Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-10 / 84. szám

1995. április 10., hétfő 5. oldal Heves És Körzete Gyűjteményes kiállításra készülnek A hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központ rajz szak­köre az elmúlt hét végén fog­lalkozást tartott. A Szabari Zol­tán helyi pedagógus vezette kis csapat tagjai a nyáron megren­dezésre kerülő gyűjteményes kiállításra készülnek. Ezen a nagyszabású eseményen az al­földi város valamennyi általá­nos iskolájának szakkörösei mutatják majd be legsikeresebb rajzaikat, akvarelljeiket, fest­ményeiket. Különleges ágynemük ízületi betegek részére Nagy sikerű árubemutatót tar­tottak a napokban Hevesen. A Meditex Kft. szakemberei olyan különleges ágyneműket ajánlot­tak az érdeklődőknek, amelye­ket elsősorban az ízületi bán- talmakban szenvedő betegek­nek készítettek. A hőszigetelt és allergén anyagokat nem tar­talmazó termékek megakadá­lyozzák az asztma kialakulását, és egyenletes meleget biztosí­tanak a használóiknak. A szorongások ellen: önnevelési „terápiával” Eredményesen működik a nem­rég indított hevesi önismereti klub. A Gyarmati Lászlóné pe­dagógus által vezetett találko­zókon a helyi Benedek Elek Ál­talános Iskola tanulói vesznek részt. A tanárnő a rászoruló gyerekeket - az iskolai környe­zetből kivonva - igyekszik az önnevelés módszereivel a gát­lásaik alól feloldani. Illemsza­bályokat, viselkedési formákat tanít - játékos beszélgetések keretében. Szolnokon jártak Heves színházbarátai A hét végén kellemes művészi élményben volt részük a szol­noki Szigligeti Színházba láto­gató hevesi Thália-kedvelők- nek. Megtekintették Maxim Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek című háromfelvonásos drámát, amelyet Gábor Andor fordított magyarra. A hevesie­ket különautóbusz vitte az elő­adásra és szállította vissza vá­rosukba. A turisták egyik kedvenc helye a kiskörei part... fotó: mentusz károly Mitől válhat még vonzóbbá a Tisza-tó? Heves megye egyik idegenforgalmi központja a Tisza-tó. Az elmúlt években ez nyilvánvalóvá vált, hiszen a környező te­lepülések lendületes fejlődésnek indultak. Ez leginkább a vállalkozások összetételében és azok számának növekedésé­ben mutatkozott meg. A legjobban érzékelhető változás az volt, hogy a turizmus meghatározó szerephez jutott. A Ti­sza-tó a megoldásra váró problémák ellenére is újabb és újabb lehetőségeket kínál a környék lakóinak, ám ugyanak­kor kihívást is jelent a számukra a mai, cseppet sem könnyű gazdasági helyzetben. Kerekes Lászlóval, a Közép-Tiszavi- déki Intéző Bizottság főtitkárával a vállalkozások zsugoro­dásával jelentkező gondokat elemeztük.- A turizmus és főleg a vízi turizmus iránt az utóbbi idő­ben fokozottan megnőtt az ér­deklődés. A Tisza-tó környé­kén milyenek a tapasztalatok?- Jelenleg kedvezőek, de számolni kell azzal, hogy a tömeges méretű látogatottság komoly környezeti károkat okozhat. Tehát rendkívül nagy az önkormányzatok és a vál­lalkozók felelőssége, az át­gondolt és a környezet terhel­hetőségét figyelembe vevő, tu­risztikai célú fejlesztésekben. Tavaly folytatódott az immár évtizedes aszályos időszak, amely a mezőgazdaságnak sú­lyos gondokat jelentett ugyan, de a vízparti turizmus lehető­ségeit javította. Becslések sze­rint a forgalom elérte a keres­kedelmi szálláshelyek forgal­mának 2,5-3-szorosát. Ügy vélem, mielőbb szükséges lenne egy, minden érdekelt fél számára elfogadható, szabá­lyozott parthasználat beveze­tése. Egyébként a kereske­delmi szálláshelyeket üzemel­tető vállalkozások és az egyre bővülő magán fizetővendéglá­tásban résztvevők a jövedel­müket sújtó adóterhek miatt nem igazán érdekeltek a ven­dégek pontos regisztrálásában.- Hogyan lehetne ezen vál­toztatni?- Célszerű lenne áttekinteni a vendégfogadás adózási felté­telrendszerét, és reális, ösz­tönző adók kidolgozásával kel­lene érdekeltté tenni a vállal­kozókat és a lakosságot is a jövedelmek megosztásában. Meggyőződésem, hogy elfo­gadható mértékű és reális adókivetés esetén sokkal több állampolgár válna „törvény- tisztelővé”.- Hogyan alakul a kül- és belföldi vendégforgalom?- A tapasztalatok szerint kismértékben csökkent ugyan a külföldi látogatók száma, de ugyanakkor örvendetesen emelkedett a belföldi vendég­létszám. Míg a külföldiek egy részét - főleg a hollandokat - a boszniai események távol tartják, a Tisza-tó térségének viszonylagos olcsósága a még fizetőképes hazai kereslet fi­gyelmét is felkeltette. A tó kö­rüli településeken számos új szálláshely épült, emellett sok idegenforgalmi és vendéglátó­ipari szolgáltatóegység kezdte meg működését. Nagy verseny folyik a vendégekért a világ­ban, Európában és nálunk, Magyarországon is. A talpon maradáshoz és a jelenlegi, ne­héz gazdasági helyzetben ki­tűzhető fejlesztési célok meg­valósulásához valamennyi­ünknek többet kell tennie, vál­lalnia.- Elmondaná konkrétan, hogy melyek a legfontosabb tényezők?- A vízpart és a települések tisztasága, rendezettsége, a vendéglátók kulturált, udva­rias magatartása, segítőkész­sége, a szolgáltatások színvo­nala. Ezek mellett a számlá­zási pontosság, a folyamatos és jól szervezett rendezvények biztosítása és a szabadidő el­töltésének változatos lehető­ségei. De legalább ennyire lé­nyeges a turizmusban dolgo­zók képzése, továbbképzése, idegennyelv-ismerete, a cél­irányos reklámpropaganda, a- széles körű, többnyelvű in­formáció. S természetesen szükség van arra a műszaki alap-infrastruktúrára is, amelynek révén vállalkozói alapon meg lehet teremteni a vendégfogadás feltételeinek bővítését. A Tisza-tó változa­tos turisztikai kínálata - amennyiben vigyázunk értéke­ire - még igen sok új vendég­nek nyújthat lehetőséget. A fontos csak az, hogy a terve­zett fejlesztéseknél és beruhá­zásoknál a hosszú távú érde­kek érvényesüljenek. A Ti- sza-tavi turizmus számára ez kizárólag a környezet és a vízminőség egyensúlyát je­lenti. A tavalyi tapasztalatok szerint megállapíthatjuk, hogy a tó vendégforgalma jobb volt, mint az országos átlag. Molnár Csilla A Verbox Kft. külföldön is szeretné megvetni a lábát Az elmúlt év végén a boconádi Tarnaszolg Kft. a belső „őrlő- dését” megelégelve, a tagok közül néhányan otthagyták a céget és mezőgazdasági termé­kek nagyobb mértékű forgal­mazásához kezdtek. A ma még ritka vállalkozás során maguk is meglepődtek azon, hogy ha a termelők nyelvén beszélnek, milyen gyorsan bekerülhetnek a nemzetközi piacokra. Az in­duló vállalkozásról beszélget­tünk a Verbox Kft. ügyvezető­jével, Vereb Jánossal.- Miért vált meg előző cégé­től, s mi motiválta az új vállal­kozásban?- Nem váltam ki a kft.-ből, a tulajdonrészem ma is ott van, viszont lemondtam az ottani ügyvezetői beosztásomról. Az én stratégiám és elképzeléseim ugyanis nem egyeztek a tagsá­géval. Ebben a taggyűlés is megerősített. Ezért úgy ítéltem, hogy ott nem tudom tovább folytatni a munkámat. Aztán úgy adódott, hogy a már koráb­ban is meglévő, de eddig „csip­kerózsika álmát” alvó Verbox mostanáig kevés munkát vég­zett. Úgy gondoltam, ideje lenne felébreszteni, mert az itt dolgozókkal - ha szerényen is - meg tudnánk élni.-Mivel is foglalkoznak...?- Mezőgazdasági árutermel­tetéssel, amelynek mjndegyike előfinanszírozott valamilyen formában. Ilyen az ipari napra­forgó, a fénymag, a sörárpa, az olajtök és a vetőmagmustár.- Milyen az érdeklődés?- A szerződéskötéseken túl vagyunk. Örömmel mondha­tom, széles körű igénybejelen­tés érkezett. Napraforgóból kö­zel 2000, fénymagból 400, sö­rárpából csaknem 500 hektárra kötöttünk szerződést. Vető­magmustárt mintegy másfél­száz hektáron termeltetünk, 200 tonna körüli vetőmagra számí­tunk, és valószínűleg Svájcba exportáljuk majd. Ölajtökből 1-2 kamionnyit külföldön érté­kesítünk.- Kik a termelőpartnerek?- Teljesen változóak, hiszen ez a környéken élő 2-3 hektáros kisgazdáktól a nagyvállalkozó­kig terjed. Vidéken pedig első­sorban a nagyobb gazdaságok kötöttek velünk megállapodást.- Milyen garanciákat biztosí­tanak?- Az egyik az, hogy előbb mi adjuk a pénzt, hiszen már a ve­tési munkát is készpénzzel elő­legezzük. Ez nagyon fontos! A másik, hogy az ősszel - ezt szerződésben rögzítettük - a terményátadást követő nyolc napon belül kifizetjük annak ér­tékét. A vetőmag döntő hánya­dát is mi biztosítjuk, ezzel is garantálva exportpartnereink­nek az egységes minőségi árut.- Rögzítették-e a felvásárlási árakat?- Természetesen garantált áraink vannak, s ezeket a szer­ződésben is kikötöttük. Nincs minőségi felár, mi az exportmi­nőségben gondolkodunk, ami­kor az árakat megszabjuk.- Hová szállítanak?- A termékek döntő hánya­dát a nyugat-európai piacokon értékesítjük majd. Bár addig sem tétlenkedünk, hiszen jelen­leg 3000 tonna étkezési búzát szállítunk Lengyelországba.- Milyen elképzelések van­nak a jövőt illetően?- Nyilvánvaló, a cég alapfe­ladata, hogy nyereségesen dol­gozzon. Arra még nem volt időnk, hogy annak nagyságán meditáljunk. Előbb a piacon kell megvetni a lábunkat, aztán majd törődhetünk magunkkal is. Igen nehéz a világpiacra be­jutni, de ha megfelelünk az el­várásoknak, akkor sok áru for­galmazására lesz lehetőségünk.- cseh ­✓ Áprilisban kukoricát vetnek majd Tizennyolc hektár földet kaptak az erdőtelki cigányok Fontos döntést hozott nemrég az erdőtelki önkormányzat. A tulajdonában levő földekből tizennyolc hektárnyi területet ingyen és bérmentve adott át az idei gazdasági évre műve­lésre a cigány kisebbségi ön- kormányzatnak. Amint Osz- lánczi István polgármestertől megtudtuk, az igénytől és - természetesen - az elért eredménytől függően a kö­vetkező évben is megismétel­hetik majd a földátadást. A polgármester értesülése szerint az említett területen - az időjárástól függően - még áprilisban kukoricát vetnek majd. Ehhez pályázat alapján anyagi segítséget kapott a ki­sebbségi önkormányzat. A pénzt a vetőmagvak be­szerzésére, a gépi munkák el­végzésére fordítják. Az erdő­telki önkormányzat kíván­csian tekint erre a vállalko­zásra, és bízik annak sikeré­ben. A képviselő is segített a „Fekete Szemekének Érdekes hírről értesültünk 77- szanánán. A helyi kisebbségi önkormányzat fontos célként jelölte meg az etnikum köré­ben a hagyományőrzés ápolá­sát. Ennek érdekében pályáz­tak a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium Etnikai és Nemzetiségi Főosztályához, amely - többek között - kidol­gozta a kisebbségi oktatásfej­lesztési programját. Ennek része a helyi kisebb­ségi oktatás feltételeinek meg­teremtése, valamint a tan­könyvbeszerzés lehetőségéi­nek megteremtése is. A tiszanánaiak a hagyo­mányőrző Fekete Szemek cigányegyüttes támogatására nyújtották be pályázatukat a szakminisztériumhoz. Ennek elkészítésében Godó Lajos, a térség országgyűlési képvise­lője segített nekik. Abban az esetben, ha pénzhez jutnak, szeretnének az együttesnek felszerelést, valamint ruhákat venni. Egyébként Godó Lajos ér­deklődésünkre elmondta, hogy a hevesi térség települései kö­zül az említett pályázat feltéte­leit eljuttatta Atányba, Kiskö­rére, továbbá Hevesre is, ahol nagyszámú cigány kisebbség él. Fontosnak tartja, hogy az érintettek áttanulmányozzák azt, és éljenek a pályázat adta lehetőséggel. Életrevaló diákok... A Magyar Televízió 1-es csa­tornáján Életrevaló plusz cím­mel indítottak országos vetél­kedőt. Ehhez kapcsolódtak a Hevesi 1 . Számú Ének-zene Ta­gozatos Általános Iskola diák­jai is. A feladatok megoldásá­nál bizonyítaniuk kell talprae­settségüket, szervezőképessé­güket, valamint a felnőttekkel való kommunikációs képessé­güket is. A diákok a vetélkedő során vacsorával egybekötött jótékonysági bált szerveznek április 22-én, a volt Rákóczi Tsz éttermében. A vendégek a belépőjegyek megváltásával támogathatják a diákokat. Ma, amikor az okta­tási intézmények működtetési gondokkal küzdenek, a hevesi­eknek jól jönne a verseny fő­díja, amely egymillió forint. Ahhoz, hogy ezt elérhessék, segítséget remélnek. Tiszanánán pénzért pályázott a kisebbségi önkormányzat > fotó: mentusz károly

Next

/
Thumbnails
Contents