Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-07 / 56. szám
1995. március 7., kedd Gazdaság 9. oldal Készül a közös megyei cégregisztráció A kamara információkat nyújt a vállalkozóknak A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gyetvai József vezetésével nemrég tartott elnökségi ülésén jóváhagyta az első félévi munkatervét. A testület négyszer ülésezik majd, és ezeken - többek között - megtárgyalja a szervezeti és működési szabályzatát - mint a kamara legfontosabb működési rendjének keretszabályzatát ezen belül is a cégregisztráció helyzetét. A világhírű cég elektronikai cikkeit nálunk is kedvelik és keresik FOTÓ: KAPOSI TAMÁS Hazánkban számítógépes monitorokat gyártanak Megduplázta nyereségét a Philips Európa legnagyobb fogyasztói elektronikai cége a Philips, amely tavaly az előző évihez képest több mint megkétszerezte nyereségét, s ennek eredményeként duplájára emeli osztalékát is - jelentették be a napokban a cég sajtó- tájékoztatóján. Az elektronikai óriásvállalat fő üzleti tevékenységéből tavaly csaknem 61 milliárd güldenes forgalom után kétmilliárd nettó jövedelem származott. Az előző évben viszont csak 856 millió gulden profitot könyvelhetett el mintegy 58 milliárd güldenes forgalma után. Amint azt Jan Timmer, a társaság igazgatótanácsának elnöke elmondta: „1994 a várakozásainknak megfelelően alakult. Egy-két területnek még nagyobb figyelmet kell szentelnünk, de egészében véve elmondhatjuk, hogy tavaly a megfelelő utat jártuk." A jó teljesítmény hatással volt az osztalékra is. A cég vezetése ügy döntött, hogy részvényeseinek az eddigi papíron- kénti 0,50 helyett 1,25 guldent fizet ki, az eredményt elismerve. Az is elhangzott, hogy a Philips jó üzleti teljesítményének oroszlánrészét ismét az alkatrész- és félvezetőgyártás adta. Ezen a területen tavaly 1,3 milliárddal, tehát 8,9 milliárd guldenre ugrott az eladás. A fogyasztói elektronika forgalma hat százalékkal, 21,2 milliárd guldenre emelkedett. Eközben a professzionális termékek és az üzleti elektronikai rendszerek eladása két százalékkal esett vissza. Értesülésünk szerint a szombathelyi Philips-gyárban májusban kezdik meg a számítógépes monitorok gyártását, háromféle változatban. Azok egy részét a jól ismert nemzetközi számítógépes cégek, mint az Apple és a Compaq, a saját nevükkel forgalmazzák majd. A szombathelyi gyárban áprilisban látnak hozzá a próbagyártáshoz, amelyre másfél száz embert tanítanak be. Ott év végéig havonta 65 ezer monitort készítenek, amely nyolcszázezer forint éves termelési értéket jelent. Az elképzelések szerint a termelést fokozatosan növelik, és jövőre már 1,6 millió, 1997-ben pedig évi kétmillió monitor kerül majd ki a szombathelyi gyárból. Ebben az évben négyszáz főt foglalkoztatnak, és 1996-ban a létszám várhatóan eléri majd az 550 főt. Még mindig keresett a Start-hitel Mint köztudott: idén január 1-jétől minden gazdálkodó szervezetnek kamarai tagságot kell választania. Ennek érdekében a megyében működő Kézműves-, Agrár-, valamint a Kereskedelmi és Iparkamara közös céglistát alakít ki. Ma már nem kaphat igazolványt az a vállalkozó, aki nem jelzi valamelyik kamaránál, hogy működni kíván. Sőt, a Cégbíróságon sem jegyzik be a kamaráknál történő regisztráció nélkül. Az elnökség kiemelten foglalkozik az idegenforgalommal, a szakképzéssel, a kereskedelem helyzetével kapcsolatos kamarai feladatokkal. Fokozottan kíván összhangot teremteni a kamara nemzetközi kapcsolatrendszerében az önkormányzatokkal. A kamara arról is döntött, hogy összesen kilenc munkabizottságot hoz létre a gazdaság átfogó kérdéseiben javaslattétel kidolgozására, a megyében történő modernizációs törekvések összehangolására és az azzal kapcsolatos törvénykezés, valamint a kamarai feladatok harmonizálására. Külön munkabizottság foglalkozik a kereskedelmi és iparkamara nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésével, az exportrendszer áttekintésével. Szorosabbra kívánják fűzni a regionális együttműködést a szomszédos országokkal és az Európai Unió szervezeteivel. A harmadik munkabizottság a kamara közjogi feladatainak ellátását fogja össze, így például a műszaki fejlesztést, az innovációt, a pénzalapok kezelését. Külön munkabizottság foglalkozik a vállalkozásfejlesztés feladataival is, míg más a szervezetfejlesztéssel és a költség- gazdálkodás kérdéseivel, lévén, hogy a kamara önkormányzatként működik. Kiemelten kezelik a propagandatevékenységet annak érdekében, hogy a lehetőségeikről a tagvállalatok tájékozottak legyenek. Külön munkabizottság foglalkozik a kamara információs rendszerével, amelyben - eltérően eddig az APEH-nál és más szervezeteknél alkalmazott regisztrációs elvektől - a hangsúly elsősorban azon lesz, hogy milyen üzleti, kereskedelmi, termelési típusú információkat tud gyűjteni, illetve szolgáltatni. Kiemelt szerepet kap a képzés-oktatás munkabizottság, melynek célja a szakképzéssel kapcsolatos feladatok összefogása, a képzéssel foglalkozó szervezetekkel való kapcsolat- tartás. Végül önálló munkabizottság foglalkozik a kamara szolgáltatásfejlesztésével. Olyan információkat nyújtanak, amelyeket a kamarai tagdíj fejében kapnak a tagvállalatok. Az elnökség megtárgyalta a kamarai tagdíjakkal kapcsolatos tervezetét is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a tagdíjat két részből javasolja összeállítani. Az egyik az úgynevezett alaptagdíj, a másik rész pedig az adóalap-arányos tagdíj. A tavalyi alakuló küldöttgyűlésen jóváhagyták, hogy amíg a fenti tagdíjak beszedéséhez szükséges információk nem állnak rendelkezésre, addig előleg formájában regisztrációs díjat kell fizetni. Minden bejelentkező szervezet a kamaránál köteles ezt a díjat fizetni, amely az egyéni vállalkozók esetében ezer forint. A kamara elnöksége egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy a kölcsönös kétoldalú információkra építse a tagvállalati kapcsolatrendszerét. Ennek érdekében tájékoztatja a cégeket a hozzá beérkező üzleti, gazdasági és egyéb információkról. Ezért kívánja megteremteni annak a lehetőségét is, hogy a tagvállalatok reagálhassanak, beépülhessenek, visszajelezhessenek a kamara egészének. Külön hangsúlyt kap a médiákon keresztül történő kapcsolatrendszer mellett a vállalkozók közvetlen, személyes kapcsolatépítésének lehetősége. Ennek érdekében több olyan szakmai fórumot, üzleti találkozót, kiállítást, klubot szerveznek, amelyek keretében a gazdálkodóknak módjuk lesz személyes találkozásokra. Az elnökség külön is foglalkozott a privatizációval, a Parlament elé kerülő törvényjavaslatokkal. Az ülésen részt vett Korózs Lajos országgyűlési képviselő, aki az elhangzott javaslatokat felhasználja a parlamenti munkájában. Megállapodtak arról is, hogy a felvetett problémák és javaslatok további megbeszélésére a kamara megbeszélést hív össze. Azon a privatizációban érintett vállalatok képviselői is részt vesznek. A német hátterű Start-hitelből tavaly december 31-ig 3,8 milliárd forintot törlesztettek az adósok. Ebből az összegből 2,8 milliárd forintot 1994 végéig szerződésekkel már újra odaígértek a bankok - a vállalkozók 2,6 milliárd forintot le is hívtak -, és a fennmaradó ösz- szegre is előkészítés alatt vannak a hitelszerződések. A Magyar Nemzeti Bank törlesztési ütemterve szerint ebben az évben összesen 1,8 milliárd forintot fizetnek vissza az adósok. Ezt a törlesztés ütemében folyamatosan kihelyezik a pénzintézetek. A Start-hitel folyósításának megkezdése - 1991 vége - óta összesen 12,7 milliárd forintot helyeztek ki a bankok. Ebből a forrásból - becslések szerint - 2600-2800 magánszemély jutott hitelhez. Az induló 10,1 milliárd forintos keretből 100 millió márkát a német kormány adott, amely a 30 éves lejáratú hitellel a természetes személyek három évnél nem régebben indult kis- és közepes vállalkozásait kívánta támogatni. A fennmaradó összeget a jegybank bocsátotta rendelkezésre. A forintban igénybe vehető hitel maximális összege személyenként 250 ezer márka. A kölcsön összege nem haladhatja meg a fejlesztési költség 70 százalékát, a 30 százalékos saját erőből azonban 20 százaléknyi rész egyéb hitelből is biztosítható. A futamidő - benne maximum két év türelmi idővel - építésnél maximum 15 év, gépberuházásnál 10 év, egyéb eszközöknél 8 év lehet. A refinanszírozási hitel kamata a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százaléka. Erre a kereskedelmi bankok a Start-garanciaalap által garantált hiteleknél egy, a nem garantált hiteleknél pedig két százalék kamatrést számolhatnak fel. A garanciadíj mértéke évi 4 százalék a fennálló hitelösszeg után. Tizenöt multi itt! G azdaságunk kulcskérdése a tavaly elindított világméretű beruházási programba való bekapcsolódás. Ezt Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója mondta nemrég, amikor a Változó világunk 1994 című, angolul és magyarul megjelent tanulmányát mutatta be. Kiemelte, hogy 1994 az általános világgazdasági fellendülés éve volt. Ennek hajtóerejéül elsősorban az árukivitel és a beruházások növekedése bizonyult. Ahhoz, hogy hazánk is bekapcsolódhasson a konjunktúrába, a bedolgozói ipar kiépítésére és új beruházásokat teremtő gazdaságpolitikára van szükség. A szerző arra is utalt, hogy Magyarországon jelenleg a világ húsz legnagyobb multinacionális vállalatából tizenöt jelen van. Ezek nagy része a jól képzett munkaerőt igénylő gép-, műszer- és élelmiszeripar területén működik. A bérmunka - véleménye szerint - hazánkban a hagyományos értelmezéstől eltérően, jóval magasabb színvonalon valósul meg. Ezek a cégek magyarországi érdekeltségeiket beépítették világméretű termelési és elosztási hálózatukba, ezáltal elemi érdekük a technikai fejlesztés. A tanulmány írója szerint Kelet-Európábán 1996-ig a munkanélküliség százalékos aránya két számjegyű marad. A figyelemre méltó köz- /l lés újabb szakmai adalékot jelenthet a politikusoknak annak érdekében, miként alapozhatják meg a gazdaság életére vonatkozó további döntéseiket. Ez utóbbiak ugyanis elengedhetetlenek a következő időszakban szükséges változtatásokhoz. Mentusz Károly Nem okoztak zavart a leállított vonatok A MÁV Rt.-töl kapott információk szerint nem okozott fennakadást a vasúti közlekedésben a kihasználatlannak ítélt vonatok leállítása. A február 26-i intézkedés során a menetrendben szereplő 2680 vonatból eredetileg nyolcvannyolcat kellett volna leállítani. Az önkormányzatok kérésére azonban csupán hatvanhárom járatot töröltek a menetrendből. Gazdasági Hírek Tavaly harminchat vámost bocsátottak el! Valuta vételi eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 178,13 181,61 Ausztrál dollár 78,98 80,58 Dán korona 19,25 19,61 Finn márka 25,14 25,60 Francia frank 21,73 22,15 Görög drachma (100) 48,32 49,24 Holland forint 68,66 69,92 Japán yen (100) 115,50 117,70 Kanadai dollár 76,51 78,89 Kuvaiti dinár 362,26 369,50 Német márka 76,97 78,39 Norvég korona 17,29 17,61 Olasz líra (1000) 64,38 65,78 Oszt. schilling 10,94 11,14 Spanyol peseta (100) 85,49 87,21 Svájci frank 92,07 93,77 Svéd korona 15,04 15,34 USA dollár 107,78 109,92 ECU (Közös Piac) 142,08 144,80 Az idén már nem lesznek veszteségeik A Salgótarjáni Acélárugyár Rt. 28 százalékkal növeli ebben az évben termelését. Ezzel a korábbi három ráfizetéses esztendő után 1995-ben várhatóan nem lesz hátrányos a cég gazdálkodása. Elsősorban a magasabb feldolgozottságú és jobb minőségű termékek: szögek, horganyzott huzalok, görgős pályák arányát kívánják növelni az rt.-nél. Koncesszióban épül a dunai kikötő A Dunán a Győr-Gönyű kikötő koncessziós pályázatát hamarosan meghirdetik. Az a társaság kapná meg a 110 hektáros terület hasznosítási jogát. amely megépítené a kikötő infrastruktúráját, a közlekedési létesítményeket és a rakodóhelyeket. A kikötői díjak annak a bevételeit gyarapítanák. A beruházás - az előzetes számítások szerint, a járulékos fejlesztésekkel együtt - mintegy 6,2 milliárd forintba kerül. Számítógép vezérli az automata robotot Automata hegesztőrobotot állítottak üzembe a szombathelyi BPW-Rába Futóműgyártó Kft.-ben. A hetvenmillió forintért vásárolt világszínvonalú robotot számítógép vezérli. Három műszakban összesen kilenc ember munkáját helyettesíti. Számítások szerint egy év alatt negyvenezer kamion pótkocsi-futóművének gyártását segíti elő. Kiöregednek a hulladékgyűjtők Magyarországon évente húszmillió köbméter szilárd hulladék keletkezik a településeken. Ennek 83 százalékát gyűjtik és szállítják el rendszeresen. Összesen 1850 jármű vesz részt ebben a tevékenységben, de csak 165 számít korszerű, nagy tömörítőképességű célgépnek. A gyűjtő gépjárművek kiöregedőben vannak hazánkban. Emiatt eléggé alacsony a szelektív gyűjtés aránya, és néhány év múlva csökkenhet a hulladéklerakó helyek száma is. Ezek kialakítása viszont költséges. A Vám- és Pénzügyőrség a múlt évben csaknem 440 milliárd forintot szedett be az állami költségvetésnek. Ez az összeg meghaladja a költségvetési bevételek húsz százalékát, szemben a fejlett piacgazdaságú országok néhány százalékos vámjellegű bevételével. A hazai helyzetre jellemző, hogy 1991-ben még csak 140 milliárd forint bevételt továbbítottak a vámosok az államkasz- szába. Tavaly viszont - a fentiek alapján - lényegesen változott a helyzet. Mindezeket az érdekes adatokat Arnold Mihály országos vámparancsnok közölte egy minap tartott tájékoztatóján. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága 1994-ben több mint kétmilliárd forintot fordított különböző beruházásokra. A pénz többségéből a határátkelőket bővítették és korszerűsítették. Amold Mihály parancsnok kitért arra is, hogy korrupció és fegyelemsértés miatt a múlt évben 36 vámost bocsátottak el a testülettől. A parancsnokság 4700 hivatásos és 1500 polgári alkalmazottat foglalkoztat. Érdekességként említette, hogy Csehországban kilencezer, Szlovákiában pedig nyolcezer vámos teljesít szolgálatot a határokon. A magyarok ugyanakkor lényegesen kisebb létszámmal belterületi szolgálatot - például jövedéki ellenőrzést - is végeznek.
