Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-28 / 73. szám

1995. március 28., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA És KÖRZETE Hevesaranyoson egyelőre optimisták Hevesaranyos a kisközségekre jellemző problémákkal küzd. Az elmúlt ciklusban itt is nagy léptékű beruházások történtek, ám ezek igencsak megterhel­ték a falu költségvetését. Ki­rály György polgármester - felmérve a lehetőségeket - így visszafogottan is nyilatkozott a jövő terveiről.- Elodázhatatlan felada­tunk a közművesítés során megrongálódott utak rendbe­hozatala. Az összesen 4,5 km-es úthálózat aszfaltozása teljes mértékben a mi költség- vetésünket terheli. A kiadási oldalon szerepel még a temető felújítása és karbantartása is, hiszen környéke nagyon elha­nyagolt, újra kell keríteni, a ravatalozót pedig bővíteni. De ehhez csak akkor kezdhetünk hozzá, ha a terület tulajdonjo­gilag is az önkormányzathoz kerül, mert ma még egyházi tu­lajdon, de már folynak a tár­gyalások az átvételről - hang­zott a vezetői verdikt. Tudott dolog falvaink el­öregedése. E téren - vélte a polgármester - talán némi op­timizmusra ad okot, hogy a község - tekintve a betelepü­lési mutatókat - figyelemre méltó eredményeket ért el. Je­lentős tételnek számít ugyan­akkor a költségvetésben a szo­ciális juttatások címen kifize­tett összeg. Ennek egy részét a segélyek adják, amelynek 50 százalékát Aranyos állja.- A munkanélküliek számá­nak csökkentésére is lehetőség lesz, ha sikerül megszerezni a falu határában lévő gyümöl­csöst - vázolta terveit Király György, aki szerint ez nem­csak a foglalkoztatási gondo­kon enyhítene, hanem bevételi forrást is jelentene.- A környező községek nem tudják vállalni az iskola fenn­tartását. Hevesaranyoson azonban az előző négy évben fokozatosan visszahozták a felsős évfolyamokat az eger- csehi körzeti iskolából, mivel a lakosság ragaszkodott ehhez a megoldáshoz. Tény - folytatta a polgármester -, hogy a tanu­lólétszám alacsony, csak 7. és 8. évfolyamon vannak szóló osztályok, ám az iskola jelenti a település számára a kulturá­lis szint egy fokát. Szükségünk van rá, és lehetőségeinkhez mérten áldozunk is gyermeke­inkre: az elmúlt év augusztu­sától ingyenes étkeztetést biz­tosítunk az óvodásoknak, isko­lásoknak. Király György szerint Ara­nyos is kénytelen a falusi tu­rizmus keretei között gondol­kodni, lévén adottságaik leg­inkább erre predesztinálják a települést. Mint szavaiból ki­derül, eddig is több külföldi vadász járt ide - német, oszt­rák, olasz, francia vendégek -, évente 30-35 személy. Szál­láshelyük ugyan csak ideigle­nesen megoldott, ám van egy vadászház is, amit a célnak megfelelően szeretne a falu átalakítani. Emellett turista- ház-helyek kialakítását is ter­vezik, amely elképzelésre már van is érdeklődő. (szőke) „Nem lehet csak messziről nézni a földet” A Bátori Közös Földkiadó Bi­„Lelket lehelni Péterkébe...” Derecskéi segítség a szeretetház ügyében A Máltai Szeretetszolgálat Mátraderecskei Csoportja által aláírt együttműködési megálla­podás értelmében folyamatosan segítik a mátrafüredi Máltai Szeretetház felújítását. Ennek megfelelően a közelmúltban a kisebbségiek közreműködésé­vel az épület parkosításában is tevékenyen részt vállaltak. Péterkén napirenden a munkanélküliség is A pétervásárai önkormányzat soron következő, március 30-án 14 órára tervezett ülésé­nek előre meghirdetett napi­rendjei között olyan kardinális kérdések is szerepelnek, mint a helyi munkanélküliség problé­mája, vagy az idősek otthona térítési díjainak felülvizsgálata. Április elején jön a Recski Hírmondó A tervek szerint április elején lesz olvasható a Recski Hír­mondó legújabb száma. Az ön- kormányzat lapjában ezúttal a költségvetésről, a szennyvízbe­ruházásról is megtudhatnak részleteket az érdeklődők. Mérleg a derecskéi Rákóczi Szövetkezetnél Március 31-én, pénteken tartja mérlegmegállapító közgyűlését a mátraderecskei Rákóczi Szö­vetkezet. A sportcsarnokban 10 órakor kezdődő fórumon a ’94-es eredmények mellett - mintegy 650 ezer forint nyere­ség képződött - az idei tervek­ről is szó lesz. Falugyűlést tartanak hétfőn este Sírokban Április 3-án, hétfőn falugyűlést tartanak Sírokban a községhá­zán, 18 óra kezdettel. Segélyekről döntöttek Bükkszenterzsébeten A ’94-es költségvetés teljesíté­sén túl az erzsébetiek segélyei­ről is szó volt a legutóbbi testü­leti ülésen. A 65 kérelmezőt zömében támogatták, rájuk mintegy 100 ezer forintot fordít most a falu. zottság 1993-ban alakult meg az egerbocsiak, a bátoriak és a hevesaranyosiak képviseleté­ben. Jelenlegi elnöke, Balogh László aggódva néz a jövő elé, lévén ez a tisztség korántsem bizonyult hálás feladatnak.- Hogyan kezdte meg munká­ját a bizottság?-A földkiadó bizottság már „készen kapta meg a munkát” a földrendező bizottságtól. Ok határozták meg, mely területe­ket lehet kijelölni a rész­arány-tulajdonosok és a föld­alaposok részére, valamint megjelölték azokat a földterüle­teket, amelyeket kárpótlási je­gyekért lehetett megvásárolni. A földkiadó bizottság - mint végrehajtó szerv - csak ezután láthatott a földek kiméréséhez. — Már a kezdetekkor gondot jelentett, mely községhez mely földterületek tartoznak. Ho­gyan rendezték a „határvitát” ?-Tény: a három település között olyan el nem rendezett problémák voltak, amelyek ne­hezítették a bizottság munkáját. Az összevont téesz működése idején már más volt az egyes falvakhoz tartozó földterületek határa, mint ami a régi térképe­ken szerepelt. Több mint fél évig húzódott az ügy, mire hi­vatalos jegyzőkönyvet kaptunk a földhivataltól és a kárpótlási hivataltól, hogy engedélyezik a földcserét. így Egerbocs Hevesaranyosnak, Hevesara­nyos Bátornak, míg Bátor Egerbocsnak adott át földeket. Az eredetileg benyújtott igény­léseket át is kellett csoportosí­tani. Szintén nehézségeket je­lentettek a „téves beírások”: olyan helyekre is beadtak rész­arány-tulajdoni igénylést, ame­lyek kárpótlási területként vol­tak kijelölve.- A földcserékkel - úgy tűnt - zavartalanul végezheti mun­káját a bizottság. A részarány­tulajdonban lévő területek ki­osztása azonban újabb nehéz­ségekbe ütközött...- A téesz működési éveinek végén több területet már nem művelt meg. Ebből adódóan romlott a talaj minősége, a volt szántóterületek egy részét már belepte a nádas, vagy elgyepe- sedett. Nem jelezték a művelési ág változtatását, azaz elmulasz­tották a földek átminősíttetését. így olyan területeket kellett kimérni szántóként, amelyek a valóságban már nem feleltek meg ennek. Ilyen esetben nehéz az igazságos elosztás elvét kö­vetni, a föld átminősítése pedig szintén időigényes.- Területileg önök Bátorhoz tartoznak. Mennyire segíti a bi­zottság munkáját az önkor­mányzat?- A törvény előírásai szerint a bátori önkormányzatnak segí­teni kell a bizottság munkáját, ám az anyagi lehetőségek kor­látozottak. Jelenleg egyeztető tárgyalások folynak, hogy a há­rom önkormányzat közösen támogassa munkánkat, s az ez­zel járó kiadásainkat. Amiben tudtak, eddig is segítettek, mi­vel a bizottság nem rendelkezik semmiféle anyagi bázissal. A földkimérésekért csak Eger­bocsnak egymillió-kétszázezer forintot kellene fizetni, hogy a beadott igénylések alapján azok tulajdonba kerülhessenek. Az emberek legnagyobb sérelme, hogy a kárpótlási jegyekért vá­sárolt földeket ingyen lehetett kiméretni, míg a részarány-tu­lajdonosoknak igen magas árat kellene megfizetniük.- Lát-e ön valamilyen lehető­séget a kialakuló kisgazdasá­gok működésében?- A földek átlagban igen ala­csony, 4,3 aranykorona-érté- kűek. Amit itt érdemes ter­melni, az a búza, az árpa és fő­ként a takarmánynövények. Hogy legyen többlet, ahhoz már gépekre lenne szükség, amelyek egyre elérhetetleneb­bek. Marad még a bérbeadás lehetősége, de hosszú távon így sem lehet eredményesen gaz­dálkodni.- Mivel magyarázható, hogy az emberek többsége mégis ra­gaszkodik a földjéhez?- Bár a jelenlegi körülmé­nyek között a földek művelésé­ből nem lehet profitálni, a házi­állatok eltartását és a család éves élelmiszer-szükségletét fedezi. Sokakban él még a föld szeretete, ápolnunk kell nem­zeti kincsünket. A mezőgazda­ság mindig kockázatos vállal­kozás volt, de mégsem lehet mindenkinek „csak messziről nézni” a földet! Karóczkai Júlia- A tanács megalakításának öt­lete a város kulturális életének fellendítéséből fakad, ugyanis ehhez a művelődési és oktatási bizottság önmagában kevésnek bizonyult. Mindezt Czenthe Hubáné, a bizottság elnöke je­lentette ki a pétervásárai városi kulturális tanács múlt heti megalakulását követően. Mint mondotta, fontos, hogy Péterke történelmi örökségeként kezel­jék a városi rangot, a szellemi­ség pedig megkívánja a köz- művelődés fellendítését. A tanács elsősorban szakmai koordináló szereppel bírna a MOB mellett, azaz a művelő­dés terén külön-külön megtett lépések összefogására lenne el­sősorban hivatott. Ezt a célt szolgálandó, az élet legkülön­bözőbb területeiről „lettek de­legálva” a tanácstagok, szám szerint 13-an. Czenthe Hubá- néék szeretnék, ha Pétervására a Heves megyei Palócföld köz­pontjává válna, akár Páráddal konkurálva. Itt az is lényeges, Legutóbbi ülésén számos témát tárgyalt a képviselő-testület Is­tenmezején. Ezek közül is az egyik legfontosabb volt - mint azt Ország József polgármester érdeklődésünkre elmondta - az elmúlt évi zárszámadás. Az önkormányzat tagjai elé­gedetten állapíthatták meg, hogy az előző évről áthúzódó vízhálózat-építés tavaly befeje­ződött: a 83 millió forintos be­ruházással mind itt, mind pedig a közigazgatásilag a faluhoz tartozó Szederkénypusztán cső­vezetékkel látták el az utcákat. Az előbbihez hasonlóan mind­két településrészen elkészült a gázhálózat is, erre 65 milliót költöttek. A korszerű fűtőener­gia bevezetéséhez az önkor­mányzat pályázat útján nyert el 19 millió forintot, a lakosság pedig több mint 30 millióval támogatta a kezdeményezést. Tulajdonképpen az említett pályázati összegnek köszön­hető, hogy az elmúlt esztendőt 7,5 milliós pénzmaradvánnyal zárta a testület. Igaz, az öröm nem tartott sokáig, mert már az év elején kiderült, hogy az egyre emelkedő intézménymű­ködtetési költségek miatt hozzá kell nyúlniuk a tartalékhoz. En­nek ellenére azt szeretnék, ha az idén meg tudnának takarítani ebből az összegből mintegy kétmilliót: ennek is megvan már a helye. Ami a jövőre vonatkozó el­képzeléseket illeti: a polgár- mester elmondta, hogy nincs a településnek tornaterme, s jó lenne kiépíteni a szennyvízhá­lózatot is. Ezekhez benyújtják majd a pályázatot, hiszen anél­hogy a tanács nem kér külön támogatást az önkormányzat­tól. A koordináló, összefogó sze­repkörön túl már konkrét lépé­sekről és elképzelésekről is be­számolhatott a tanács: Péterke várossá avatásának évfordu­lója, illetve a március 15-i megemlékezés is a nevükhöz fűződött. A kiemelt rendezvé­nyek sorában ugyanakkor ott szerepel május utolsó szerdáján a Kihívás Napja, augusztus 20-a, október 23-a, valamint a karácsony. Még a nyáron - az 1849. február 24-i péterkei csata emlékére - márványtáblát avatnak az „ágyúgolyó jelölte” házfalánál, illetve kopjafát állí­tanak az emlékparkban - hang­zott az ígéret. Czenthe Hubáné már középtávú elképzelésekről is beszámolhatott; mint mon­dotta, a városi jelleget térségivé kívánják fejleszteni, így a ta­nács munkája a település von­záskörzetébe eső falvakat is érintené. kül nem tudják majd megvaló­sítani a terveiket. Szó esett a képviselők ta­nácskozásán a sporttámogatás­ról is: a helybeliek eldicseked­hetnek azzal, hogy az idén ta­vaszra elkészült a labdarúgópá­lya villanyvilágítása. így a me­gyei másodosztályban szereplő nagycsapatnak az esti edzé­sekre is lehetősége nyílik. Fog­lalkoznak a községben a sport­kör régi nevének - eddig Bá­nyász Tsz Sportegyesület volt - megváltoztatásával, miután mára már egyik gazdálkodó szervezet sem létezik a korábbi formájában. A költségvetés erre az évre 500 ezer forintot juttat a községi sportra, emellett a pol­gármesteri hivatal fedezi a fenntartási kiadásokat is. A községben járva megtud­tuk azt is, hogy március köze­pére elkészült több utca - így a Kossuth, a Lenin, az Akácos, il­letve a Béke út egy részének - salakozása. Szederkénypusztán pedig a Kovács köz útját sala­kozták le. Folytatódik a helyi intézmények fűtéskorszerűsí­tése mindkét településrészen, ez érinti a művelődési házat, az orvosi rendelőket, az új iskolát, illetve a polgármesteri hivatalt. Az elképzeléseknek megfele­lően már felsőbb fórumok is foglalkoznak a Nógrád megyei Cered községnél kialakítandó új szlovák-magyar határátke­lőhely megnyitásának lehetősé­gével. Ez fontos lehet megyénk idegenforgalmában is, hiszen így Szederkénypusztán és Pé- tervásárán át lényegesen rövi- debb úton juthatnak el a turis­ták Rimaszombatra. Mire jut a pénzmaradványból? Szerény tiszteletdíjak A péterkei önkormányzat leg­utóbbi ülésén a képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról, költségtérítéséről szóló rende­lettervezet nem kerülhetett na­pirendre. Mivel ez ügyben nem akkor alakult ki egységes állás­pont, azt a március elejei rend­kívüli ülésen vitték újból a tes­tület elé. A kérdésben illetékes bizott­ságok egyeztetését követően előterjesztett javaslatot a testü­let ezúttal elfogadta. Ennek alapján a képviselők havi 5000, míg a kívülálló bizottsági tagok 2500 forint tiszteletdíjat kap­nak. Ezen túlmenően a képvise­lőket 3700, míg a kívülálló bi­zottsági tagokat havi 1300 fo­rint költségtérítés illeti meg. A képviselők bizottsági elnöki, bizottsági tagkénti megbízatá­sukért külön pluszjuttatást nem kapnak. (zay) Június elején jönnek a csirkék Van szállító és van vevő-Az utóbbi években - a föld- művelési ágazatokhoz hason­lóan - sajnos, az állattartás is szinte teljesen lehanyatlott. A megmaradt épületekkel kez­deni akartunk valamit, így jött a gondolat, hogy tojótyúkok tartására rendezkedjünk be. Polgár Imre, a bodonyi Mát- raalja Mezőgazdasági Szövet­kezet vezetője szerint egy bu­dapesti székhelyű cég - ked­vező feltételek mellett - szállí­taná a tojókat, sőt, a bodonyiak időközben már a „termékek­nek” is találtak megfelelő pia­cot. A szövetkezetiek úgy vélik, 5-6 millió forintnyi hitellel már meg lehetne kezdeni a szükséges átalakításokat, s jú­lius végén - 10 ezer szülőpár­ral - indulhatna is a munka. A kezdetekhez igényelt pénz fel­vétele már „sínen van”, így ha minden jól megy, akár 15-20 alkalmazott találhat munkát a faluban.-A válságból mostanában kilábalni látszó - főleg gön­gyöleggyártással foglalkozó - fűrészüzem mellett ez lehetne az a tevékenység - jelentette ki Polgár Imre amely, a null- szaldó körüli gazdálkodást túl­lendítené a holtponton. Ha ez sikerül, gépparkunk egy részét is lecserélhetnénk - az igé­nyekhez és a lehetőségekhez igazodva, mintegy 3-3 f mil­lióért - korszerűbb erőgé­pekre. Az épületek még átalakításra várnak... Hagyománnyá válik? Kellemes hangulatú, hajnalig tartó bálon vehettek részt a kö­zelmúltban Pétervására polgá­rai. A tavalyi esztendő vége felé megfogant gondolat - a Gyermekkert Alapítvány .életre hívása és támogatása - öltött most határozott formát ezen jó­tékonysági összejövetelen. Karczagi Nagy Zoltán is szó­rakoztatta a Kakasban össze­gyűlt 130 vendéget, akik ada­kozó kedvükben voltak, hiszen az este folyamán - nem szá­mítva a felajánlásokat - 40 ezer forinttal lett gazdagabb az ala­pítvány számlája. Az itt össze­gyűlt tőke immár 150 ezer fo­rint, amit az óvodások nevelési- és sporteszköztárának bővíté­sére, játékok beszerzésére for­dít majd a kuratórium. A tervek szerint már az ősszel — a ha­gyományteremtés szándékával - újból megrendezik a bált.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents