel lehet megáldva, mert a vártnál is többen érkeztek. Mi­vel ez az első rendezvény igen jól sikerült, és van igény a kul­turált szórakozásra Feldebrön, a további tervek között szere­pel: színdarabok bemutatása amatőr művészekkel, néptánc, valamint szeretnék, ha a köz­ségben élő, versírással foglal­kozó fiatalok saját alkotásaikat bemutatnák az érdeklődőknek. A programok milyensége és gyakorisága az igényeknek megfelelően alakítható, változ­tatható. Akinek kedve volt, az est utolsó részében táncolhatott, míg mások az életről, a világ dolgairól, avagy éppen a bemu­tatott zenei, irodalmi művekről beszélgettek. V. V. É.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents