Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-29 / 74. szám
Telefonfülke-fosztogatók... A szolgálatot teljesítő két nyomozó az egri Állomás téren a nyilvános fülkénél maiatokra lett figyelmes... (3. oldal) Négy keréken A kormány megszorító intézkedései érzékenyen érintik az autókereskedőket is. Újabb terveikből is ad ízelítőt reklám-összeállításunk. (6-7-8. oldal) Erzsébet a hivatásának él Ugyancsak hálátlan megbízatás a kollégák között sokat követelni, egyben pedig mindent teljesíteni. (5. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1995. MÁRCIUS 29., SZERDA LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA VI. ÉVFOLYAM 74. SZÁM ÁRA: 18,80 FORINT í A Palladio Fürdőszoba-szolon kedves vevői } figyelmébe ajánlja kiváló minőségű, j formatervezett spanyol csaptelepeinek 5 széles választékát, amelyekre 10 év garancia van. Komplex család vásárlása esetén 10% kedvezmény Továbbra is élnek a törzsvásárlói kedvezmények, Egerben és 15 km-es * körzetében az ingyenes házhoz szállítás. [ Süt PALLADIO §1 53EBBH8SI Egely György a gömbvillámról Félnek, hogy visszajön... Az egri lakásban lassan helyreáll a rend Amint arról tegnapi lapunkban már hírt adtunk: gömbvillám csapott be Egerben, a Cifrakapu út 43. számú ház hetedik emeleti 3. számú lakásába. Tegnap reggel ismét felkerestük Tóth Lajosékat, akiknek otthonában még mindent úgy találtunk, ahogy azt a váratlan jelenség „átrendezte”. A ház asszonya kezdett magához térni az ijedelemtől:- A szomszédok azóta elmesélték, ők is láttak valami fényességet. Ám mivel hétfőn este vihar volt, dörgött is, azt gondolták, közönséges villámlás. Hogy őszinte legyek, én még most sem tudom megmondani, mi volt ez, csak gömbvillámra tudok tippelni.- Milyen volt a jelenség?- Körülbelül tenyérnyi nagyságú, ovális alakú fény, a végén mintha egy kis csóva lett volna. Három-négy másodpercig tartott, amíg átsüvített a lakáson és vissza; akkor törte ki a nagy szoba belső ablakát. De az az iszonyatos csörömpölés, csattogás! Nem tudom, miféle belső hang sugallta, ne kezdjek a sütéshez, mert ha a konyhában vagyok, engem is elér. Megmondom őszintén, még mindig attól félek, hogy visszajön. (Folytatás a 4. oldalon) Gáli László a Blaskó-Kelemen „ügyről” „Felfújt léggömb a téma...” Tegnapi számunkban foglalkoztunk azzal, miért nem hosszabbították meg Blaskó Balázs és Kelemen Csaba szerződését a jövő színházi évadra. Akkor a két színész véleményét hallgattuk meg. ígéretünkhöz híven most közöljük Gáli László igazgató-főrendező álláspontját is, a vele való beszélgetés alapján.- Direktor úr, most folynak a szerződtetések a színházban. Miért nem tart igényt tovább az említett két színész munkájára?-Nézze, az ön iránti tiszteletből válaszolok a kérdésre. Egyébként egy szerződés megújítása vagy meg nem újítása kifejezetten a színház belső ügye. Tehát én tulajdonképpen azt is mondhatnám, hogy köszönöm szépen a kérdést, de ez olyan dolog, amit nem kívánok másokkal megosztani. Előre szeretném bocsátani: a szerződés kétoldalú. Kétoldalú bizalomról van szó, két oldalról is kell igényt támasztanunk egymással szemben. Kelemen Csabát én annak idején szerződtettem Debrecenben. Aztán eléje tettem a szerződést, s ő ezt nem újította meg velem, hanem elment egy másik színházhoz. Akkor énnekem valószínűleg az újsághoz kellett volna fordulnom, és megmozgatnom minden fórumot? Egy kapcsolat kölcsönös dolog. S lehet, hogy ez az évek során elnehezül, például a próbák során. Amiről az ember kifelé nem beszél. De bizony összegyűlnek a gondok, a problémák. Igazság szerint nem egy-két hónap kérdése ez. Eveké.-Ez történt mindkét színész esetében? — Hogy kinek milyen az önértékelése, hogyan ítéli meg azt az időszakot, amit itt nálunk eltöltött, ez szubjektív joga. Egy színházigazgató szintén szubjektiven lát egy-egy embert, s ugyanakkor objektív okok is közrejátszanak. Ha úgy ítéli meg, hogy a munkakapcsolat több helyen sérült - nem biztos, hogy ki kell állnia ezzel a nagy nyilvánosság elé. (Folytatás a 3. oldalon) Hajdanán lehetett, ma már veszélyes kortyolgatni az Eger-patakból fotó: kaposi tamás A természet ma még türelmes(?) Környezetvédők, akadémiája Egerben Sokba kerül a környezet- és természetvédelem, de hiánya még többe kerülhet - ezzel a gondolattal nyitotta meg tegnap, a megyeháza dísztermében a természetvédelmi akadémiát dr. Jakab István, a megyei közgyűlés elnöke. Mint ismeretes, az idei esztendő az európai természetvédelem éve, és az ehhez kapcsolódó hazai rendezvénysorozat egyik fontos helyszíne Heves megye. Igaz, nem véletlenül, hiszen az északi régióban felbecsülhetetlen értékek találhatók, megóvásuk pedig közös érdeke az itt élőknek. Nem fukarkodott viszont a kritikus jelzőkkel dr. Tardy János helyettes államtitkár, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke. Sajnálatosnak tartotta például, hogy a társadalomban, a közéletben még ma is sokan őrült hobbisták- nak nevezik a természet őreit, akik valami szívhez szólót akarnak tenni. Ennél persze sokkal komolyabb, fontosabb dologról van szó. Az ilyen minősítések, valamint a mostani, pokoli környezeti terhelés mellett nagyon nehéz eredményes munkát végezni. Megnyomorítottnak nevezte a természetvédelmi apparátust, ahol újabb leépítés várható, így hovatovább oda jutunk, hogy a Bükki Nemzeti Park több ezer hektáros területére majd csak egy őr jut. „Röhejesnek” tartja továbbá azt az összeget - évente 700 millió forint -, amit a költségvetés a természetvédelemre „áldoz”. A helyettes államtitkár elmondta továbbá: az ország területének csak 7,6 százaléka védett, ami az európai országok 12-20 százalékához viszonyítva - Németországban 28 százalék - kevésnek mondható. Megjegyezte: nem azzal jutunk hamarabb Európába, ha egymás után építjük a repülőtereket, az autópályákat, és közben tönkretesszük az élő, a védett környezetet. Csak úgy őrizhetjük meg természeti örökségünket, ha megkülönböztetett figyelmet fordítunk a védett területeken kívüli értékekre is, ha tiszteletben tartjuk és érvényesítjük a természet- védelem alapelveit, követelményeit. Aggodalmát fejezte ki a bükki erdőkért, az ott található természeti kincsekért, melyek ha tönkremennek, veszélybe kerül a mind közül legértékesebb, a karsztvíz. Végül az elnök kiemelte: csakis az önkormányzatokkal vállvetve tudnak csatát nyerni a természetvédelmet másodrendűnek tekintőkkel - nem egy közülük a jogalkotók sorába tartozik - szemben. Hamarosan egy kiadványt jelentetnek meg, amely tartalmazza a hazánkban fellelhető természeti értékek listáját. A Heves, Nógrád és Borsod megye természetvédőinek rendezett találkozón szó esett továbbá az erdők mai helyzetéről, a jövő útjáról. (szüle) Főbe lőtte magát Sérült rendőrt találtak Sarudon Tegnap reggel háromnegyed nyolckor bejelentés érkezett a sarudi rendőrőrsre. A hír szerint a Tisza-tó rábai gátőrházához közel - egy Trabant típusú személygépkocsiban — addig ismeretlen, sérült személyt találtak. Az azonnali rendőrségi vizsgálat során megállapították, hogy a járműben N.Z., a Füzesabonyi Rendőrkapitányság beosztottja található, aki főbe lőtte magát a szolgálati fegyverével. A súlyosan sérült embert a kórház intenzív osztályán ápolják. Az ügyben a rendőrség szakértők bevonásával folytatja a vizsgálatot. Luzitánó ősi mén jön Szilvásváradra A szilvásváradi Lipicai Gazdaság vérfelfrissítés céljából luzitánó mént vásárol Portugáliában. A tenyészállat várhatóan április elején érkezik a községbe - tájékoztatta a Magyar Távirati Iroda tudósítóját Egri Zoltán, a Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesületének elnöke. Európában hat lipicai ménes működik, s ezeknél, csakúgy, mint a szilvásváradinál, fennáll az a veszély, hogy a beltenyészet következtében romlik az állomány minősége. Ezért van szükség a vérfrissítésre, amihez be kellett szerezni a Brüsszelben székelő Nemzetközi Lipicai Egyesület Tenyésztői Bizottságának engedélyét is. A lipicai egyik őse egyébként a luzitánó ló, s így valójában ezzel a választással ténylegesen a fajta gyökereihez nyúlnak visz- sza. A ló megvásárlásához szükséges 5 millió escudo, azaz mintegy 4 millió forint a Földművelésügyi Minisztérium állattenyésztési alapjából származik. Az erőműiek várhatóan május 28-án járulhatnak az urnához Lőrinci döntés a népszavazásról Mint arról lapunkban már többször is beszámoltunk, Lőrinciben a Mátravidéki Erőmű lakótelepének érdek- képviseleti szerve, a Bonusz lakóegylet népszavazás kiírását kezdeményezte a várostól való elszakadás érdekében. A tagság többsége úgy határozott, hogy benyújtják a hivatalos iratot Varga Antal polgármesternek, akinek a testület elé kell vinnie a kérdést. Első nekifutásra a kezdeményezés kudarcba fulladt, ugyanis a dokumentumok hiányosaknak bizonyultak. Formai és tartalmi hibákat fedeztek fel az okmányban, ezért hiánypótlásra visszaküldték azt Oltai Andornak, a szervezet elnökének. A Bonusz pontosította a beadványt, ami azonban most sem teljes, nem tartalmazza például a születendő új város nevét. Ezenkívül a törvény szerint népszavazás kezdeményezésére csupán a társadalmi szervezet vezető testületé jogosult, nem pedig a vezetőség, így közgyűlési határozatra lett volna szükség. A formai kifogások azonban már lehetővé teszik a népszavazás lehetőségét, amelyről a holnap délutáni ülésén határoz a város vezetősége. Várhatóan május 28-ára tűzik ki az eseményt, amelyen végérvényesen eldől a lakótelep sorsa. Bonyolítja a helyzetet, hogy az ellenérdekeltségű felek pro és kontra aláírásgyűjtési akcióba kezdtek. Úgy az „újtelepen”, mint az emeletes házakban élők között akadnak ellenzők és támogatók szép számmal, ám még az is kérdés, hogy a három utca lakói egyáltalán részt vegyenek-e a demokrácia eme formájának a gyakorlásában. Az ívek tanúsága szerint ennek lényegesen több az elutasítója, mint a pártfogóké. Az önkormányzatnak hozzávetőlegesen 300 ezer forintjába kerül a népszavazás, melynek a kérdését a következőképpen fogalmazták meg: Egyetért-e azzal, hogy Lőrinci Erőmű-lakótelep önálló községgé alakuljon? Á válaszra még csaknem két hónapot kell várni. Sikeres csődeljárás után - a jövőjükre gondolnak Vilati Rt.: a „kiemelt” tizenkettőben A kormány legutóbbi ülésén elfogadta az ipari és kereskedelmi miniszter jelentését tizenkét „kiemelt” vállalat válságkezelésének tapasztalatairól. A nyolcvanas évtized első felében gyökeres piaci változások következtek be. Az akkori ipari cégek az örökölt termék-, technológiai és tulajdonosi szerkezet miatt nem voltak képesek választ adni az új kihívásokra, ezért válsághelyzet alakult ki. A szaporodó csődbejelentések, felszámolások kezelésére a kormány és az Országgyűlés több határozatot hozott. Ezért a nemzetgazdaságilag fontosnak ítélt tizenkét vállalatot „kiemelték”, és intézkedéseket hoztak azok segítésére. Azóta a köztudatban elterjedt „piszkos tizenkettő” egyike, a Vilati Rt. az elmúlt években gyökeres változáson ment keresztül. Mindezekről Egerben beszélgettünk Horváth Bálint vállalkozási igazgatóval.- 1990-ben másfél milliárdos forgalmat bonyolítottunk le, és 1420 embert foglalkoztattunk - idézi a közelmúltat. — Ebből egymilliárd forint értékű áru került az akkori Szovjetunióba, valamint a Német Demokratikus Köztársaságba. Mindössze 36 millió forintnyi termékünket exportáltuk a tőkés piacokra. Egy évvel később az említett egymilliárdos keleti kivitel már tízmillióra zsugorodott, majd a KGST elhalásával ez is megszűnt. A világpiaci átrendeződés nagyon kemény következményekkel járt a Vilatinál is. Elsősorban új piacokat kellett keresnünk, hat vegyes vállalatot alakítottunk, és a létszámot kénytelenek voltunk drasztikusan lecsökkenteni. Utólag úgy érzem, hogy az cég átalakítása jól sikerült. Igyekeztünk humánusan intézni a dolgozóink ügyeit, sokan korkedvezményes nyugdíjba mentek, mások teljes végkielégítéssel búcsúztak, sokakat viszont más területekre csoportosítottunk át. Ezzel elértük, hogy ma már a rendelésállományhoz igazított létszámot foglalkoztatunk. (Folytatás a 4. oldalon)
