Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-11 / 85. szám

6. oldal Horizont 1995. április 11., kedd Mit eszik a nép? Figyelemre méltó kezdemé­nyezésre szánták el magukat egészségügyi szakemberek: Ekhófarma ’95 címmel gyógy­szeripari és orvosiműszer-ipari kiállítást vándoroltatnak az or­szágban. Ehhez a rendezvény- sorozathoz csatlakozott a maga nem csekély szellemi erejével a táplálkozási fórum, amelynek alelnökével beszélgettünk. Dr. Zajkás Gábor egyébként az Or­szágos Élelmezés- és Táplálko­zástudományi Intézet osztály- vezető főorvosa.- Mi tulajdonképpen a táp­lálkozási fórum? Néhányon ki­ülnek a közönség elé, és esz­nek? Vagy beszélnek is róla?- Majdnem. Gondolja csak el, hogy naponta eszünk, több­ször is. Sokan vagyunk, akik többet eszünk, mint amennyit kellene. A táplálékunkban pe­dig sokkal több a zsiradék a megengedettnél. A zsiradékban meg sokkal több az állati ere­detű, amelyről tudjuk, hogy ne­hezen szívódik fel. Ráadásul sokkal több sót veszünk ma­gunkhoz, mint amennyit sza­badna. A koleszterinveszélyről csak azért nem beszélek, mert ez az ismeretterjesztő sikkek leggyakoribb témája. Soroljam még a táplálkozási gondokat?- Már így is lehangolt. A kö­vetkeztetésre azért kíváncsi volnék.- Készült egy fölmérés Ma­gyarországon. A kérdésre - Tudja-e, miként kell helyesen táplálkozni? - a válaszolók het­ven százaléka azt mondta: „Tudom, de nem engedhetem meg magamnak." Aki tehát szegény, az a legolcsóbbat vá­sárolja. S ami ezzel egyet je­lent: a legzsírosabbat, a legsó- sabbat. • - Az önök táplálkozási fó­ruma aligha képes több nyugdí­jat adni az öregeknek és na­gyobb segélyt a munkanélküli­eknek.- Ez igaz, valamit mégis ten­nünk kellett. Tűrhetetlen ugyanis, hogy a halálozási sta­tisztikában az utolsó helyen ál­lunk, még a volt szocialista or­szágok között is.- Hogy jön ide a halálozási statisztika? Hiszen az evésről beszélgetünk.- A számadatok csak arról tudósítanak, hogy a legtöbb ha­láleset szív- és érrendszeri, va­lamint daganatos betegségekre vezethető vissza. Csakhogy sok szívbaj és rák mögött táplálko­zási rendellenesség rejlik. Ezt szeretnénk tudatosítani, minél szélesebb körben. Eddig szép eredményeket értünk el: tizenöt füzetet jelentettünk meg, csak­nem félmillió példányban, el­készült egy tizenhárom részes videosorozatunk, amelyet a Szív 7V-ben körülbelül egymil­lió ember néz meg.- Lehet úgy fogalmazni, hogy offenzívában vannak, ha úgy tetszik: támadásba lendültek?- Lehet.- Árulja el, főorvos úr, ho­gyan kell spórolni, és mégis egészségesen táplálkozni?- Válaszolhatok kérdések­kel?- Persze.- Drága a cukrászsütemény?- Drága.- Akkor miért veszi? És drága az alkohol?- Drága.- Akkor miért issza? És tudja, mennyibe kerül egy rúd szalámi?- Némelyik ezerkétszáz fo­rintba.- És azt tudja, hogy negyven százaléka zsiradék?- Feladom. Azt kérdezem in­kább, hogy kinek igénylik a se­gítségét ebben a szemléletfor­máló munkában?- A vándorkiállításon sok körzeti orvosra és patikában ki­szolgáló gyógyszerészre számí­tunk. Ők azok, akik minden­napi kapcsolatban vannak az emberekkel. És még valakikre igyekszünk nagyon nagy fi­gyelmet fordítani: a védőnőkre. Vesszőparipám ugyanis, hogy a védőnő az, aki képes elmondani a család összetartó erejének, az anyának, hogyan kell zsír- és sószegényen főzni. Talán még azt is meg tudnánk vele tanít­tatni, hogy miként lehet olcsó és egészséges nyersanyagokból ízletesen főzni. Zöldi László POROL H ER M® a megújuló emberbarát rendszer ^ POROTHERM® födémgerenda POROTHERM' áthidaló v POROTHERM' béléstest POROTHERM®38N+F POROTHERM®30N+F POROTHERM®1 ON+F A Macskássy-kiállításról Az áhítat kecses arcai Macskássy Izolda színes, selyemről leröppentett grafikái nem először szerepelnek Egerben. Amióta a hetvenes évek elején áttelepült Marosvásárhelyről Magyarországra, ez a harmadik tárlata Eger falai között. Alkotó és müértők egymásra találtak. A Megyei Művelődési Központban most ugyanaz a lelkesedő érdeklődés fogadta a művésznőt és al­kotásait, mint nem is olyan régen a Líceum méltóságteljes boltívei alatt. Azt találtam adni az írás címéül, hogy Macskássy Izolda az áhítat arcait festi meg. Talán jobb lett volna úgy, hogy ő az áhítat pillana­tainak a költője: remekbe szabott, lendületes vonalakkal rögzíti azokat a hangulatait, azokat a formákat, amikből kitetszik, amikből hosszú időre hatóan „kivonatolható” az áhítat, az a manapság nem is olyan gyakori érzés. Ami­kor az emberi méltóság tudata felülkerekedni látszik ben­nünk, és elhisszük, miért ne hinnénk, ha mutatják, „elő- játsszák” nekünk, hogy való­jában csak ezért az érzésért, ezért a lelki tartalomért érde­mes és bölcs dolog igazán tö­rekednünk. Hogyan is van ez? Áhítat­ról, az azt kifejező arcról be­szélek itt, amikor a dús ned­vességű virágszirmok, szi­romlevelek mellett fel-fel- bukkan egy-egy kecsesen emelkedő lófej, méghozzá nem is társtalanul. Odahajlik a paripa, azaz a paci nyakához egy leányfej, becsukott, csak magába néző szemmel, szigo­rúan bezárt ajakkal, s mégis mintha azt mondaná, az arcán ez tükröződik: nem mondha­tom el senki emberfiának, mekkora érzés kavarog ben­nem, de mert itt van ez a bá­natot kifejező ló-szempár, hát idehajolva érzékeltetem, bele, a világba mindazt, amit ró­lam, felőlem tudnia kellene valakinek. Ez a lány, ennek az arckifejezése semmivel sem kedvesebb, mint az a szenve­dély, amikor a művésznő a sa­ját nevével is felcicomázza azt a külső formát, amit ő belső világáról csak játékosan alkothat. Amikor a szerelem­ről vall ecsetjével. Párban gondolkodik, Tristánt és Izol­dát emlegeti. A mai európai ember rögtön a legendák hősszerelmeseire gondol, meg Wagner operájára, holott itt a drámaiság nem alkotóe­leme annak, amit a művésznő elmesél. Itt, ezekben a se­lyemre rótt grafikákban lelki- állapot van, a léleknek az az időtartama, nyugtalan mély­sége, magassága, amiket a formák és színek járnak be, arra is indítva minket, szegőd­jünk útitársnak ehhez az asz- szonyhoz, aki nemcsak gyer­mekeit szerette óvó rajongás­sal, de az egész világot, mert számára a jelen, a megélhető valóság éppen azért korlátok nélküli élmény, mert a szere­tet a lét egyetemességét is je­lenti. És nemcsak szónoki szólamként, hanem úgy is, hogy mindennap kitárulko­zunk a világ előtt, és nemcsak azért, hogy magunkba fogad­juk a begyűjthető benyomá­sokat, hanem azért is nyílunk meg, mert szeretnénk átadni mindazt, amivel a Teremtő a születés pillanatában elhal­mozott minket. És a kapott kincseket illik kamatoztatni. Ritkán szoktam megemlí­teni a művészet mellett azt a körülményt, hogy a tárlatot meg is nyitják. A legtöbbször magának az eseménynek, a művészetnek, a szereplő sze­mélyeknek nincs maradandó hatásuk - a művek nélkül. S ha most mégis megemlítem, hogy Macskássy Izolda újabb egri tárlatát egy apáca, Knáb Judit tisztelendő nővér nyi­totta meg, közvetlen és kere­setlen baráti szavakkal, az nemcsak a váratlan személy jelentőségét emeli meg. Az apáca az anya-gyermek kap­csolatot őrizte meg vezérfo­nálként mondandójában, de észrevétette azt az áhítatot is, mit ő is kiolvasott a virágok­ból és a Tristán-idézésből. Bensőségessé ennek a tár­latnak az igen erős hatását nemcsak az teszi, hogy a mű­vésznő a testi érzékletesség nőies bájával ruházza fel je­lenségeit, időleges jeleneteit, hanem az egyszerűség és őszinteség is, ahogyan ezek a formák-vonalak, színfoltok hullámverésszerűen ránk to­lulnak, hogy aztán ne hagyja­nak bennünket nyugton, amíg végig nem gondoltuk újra az egészet. A határokon túl is népszerű és ismert Macskássy Izolda egy kérdésre azt találta mon­dani, hogy újabb motívumai nincsenek, mindig a belőle fakadó régiek bukkannak elő „selyemlepedőin”. Nem ud­variasságból válaszolunk: az a frissesség, az a magától ér­tetődően nagyvonalú rend, ami a grafikákon megjelenik, hervadhatatlannak tűnik. És ehhez külön gratulálunk a kö­röndi fazekasmester, Katona Sándor unokájának... Farkas András Ha Ön építkezés előtt áll, mindenekelőtt azokat az építőanyagokat kell megvennie, melyek a ház vá­zát alkotják. Természetes, hogy olyan anyagot ke­res, ami jó hőszigetelő, erős és tartós, gazdaságos és környezetbarát. A POROTHERM® rendszer min­den eleme az építésben több ezer éve használatos égetett agyagból készül. E gondosan kialakított korszerű rendszer most három új elemmel bővül a POROTHERM® 38 N+F, POROTHERM® 30 N+F, POROTHERM® 10 N+F téglákkal. HUNGÁRIA WIENERBERGER Téglaipari Rt. H-1502 Budapest, Pf: 384 Fax: 1851-610 Tel.: 1852-266 (Az ún. nutfederes megoldásnál a téglák oldalt ho­ronnyal és eresztékkel kapcsolódnak egymáshoz.) A POROTHERM®épületek lakóklímája ideális. Nincs ebben semmi meglepő. A jól bevált termé­szetes építőanyag és a legkorszerűbb technoló­gia biztosítja Önnek, hogy új házával elégedett legyen. MMj-----------------------------------------------H----­I Kérem, küldjenek címemre részletesebb információt. I • Név:............................................................................... ! 5/R ....| tervező j I m agánvásárló J j kivitelező I__I C ím: aero. Hungária Wienerberger Téglaipari Rt. 1502 Budapest, Pf: 384 Fax: 1851-610 Tel.: 1852-266 Kérjúk nyomtatott betűvel kitölteni! Búd Spencer és Terence Hill újra együtt A PÉNZCSINÁLÓK... Mint a filmben: megtörtént a nagy kibékülés. A két nevettető, az olasz Bud Spencer és a né- met-angol-amerikai-olasz Te­rence Hill újra együtt látható a filmvásznon, a nyugati mozik százaiban most pergő Pénzcsi- nálókbün. Egy évtizeden át gyakran még csak nem is kö­szönt egymásnak ez a két nagy­szerű színész. A nézők millióit moziba csábító (és ennél sokkal többeket a tévéképernyők elé ültető) sztárokat a gyerekeik hozták újra össze. A vadnyugati és egyéb könnyű filmek acél- izmú-vasöklű, pompásan ko- médiázó, egy húron pendülő főszereplői fölött közben el­szálltak az évek, nagyapakorba léptek, elfáradtak, nemigen akartak már kamerák elé állni. Különben is: van mit a tejbe ap- rítaniok. A két színész pályája 1969-ben találkozott, s akkor vették fel a Búd Spencer és a Terence Hill nevet. A többi már ismert: Különben dühbe jövünk, Megint dühbe jövünk, Aranyeső Yuccában, Kincs, ami nincs, Én a vízilovakkal vagyok... Siker- sorozat, aranyeső. A Pénzcsinálók Hill 24 éves fiának, a filmszakmát Los An­gelesben tanuló Jessnek a forga­tókönyvéből készült: „A papá­nak és Búd bácsinak írtam, úgy, mintha még létezne klasszikus kettősük...” Búd 36 éves fia, Giuseppe Pedersoli vállalta: összebékíti a két öreget. És ha már újra egy­ütt vannak, valamikori produ­cerük fia, Matthias Wendtlandt (40) gyorsan szerzett az apjától, Horst W.-től 15 millió márkát az új mozira.

Next

/
Thumbnails
Contents